November negyedike: pusztító szovjet forgószél csapott le Magyarországra

1956. november negyedikén a késő hajnali órákban erős motorzúgás és lánctalpcsörgés hangja riasztotta fel az Üllői út lakóit. A zajra felriadt megdöbbent polgárok lezárt tornyú harckocsik, önjáró lövegek és páncélozott csapatszállító járművek végtelen oszlopát pillantották meg az ablakokból kitekintve. A Szolnok felől zárt rendben érkező szovjet páncélos köteléket az Üllői út és a Ferenc körút sarkán a Corvin-közi szabadságharcosok elhárító tüze fogadta. A találatoktól a kötelék élén haladó szovjet harcjárművek azonnal kigyulladtak, az égő roncsok pedig feltartóztatták a mögöttük haladó páncélosokat. Ekkor kinyíltak a környező épüleetek ...

75 éve lett öngyilkos Adolf Hitler, hogy elkerülje a felelősségre vonást

A Harmadik Birodalom összeomlásának utolsó óráiban, 1945. április 30-án délelőtt a Berlint ostromló 1. belorusz front parancsnoka, Georgij Zsukov marsall személyes utasítására a szovjet 3. csapásmérő hadsereg különleges felderítőszázada azt a parancsot kapta, hogy törjön át a Birodalmi Kancelláriához, és próbálja meg élve elfogni a kancellária bunkerébe bezárkózott Adolf Hitlert. Az ekkor már két hete tartó berlini csata a végéhez közeledett: a Vörös Hadsereg belvárosba benyomult rohamosztagai alig 500 méterre álltak a náci Németország egykori központjától, a Birodalmi Kancellária rommá lőtt épületétől. 

Hitler azt hitte, hogy Sztálin a moszkvai állatkertben fogja mutogatni

1945. április 30-án délután fél négy körül a berlini kancellári földalatti bunkerének abból a szobájából, ahová nem sokkal korábban Adolf Hitler valamint felesége, Eva Braun, vagyis az újdonsült Frau Hitler bezárkózott, revolverlövés tompa dörrenésének hangja szűrődött ki. Ezt meghallva az ajtó előtt várakozó Otto Günsche SS- Sturmbannführer, Hitler adjutánsa, valamint Heinz Linge, a Führer komornyikja, feltépték az ajtót és beléptek a lőporfüst fojtó szagával megtelt apró szobába. A kanapén, félig a földre roskadva találtak rá a Harmadik Birodalom urára, akinek a feje körül friss vértócsa piroslott.

Előkerült Hitler búcsúlevélként emlegetett utolsó üzenete

A marylandi Alexander Historical Auctions aukciós ház - amely többek között értékes történelmi dokumentumok árverezésével foglalkozik – kínálja eladásra azt az 1945. április 24-én keltezett és mindeddig ismeretlen iratot, amelyről a média mint Adolf Hitler „búcsúleveléről" tudósított. A berlini kancellária földalatti bunkerébe bezárkózott Hitler azonban csak az öngyilkossága előtti napon, április 29-én diktálta le személyi titkárnője, Traudl Junge számára a politikai végrendeletét, ami valóban a búcsúlevelének tekinthető. A most nyilvánosságra került dokumentum történeti értékéből azonban ez nem sokat von le, ugyanis a Ferdinand Schhörner ...

Még a holttestekből is ettek Lenin ostromlott városában

Hetvenöt éve, 1944. január 27-én ért véget a második világháborúban Leningrád német blokádja. A történelem egyik leghosszabb és legtöbb áldozatot követelő ostroma 872 napig tartott, és a becslések szerint legalább egymillió emberéletet követelt.

A Szovjetunió megtámadása volt Hitler bukásának kezdete

Hetvenhét éve, 1941. június 22-én vasárnap, hajnali 3 óra 15 perckor a német haderő, a Wehrmacht, a Balti-tengertől Dél-Ukrajnáig húzódó több mint kétezer kilométeres arcvonalon felsorakozott alakulatai támadásba lendültek. 162 hadosztály, három és félmillió katona, 3500 harckocsi és 4 800 repülőgép zúdult rá a Vörös Hadsereg gyengén felkészült és megzavarodott egységeire. A német magasabb egységek már a Barbarossa hadművelet első napján mindenhol áttörték az arcvonalat, és néhány nap alatt mélyen benyomultak a Szovjetunió területére. Az 1941 júliusában, a világtörténelem legnagyobb katlancsatáiban a kétségbeesetten védekező Vörös HHadsereg ...

A Szovjetunió megtámadása volt Hitler bukásának kezdete

Az elveszett helyőrség - A második világháború végnapjai Európában

Az emberi konfliktusok legnagyobb vérzivatara, a második világháború hivatalosan 1945. május 8-án fejeződött be az európai hadszíntéren. Oroszország kivételével egész Európában ezen a napon emlékeznek meg a hetvenhárom éve véget ért és több mint ötvenmillió áldozatot követelő, a világot kereken hat évre vérbe borító fegyveres konfliktus végéről. Moszkvában ezzel szemben május 9-én ünneplik meg a győzelem napját, de a vesztesekkel kétszer is aláíratott kapitulációs okmány és a hivatalos német fegyverletétel ellenére ténylegesen csak május 17-én ért véget a háború a világégés legfurcsább megszállásának befejeződésével.

Fényes győzelemsorozatként indult a Sztálingrádba torkolló katasztrófa

Hetvenöt éve, 1942. június 28-án vette kezdetét a Fall Blau hadművelet, Hitler második katonai kísérlete a Szovjetunió szétzúzására. A nagy nyári offenzívaként is emlegetett 1942-es német támadás, szemben az előző év nyarán, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó hatalmas arcvonalon elindított Barbarossa-művelettel, már csak a déli frontszakaszra korlátozódott azzal a hadászati céllal, hogy a Wehrmacht foglalja el a donyecki iparvidéket, és a kaukázusi olajmezőket. Hitler azt remélte, hogy a nagy nyári offenzívával végleg megtöri a makacs szovjet ellenállást.

Pusztító szovjet forgószél csapott le Hitler hadaira

A Szovjetunió elleni 1941 nyári nagy német támadás, a Barbarossa-hadművelet megindítása után napra pontosan három évvel később, 1944. június 22-én elsöprő erejű orosz offenzíva bontakozott ki a Wehrmacht még szovjet területen védekező seregtestei ellen. Az alaposan előkészített Bagratyion-hadművelet, a második világháború egyik legnagyobb szárazföldi offenzívája, végleg kisöpörte a német haderőt a Szovjetunió területéről. A Vörös Hadsereg betört Kelet-Poroszországba, és felvonult a Visztulához, előkészítve ezzel az 1945 telétől kibontakozó, és a náci Németországra mért utolsó halálos csapást.

Esztergomban kémkedtek az oroszok

A szovjet elhárítás egy téves információ miatt két hét alatt átvilágította Esztergomot, a táblázatba foglalt információk a Kremlbe, Zsukov marsallhoz is eljutottak - mondta Kun Miklós, Szovjetunió- és Oroszország-szakértő hétfőn Esztergomban, az 1956-os emlékév városi programjainak záró rendezvényén.

Pedig a hóviharban már látszottak a Kreml tornyai

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen. A hetvenöt éve elindított szovjet ellenoffenzíva meglepetésként érte a német Közép Hadseregcsoport leharcolt és teljesítőképességük határára jutott egységeit. A Moszkva alatt kibontakozó sikeres szovjet ellentámadás következményeként a Wehrmacht ekkor még nem vesztette el hadászati kezdeményező képességét a keleti fronton, ám Hitler Szovjetunió elleni villámháborús terve vvégleges ...

Szovjet forgószél csapott le az országra

November 4-én hajnali négy órakor kezdődött a szovjet intervenciós haderő „Forgószél” hadművelete, ami az ország semlegességét deklaráló Nagy Imre-kormány elmozdítására és a magyar forradalom katonai felszámolására irányult. A szovjet intervenció cinikus elleplezésére Andropov, a Szovjetunió budapesti nagykövete kétoldalú politikai-katonai tárgyalást kezdeményezett a budapesti kormánnyal a szovjet csapatkivonásról. Érdemi tárgyalás helyett azonban a szovjet főhadiszállásra, Tökölre érkező Maléter Pál vezérőrnagy, honvédelmi miniszter vezette delegációt Ivan Szerov KGB-főnök letartóztatta.

Határozott cselekvésre van szükség, elkapni az összes gazembert!

Háromnapos vita után 1956. október 31-én az SZKP Elnöksége, a szovjet kommunista pártvezetés szűkebb agytrösztje egyhangú döntésre jutott a magyarországi „ellenforradalmi lázadás” katonai leveréséről. Az SZKP első embere, Nyikita Szergejevics Hruscsov presztízsokokból rendkívül fontosnak tartotta, hogy a katonai intervencióhoz megszerezze a „szocialista tábor” vezetőinek, és kiemelten az el nem kötelezett politikát folytató Jugoszlávia nagy nemzetközi tekintélynek örvendő vezetője, Joszip Broz Tito marsall beleegyezését.

Nagyhatalmi színjáték volt a magyar forradalom ügye

Az 1980-as évek végétől, illetve a 90-es évek elejétől részben kutathatóvá váltak az ENSZ, az amerikai külügyminisztérium, valamint a szovjet pártvezetés 1956-os magyar forradalomra vonatkozó titkos iratai. Az 1956. október végén megélénkülő nagyhatalmi diplomáciában elsősorban a zárt ajtók mögötti informális találkozók bizonyultak sorsdöntőnek.

Sztálin kajánul várta, hogy Zsukovot ledobja a ló

1945. május 8-án, közép-európai idő szerint éjjel 11 óra egy perckor lépett hatályba a szövetséges hatalmak képviselői, valamint Wilhelm Keitel német vezértábornagy által aláírt, a náci Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló fegyverletételi okmány. Moszkvában ekkor már május 9-e volt.  A Harmadik Birodalom felett aratott győzelemnek Sztálin, a Kreml ura azonban nem örült felhőtlenül, és egyre nagyobb gyanakvással figyelte a Vörös Hadsereg marsalljainak hirtelen megugrott népszerűségét.