A bitófa alatt kapott szívrohamot Török Ignác aradi vértanú

Kétszázhuszonöt éve, 1795. június 23-án született Török Ignác honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc leverése után kivégzett 13 aradi vértanú egyike. A régi Maros-fahíd vári hídfőjénél 1932-ben megtalált maradványai az aradi emlékoszlop kriptájában nyugszanak.

Semjén Zsolt: A gyásznap csak március 15-ével és az 1867-es kiegyezéssel érthető számunkra

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese szerint az október 6-i aradi gyász csak március 15-ével, az 1848-as forradalom kirobbanásának ünnepével, és a forradalom leverése utáni 1867-es kiegyezéssel együtt érthető.

Kövér: Az 1848-49-es szabadságharc erőt adott, hogy felülkerekedhessünk a XX.-XXI. század kihívásain

Az 1848-49-es szabadságharc erőt adott, hogy a magyarság felülkerekedhessen a XX.-XXI. század kihívásain - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a romániai Oklándon tartott hálaadó Istentiszteleten az aradi tizenhármak és társaik mártíriumára emlékezve vasárnap.

Tarlós: 1849. október 6-a minden magyar ember mély gyászának napja volt

Tarlós István, Budapest főpolgármestere az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Batthyány Mauzóleumnál arról beszélt, hogy az aradi vértanúk hazafias kiállásuk, egyenes jellemük, nemzethez való hűségük, szabadságvágyuk okán voltak készek elszenvedni az erőszakos halált. "Elszántság és szembeszegülés, ez a vértanúk életének tanúságtétele" - jelentette ki, hozzátéve: 1849. október 6-a minden magyar ember mély gyászának napja volt.

Áder: Batthyány Lajos életútja mutatja, mekkora érték a szabadság és a függetlenség

Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és halála ünnepeken és hétköznapokon egyaránt figyelmeztet, mekkora érték az ország szabadsága és függetlensége - mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap, az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Batthyány Mauzóleumnál.

Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján

Országszerte tartanak megemlékezéseket a 170 éve kivégzett aradi vértanúk tiszteletére

Katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján vasárnap reggel a Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbocon marad a nemzeti gyásznapon.

Október 6. - az aradi vértanúk napja - Országszerte megemlékezéseket tartanak

Országszerte és a határon túli településeken is megemlékezéseket tartanak az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója, október 6. alkalmából.

Gyötrelmekkel néztek farkasszemet férjük halála után az aradi özvegyek

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után alig egy hónappal, 1849. október 6-án kivégezték Aradon a forradalom legfőbb tizenhárom honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A szemtanúk szerint valamennyien bátran álltak a hóhérok elé és az utolsó pillanatig kitartottak a magyar ügy mellett. Feleségeiktől és menyasszonyaiktól nem tudtak mindannyian illően elbúcsúzni, akiknek élete örökre megváltozott mártír férjeik halála után és bár nem a hóhérral, de számos nehézséggel kellett szembenézniük.

Feltárják a segesvári csatateret, ahol elesett Petőfi

Együttműködési megállapodást írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeum valamint a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézete a segesvári csatatér régészeti feltárására kedden, Budapesten.

Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.

Kövér László: Kultúrharc zajlik a magyarság ellen

A magyarság elleni fegyveres harcot 1849. október 6. után felváltotta a magyarság elleni kultúrharc, amelyet az idegen politikai önkény kísért és segített, és tapasztalható napjainkban is - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton a szlovákiai Nyáradon tartott október 6-ai megemlékezésen.

Magyarország nem fogja cserbenhagyni a kárpátaljai magyarságot

A kárpátaljai magyarok a magyar nemzet tagjai, az anyaország kormánya és népe nagyra értékeli hűségüket az anyanyelvhez, a magyar kultúrához és hagyományokhoz - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter szombaton Nagyszőlősön, az Aradi vértanúk emlékművénél tartott beszédében.

Áder: "A szabadság pótolhatatlan érték, amelyhez ragaszkodnunk kell"

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek példája és hűsége erősítette a későbbi nemzedékek magyarjaiban azt az elszánást és hitet, hogy a szabadság pótolhatatlan érték, amelyhez ragaszkodnunk kell - jelentette ki a köztársasági elnök szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén, Répásy Mihály honvédtábornok sírjánál.

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján szombat reggel az Országház előtt, a Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

Országszerte megemlékeznek az aradi vértanúkról

Országszerte és a határon túli településeken, valamint az iskolákban is megemlékeznek az aradi vértanúk kivégzésének 169. évfordulója, október 6. alkalmából. Szombaton, a nemzeti gyásznapon a fővárosban, az Országház Parlament előtti Kossuth téren felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját. A Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartanak, emellett egész napos rendkívüli történelemórával várják a megemlékezőket.

Tudja-e, hogy hol áll a tizenhárom aradi vértanú 13 emlékfája?

Gróf Széchenyi István testvére, Lajos - szintén reformgondolkodású és tettű hazafi - 13 platánfát ültetett el saját parkjában az aradi vértanúk tiszteletére 1849 őszén, midőn hírét vette a szabadságharc tábornokai kivégzésének. E hazafias tette miatt Bécsben kegyvesztett lett, és eltiltották a közszerepléstől.

Az aradi vértanúkra emlékeztek a Vajdaságban

Oda kell figyelnünk arra, hogyan alakulnak a döntéseink, hogyan tudjuk megőrizni magyarságunkat, nyelvünket, hitünket és erőnket – hangsúlyozta Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke pénteken Eleméren, az aradi vértanúk emléknapja alkalmából szervezett ünnepségen.

Országszerte megemlékezéseket tartanak a nemzeti gyásznapon

Országszerte és a határon túl is megemlékezéseket tartanak ma, az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulója alkalmából. A nemzeti gyásznapon a fővárosban, a Parlament előtti Kossuth téren felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját. A Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartanak, emellett a sírkertben szabadtéri kiállítással, egész napos rendkívüli történelemórával várják a megemlékezőket. A romániai Aradon a vesztőhelyen felállított obeliszknél tisztelgés mellett koszorúznak.

A gyulai vár újra nagy lesz

Több mint 600 éve vár, hol egy ostromra, hol egy fegyverletételre, hol egy felújításra, ma már főként turistákra, és legújabban a szigeterődprogram megvalósulására. Megnéztük Gyula történelmi emlékhelyét. 

Aradi vértanúk: félárbócra engedték a nemzeti lobogót

Az aradi vértanúk emléknapján, kedd reggel katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A császárnak esküdtek kivégzésük előtt az aradi vértanúk

A magyar történelem néhány leghíresebb alakja, a tizenhárom aradi vértanú hősiesen harcolt a szabadságharc csatamezőin – elfogatásuk után azonban mindannyian elítélték a forradalmár köztársaságpárti kormányt. A kihallgatási jegyzőkönyvekből és az utólagos beadványokból kiderül, hogy nem volt annyira fekete-fehér az 1848–1849-es szabadságharc, mint ahogyan azt a történelemkönyvekben tanítják nekünk.

Simicskó: Öntudatra ébredt a magyar nemzet

1848-49 a magyar nemzet öntudatra ébredésének felejthetetlen időszaka volt - mondta a honvédelmi miniszter kedden, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten. Simicskó István a Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen kiemelte: a közös emlékezet nemzeti érzésünk egyik legfőbb forrása, amely összetartozásunk kifejeződése is.

Aradi vértanú búcsúlevele a Nemzeti Múzeumban

Szombattól látható a Magyar Nemzeti Múzeumban Nagysándor József aradi vértanú búcsúlevele, melyet december 5-én vásárolt meg a magyar állam.

Nézze meg Táncsics börtönét!

A Szabadság téri amerikai követség melletti szecessziót villát cserélte el a magyar állam a Táncsics-börtönért és két másik épületért. A Táncsics Mihály utca 9. szám alatti épület hétfőn délután hatig még ingyenesen látogatható. Ha siet, még odaér - ha nem, nézze meg képeinket!

Áldozathozatal és párbeszéd kell a szabadsághoz

Potápi Árpád János szerint a romániai magyarok áldozathozatala, Kelemen Hunor szerint pedig a román-magyar párbeszéd és az előítéletek lebontása vezethet el az aradi vértanúk által megálmodott szabadsághoz. A két politikus Aradon, a 13 vértanú tábornok emlékére állított Szabadság-szobor mellett mondott beszédet a hétfői nemzeti gyásznapon.

Hende: A nemzet nem felejtette el a hőseit

Az Aradon kivégzett tizenhárom honvédtábornok vérbeli katona volt, kitűnően értették mesterségüket, személyesen adtak példát mindarra, amit elvártak embereiktől, a hazát szolgálták mindhalálig - emelte ki a honvédelmi miniszter hétfőn, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten, a Batthyány-mauzóleumnál mondott ünnepi beszédében.

Nemzeti gyásznap van

Országszerte és a határon túl is megemlékezéseket tartanak ma, az aradi vértanúk emléknapján. A központi ünnepségek reggel a Parlament előtti Kossuth téren kezdődnek, ahol félárbocra engedik Magyarország lobogóját. Megemlékezést tartanak a Batthyány-mauzóleumnál, a megújított Batthyány-örökmécsesnél pedig bárki gyertyát gyújthat egész nap.

Áder és Pintér együtt koszorúz

Országszerte megemlékezéseket tartanak ma az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúinak tiszteletére.

Egy forradalom, négy temetés - 2. rész: Átkozott magyar némberek

Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...

Áder: Élet sarjad az áldozatok véréből

Áder János szerint az 1848-49-es szabadságharc értelme az azt követő évek polgárosodása volt.

Tizenhatan voltak az aradi vértanúk

Az aradi vértanúk nem tizenhárman voltak, hanem tizenhatan. Az 1848-49-es szabadságharc résztvevői közül ugyanis egyet már korábban, kettőt pedig a tizenhármak kivégzése után ítéltek halálra az osztrák hatóságok. Lett volna egy további is, de az elborult elméjű tizenhetediket az osztrákok nem végezték ki, inkább csak meghalni hagyták.

Haynau megalázta a magyar főtiszteket

Az aradi vértanúkról, az oroszok szerepéről és az osztrákok ígéreteiről kérdeztük a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Csorba Lászlót. Szerinte az oroszok késlekedtek a szabadságharc végén ejtett foglyaik átadásával, így a közben felerősödő nemzetközi tiltakozás sokak életét mentette meg. Ausztria viszont nem volt hálás a cárnak, 1853-ban, a krími háborúban nem állt az oroszok mellé.

Kiss Ernő sírjánál emlékeztek a vajdasági magyarok

A bánáti Eleméren, Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál emlékeztek a vajdasági magyarok pénteken az 1848-49-es szabadságharc hőseire, az aradi vértanúkra.

Néma megemlékezés Aradon

Több ezer romániai magyar vonult néma tüntetésre vasárnap a fel nem állított aradi Szabadság-szobor talapzatához, hogy ott elhelyezze virágját. Az RMDSZ hétfőn emlékezik az aradi vértanúkra.

Újra felállítják az aradi Szabadság-emlékművet

Az aradi városi tanács kedden határozatot fogadott el arról, hogy ismét köztéren állítják fel az aradi vértanúk emlékét idéző Szabadság-emlékművet. A szoborcsoportot a román kormány különböző okokkal 1999-ig elzárta a nyilvánosság elől.