Nyomoznak Karácsonyék temetői botránya miatt

Nyomozás indult a fővárosi közművek temetői botránya miatt – értesült a Magyar Nemzet. Az ügy hátterében az áll, hogy a temetői zöldterületek karbantartásával megbízott cég csaknem hetvenmillió forintnyi munkáról állíthatott ki hamis teljesítési igazolást.

Zöldterületen parkolás – negatív következmények

Szinte állandó probléma, hogy a parkolási helyek száma nem elegendő, és sokat úgy gondolják, hogy ott parkolnak, ahol tudnak. Ezzel nyilvánvalóan kockázatot vállalnak, az esetleges bírságok kiszabása vonatkozásában. Most leginkább a sokat vitatott zöld területen parkolás problematikájával foglalkozunk, mivel ebben a témában igen sok téves információ forog a köznyelvben. A D.A.S. JogSzerviz szakértőinek összefoglalója.

Megújult az oázis a szegedi panelházak sűrűjében

Nyomasztó kapcsolat lehet a lakóhely és a demencia kockázata között

Egy Ausztráliában végzett, úgynevezett populációalapú tanulmány kimutatta, hogy a lakóhelyünk környékének minősége összefüggésbe hozható a későbbi életszakaszban kialakuló demencia kockázatával. A kutatás összesen 4656, különböző államokból és régióból származó, 2016 és 2020 közötti időszakban végzett egészségügyi adatokon alapult az Egészséges Agy Projekt elnevezésű nagyobb tanulmány részeként. Ezek a résztvevők 40 és 70 év közöttiek voltak, és hivatalosan egyiküknél sem diagnosztizáltak demenciát.

Pop-up medence és zöldterület pattant elő egy bécsi kereszteződésben

100 év után megépülhet Manchester első, belvárosi parkja

Városi parkokat is érinti a kullancsveszély

Nemcsak a természetben, hanem a városi parkokban is sok a kullancs, ezért érdemes elővigyázatosnak lenni: ha időben eltávolítják a kullancsot, jelentősen csökkenthető a megbetegedés esélye - hangzott el az M1 aktuális csatorna szerdai adásában.

Nézze meg a legzöldebb városok listáját!

Egy holland szállásközvetítő honlap, a TravelBird hasonlította össze az OECD-országok turisztikailag legjelentősebb városait abból a szempontból, hogy mekkora zöldfelülettel rendelkeznek. Három adatot vettek figyelembe: a természetes zöldterületek (erdők), a mesterségesen kialakított zöldfelületek (parkok), valamint a mezőgazdasági területek (gyümölcsösök, szőlőhegyek) nagyságát.

Jelentősen növelik a zöldterületek arányát Szekszárdon

A Zöld városok program több mint egymilliárd forintos támogatásával növelik a zöldterületeket Szekszárdon, a 2018-ban kezdődő fejlesztések elsősorban a város központi részein valósulnak meg.

Szakmai és civil összefogás a városi zöldterületek védelmében

A Greenpeace környezetvédőkkel, urbanistákkal, tájépítészekkel és városfejlesztőkkel közösen megfogalmazott kiáltványban foglalta össze a városi zöldterületek és zöldfelületek védelméhez szükséges intézményi és jogszabályi feltételeket. Azt várják a kormánytól, hogy ne kezelje építési területként a városi zöldfelületeket.

Októberig lehet pályázni a Mol környezetvédelmi programjára

Október 21-ig pályázhatnak a lakóközösségek a Mol környezetvédelmi programjára. 30-35 közösség kaphat pénzt a zöldterületek beültetésére.

Örökbe lehet fogadni a parkokat Rómában

Olyan magánszponzorokat keres az anyagilag megszorult Róma, akik karban tartanák az örök város parkjait és zöld területeit. A nagyobb parkok kivételnek számítanak.

Lazított az erdők védelmén a főváros

Budapest új vagyonrendelete szerint a jövőben elvileg értékesíthetők lesznek a főváros természetvédelmi területei és erdői. A Levegő Munkacsoport szerint így nem csak zöldterületet, de hatalmas összegeket is bukhat az önkormányzat. Az erdők átsorolásáról szóló javaslatot beterjesztő Ikvai-Szabó Imre főpolgármester helyettes szerint így is elég védelmet kapnak az erdők, mindössze változtattak védettségükön, mert indokolatlan volt korábbi, mindenfajta értékesítést gátló besorolásuk. Igaz, a parkokat például ez a kategória védi.

Arctalanságtól és rothadástól féltik Pestet olvasóink

Az autókra fúj és a rothadó régi épületek sorsán kesereg olvasóink többsége, akik a világ merész városairól szóló cikkünk kapcsán írták meg véleményüket arról, hogy milyennek látják a magyar fővárost. Sok olvasónkat bántja, hogy kevés a zöldterület, túl nagy a forgalom, ötletszerűen épülnek jobb-rosszabb üvegcsodák. A Nemzeti Színházat és a Művészetek Palotáját viszont többen is szeretik.

Legyen zöldövezet, de közel a centrumhoz

Egy friss felmérés szerint a fővárosiak többsége nem költözne el Budapestről, de negyedük a városon belül örömest váltana lakóhelyet. Zömük csendes, nagy zöldterülettel körülvett, de a Belvároshoz közeli környékre menne lakni.

Három Városligetnyi zöld tűnt el a fővárosban

Csak a rövidtávú anyagi haszon érdekli a kerületeket, ezért hagyják beépíteni a fővárosi zöldfelületek nagy részét - állítják környezetvédők. Az elmúlt tíz évben három Városliget nagyságú zöldfelület tűnt el Budapestről, ami hosszútávon élhetetlenné teszi a várost, lenyomja a telekárakat és fokozza az elvándorlást. A fővárosnak nincs hosszútávú elképzelése a zöldterületek védelmére, a jelenlegi szabályozást pedig - amit ráadásul az önkormányzatok felülbírálhatnak - sokan elhibázottnak tartják.

Elfogadták a zöld alkotmányt

4300 milliárd forintot költenek környezetvédelemre 2008-ig a kormány szerdai döntése értelmében. A tervek szerint több lesz a városokban a zöldterület, és jelentősen csökkenteni kell az üvegházhatást.

Demszky-Schmitt vita a környezetvédelem miatt

Schmitt Pál jobboldali főpolgármester-jelölt csütörtökön megállapodást írt alá a Levegő Munkacsoporttal, amelyben vállalja, hogy a környezetvédelmet kiemelt ügyként kezeli, nem épít be zöldterületeket. Demszky Gábor főpolgármester az aláírás után azonnal támadásba lendült: értelmezése szerint Schmitt a megállapodásban azt is vállalta, hogy lebontatna utakat, nem építene újabb hidakat, viszont útdíjat vezetne be.

Alkotmánybírósághoz fordulnak a zöld területekért

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Levegő Munkacsoport a zöldterületek - szerintük - rohamos fogyása miatt. Állítják: egyre gyakrabban fordul elő, hogy zöld területeket minősítenek át építési övezetté.