ok.hu




Katalógus


magyar színészek


filmek


magyar együttesek


sportolók


külföldi színészek


politikusok


magyar énekesek


külföldi együttesek


Linkek


Inside zenekar


Kiss Gergő


Lakatos Márk


Tankcsapda zenekar


Emil.RuleZ!


Bëlga


Fresh


KFT zenekar


Palik Dakar Team


Sziámi zenekar


Animal Cannibals


Zsédenyi Adrienn


Szabics Imre


Ákos


Bódi Sylvi


Amorf Ördögök


Himalája-expedíció


NEO együttes


Stahl Judit


Eszenyi Enikő


Szentpéteri Csilla


Gyorskeresés





[origo] klikkbank
pénzügyi chatsorozat


Kerezsi Tibor


Vámosi-Nagy Szabolcs


Borza Gábor


Kupa Mihály


Felcsuti Péter


A matematika gondolkodásra nevel - vendégünk volt Lovász László matematikus
2007. október 16., kedd, 7:38|Utolsó módosítás: 2007. október 16., kedd, 9:59

A cikk betűmérete:kisebbnagyobb


Tehetségek, versenyek, mítoszok << 2/3. oldal >>

Forrás: [origo]
Ajánlat
Lovász László matematikus kapta a Bolyai-díjat
Mit kívánnak a számítógépek a matematikától, és mit adnak neki?
Lovász László 2003 júniusában tartott előadása a Mindentudás Egyetemén
Egy diszkrét matematikus
Beszélgetés a Wolf-díjas Lovász László akadémikussal

Tehetségek, versenyek, mítoszok

Hogyan lehet egy kisgyerekről kideríteni, hogy van-e érzéke a matematikához? [diszkrétpasi]
Ennek van kialakult módszertana, amihez én nem értek. Pósa Lajos barátom, aki ezzel nagyon sokat foglalkozik, gondosan összeállított feladatsorokat ad fel a gyerekeknek, már egész kicsi korban. Az erre adott válaszok alapján fel tudja mérni ezt a tehetséget. Én csak nem egészen hozzáértő módon két példát tudok mondani. Van az a gyerek, aki egy szorzást vagy hasonló egyszerű számítási feladatot ravaszul old meg, például 9 helyett 10-el szorozza meg, aztán egyszer levonja. A többi gyerek nézi, hogy miért is csinálja ezt így, de ez igazából egy matematikai agyberendezésre utal. Egyébként a rejtvényfejtés vagy a sakkozás is hasonló tevékenység, és ezt sokan szeretik. Ez is hasonló tehetségre utal.

Mit gondol, mi az oka, hogy már nem nyernek diákjaink a nemzetközi diákolimpián? [jopofasor1]
Két okot mondok: először, hogy sokkal több ország és főleg sokkal nagyobb ország csapatai vesznek részt a versenyeken. Ha tízmillió emberből két-három évenként születik olyan, aki az olimpia igen nehéz példáit mind meg tudja oldani rövid idő alatt, akkor egymilliárdból 50 születik évente. Tehát nyilvánvaló, hogy a kínai csapattal, ha rendesen felkészítik, nem lehet versenyezni. A másik, hogy sok országban az olimpiai felkészítésre igen nagy energiákat fordítanak, például bentlakásos iskolát tartanak fent a matematikai olimpikonok számára. Őszintén szólva én ezt túlzásnak tartom. Azt hiszem, a mi diákjaink teljesítménye a nemzetközi diákolimpián igen tiszteletreméltó. Egyébként az egyetemek közti nemzetközi matematikaversenyen az ELTE csapata első lett a nyáron, olyan egyetemeket utasított maga mögé, mint a Moszkvai Állami Egyetem vagy Princeton, tehát a nemzetközi matematikaversenyeken továbbra is az élvonalban vagyunk.

Miért sokkal kevesebb a női matematikus, mint a férfi? Szemben a fizikusokkal... [Guass]
Nagyon nehéz kérdés, sokan keresik rá a választ. Mivel a kultúrától nagyon függ, hogy egy tehetséges ember milyen hivatást választ, nehéz megmondani, hogy egy kultúrától elvonatkoztatott helyzetben is kevesebb volna-e a női matematikus. Az biztos, hogy a matematikus nők aránya országról országra nagyon változik. Egy másik szempont az, hogy az oktatási rendszer, az előlépések, fokozatok szerzése mind egy férfiakra méretezett tudományos életben alakult ki, és kevésbé vette figyelembe akár azt, hogy a pubertás más korban van, akár a gyerekszülést. Hozzátenném, hogy vannak nagyon kiemelkedő női matematikusok, tehát itt nem a csúcsról beszélünk, hanem csak a számokról.

Mit gondol, valóban tehetségesek a magyarok, vagy ez csak mítosz és nincs különbség? [godel]
Nem hiszem, hogy a magyarok biológiailag tehetségesebbek vagy tehetségtelenebbek volnának, mint más népek. Magyarországon a világon elsők között jött létre matematikai tehetségkutatás, középiskolai versenyek és folyóirat formájában. Ezalatt a 100 év alatt a tanárok körében ismertté vált az a lehetőség, hogy egy tehetséges gyereknek kezébe nyomják a KöMaL-t, elküldjék egy versenyre, és a matematikusi pályát mint lehetőséget említsék meg neki. Ez a több mint 100 éves fejlődés látszik meg a magyar matematika eredményein.

Ön szerint a zenélés segít a tanulásban, a gondolkodásban? [bence1919]
A zenélés is, és a zenehallgatás is megnyugtatóan hat, úgyhogy gondolom, sok embernek segít. De biztos vagyok abban, hogy ez egyéni, hiszen van, aki például teljes csöndben tud a legjobban dolgozni, vagy éppenséggel azt szereti, ha sok emberi mozgás és hang van körülötte.

Mit csinált, amikor a Microsoft tudományos kutatója volt? [Kóci0209]
A Microsoft az idő nagy részében engedte, hogy azzal a matematikai kérdéssel foglalkozzak, illetve a csoport, amiben voltam foglalkozzon, amivel akartunk. Időnként fejlesztők és más kutatók jöttek matematikai kérdésekkel, amelyekben tanácsot adtunk, vagy ha a kutatási területünkhöz közel állt, akkor bekapcsolódtunk. Az, hogy lehetett látni, hogy egy ilyen nagy cégben fölvetődő problémák - hálózatok, szoftver stb. - milyen irányú matematikai kérdésekhez vezetnek, nagyon érdekes volt, és sok tekintetben inspiráló. Nem kellett rövidtávon anyagilag megtérülő eredményeket produkálnunk, de butaság lett volna nem figyelembe venni ezeket az általános problémákat és trendeket.


<< előző oldal 2/3 következő oldal >>

1. A matematika gondolkodásra nevel - vendégünk volt Lovász László matematikus

2. Tehetségek, versenyek, mítoszok

3. A mai legnagyobb problémák



Küldje tovább ismerősének!


Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem!

Iratkozzon fel RSS-hírcsatornáinkra!

Az [origo] kiadója az Origo Zrt. © Minden jog fenntartva










2008




2007




2006




2005




2004




2003




2002




2001




2000





Zagar
együttes
November 6-án (csütörtök) 14.00 órakor