zoológia
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az vad afrikai elefántok magukat domesztikálhatták
Az afrikai szavannai elefántok játszanak, gondoskodnak kölykeikről és szociális viselkedést mutatnak, amit a domesztikált állatokhoz kapcsolódik, annak ellenére, hogy sosem domesztikálták őket az emberek. - írja New Scientist magazin.
Úgy tartsunk nyulat, hogy neki is jó legyen!
Vagy pedig ne tartsunk egyáltalán! A felelős állattartás első lépése, hogy gondosan mérlegeljük, tudunk-e felelős módon gondoskodni házikedvencünkről. A második pedig, hogy alaposan tájékozódunk az állat igényeiről. - híbja fel a figyelmet a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján.
Egy új kutatás szerint a szibériai tigrisek két fő személyiség típusba tartoznak
Egy új kutatás szerint a szibériai tigrisek két fő személyiség csoportra oszlanak. - írja a BBC tudomány magazinja.
200 millió éve mit sem változott - Élő fosszíliára bukkantak a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Gőtefelmérés közben bukkantunk erre a tavaszi pajzsosrákra (Lepidurus apus) a Kiskőrös melletti Ökördi-erdőtelek-keceli-lápok Natura 2000 területen. Élő fosszíliáknak is szokták őket hívni, ami nem túlzás, hiszen már a dinoszauroszuk korában is léteztek, és már akkor is így néztek ki. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Veszélyeztetett partimadaraink I a bíbic
A bíbic egyike azoknak a lilealkatú madárfajoknak, amelyek a földön költenek és fokozottan veszélyeztetett a mezőgazdaság intenzívvé válása, a táplálékhiány, az egyre több ragadozó miatt. Jellegzetes bóbitájáról és fekete-fehér színéről könnyű megismerni. Szinte egész évben látható, az enyhe teleknek köszönhetően rendszeresen áttelel, ősszel sokezres csapatokban vonul át. Állománya az utóbbi időszakban megfogyott, mindössze 8400-16500 pár közé tehető. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Három óra és 100 kilométer Nógrád vármegyében - svájci farkas
Az M237 jelű svájci farkas március 19-én elhagyta a Dunántúlt, március 20-án nappal már a Naszály túloldalán, a Lósi-patak völgyében lévő Farkas-bérci forrás környékén pihente ki a budapesti agglomeráció zűrzavarát és érte el Nógrádot.. - írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
A mutáció, ami az embereknél éjszakai vakságot okoz,a segít a cetcápáknak látni a sötétben
A ragyogó felszíni vizek és a sötét mély tenger közti úszás meg kellene terhelje a cápa szemeit, ami lehetetlenné tenné az életmódjukat. De a kutatók most feltárták a genetikai huzalozást, ami megakadályozza, hogy ez történjen. A tanulmány, melyet a múlt héten a Proceedings of the National Academy of Sciences magazinban publikáltak, hajszálpontosan megállapítja a genetikai mutációt, ami a cetcápa retinájában a vizuális pigmentet érzékenyebbé teszi a hőmérséklet változásokra. - írja a Science magazin.
A kerti pele ragyog az ultraviola fény alatt – de nem tudni miért
A kerti pele, egy kis európai rágcsálófaj, csatlakozott a fotolumineszcenciát mutató fajok listájához - de a jelenség oka rejtély. - írja a New Scientist.
Hosszú utat tett meg: már Nógrádban jár a "svájci" farkas
A Svájcban befogott és jeladóval ellátott „M237" hím farkas elérte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területét, jelenleg Nógrád vármegye keleti felén tartózkodik. - írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Közösségi összefogással a varangyok megmentéséért
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, a Jane Goodall Intézet, a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Budapest Főváros II. Kerület Önkormányzata és II. kerületi lakosok együttműködésének köszönhetően ideiglenes békaterelő kerítésrendszer épült a II. kerületi Völgy utcában található erdősáv szélén. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Több millió elpusztult halat mosott partra a víz a hőhullám alatt Ausztráliában
Több millió elpusztult hal vetődött partra Ausztrália délkeleti részén, amit nem régiben történt áradások és a forró időjárás után a folyóban elhasznált oxigén okozott. - írja a phys.org.
Indul a Gólyales!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) TermészetLesen programjának következő állomása a Gólyales! A 19 éves múltra visszatekintő gólyafészek adatbázis teljesen megújult, sőt egy mobiltelefonos applikáció segítségével az adatszolgáltatás sokkal könnyebbé válik. A nemrég lezárult Téli Madárleshez (https://www.mme.hu/lezarult-9-heten-tarto-teli-madarles-lakossagi-madarszamlalasi-akcio) hasonlóan a Gólyales akció célja a lakosság bevonása a környezetünkben élő madarak megfigyelésébe, a védelmüket is segítő „közösségi tudomány" (citizen science) jellegű adatgyűjtésbe. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüleet ...
Jönnek vissza a fehér gólyák, már Bugacon sem üres a fészek
Bugacra is megérkezett az első fehér gólya 2023. március 14-én – tájékoztatott Varga Péter, természetvédelmi őrkerület-vezető. A párnak egyelőre még csak az egyik tagja landolt a fészekben. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapja.
Magyar expedíció indul a kék vércsék afrikai fővárosába
Március 16-án indul afrikai útjára négy magyar kutató, hogy Angolában a világ legnépesebb ragadozómadár gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szereljenek fel 50 kék vércsét. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüet honlapján.
Összesítették a 20. Országos Sasleltár eredményeit
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve idén januárban 20. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlását. Az adatokat a napokban összesítették. - írja Tamás Ádám, természetvédelmi őrkerület-vezető a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hoblapján.
Kékes rétihéják éjszakázóhelyét figyeltük meg Akasztó külterületén
Nemrég zajlott le a kékes rétihéja éjszakázóhelyek országos szinkronszámlálása. Munkatársaink Akasztó külterületén egy jelentősebb éjszakázóhelyre bukkantak és közel húsz példányt figyeltek meg. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Hazánkban ritka hattyúfaj két példánya tartózkodik a Csaj-tavon
Magyarországon a téli időszakban ritka kóborlóként megjelenő kis hattyú (Cygnus columbianus) két példányára, egy öreg és egy első teles fiatalra lett figyelmes Kiss Róbert a Csaj-tavon 2023. február 22-én. (http://birding.hu/megfigyeles/adatlap/807013) A két madár jelenleg is a tórendszer 9-es tóegységén tartózkodik. - írja Kiss Mónika a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Farkasok ürülékét kutatva a farkasok nyomába eredtünk. - Keresőkutyák a természetvédelem szolgálatában
A LIFE SWiPE és a WildskillsEU projektek keretein belül 2023. február 8-án közös, Nógrád vármegyei terepnapot tartottak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI), a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai (MATE) és hallgatói. - írja a Bükki Nemzeti Park Igatgatóság honlapján.
A kardszárnyú delfin anyák egész életüket fiaiknak áldozzák
Egy a Csendes-óceán északi részén végzett kutatás megmutatta, hogy a kardszárnyú delfin anyák egész életüket fiaikra áldozzák. A tanulmányt a Current Biology magazinban publikálták.
Ünnepel a Chesteri Állatkert: táncoló makimajom született - videó
Egy kritikusan veszélyeztetett főemlős született egy angliai állatkertben. A mozgása miatt táncoló makimajomnak becézett faj első ízben született Európban.
Szeretettel ölel az Állatkert! - vidó
A közelgő Valentin-nap a szerelemről és a szeretetről szól: az állatok szeretetéről is! Így jó alkalom arra, hogy gondozóink „szíves" finomságokkal kedveskedjenek Állatkertünk lakóinak. Az Állatkertben már napok óta tart az ünneplés.
Uniós támogatás segíti a kerecsensólymok védelmét az Észak-Alföldön
A világszerte veszélyeztetett madárfaj állománya 38%-kal esett vissza 10 év alatt a régióban, így az új projekt legfontosabb célja ennek az ijesztő tendenciának a megértése és visszafordítása. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Nagyon nőttek a pusztai macska kölykök
A márciusban született pusztai macska kölykök szépen felcseperedtek, méretüket tekintve már alig maradnak el anyjuktól. A hat kölyökből kettő már el is hagyta a „szülői házat", és másik állatkertbe került. A másik négynek is szervezzük a jövőjét. - írja a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján.
Már százhatvan szürkemarha borjú jött világra Kardoskúton
Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Eddig 160 kisborjú látott napvilágot, s még további 30-ra számítunk. - adja hírül a Körös-Maros Nemzeti Park honlapján.
Ikerbárányok születésével kezdődött a juhok ellési szezonja Kardoskúton
Január 25-én, hajnalban megszülettek az első bárányok a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Kardoskúton egy cigája mama ikreknek – egy jerkének és egy kosbáránynak – adott életet. - adta hírül a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
A légvezetéknek való ütközés komoly veszélyforrás a madarak számára
Az elektromos vezetékek nemcsak az áramütés miatt jelentenek veszélyt a madarak számára. Ha ködös időben, szürkületben vagy éjszaka nem vagy már csak későn veszik észre a légi akadályt, a vezetéknek ütközve az életük végét jelentő sérülést szenvedhetnek, vagy olyan súlyosan sérülhetnek, amely lehetetlenné teszik számukra a táplálékszerzést. Különösen fenyegetettek az éjszaka aktív madarak, de a nagytermetű, rosszul manőverező szárnyasok - például a túzokok -, és a nagy csapatokban repülő partimadarak vagy a darvak, szürke gémek, hattyúk miatt is aggódhatunk. - hívja fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Nevet kapott az ország egyetlen indiai orrszarvú borja
150 kg és naponta elfogyaszt 20-30 liternyi anyatejet. Szépen gyarapszik az ország egyetlen indiai orrszarvú borja a Nyíregyházi Állatparkban. A 2 és fél hónapos kisállatnak igen népes rajongótábora van, hiszen az Állatpark felhívására (a látogatókat kérték meg, hogy segítsenek nevet választani a borjúnak) több mint 300 névjavaslat érkezett. A gondozók végül az ázsiai AMAN nevet választották neki, melynek a jelentése BÉKE. - írja a Nyíregyházi Állatpark honlapján.
Madárinfluenza veszély – 2023
Mint rendesen, Karácsony és Újév között mindig jön a madárinfluenza. Most is így volt, és még mindig tart. Már nem kell behurcolni Ázsiából, nem a madárvonulással kerül a Kárpát medencébe, hanem itt terem. A Dél-Alföld fóliás baromfitartó gazdaságaiban és azok környékén a vizes élőhelyek vadmadaraiban ellappang egész évben, és ilyenkor megjelenik. Bekerül egy háztáji, vagy nagyüzemi állományba, és főleg emberi gondatlanság miatt a környéken feltartóztathatatlanul terjed. - hívja fel a figyelmet Dr. Déri János állatorvos, a Hortobágyi Madárkórház és Madárpark igazgatója Hortobágyi Madárkórház és Madárpark honlapján.
A holtfa szerepe, élet a fában avagy budapesti parkok zoológiai vizsgálata
A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Divízió kérésére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei rendszeresen vizsgálják a fővárosi parkok – elsősorban – kivágásra kijelölt fáit. Ezek a gyakran idős, sérült, esetenként balesetveszélyes fák számos állatnak, köztük nem egy védett madár- és rovarfajnak is otthont adnak, ezért szükséges, hogy zoológiai szempontból megvizsgálhassuk azokat. - tájékoztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. Sarlós Dávid, Németh Tamás és Lendvai Csaba cikke.
Egyre többet tudunk „a lopakodás nagymesteréről”
Másfél éve működik a Pilisben, a Budai- és a Visegrádi-hegységben a Vadmacska Fajmegőrzési Program. A Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében megvalósuló program célja a főváros környéki vadmacskaállomány feltérképezése, hosszú távon pedig a fajmegőrzés. A populációt azonban számos veszély fenyegeti – ezekről, illetve a program eredményeiről tartottak december 8-án konferenciát a Budakeszi Vadasparkban. - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.
- címkék:
- Börzsöny
- Visegrádi-hegység
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- veszélyeztetett fajok
- biodiverzitás
- élőhelypusztulás
- erdő
- vadmacska
- zoológia
- macskafélék
- nagyvadak
- örökerdő
- örökerdő gazdálkodás
- erdei ökoszisztéma
- Pilisi Parkerdő Zrt.
- Budakeszi Vadaspark
- Vadmacska Fajmegőrzési Program
- Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
- Címkefelhő »
2022 mentett állatai
Az óévben pontosan 2513 mentett állatról gondoskodtak a vadállatmentéssel foglalkozó munkatársaink: ennyi segítségre szoruló madár, kisemlős, hüllő és kétéltű kapott második esélyt az Állatkertünkben folyó munkának köszönhetően. - írja a Fővárosi Állat- és Növénykert honlapján.
Daruszántások nyomában – akár madarak is képesek átalakítani az ökoszisztémát
Egy közelmúltban végzett kutatás bebizonyította, hogy a darvak jelentős élőhely-átalakításra képesek. A kutatások a Hortobágyon zajlottak, de az eredmények igazak a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékére is. - tájékoztat a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Jól reagál a kezelésre Samu, de még nem lélegezhetünk fel
Egy hete a legkorszerűbb terápiával harcolnak állatorvosaink a kiselefántnál kialakult elefánt herpeszvírus megbetegedés ellen. A kezelés már hozott is eredményeket, a vérkép napok óta javul és Samu is jobban érzi magát. - adja hírül a Budapesti Állat- és növénykert honlapján.
Erdei fülesbagoly telelőhelyek országos, lakossági felmérése
A 2023. évi szinkronszámlálás időpontja január 20-23. (péntek-hétfő). A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos, évenként megismételt erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az egyesület az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett óvodák, általános és középiskolák részvételére is számít. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
„Népszámlálás” az Állatkertben
A hazai állatkertek közül a legtöbb féle állatot nálunk láthatja a nagyközönség: összesen 859 állatfaj 11.081 egyedét, illetve 96 tenyészetét. A bemutatott állatok változatossága nemzetközi szinten is kimagasló. - írja a Budapesti Állat - és Növénykert honlapján.
A flamingók a folyadékdinamika segítségével szürcsölik ki a táplálékot az iszapból
A kutatók rájöttek a falmingók sikerének a titkára, hogyan képesek boldogulni táplálékszegény környezetben.
Nem csak a Télapó szorulhat a kéménybe
A hideg idő közeledtével lassan-lassan a fűtési időszak is kezdetét veszi, ám mielőtt jó meleget csinálnánk, több szempontból is érdemes fűtési rendszerünket átnézni. Ugyanis olykor-olykor előfordul, hogy a kéményünkben, kazánunkban nem várt vendéggel találkozunk. - hívja fel a figyelmet Soós Gábor természetvédelmi területfelügyelő a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.
Szarvasbőgés-túrák a Pilisi Parkerdőben és éjszakai szakvezetések a Budakeszi Vadasparkban
A szeptemberi erdők különleges jelensége a szarvasbőgés, amely nem más, mint a gímszarvas párosodási időszaka. Hogy minél több természetkedvelő élje át a szarvasbőgés és az éjszakai erdő egyedülálló élményét, a kora őszi időszakban a Pilisi Parkerdő szarvasbőgés-túrákat, a Budakeszi Vadaspark pedig éjszakai szakvezetéseket indít.
Előzzük meg madaraink pusztulását nagyfeszültségű hálózatokon!
A közelmúltban derült ki a természetvédelmi szervezetek számára egy potenciális veszélyforrás: a növelt terhelhetőségű, magas hőmérsékleten üzemelő, kis belógású villamos vezetősodrony (a továbbiakban: ACCC sodrony) típusok bevezetésének és széleskörű alkalmazásának terve. Amennyiben a madarak rendszeresen használják a nagyfeszültségű vezetékhálózatok áramvezető sodronyait is beülőhelyként, akkor ezres nagyságrendben szerezhetnek égési sérüléseket, vagy pusztulhatnak el. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
A tudomány számára új bogárfajt fedeztek fel Magyarországon
A Duna-Ipoly Nemzeti Park szakembere fedezte fel Esztergom térségében azt az ormányosbogár-félét, amelyről kiderült, hogy nem behurcolt invazív faj, hanem a tudomány számára egy eddig ismeretlen új taxon.
Tudja-e, mi az a mélytengeri gigantizmus? - Avagy miért lakják óriás teremtmények a tenger mélyét?
A tenger mélyét hatalmas állatok lakják, jóval nagyobbak, mint a felszínhez közeli, vagy szárazföldi rokonaik. A biológusok nem biztosak, miért nőnek olyan hatalmasra a mélytengeri állatok némelyike, mivel csak a felszínét kapargatjuk a tenger mélyének titkait illetően, de van néhány teória, ami rávilágíthat eme rejtélyre.
Afrikai elefánt született a Nyíregyházi Állatparkban - videó
Afrikai elefánt született a Nyíregyházi Állatparkban hétfőre virradó éjjel. A néhány órás borjú most még csak az anyjával, a 21 éves Kwanzával mer kimozdulni, őt követi mindenhová. Afrikai elefánt Magyarországon eddig csak Nyíregyházán született, ez az elefántbika már a negyedik utód. - adja hírül a Nyíregyházi Állatpark közösségi oldalán és honlapján.
Szülői szigor a kenguruknál - videó
Nem csak az ember gyerekek engedetlenek a szüleikkel, az állatvilágban is megesik, jelenleg a videón kenguruéknál folyik a szülő-gyerek harc. A kis kenguru szeretne benújni az erszénybe, anyukája viszont úgy véli, ideje elhagynia azt.
A hódok bevásárló körútra mennek egy japán nemzeti parkban-videó
Egy japán nemzeti parkban a hódok maguk mennek az élelemért, fáért és szalmáért, és nem a gondozók viszik oda nekik a vackukba. Elmennek a raktárba és viszik, amire szükségük van.
A magyar zoológus, aki elsőként emelt szót a megsebzett bolygóért
Minden alkalmat megragadott, élve a televízió, a rádió adta lehetőséggel, hogy felhívja a figyelmet az élő bolygónkat veszélyeztető problémákra, az erdők, a vizek, a levegő védelmére. 2002. augusztus 15-én halt meg Balogh János Széchenyi- és Kossuth-díjas zoológus, ökológus, akadémikus, a Corvin-lánc kitüntetettje.
Megoldódott a rejtélyes félmillió éves végbélnyílás nélküli állat rejtélye
A tudósok azt mondják, hogy megoldottak egy 500 millió éves mikroszkopikus, gerinces állatot érintő rejtélyt, akinek van szája, de nincs végbélnyílása. Amikor 2017-ben felfedezték arról számoltak be, hogy ez a zsákszerű tengeri állat kis fosszíliája lehet az emberek legkorábbi ismert őse.
Befejeződött a költési szezon, ezért látni kevesebb madarat augusztusban
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a nyár utolsó hónapjában rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Szerencsére ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Ma van a Hontalan Állatok Világnapja
Augusztus 16-án világszerte megemlékeznek a hontalan állatok problémájáról, így Magyarországon is számos szervezet hívja fel a figyelmet erre a fontos kérdéskörre. A világnap fő célja, hogy rávilágítson a kedvtelésből tartott állatok túlszaporodására, a menhelyek zsúfoltságára, egyúttal a felelős állattartás népszerűsítésének fontosságára. Az International Society for Animal Rights (ISAR) szervezet kezdeményezésére az állatvédők már 1992 óta ünneplik ezt a jeles napot. - hívja fel a figyelmet a Rex Kutyaotthon Alapítvány.
A pókoknak is vannak álmaik
Az ugrópókok alvás közben a REM, vagyis a mélyalvás-fázisra jellemző rángásokat produkálnak, ami arra utal, hogy az álmok sokkal elterjedtebbek lehetnek az állatvilágban, mint azt korábban gondolták. - írja honlapján a Híradó.
Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak a fehér gólyák rendelkezésre álló idei költési adatai
Bár a fehér gólyák költési szezonja még tart, az elhúzódó aszály közepette a faj költési nehézségeiről terjednek (ál)hírek. Ezért az MME a már rendelkezésre álló 300 fészekadat alapján, melyben a sikertelen párok is szerepelnek, időközi számítást végzett, mely szerint az átlagos fiókaszám idén 2,54. Figyelembe véve, hogy ez az érték az elmúlt 30 év átlagát tekintve 2,35 volt, a mostani az átlagosnál jobb költési eredményt mutat a hazai fehérgólya-állományban. - írja a MAgyar MAdártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.