1956-os forradalom
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Biszku Béla
- 1956
- megemlékezés
- Orbán Viktor
- Budapest
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt
Katonai tiszteletadással, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulóján a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Gulyás Gergely: Addig maradhatunk szabadok, amíg képesek vagyunk összefogni
Az összefogás fontosságáról beszélt a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen hétfőn a budapesti Bem téren.
Boross Péter: 1956 egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt
"Az 1956-os forradalom egy vérig sértett nemzet dühkitörése volt" - mondta Boross Péter a Műegyetemen rendezett emlékünnepségen hétfőn. A rendszerváltást követő második magyar miniszterelnök beszédében kiemelte, reménytelenek azok a vállalkozások, amelyek a magyarokat kozmopolita irányba akarják kényszeríteni.
Rétvári Bence: Magyarország a hősök földje
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn a Műegyetemnél azt mondta, Magyarország a hősök, a szabadságharcosok földje.
Papnak készült, de az egyik legnagyobb magyar színész lett
Papnak készült, majd erdésznek, kertésznek, végül Jászai Mari írásait olvasva a színészet mellett kötelezte el magát. A feladatból munka lett, a munkából hivatás, amely az egész életét meghatározta. Természetes hatású, őszinte karakterei mögött mindig hangyaszorgalommal végzett kutató- és elemzőmunka állt, ami önfeledtséggel párosulva tette a XX. század második felének egyik legnagyobb magyar színművészévé Sinkovits Imrét, aki szeptember 21-én lenne 90 éves.
Kémkedéssel gyanúsították Psota Irént
Psota Irén csupán egy rövid párizsi látogatással próbálta enyhíteni a forrongó Budapest emlékét 1956-ban. Útja nem tartott sokáig, mégis elég volt ahhoz, hogy jó ideig kémnek gondolja az államvédelem. Meg is tették a szükséges(nek gondolt) lépéseket.
Újabb ÁVH-s tisztek lepleződtek le
Köztünk él az ÁVH volt börtönőre, későbbi III/III-as osztályvezető és a Kádár-per egyik ávós vizsgálótisztje, akit csak '62-ben küldtek el az elhárítástól. 1956/57-ben mindketten ugyanabban karhatalmista ezredben szolgáltak - írja a szocialista rendszer leggátlástalanabb kiszolgálóiról szóló cikksorozatának legújabb részében a Látószög blog.
Forradalom és bűnhődés - A református egyház a Kádár-korszak kezdetén
Bertalan Péter egyetemi docens cikke a református egyházban 1956-ban kibontakozó ellenállás folyamatát mutatja be korabeli források alapján. Azt vizsgálja, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt milyen, hatalmi mozgások játszódtak le a református egyház felső vezetésében. Az írás a korabeli pártállami források csak manapság hozzáférhetővé váló anyagaira támaszkodva következetesen érvényesített forráskritikával a történtek valószínűsíthető verziójának feltárására törekszik.
Az utolsó forradalmárok - a mecseki láthatatlanok
Amikor megjelentek a szovjet tankok Pécs városában, néhány százan úgy gondolták: ezt nem nézheti tétlenül a világ, és egészen biztos, hogy érkezik majd segítség Nyugatról. Felmentek a Mecsek erdeibe néhány puskával, és onnan támadtak a szovjet katonákra.
- címkék:
- Pécs
- 1956-os forradalom
- Címkefelhő »
Trócsányi: Különös tiszteletet érdemelnek a kárpátaljaiak
A kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztől a szovjet időkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkről, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a kárpátaljai magyarság központi 56-os megemlékezésén Ungváron.
Orbán Viktor: Ha elvész a szabadság, mi magunk is elveszünk
Ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Terror Háza Múzeum előtt rendezett, október 23-ai díszünnepségen. Azt is mondta, hogy az 1956-os forradalom nemzeti forradalom volt. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ma minden választás sorsdöntő Európában. Most dől el, sikerül-e visszaszereznünk a régi, multikulturalizmus előtti, nagyszerű Európánkat.
Megkezdődött a központi ünnepség a Terror Háza Múzeumnál
Megkezdődött az október 23-i központi ünnepség a budapesti Terror Háza Múzeumnál hétfő délután három órakor.Az eső és az ítéletidő ellenére tízezer ember gyűlt össze a Terror Házánál, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Az emberek megtöltik az Andrássy utat az Oktogontól a Vörösmarty utcáig.
- címkék:
- 1956-os forradalom
- Címkefelhő »
A szabadságharcra emlékezik Orbán Viktor
Országszerte és a határokon túl is tartanak megemlékezéseket, koszorúzásokat az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 61. évfordulóján. A központi rendezvények a Parlament előtti zászlófelvonással kezdődtek, Orbán Viktor kormányfő délután mond ünnepi beszédet, amit percről percre közvetítünk.
Melyik 1956-os film a kedvence?
A nyolcvanas évektől már készülhettek magyar filmek, amelyekben már többé-kevésbé lehetett beszélni 56-ról. Érintőlegesen persze a hatvanas-hetvenes években is foglalkoztak a filmrendezők a forradalommal, a rendszerváltás után pedig már teljesen szabadon szólhattak a filmek 1956-ról. Olyan filmeket is felsorolunk, amelyek nem kizárólag a forradalomról szólnak, esetleg annak apropóján beszélnek a történelemről, de az adott film lényegéhez alapvetően tartozik hozzá 1956.
- címkék:
- 1956-os forradalom
- Címkefelhő »
Deutsch: Ez a Kádár-rendszer ősbűne
Deutsch Tamás szerint a 2006. október 23-án történtekért még mindig nem történt meg a valódi felelősségre vonás, ezzel a magyar állam továbbra is adósa a törvénytelenségek áldozatainak. Az aljas támadások közepette is sikeresnek tartja az emlékévet, de számára egyértelmű: ahogy 1956-ban, majd azóta mindvégig, úgy az emlékév megítélésében is két oldala van a barikádnak.
1956: a forradalomra emlékezik az ország
Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt, 15 órától Orbán Viktor miniszterelnök beszél a Terror Háza Múzeumnál. Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezik az ország a 61. évfordulón, rengeteg politikai és családi programot szerveztek mára.
- címkék:
- 1956-os forradalom
- Címkefelhő »
Rákosi Mátyás rettenetesen gyűlölte a vidéket
Az 1956-os forradalmat megelőzően komoly ellátási problémák voltak a városokban, ez is az egyik tényezője volt a forradalomnak - mondta Boros Imre közgazdász az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
Kész csoda az 1956-os olimpián szerzett kilenc magyar aranyérem
Kész csoda, hogy a körülmények ellenére kilenc aranyérmet szereztek a magyarok az 1956-os melbourne-i olimpián - erről Hencsei Pál sporttörténész, olimpiakutató beszélt az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Gulyás: A 20. századi magyar történelem legnagyszerűbb eseménye az 1956-os forradalom
A 20. századi magyar történelem legnagyszerűbb eseménye az 1956-os forradalom - jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője vasárnap Szentesen.
Ingyenes és látványos programokkal készülnek október 23-ra
Október 23-án számos programmal várják a családokat is, a mozi, a múzeum, a koncert és a különleges fényfestés csak néhány program az ünnepi hétvégéről.
60 éve ártatlanul végezték ki Kádárék Tóth Ilonát
A beismerő vallomások ellenére hosszú évek kutatómunkája után ki lehet jelenteni: Tóth Ilona és társai nem követhették el azt a gyilkosságot, amivel vádolták őket - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának az elnöke a Origónak Tóth Ilona kivégzésének 60. évfordulóján.
Nagy Imre kivégzésére és újratemetésére emlékeztek
Nagy Imre szobránál emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökére és mártírtársaira. Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst 1958. június 16-án végezték ki, Szilágyi Józsefet már két hónappal korábban, Losonczi Géza pedig 1957. decemberében meghalt a börtönben. 31 évvel később, 1989. június 16-án a rendszerváltás talán legfontosabb szimbolikus eseménye volt az újratemetésük, a Hősök terén több százezren voltak a megemlékezésen.
- címkék:
- Nagy Imre
- 1956-os forradalom
- Címkefelhő »
Meggyőző lett az 56-os forradalom akcióképregénye
Képregényes formában is megörökítették az '56-os forradalom és szabadságharc hőseinek emlékét: a Budapest Angyalá-t a 60. évforduló alkalmából Futaki Attila, Magyarország leghíresebb képregényrajzolója készítette el Tallai Gábor forgatókönyve alapján. A történet főhőse egy, a megtorlás idején az Egyesült Államokba emigrált szabadságharcos, aki évtizedekkel később visszatér Magyarországba, hogy bosszút álljon azon az orosz tiszten, aki meggyilkolta a bajtársait. A különleges kötetről az alkotók meséltek az Origónak.
Esztergomban kémkedtek az oroszok
A szovjet elhárítás egy téves információ miatt két hét alatt átvilágította Esztergomot, a táblázatba foglalt információk a Kremlbe, Zsukov marsallhoz is eljutottak - mondta Kun Miklós, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő hétfőn Esztergomban, az 1956-os emlékév városi programjainak záró rendezvényén.
Schmidt: A szabadság számunkra olyan fontos, mint a levegő
Félidőben vagyunk, egy nagyon fontos eseménysoron vagyunk túl – mondta Balog Zoltán az emberi erőforrás minisztere. Az 1956-os emlékév kapcsán az egyik legfontosabb cél volt, hogy a fiatal generációt elérjék, így a romkocsmákban is megjelentek, valamint 1700-an pályáztak az '56-os dalpályázatra is – vonta meg az emlékév eddigi mérlegét a miniszter.
Megdöbbentek a szabadságharcosok
A Szabadságharcosokért Közalapítvány Kuratóriuma megdöbbent azon a hajszán, amelyet egyes sajtóorgánumok folytatnak Dózsa László '56-os hős ellen.
Az 56-os körúti pokol testközelből
Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik gócpontja volt a Nagykörút Corvin közi szakasza: a Corvin mozinál fontos felkelőállás alakult, a vele szomszédos Kilián laktanya pedig tökéletes helyen volt ahhoz, hogy az itt állomásozó felkelők az Üllői úton beözönlő szovjet tankokkal szembeszálljanak. A történelemkönyvekből a tényeket már jól ismerjük – de miről számoltak be azok, akik valóban itt harcoltak, vagy a környéken éltek?
Áder: A magyarok adtak reményt Európában
1956. október 23. után a világ visszavonhatatlanul másmilyen lett - mondta Áder János köztársasági elnök pénteken, a nemzeti gyásznapon a főváros XVIII. kerületében lévő Hargita téren tartott megemlékezésen.
Szovjet forgószél csapott le az országra
November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.
Így látják ma Oroszországban az 1956-os magyar forradalmat
Oroszországban miként a múltban, ma is csak a birodalmi szemléletet elutasító kisebbségnek van bűntudata az 1956-os magyar forradalom elfojtása miatt – állította a Vedomosztyi című napilap csütörtöki számában Alekszej Makarkin politológus, az orosz Politikai Technológiák Központjának alelnöke.
Miért hagyott minket magunkra a Nyugat 1956-ban?
A szuezi válság és a magyarországi forradalom szinte napra pontosan egybeesett 1956-ban, és sokan ma is úgy vélik, ha az egyiptomi események nem terelik el a nyugati országok figyelmét, és nem osztják meg az ENSZ-t, lett volna esély a nemzetközi fellépésre Magyarország ügyében. Egy biztos: a britek és a franciák nemzetközi jogot semmibe vevő agressziójával párhuzamosan a Szovjetunió joggal érezhette, hogy büntetlenül kezébe veheti a bíráskodást Budapesten, írja Peter Unwin, Nagy-Britannia korábbi budapesti nagykövete a Nagyhatalmi játszmák – 1956 a magyar forradalom a világpolitika erőterében című könyvében.
CIA 1956: Az ábrándos vakság állapotában
Hatvan évvel ezelőtt szó szerint megdöbbentek Langleyben, az amerikai hírszerzés főhadiszállásán, hogy Budapesten kitört a forradalom. Mit sem tudtak a szovjetek Moszkvában zajló heves vitáiról azzal kapcsolatban, be kell-e vetni a tankokat, és úgy általában fogalmuk sem volt arról, hogy Magyarországon "forr a levegő". Örültek volna, ha Budapest felszabadul, de nem segítettek, mert nem segíthettek. Mítosz, hogy ők robbantották ki a forradalmat.
Határozott cselekvésre van szükség, elkapni az összes gazembert!
Háromnapos vita után 1956. október 31-én az SZKP Elnöksége, a szovjet kommunista pártvezetés szűkebb agytrösztje egyhangú döntésre jutott a magyarországi „ellenforradalmi lázadás” katonai leveréséről. Az SZKP első embere, Nyikita Szergejevics Hruscsov presztízsokokból rendkívül fontosnak tartotta, hogy a katonai intervencióhoz megszerezze a „szocialista tábor” vezetőinek, és kiemelten az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélynek örvendő vezetője, Joszip Broz Tito marsall beleegyezését.
Súlyos veszteség érte a magyar sportot 1956-ban
Minden idők legsikeresebb magyar olimpiai szereplése, az 1952-es helsinki játékok 16 aranyérme után Melbourne-ben már 24 olimpiai bajnoki címmel számoltak itthon, azonban a forradalom alapjaiban rengette meg a sportéletet. Az Aranycsapat széthullott, olimpiai bajnokok egész sora emigrált, a forradalom során nyolc élvonalbeli sportoló is meghalt.
Nagyhatalmi színjáték volt a magyar forradalom ügye
Az 1980-as évek végétől, illetve a 90-es évek elejétől részben kutathatóvá váltak az ENSZ, az amerikai külügyminisztérium, valamint a szovjet pártvezetés 1956-os magyar forradalomra vonatkozó titkos iratai. Az 1956. október végén megélénkülő nagyhatalmi diplomáciában elsősorban a zárt ajtók mögötti informális találkozók bizonyultak sorsdöntőnek.
ÁVH 1956: Táblára írva nyakadba akasztjuk történeted
Futottak a golyózáporukban, rettegtek tőlük, miközben gyűlölték, a bátrabbak "vadásztak" rájuk, megtámadták, felakasztották és meg is rugdosták az ÁVH-sokat a forradalmárok. Miközben szétesett az Államvédelmi Hatóság, sok magyar ügynök a szovjetekhez menekült. Az ÁVH-t 60 éve, október 28-án oszlatták fel. Így élték át a forradalmat a pesti srácok ellenségei.
Énekelve sétáltak a vesztükbe Mosonmagyaróváron
Hivatalosan 55, más források szerint több mint száz áldozata volt az 1956-os forradalom egyik legvéresebb sortüzének Mosonmagyaróváron. A mai napig nem tudni biztosan, ki adott parancsot a tüzelésre, ahogy azt sem, hogy a honvédségi laktanya katonái és a rendőrség után miért nem álltak át a felkelők oldalára a „zöld ávósok”-ként emlegetett határőrök is, akik végül a békésen tüntető tömegbe lőttek. A bűnösöket nem vonták felelősségre, a laktanya parancsnokát, Dudás Istvánt évekig hősként ünnepelték, és a 90-es évek végéig még csak szóba sem jöhetett, hogy őt és tisztjeit elítéljék – a mosonmagyaróvári halottak hozzátartozói soha nem ...
Akik beszélnek 56-ról, azok is szétszedik egymást
Három rendező, három generáció és három film: a Szerelem, a Szamárköhögés és a Szerencsés Dániel. Az Origónak Makk Károly, Sándor Pál és Gárdos Péter mesélte el, hogyan élte meg az 56-os forradalmat. Hogy milyen volt végigfilmezni a harcokat, az akasztást, az üres Rákosi-villát. Milyen retorziók jöttek, és hogyan lehetett átbújni a cenzúrán. Milyen volt dilemmázni a Nyugatiban, hogy menjek, vagy ne menjek, és annak örülni nyolcévesen, hogy a forradalom miatt elmarad a tanítás. És a filmcsinálás: Bodrogi Gyula nagy zabálása, Garas Dezső és Törőcsik Mari adok-kapokja, na meg a fiatal Rudolf Péter. 1956 a filmesek szemén keresztül.
Kossuth tér – a kommunista terror véres csütörtökje
Mind a mai napig sűrű homály fedi, hogy ki volt a felelős az 1956-os forradalom idején, október 23. és november 4. között leadott 61 karhatalmi, illetve szovjet sortűz közül a legbestiálisabb, a történelmi köztudatba csak véres csütörtökként bevonult Kossuth téri vérengzésért. A forradalom vérbe fojtása utáni évtizedekben a Kossuth téri mészárlás tabutémának számított, és más karhatalmi akciókkal szemben, emiatt senki sem jelentkezett a szovjet szuronyokkal hatalomra segített Kádár-féle forradalmi munkás-paraszt kormánynál az „ellenforradalom” leverésében játszott szerepe elismertetéséért.
Az ember annyira kiéhezett, hogy ha felállt, elsötétült a szeme
Ivan Szerov, a KGB vezére személyesen felügyelte az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit, már október 23-án Budapesten volt, de budapesti nagykövetként későbbi utódja is sokat tett titkosszolgálati karrierje építéséért a magyar szabadság napjai alatt. Ennek ellenére nem egyértelmű, hogy pontosan mit csináltak a szovjet ügynökök és elhárítók, mert Moszkva jóvoltából a titkos iratok többsége még ma sem hozzáférhető. Amit viszont tudunk, az önmagában elegendő bizonyíték arra, hogy háborús bűncselekmény történt: több ezer magyart kínoztak, éheztettek és szállítottak hadifogságba.
Október 23. – a nap eseményei képekben
Így emlékeztünk az 1956-os forradalomra és szabadságharcra a 60. évfordulón. Nézze meg az Origo gyűjtését!
Az 1956-os forradalom fővárosi helyszínei hatvan éve és napjainkban
Az 1956. október 23-i budapesti tömegtüntetés a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, ami a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatallmak ...
A menekültválság, amelyet a tárt karok oldottak meg
Az Egyesült Államokba tartó 56-os magyar menekültek útközben még arra gondoltak, hogy „a szentségit, mi lesz velünk”, de hamarosan kiderült, hogy a nagylelkű megoldások válság idején is működnek, sőt nagyon is észszerűek tudnak lenni. A hatvan évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarország, hanem az amerikai magyar emigráció történetében is fontos fordulópont. Egy lelkes csapat most leltárt készített azokból a tapasztalatokból, traumákból és sikerekből, amelyeket az Amerikába érkező magyarok átéltek.
Orbán: A saját nemzeti függetlenségünk védhet meg minket
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Andrzej Duda lengyel elnök is beszédet mondott az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulóján rendezett díszünnepségen a Kossuth téren. Tüntetők egy csoportja síppal, fülyüléssel, kiabálással tiltakozott a műsor és a beszédek alatt. Az Origóval percről percre követhette az eseményeket.
Fazekas Sándor: A magyarságnak kell a saját sorsát alakítania
Fazekas Sándor szerint a magyarságnak kell a saját sorsát alakítania, mert csak egy egységes nemzet tud alakítani történelmet, akár világtörténelmet is. A földművelésügyi miniszter vasárnap Karcagon tartott beszédet az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen.
Amikor elszabadult a pokol – a rádió ostroma
Rajk László és társai 1956. október 6-i újratemetése fordulópontot jelentett a kommunista elnyomással szemben kibontakozó, zsarátnokként izzó társadalmi elégedetlenségben, az esemény nyílt, rendszerellenes tüntetésbe torkollott. Az újratemetés utáni napokban aktivizálta magát az egyetemi ifjúság, a párton belüli reformkommunista csoport, valamint az ellenzéki értelmiséget tömörítő Petőfi Kör és a Magyar Írók Szövetsége. A szabadság szelleme október 23-án végleg kiszabadult a diktatúra fojtogató palackjából.
Egyetemisták '56-ban: Sztálinizmus pusztuljon!
Az egyetemisták az egész magyar társadalmat érintő kérdéseket meg tudták fogalmazni 1956-ban – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Történeti Intézetének igazgatója, dr. Borsodi Csaba.
Az oroszok bejöttek Magyarországra, és itt rosszalkodtak
A Cseppszínház növendékei kisiskolás létükre már igazán tapasztalt színészek, évek óta játszanak színpadon. Olyan előadások vannak mögöttük, mint például a Valahol Európában, és olyanok előttük, mint mondjuk Pilinszky KZ-oratóriuma. Az elkövetkezendő napokban pedig az '56 másképp című darabban láthatjuk őket. Elárulták, hogyan kell legyőzni a lámpalázat, hogy milyen híres szerepben éreznék jól magukat, és beszéltek arról is, milyen az 56-os forradalmárok bőrébe bújni.
Így lettünk a nagy fekete autók országa
Kékes füstöt eregető Trabantok, dülöngélő Nysa mentőautók, rogyásig pakolt IFA-k: a múlt rendszer autós élményeire ki-ki nosztalgiával vagy lesajnálóan gondol, a feledés homályába vész ugyanakkor mindaz, ami a gulyáskommunizmus előtti sötét korszakban történt. Pedig a protekciós benzinjegyek, kisajátítások, rettegett ÁVH-s kocsik, amerikai limuzinnal járó nagykutyák és nélkülözések évtizede a közlekedésen keresztül is segít megérteni, milyen hangulat uralkodhatott a forradalom előestéjén.
Boross Péter: Széles körű és emelkedett a mostani ünnep
Boross Péter szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe még soha nem volt olyan emelkedett és széleskörű, mint most. A volt miniszterelnök a 60. évforduló alkalmából Budapesten, a Műegyetem rakparton lévő 1956-os emlékműnél tartott megemlékezésen mondott beszédet szombaton.