antropológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- régészet
- archeológia
- Homo sapiens
- vizsgálat
- régészeti feltárás
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nőies férfiak és férfias nők: nem genderek, hanem vikingek
Szerették a luxuscikkeket, és divatosan öltözködtek. A férfiak nőiesek, míg a nők férfiasak voltak. Lehettek szőkék, vörösek, de sötét hajúak is. Manapság gyakran mosódnak össze a legendák és a valóság képei, ahogy egyre több figyelem irányul az ősi viking harcosokra.
Magyarországon került elő a lepra legkorábbi emléke
Az eddig ismert legkorábbi leprás megbetegedés csonttani tüneteit mutatták ki kutatók a mai Abony közelében a rézkorban élt emberek maradványain.
1700 évig őrizte titkát a Tibeti-fennsík múmiája
Egy nagyjából 1700 évvel ezelőtt élt középkorú férfi mumifikálódott maradványait tárták fel a Selyemút egyik kevésbé frekventált részén, a Csinghaj-Tibet-fennsík peremén.
Megváltozhat minden, amit az ember kialakulásáról gondoltunk
A korábban véltnél jóval régebbre nyúlik vissza az emberiség kezdete: az eddig legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel korábbiakra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Marokkóban.
Ókori germán harcos Hódmezővásárhely közelében
Egy rendkívül nagytermetű, erős csontozatú germán harcos sírját találták meg a Móra Ferenc Múzeum régészei egy 2-3. századi szarmata kori településhez tartozó temetőben Hódmezővásárhely közelében.
Fordulatra számít a Teréz körúti robbantó védője
A nyomozó ügyészek január közepén tűzhetik ki az antropológiai összehasonlító vizsgálat időpontját a Teréz körúti robbantás ügyében. A szakértők a gyanúsított és a térfigyelő kamerák felvételein szereplő robbantó alkatát hasonlítják majd össze – írta a Magyar Idők.
Brutálisan megverték az anyák megmentőjét
Félbevágott koponya és gyermekcsontok az apró koporsóban, hátborzongató látvány. Semmelweis rejtélyek. Miért került tébolydába és miért verték ott kis híján agyon? Mi okozta valójában az anyák megmentőjének halálát, szifilisz vagy vérmérgezés? Miért exhumálták négyszer? És milyen lett volna vajon Semmelweis igazi arca, ha nem ragadja magával a betegség? Megannyi izgalmas kérdés, amelyre Kiss-Stefán Mónika új, rendkívül izgalmas dokumentumfilmje keresi a választ.
Halál utáni születés a tizennyolcadik században
A váci Fehérek templomának múmiaegyüttese méltán világhírű antropológiai kuriózum. A tizennyolcadik században és a tizenkilencedik század elején ide temetett emberek az altemplom különleges mikroklimatikus viszonyai miatt természetes módon mumifikálódtak.
Kaliforniai kutatók a váci múmiák nyomában
Már itthon is több CT- és DNS-vizsgálaton estek át a híres váci múmiák, most pedig kaliforniai szakértők járnak a 300 éve természetesen mumifikálódott Orlovits család nyomában. A világhírű vándorkiállítás, a Múmiavilág három váci múmiával most a tengerentúlon vonzza a látogatókat.
Elhunyt a varjú indiánok utolsó háborús törzsfőnöke
Elhunyt vasárnap 102 éves korában Joseph Medicine Crow neves indián történész, a montanai varjú törzs utolsó háborús törzsfőnöke.
- címkék:
- antropológia
- halálhír
- indián
- törzsfőnök
- Címkefelhő »
"Egymáshoz joguk van. És a munkához is!"
Amikor az ápoltak hatalmukba kerítik az elmegyógyintézetet, az még nem a lélek győzelme a zsarnokság felett...
- címkék:
- szerelem
- antropológia
- család
- Címkefelhő »
Eurázsiai földművesek vándorolhattak Afrikába 3000 éve
Eurázsiai földművesek vándorolhattak Afrikába 3000 éve - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely egy Etiópiában 4500 éve eltemetett férfi koponyájából kivont ősi DNS elemzésével támasztotta alá a feltevést.
Megoldódott a 8500 éves kennewicki ember rejtélye
Észak-Amerika ma élő modern őslakosainak DNS-ével mutat egyezéseket a mintegy 8500 éve élt kennewicki ember maradványainak örökítőanyaga.
Már a 13. században is űztek szerencsejátékot
A nyersfordításban hegyfoki kultúrának nevezett közösség virágzására utaló leleteket találtak amerikai régészek Utahban. A kockák, karikák és faragott botok bizonyítják, hogy szerencsejáték már a 13. században is létezett a területen.
Már az őskorban is volt férfi-női egyenlőség
Már az őskorban sem kizárólag a gyűjtögetés volt a szebbik nem feladata – egy friss tanulmány szerint a közösség női tagjai is meghatározhatták, a törzs hol és kik mellett éljen.
Nyilvános előadáson mutogatta a maláj gép áldozatainak fotóit
Kirúgták a vizsgálóbizottságból azt a holland szakértőt, aki részt vett az Ukrajnában lezuhant maláj gép áldozatainak azonosításában. Egy tévécsatorna stábja ugyanis beszámolt arról, hogy az antropológus egy előadását az áldozatokról készült fényképekkel illusztrálta.
Hátborzongató gyerekmúmiára cserélték a szerzetest
Május 17-éig látogatható a Múmiavilág kiállítás, amelynek péntek kora délután egy új, a nagyközönség által még sohasem látott szenzációs darabját szállították át a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumbból a Magyar Természettudományi Múzeum tárlatára. A világviszonylatban is egyedülálló kiállításon péntektől megtekinthető a híres 19. századi orvos, Arányi Lajos hatéves kisfiának a múmiája, akinek földi maradványait apja éveken keresztül őrizte az íróasztala mellett.
Petőfi csontvázkrimije
A héten ismertetett genetikai összehasonlító vizsgálat eredménye újabb fejezetet nyithat az 1849 július 31-én, a segesvári csatatéren eltűnt Petőfi földi maradványaival kapcsolatos, több mint negyedszázada zajló vitában.
Cervantes nyomában a régészek
A spanyol és világirodalom egyik leghíresebb személyiségének ismert a temetekezési helyszíne, de a sírja nem. Spanyol régészek és antropológusok egy új kutatási projekt részeként, Don Quijote atyjának azonosításán dolgoznak.
Így néztek ki az igazi hobbitok
Az ősmaradványok alapján egy ausztrál kutatónő rekonstruálta az indonéziai Flores-szigeten élt, hobbitoknak becézett emberfaj arcvonásait.
Mégse Európa az emberi technológia őshazája
A modern emberi technológia Dél-Afrikában fejlődött ki több mint 70 000 éve, és innen terjedt el azután más közösségekben, állítja egy új tanulmány.
Magasabbnak látszanak a fegyveres emberek
A kísérleti alanyok átlagosan 17 százalékkal magasabbaknak és erősebbeknek becsülték a pisztolyt tartó kézhez tartozó férfiakat, mint legkisebbnek és leggyengébbnek - ragasztópisztolyt tartó - társaikat.
Ezeréves temetőt tártak fel Mexikóban
Összesen 167 ember földi maradványait rejtő ezeréves történelmi temetőt tártak fel egy barlangban Mexikó déli részén.
Jó úton járnak az emberszabásúak a beszéd kialakulása felé
A csimpánzok tudják, hogy mások milyen információkkal rendelkeznek, és a tudatlan csoporttársaikat gyakrabban figyelmeztetik a veszélyre, mint azokat, akik már értesültek arról. E képesség lehetett a beszéd kialakulásának előfeltétele az embernél - erre a felismerésre jutottak német és brit kutatók.
- címkék:
- evolúció
- beszéd
- antropológia
- csimpánz
- Címkefelhő »
Őseink nőstényei kalandvágyóbbak voltak, mint a hímek
Emberelődeink közül a nőstények általában elvándoroltak azokról a helyekről, ahol születtek és gyerekkorukat töltötték, a hímek viszont inkább az otthonuk közelében maradtak, állapította meg egy új tanulmány. A jelenségre eddig nem találtak magyarázatot a kutatók.
Az ember önzetlensége az állatvilágból ered
Az emberi altruizmus, vagy más néven önzetlenség kialakulása a közös utódnevelésre vezethető vissza, állítja néhány kutató a főemlősök vizsgálata alapján. A kölykeiket együtt gondozó főemlősök - például a selyemmajmok - sokkal segítőkészebbek egymással, mint az utódaikat egyedül nevelő majmok, például a csimpánzok.
Átformálta testünket a civilizáció
Mi a kapcsolat a két lábon járás és a gerincfájdalmak megjelenése között? Miért van szüksége a mai gyerekeknek fogszabályzóra? Egészségügyi problémáinkkal újabban egy külön tudományterület, az evolúciós orvostudomány is foglalkozik: a pompeji lávában talált csontvázak például elárulják, hogy mára a nyitott gerinc egy ártalmatlan formája is gyakoribbá vált.
A Neander-völgyi gyerekek nagyok és életerősek voltak
A Neander-völgyi gyerekek nagyok és életerősek voltak - állítják a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatói, akik egy másfél év körüli egyed maradványait tárták fel.
Távoli ősünk inkább préda volt, mint sikeres vadász
Távoli elődeink sokkal alacsonyabb pozíciót foglaltak el a táplálékláncban, mint a modern ember, s gyakrabban ejtették zsákmányul a ragadozók, mintsem az vadászott volna a vadállatokra - állítják amerikai antropológusok. A kutatók eredményeikről a Gerinces-paleontológiai Társaság 70. konferenciáján számoltak be Pittsburghben.
Lucy is használt kőszerszámot - szenzációs régészeti lelet Afrikából
Egy nemzetközi kutatócsoport két olyan állati csontmaradványra bukkant Etiópiában, amelyen kőszerszám okozta karcolásnyomok láthatók. A csontok korát 3,4 millió évesre teszik, ami majdnem egymillió évvel több, mint az eddig ismert legkorábbi hasonló lelet. Ez azt jelenti, hogy az egyik legismertebb emberős, Lucy és fajtársai már használhattak primitív kőeszközöket az állati maradványok feldarabolására.
Az ember őse már 3,6 millió évvel ezelőtt két lábon járt
Bemutatták a 3,2 millió éves emberelőd, Lucy párját, melynek maradványaira Etiópiában találtak rá. A Kadanuumuu névre keresztelt lelet idősebb Lucynél, és bizonyítja, hogy az emberősök már a Homo nemzetség kialakulása előtt is két lábon jártak.
Keveredhetett a Neander-völgyi és a mai ember őse
Bár a Neander-völgyi emberek már kihaltak, úgy tűnik, hogy mégsem tűntek el teljesen. Egy új kutatás szerint örökítőanyaguk nyomai a mai emberek genetikai állományában is megtalálhatóak.
Elhunyt Claude Lévi-Strauss, az antropológia atyja
Nem sokkal 101. születésnapja előtt elhunyt Claude Lévi-Strauss, a huszadik század egyik legnagyobb gondolkodója. A francia tudós volt az antropológia megalapítója, az amazóniai indiánokról szóló, Szomorú trópusok című könyve megkerülhetetlenné tette.
Egyre satnyább a Homo sapiens
Ha életre kelhetne, nem egy történelem előtt élt ausztrál bennszülött könnyedén legyőzné a 100 és 200 méteres rövidtávfutó rekordert, Usain Boltot - állítja egy ausztrál antropológus. Szerinte Arnold Schwarzenegger is veszítene szkanderben bármelyik neander-völgyi nő ellen.