A bitófa alatt kapott szívrohamot Török Ignác aradi vértanú

Kétszázhuszonöt éve, 1795. június 23-án született Török Ignác honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc leverése után kivégzett 13 aradi vértanú egyike. A régi Maros-fahíd vári hídfőjénél 1932-ben megtalált maradványai az aradi emlékoszlop kriptájában nyugszanak.

Semjén Zsolt: A gyásznap csak március 15-ével és az 1867-es kiegyezéssel érthető számunkra

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese szerint az október 6-i aradi gyász csak március 15-ével, az 1848-as forradalom kirobbanásának ünnepével, és a forradalom leverése utáni 1867-es kiegyezéssel együtt érthető.

Kövér: Az 1848-49-es szabadságharc erőt adott, hogy felülkerekedhessünk a XX.-XXI. század kihívásain

Az 1848-49-es szabadságharc erőt adott, hogy a magyarság felülkerekedhessen a XX.-XXI. század kihívásain - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a romániai Oklándon tartott hálaadó Istentiszteleten az aradi tizenhármak és társaik mártíriumára emlékezve vasárnap.

Tarlós: 1849. október 6-a minden magyar ember mély gyászának napja volt

Tarlós István, Budapest főpolgármestere az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Batthyány Mauzóleumnál arról beszélt, hogy az aradi vértanúk hazafias kiállásuk, egyenes jellemük, nemzethez való hűségük, szabadságvágyuk okán voltak készek elszenvedni az erőszakos halált. "Elszántság és szembeszegülés, ez a vértanúk életének tanúságtétele" - jelentette ki, hozzátéve: 1849. október 6-a minden magyar ember mély gyászának napja volt.

Áder: Batthyány Lajos életútja mutatja, mekkora érték a szabadság és a függetlenség

Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök élete és halála ünnepeken és hétköznapokon egyaránt figyelmeztet, mekkora érték az ország szabadsága és függetlensége - mondta Áder János köztársasági elnök vasárnap, az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Batthyány Mauzóleumnál.

Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján

Országszerte tartanak megemlékezéseket a 170 éve kivégzett aradi vértanúk tiszteletére

Katonai tiszteletadás mellett, Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján vasárnap reggel a Parlament előtti Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbocon marad a nemzeti gyásznapon.

Október 6. - az aradi vértanúk napja - Országszerte megemlékezéseket tartanak

Országszerte és a határon túli településeken is megemlékezéseket tartanak az aradi vértanúk kivégzésének 170. évfordulója, október 6. alkalmából.

Gyötrelmekkel néztek farkasszemet férjük halála után az aradi özvegyek

Az 1848-49-es szabadságharc leverése után alig egy hónappal, 1849. október 6-án kivégezték Aradon a forradalom legfőbb tizenhárom honvédtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. A szemtanúk szerint valamennyien bátran álltak a hóhérok elé és az utolsó pillanatig kitartottak a magyar ügy mellett. Feleségeiktől és menyasszonyaiktól nem tudtak mindannyian illően elbúcsúzni, akiknek élete örökre megváltozott mártír férjeik halála után és bár nem a hóhérral, de számos nehézséggel kellett szembenézniük.

Feltárják a segesvári csatateret, ahol elesett Petőfi

Együttműködési megállapodást írt alá a Petőfi Irodalmi Múzeum valamint a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézete a segesvári csatatér régészeti feltárására kedden, Budapesten.

Az aradi vértanúk halála miatt akart bosszút állni a magyar szabó

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után kevés gyűlöltebb személy létezett az eltiport Magyarországon, mint Ferenc József ausztriai császár. Báró Haynau táborszernagy vérbírósága a megtorlás jegyében futószalagon hozta a súlyosabbnál súlyosabb ítéleteket, aminek elsőként a szabadságharc 13 tábornoka esett áldozatául Aradon. Egy csákvári származású 21 éves fiatalember, aki a szabadságharc idején az aradi erődben dolgozott szabósegédként, bosszút esküdött az önkényuralom szimbóluma, Ferenc József császár ellen.

Kövér László: Kultúrharc zajlik a magyarság ellen

A magyarság elleni fegyveres harcot 1849. október 6. után felváltotta a magyarság elleni kultúrharc, amelyet az idegen politikai önkény kísért és segített, és tapasztalható napjainkban is - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton a szlovákiai Nyáradon tartott október 6-ai megemlékezésen.

Magyarország nem fogja cserbenhagyni a kárpátaljai magyarságot

A kárpátaljai magyarok a magyar nemzet tagjai, az anyaország kormánya és népe nagyra értékeli hűségüket az anyanyelvhez, a magyar kultúrához és hagyományokhoz - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter szombaton Nagyszőlősön, az Aradi vértanúk emlékművénél tartott beszédében.

Áder: "A szabadság pótolhatatlan érték, amelyhez ragaszkodnunk kell"

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek példája és hűsége erősítette a későbbi nemzedékek magyarjaiban azt az elszánást és hitet, hogy a szabadság pótolhatatlan érték, amelyhez ragaszkodnunk kell - jelentette ki a köztársasági elnök szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kemecsén, Répásy Mihály honvédtábornok sírjánál.

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján szombat reggel az Országház előtt, a Kossuth téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

Országszerte megemlékeznek az aradi vértanúkról

Országszerte és a határon túli településeken, valamint az iskolákban is megemlékeznek az aradi vértanúk kivégzésének 169. évfordulója, október 6. alkalmából. Szombaton, a nemzeti gyásznapon a fővárosban, az Országház Parlament előtti Kossuth téren felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját. A Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartanak, emellett egész napos rendkívüli történelemórával várják a megemlékezőket.

Tudja-e, hogy hol áll a tizenhárom aradi vértanú 13 emlékfája?

Gróf Széchenyi István testvére, Lajos - szintén reformgondolkodású és tettű hazafi - 13 platánfát ültetett el saját parkjában az aradi vértanúk tiszteletére 1849 őszén, midőn hírét vette a szabadságharc tábornokai kivégzésének. E hazafias tette miatt Bécsben kegyvesztett lett, és eltiltották a közszerepléstől.

Az aradi vértanúkra emlékeztek a Vajdaságban

Oda kell figyelnünk arra, hogyan alakulnak a döntéseink, hogyan tudjuk megőrizni magyarságunkat, nyelvünket, hitünket és erőnket – hangsúlyozta Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke pénteken Eleméren, az aradi vértanúk emléknapja alkalmából szervezett ünnepségen.

Országszerte megemlékezéseket tartanak a nemzeti gyásznapon

Országszerte és a határon túl is megemlékezéseket tartanak ma, az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulója alkalmából. A nemzeti gyásznapon a fővárosban, a Parlament előtti Kossuth téren felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját. A Fiumei úti sírkertben a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartanak, emellett a sírkertben szabadtéri kiállítással, egész napos rendkívüli történelemórával várják a megemlékezőket. A romániai Aradon a vesztőhelyen felállított obeliszknél tisztelgés mellett koszorúznak.

A gyulai vár újra nagy lesz

Több mint 600 éve vár, hol egy ostromra, hol egy fegyverletételre, hol egy felújításra, ma már főként turistákra, és legújabban a szigeterődprogram megvalósulására. Megnéztük Gyula történelmi emlékhelyét. 

Aradi vértanúk: félárbócra engedték a nemzeti lobogót

Az aradi vértanúk emléknapján, kedd reggel katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

A császárnak esküdtek kivégzésük előtt az aradi vértanúk

A magyar történelem néhány leghíresebb alakja, a tizenhárom aradi vértanú hősiesen harcolt a szabadságharc csatamezőin – elfogatásuk után azonban mindannyian elítélték a forradalmár köztársaságpárti kormányt. A kihallgatási jegyzőkönyvekből és az utólagos beadványokból kiderül, hogy nem volt annyira fekete-fehér az 1848–1849-es szabadságharc, mint ahogyan azt a történelemkönyvekben tanítják nekünk.

Simicskó: Öntudatra ébredt a magyar nemzet

1848-49 a magyar nemzet öntudatra ébredésének felejthetetlen időszaka volt - mondta a honvédelmi miniszter kedden, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten. Simicskó István a Fiumei úti temetőben, a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen kiemelte: a közös emlékezet nemzeti érzésünk egyik legfőbb forrása, amely összetartozásunk kifejeződése is.

Aradi vértanú búcsúlevele a Nemzeti Múzeumban

Szombattól látható a Magyar Nemzeti Múzeumban Nagysándor József aradi vértanú búcsúlevele, melyet december 5-én vásárolt meg a magyar állam.

Nézze meg Táncsics börtönét!

A Szabadság téri amerikai követség melletti szecessziót villát cserélte el a magyar állam a Táncsics-börtönért és két másik épületért. A Táncsics Mihály utca 9. szám alatti épület hétfőn délután hatig még ingyenesen látogatható. Ha siet, még odaér - ha nem, nézze meg képeinket!

Áldozathozatal és párbeszéd kell a szabadsághoz

Potápi Árpád János szerint a romániai magyarok áldozathozatala, Kelemen Hunor szerint pedig a román-magyar párbeszéd és az előítéletek lebontása vezethet el az aradi vértanúk által megálmodott szabadsághoz. A két politikus Aradon, a 13 vértanú tábornok emlékére állított Szabadság-szobor mellett mondott beszédet a hétfői nemzeti gyásznapon.

Hende: A nemzet nem felejtette el a hőseit

Az Aradon kivégzett tizenhárom honvédtábornok vérbeli katona volt, kitűnően értették mesterségüket, személyesen adtak példát mindarra, amit elvártak embereiktől, a hazát szolgálták mindhalálig - emelte ki a honvédelmi miniszter hétfőn, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten, a Batthyány-mauzóleumnál mondott ünnepi beszédében.

Nemzeti gyásznap van

Országszerte és a határon túl is megemlékezéseket tartanak ma, az aradi vértanúk emléknapján. A központi ünnepségek reggel a Parlament előtti Kossuth téren kezdődnek, ahol félárbocra engedik Magyarország lobogóját. Megemlékezést tartanak a Batthyány-mauzóleumnál, a megújított Batthyány-örökmécsesnél pedig bárki gyertyát gyújthat egész nap.

Áder és Pintér együtt koszorúz

Országszerte megemlékezéseket tartanak ma az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúinak tiszteletére.

Egy forradalom, négy temetés - 2. rész: Átkozott magyar némberek

Az 1848-as magyar szabadságharc utáni vérengzés irányítóját, Julius Jacob von Haynaut egy londoni sörgyárban felismerték és megverték a munkások 1850-ben. Híre ment ugyanis, hogy egy évvel korábban megalázó módon megvesszőztetett egy erdélyi asszonyt, Maderspach Károlynét. Az asszony 1849-ben írt naplóját az ükunokája adta át szerkesztőségünknek, amelyből az is kiderül, miért tette ezt vele a tábornok. Ha fellapozzuk hozzá a történelemkönyveket is, nemcsak az eseményeket lehet rekonstruálni, fel tudjuk vázolni a két főszereplő, Haynau és Maderspachné portréját is. Rajtuk keresztül pedig kicsit közelebb jutunk egy érdekes, fontos és ...

Áder: Élet sarjad az áldozatok véréből

Áder János szerint az 1848-49-es szabadságharc értelme az azt követő évek polgárosodása volt.

Haynau megalázta a magyar főtiszteket

Az aradi vértanúkról, az oroszok szerepéről és az osztrákok ígéreteiről kérdeztük a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját, Csorba Lászlót. Szerinte az oroszok késlekedtek a szabadságharc végén ejtett foglyaik átadásával, így a közben felerősödő nemzetközi tiltakozás sokak életét mentette meg. Ausztria viszont nem volt hálás a cárnak, 1853-ban, a krími háborúban nem állt az oroszok mellé.

Tizenhatan voltak az aradi vértanúk

Az aradi vértanúk nem tizenhárman voltak, hanem tizenhatan. Az 1848-49-es szabadságharc résztvevői közül ugyanis egyet már korábban, kettőt pedig a tizenhármak kivégzése után ítéltek halálra az osztrák hatóságok. Lett volna egy további is, de az elborult elméjű tizenhetediket az osztrákok nem végezték ki, inkább csak meghalni hagyták.

Kiss Ernő sírjánál emlékeztek a vajdasági magyarok

A bánáti Eleméren, Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál emlékeztek a vajdasági magyarok pénteken az 1848-49-es szabadságharc hőseire, az aradi vértanúkra.

Néma megemlékezés Aradon

Több ezer romániai magyar vonult néma tüntetésre vasárnap a fel nem állított aradi Szabadság-szobor talapzatához, hogy ott elhelyezze virágját. Az RMDSZ hétfőn emlékezik az aradi vértanúkra.

Újra felállítják az aradi Szabadság-emlékművet

Az aradi városi tanács kedden határozatot fogadott el arról, hogy ismét köztéren állítják fel az aradi vértanúk emlékét idéző Szabadság-emlékművet. A szoborcsoportot a román kormány különböző okokkal 1999-ig elzárta a nyilvánosság elől.