XXI. Század Intézet
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Deák Dániel
- Gyurcsány Ferenc
- baloldal
- Márki-Zay Péter
- Orbán Viktor
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Gulyás Gergely: Saját kulturális identitásunkat akarjuk megőrizni
Hosszú ideje a magukat progresszívnek nevező erők szabják meg, hogy mi az, ami elfogadható és mi az, ami nem, aki pedig mást gondol, azt rögtön meg is bélyegzik – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a XXI. Század Intézet, Kultúrharc a XXI. században című konferenciáján. Gulyás Gergely kiemelte: Közép-Európa ma tere a szabadságnak, és nekünk fáj az, amivé Nyugat-Európa vált, ami egykor reményt adott nekünk a kommunista diktatúra időszakában.
A baloldal a válságnak szurkolt és szurkol most is
A baloldali politikusok először a koronavírus-járvány során meghozott kormányzati intézkedéseket, majd a gazdaságvédelmi akcióterv lépéseit támadták, előnyt akartak szerezni a válságból. Ugyanakkor mindkét esetben elbuktak, hiszen amellett, hogy Magyarország a világon az egyik legsikeresebben kezelte a járvány első szakaszát, a negatív gazdasági hatásokat is sikeresen kivédte. A segély helyett munkaalapú gazdaságpolitikai felfogásnak köszönhetően sikerült az ország gazdasági stabilitását megőrizni, korántsem nőtt oly mértékben a munkanélküliek száma, mint ahogyan azt a baloldal korábban vizionálta, jóval az uniós átlag alatt van az ...
Demokrata párti elnökjelölt avatkozott be Ukrajnában
Május és június folyamán két alkalommal is olyan hangfelvételeket mutattak be a sajtónyilvánosság előtt Ukrajnában, amelyek Joe Biden egykori amerikai alelnök és jelenlegi elnökjelölt, valamint Petro Porosenko volt ukrán elnök számára is kompromittálóak lehetnek. Az elnöksége idején szélsőségesen nacionalista retorikát alkalmazó és az ország elsőszámú hazafiaként pózoló Porosenko a felvételek alapján egy külföldi hatalom szófogadó bábjának tűnik, míg Biden kapcsán ugyanazok a vádak vethetők fel, amelyekkel a demokraták illették Donald Trumpot az elmúlt évek során. A XXI. Század Intézet elemzése az ukrán–amerikai kapcsolatokban tavally ...
A baloldal semmit nem fejlődött az elmúlt 10 évben
A baloldali városvezetők több mint fél éves tevékenysége jó látleletet ad arról, hogy a baloldal 2010 óta nem változott érdemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: van ugyan néhány új szereplő, de ennek ellenére ugyanaz a vízióhiány jellemzi a baloldalt, mint a 2002 és 2010 közötti kormányzásuk idején. Kiemelte, a gondolatok hiánya és a kormányzásképtelenség mellett ismét a korrupciós ügyektől, az arroganciától és a botrányos megnyilatkozásoktól hangos a baloldal. Példaként említette László Imre kijelentéseit, amely kísértetiesen hasonlít Zuschlag János 2004-es ügyéhez, hiszeen ...
- címkék:
- XXI. Század Intézet
- Címkefelhő »
Rendszerváltás után korszakváltás - Békés Márton írása
A posztkommunizmus egymással összefonódó politikai, gazdasági és kulturális elitjei a 2010-es választás után, sőt még a hasonló eredménnyel járó 2014-es után is úgy gondolták (a 2018-as újabb sokk után már elbizonytalanodtak ebben), hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere, vagyis Orbán Viktor kormányzása ideiglenes lesz, maximum egy lábjegyzet az 1945 óta uralkodó – rendszereken és baloldali/liberális pártokon átívelő – progresszív korszak fő történetéhez - olvasható a XXI. Század Intézet „Rendszerváltás után korszakváltás" című elemzésében.
Így szállta meg Soros György Macedóniát
A XXI. Század Intézet a Soros-birodalom születése című elemzés után ezúttal Soros György harminc éve tartó macedóniai tevékenységét vizsgálja, azokra az eseményekre koncentrálva, amelyek döntően befolyásolták az ország belpolitikai folyamatait.
Rendszerváltás után korszakváltás - videó
A rendszerváltoztatás után húsz évig elhúzódó posztkommunizmusról, a baloldali-liberális gondolkodás progresszivitásának folytonosságáról és válságáról, illetve a tíz éve tartó nemzeti kormányzás által véghezvitt fordulatról beszélgetett Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője G. Fodor Gábor politológussal és Békés Márton történésszel, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával, „Rendszerváltás után korszakváltás" címmel.
- címkék:
- XXI. Század Intézet
- Címkefelhő »
Már 15 éve sikeres kapcsolatteremtési eszköz a nemzeti konzultáció
A nemzeti konzultáció kifejezést Orbán Viktor még ellenzéki politikusként, a 2005-ös országértékelő beszédében használta először. Akkor azt mondta, a 2006-os parlamenti választásoknak úgy akar nekifutni, hogy a tervezett intézkedéseit a választópolgárokkal folytatott párbeszéd alapján építi fel. Első lépésként létrehozták a Nemzeti Konzultációs Testületet, amely 2005. március 9-én tartotta alakuló ülését, a nyolctagú testületnek külön szóvivője is volt, Kudlik Júlia televíziós híresség személyében. A Nemzeti Konzultáció újraindítását 2010. április 27-én az országgyűlési választásokon aratott győzelem után jelentette be Orbán Viktor,, ...
Soros György a volt szocialista országokról: A birodalmam részei lettek
Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és a Kommentár folyóirat főszerkesztője a XXI. Század Intézetnek készített elemzésében a Soros-birodalom megszervezésének 1984 és 1994 közé eső első tíz évének, főként magyarországi eseményeit mutatja be. Az írásban soha nem látott részletek és képanyagok szerepelnek, és abból kiderül, hogy az amerikai milliárdos saját birodalmának részeként tekintett a posztszovjet országokra.
A valóság cáfolja az ellenzéki álhíreket
Az ellenzéki politikusok kezdetben a járványügyi szigorításokat nem tartották elegendőnek, majd leginkább a koronavírus-törvényt támadták, legújabban pedig a kormány gazdaságélénkítő lépéseit kifogásolják. A tények azonban mást mutatnak: Magyarország lépett fel az egyik leghatékonyabban a koronavírus-járvánnyal szemben Európában, amit a fertőzöttségi és halálozási számok lakosságszámarányban is tükröznek. A magyar ellenzék a gazdaságvédelmi intézkedéseket is bírálta, de a koronavírus-törvény kapcsán megfogalmazott állításaik is hamisnak bizonyultak. Az ellenzéki támadásokat az is hiteltelenné teszi, hogy több ellenzéki vezetésű önkoormányzat ...
Jól működik a koronavírus-járványra adott V4-es reakció és válságkezelés
Miközben a koronavírus egész Európában komoly erőpróba elé állította a kormányokat, a Visegrádi Együttműködés tagállamai sikeresen vették fel a harcot a járvánnyal. A Csehországból, Lengyelországból, Magyarországból és Szlovákiából álló V4-ek a folyamatos együttműködésnek, valamint az időben meghozott, határozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően sokkal eredményesebben tudtak reagálni a koronavírus okozta egészségügyi válságra, mint a nyugat-európai országok. Mindemellett az időközben életre hívott gazdasági mentőcsomagok jelentős segítséget nyújtanak számukra a járvány által előidézett gazdasági válság leküzdésében – hívja rrá ...
- címkék:
- koronavírus
- V4
- XXI. Század Intézet
- Címkefelhő »
Az uniós válságkezelés válsága
A 2008-as gazdasági világválság és a 2015-ös migrációs válság után a koronavírus-járvány jelentette kihívásokra és gazdasági problémákra sem ad megfelelő választ az Európai Unió, a tagállamok újra nemzeti keretek között tesznek meg fontos lépéseket. A mostani, immáron relatíve rövid időn belül a harmadik válság ismét rávilágít a brüsszeli intézményrendszer működésképtelenségére, melynek hatására a föderatív uniót támogató politikai erők tovább gyengülhetnek, míg a „nemzetek Európájában" gondolkodó kormányok újabb lendületet kaphatnak - hívja rá fel a figyelmet elemzésében a XXI. Század Intézet.
- címkék:
- koronavírus
- EU
- XXI. Század Intézet
- Címkefelhő »
Felemelte a fővárosi cégek vezetőinek a fizetését Karácsony Gergely, a járvány miatti különleges jogrendet használta erre
Karácsony egyre inkább Gyurcsány Ferenc befolyása alatt áll, mindezt jól bizonyítja, hogy az önkormányzati cégekben nagyon nagy a DK befolyása, mivel a párt az erején felül tudott ezekbe a cégekbe embereket küldeni. Gyurcsány most benyújtotta a számlát Karácsonynak a korábbi támogatásáért cserébe, és ahogyan látjuk, egyfajta kifizetőhelyként gondolnak az önkormányzatokra - így kommentálta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője azt, hogy a főpolgármester a járványra hivatkozva évi 40 százalékos vezérigazgatói prémiumra adott lehetőséget, amivel eltörölte a Tarlós István főpolgármesterségének idejére jellemző szigorú bérpolitikátt. ...
Nem igazak a liberális kritikák: EU-konform a magyar rendkívüli jogrend
Az elmúlt hetekben a magyar ellenzék aknamunkájának köszönhetően összehangolt politikai támadás érte Magyarországot a koronavírus-törvény miatt, melynek keretében számos álhír jelent meg a magyar rendkívüli jogrenddel és a kormány mozgásterével kapcsolatosan. Ennek a nemzetközi támadássorozatnak volt a része az is, hogy az Európai Parlament egy olyan csúsztatásokkal teli állásfoglalást szavazott meg, amelyben többek között azt állítják, hogy az „európai értékekkel összeegyeztethetetlen" a magyar kormány felhatalmazása, illetve hogy meggyengítették az „Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét" - írja a XXI. Század Intézet legfrrissebb ...
- címkék:
- XXI. Század Intézet
- Címkefelhő »
Az ellenzéki aknamunka ellenére is sikeresek a magyar intézkedések a koronavírussal szemben
Sorra jelennek meg a félrevezető álhírek a hazai és a nemzetközi sajtóban Magyarországgal szemben, amelyeknek a célja a kormány cselekvőképességének rombolása – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videós elemzésében. Kiemelte, a CNN után már az Európai Parlament hivatalos álláspont-tervezetében is az az álhír jelent meg, miszerint felfüggesztették a parlament működését Magyarországon. Mindez szerinte az ellenzéki politikusok aknamunkájának az eredménye, akik a belpolitikai kudarcaik után most nemzetközi lejárató kampányt generáltak. Deák Dániel hangsúlyozta, a cselekvőképes és határozott kormányzati döntéseeknek ...
A balliberális válságkezeléssel ellentétben most biztonságban van a nemzeti vagyon
Míg a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok a 2002 és 2010 közötti időszakban közel 190 magyar tulajdonban lévő céget privatizáltak, az Orbán-kormány még a mostani válságos időszakban is megvédi a nemzeti tulajdont, nem hagyja, hogy a gazdasági válsággal visszaélve külföldiek felvásárolják a magyar cégeket – hangsúlyozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, ez egy rendkívül fontos szemléletbeli különbség a balliberális kormányzásokhoz képest, amikor mindenféle koncepció nélkül lényegében elherdálták a nemzeti tulajdont. A vezető elemző kiemelte, az elmúlt egy évtized sikeres gazdaaságpolitikájának ...
A nemzetállamok erősödését hozhatja a mostani járvány
Miközben az Európai Unió hosszú ideig tétlenkedett, az unió járványügyi hivatala például a WHO-val ellentétben sokáig mérsékeltnek ítélte a koronavírus jelentette veszélyt, addig a legtöbb tagállam önmaga hozta meg a szigorúbbnál szigorúbb óvintézkedéseket és vette fel a harcot a járvány terjedésével szemben – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az Intézet élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, a világjárvány neheze ugyan még előttünk van, de az már világosan látszik, hogy egy más világban fogjuk majd magunkat találni, ahol a korábbiaknál sokkal fontosabb lehet az állami szerepvállalás, felértékelődnek a nemzeetállamok, ...
Több országban is összefogtak a pártok a koronavírus ellen
Miközben Magyarországon az ellenzéki pártok továbbra sem képesek félretenni kicsinyes politikai érdekeiket, és még a koronavírus-törvény elfogadását sem támogatják, több, hosszú évek óta politikai patthelyzettel küzdő országban is összefogtak a politikai pártok. Így például a koronavírus megfékezése érdekében az etnikai és pártpolitikai ellentétek miatt régóta kormány nélkül működő Belgiumban válságkezelő kormány alakult, Spanyolországban a nacionalista jobboldal is támogatja a baloldali kormány válságkezelését, Romániában az ellenzék megszavazta az új kormányt, Izraelben pedig a 2018 vége óta tartó, három választással sem megoldottt ...
Most cselekvőképes, stabil kormánya van Magyarországnak, 2008-ban nem volt
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerdai videóelemzésében azt járta körbe, hogy a mostani válság lényegesen jobb állapotban érte Magyarországot, mint a 2008-as. Ennek okairól kérdeztük a politológust, aki a politikai stabilitásra hívta fel a figyelmet. Szerinte az Orbán-kormány Gyurcsányékkal ellentétben önállóan tudja kezelni a koronavírus okozta válságot, és nem lesz szükség külső segítségre, mint a 2008-as válság idején.
Az ellenzék a rendkívüli helyzetben sem hajlandó a nemzeti konszenzus megteremtésére
Hiába beszéltek az ellenzéki frakcióvezetők az összefogás fontosságáról az Országgyűlésben, a szavazásnál mégsem támogatták a koronavírus megfékezése érdekében hozott kormányzati lépéseket. Ezzel veszélybe sodorták hazánk hatékony védekezését, mivel a rendkívüli jogrend alatt született döntések közül többnek is lejár a hatálya – a házszabály rendelkezései alapján – leghamarabb március 31-én tartandó következő szavazásig. Az ellenzéki pártok mai döntésükkel végérvényesen kinyilvánították, hogy még ebben a rendkívüli helyzetben sem hajlandóak a nemzeti konszenzus megteremtésére - írja Deák Dániel, a XXI. Század Intézet munkatársa gyor ...
A kommunizmus emlékezete és új törésvonalak Európában
Ryszard Legutko, az egyik legtekintélyesebb lengyel konzervatív gondolkodó a XXI. Század Intézet meghívására Magyarországra jön.
Jakab Péterrel végleg zsákutcába került a Jobbik
A XXI. Század Intézet „Változó radikálisok, radikális változások" című élő Facebook-videós elemzésében Nagy Ervinnel, a XXI. Század Intézet kutatójával és Szentesi Zöldi Lászlóval, a Magyar Demokrata főmunkatársával arra kereste a választ, hogy mi vezetett a Jobbik széteséséhez és balra tolódásához. A beszélgetés házigazdája Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt.
- címkék:
- Jobbik
- XXI. Század Intézet
- Címkefelhő »
A politikai stabilitás Magyarország sikereinek kulcsa
Magyarország 2010 előtt – a balliberális kormányzás idején – politikai, gazdasági és társadalmi instabilitástól szenvedett. A gazdasági visszaesésen túl számos mutató romlott, továbbá komoly politikai és morális válságba sodródott hazánk. A Fidesz-KDNP 2010-es 2014-es és 2018-as kétharmados parlamenti felhatalmazásának köszönhetően Magyarország a 2010-es évek krízishelyzeteit magabiztosan, stabil politikai vezetéssel vészelte át, és sok más uniós tagállammal ellentétben sikeresen kezelte többek között a gazdasági világválság utóhatásait, illetve a tömeges bevándorlás jelentette kihívásokat. Mindeközben Európa jelentős része a döntéssképtelen ...
A Jobbik és az MSZP gyakorlatilag felszámolta önmagát
A legnagyobb bajban a Jobbik van, amely a szocialisták lassú eljelentéktelenedésével ellentétben hirtelen omlott össze, hiszen míg 2018-ban 20 százalék környékén volt a párt támogatottsága, mára a parlamenti bejutási küszöb is gondot okozna egy országos választáson a Jobbiknak – minderről Deák Dániel nyilatkozott az Origónak. A XXI. Század Intézet elemzője szerint ugyanakkor mindkét párt esetében igaz, hogy a gyengülés és a sorozatos kudarcok mögött Gyurcsány Ferenc „halálos ölelése" áll – tette hozzá.
A botrányos ellenzéki viselkedés miatt van szükség házszabály-módosításra
Az Országgyűlés házszabályának tervezett módosításával nem veszik el szankcióként a képviselők szavazati jogát, így a választópolgárok továbbra is képviselve lesznek - hangsúlyozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában.
Hidvéghi Balázs: Magyarország a szabadság hazája
Magyarország sokkal inkább a szabadság hazája, mint számos nyugat-európai ország - fogalmazott Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti képviselője a XXI. Század Intézet konferenciáján kedden, Budapesten.
1989-90 a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja
1989-90 a 20. századi magyar történelem egyik legfontosabb fordulópontja - hangsúlyozta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Terror Háza Múzeumban.
Vitathatatlan tény, hogy a Fidesz több szavazatot kapott, mint az ellenzék
Nem lehet egy dimenzió mentén értékelni az önkormányzati választási eredményeket, de az biztos, hogy a magyar politikában egy versenyhelyzet jött létre, ami a korábbi években nem volt - hangsúlyozták a XXI. Század Intézet választási értékelő rendezvényén szakértők.
Elemző: A Borkai-ügy a legrosszabbkor jött a kormánypártoknak
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az M1 aktuális csatornán értékelte a 2019-es önkormányzati választások eredményét.
Kósa Lajos: Egy országgyűlési választáson abszolút többsége lenne a Fidesznek
A kormánypártok 1,8, míg az ellenzéki erők alig 1,4 millió szavazatot szereztek, tehát egyértelmű, hogy a Fidesz-KDNP nyerte az önkormányzati választást - mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a XXI. Század Intézet hétfő reggeli rendezvényén.
XXI. Század Intézet: Ismét fideszes többségű közgyűlés várható Budapesten
Ismét fideszes többségű közgyűlés és Tarlós István főpolgármesterré újraválasztása várható az önkormányzati választáson Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint.
Az önkormányzati választás is az ellenzéki pártok háborújáról fog szólni
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb írásában kifejti, hogy mivel a közvélemény-kutatások szerint nem várható az ellenzék jelentős előretörése az októberi önkormányzati választáson, így az EP-választáshoz hasonlóan az ellenzék számára a belső hatalmi harcokról fog majd szólni az önkormányzati választás is.
Kedvező Magyarország számára a brüsszeli politika változása
Orbán Viktor miniszterelnök és az új bizottsági elnök brüsszeli találkozója pozitív volt - mondta Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Orbán Viktor jelezhette Ursula von der Leyennek, hogy Magyarország és a visegrádi négyek célja, hogy a bizottság térjen vissza korábbi szerepfelfogásához, azaz ne politikaalkotó legyen, hanem kövesse a politikaalkotó Európai Tanácsot.
Kiderült, mi Gyurcsány Ferenc terve 2022-ig
Az MSZP, a Jobbik és az LMP, míg korábban az ellenzék meghatározói erői voltak, mára teljesen leértékelődtek, a partvonalról szemlélik az eseményeket – minderről Deák Dániel beszélt az Origónak annak kapcsán, hogy az előbb említett három párt idei első fél évéről beszélgettünk, és jövőbeli lehetőségeiket vettük górcső alá. A XXI. Század Intézet elemzője szerint május 26-án az MSZP történelmi vereséget szenvedett, Gyurcsány Ferenc terve pontról pontra megvalósult, átvette az ellenzék vezető szerepét. A Jobbik a rendszerváltás óta példa nélküli összeomlást mutatott be, míg az LMP esetében reménytelennek látszik az újjáéledés – mondta ...
Elfogadhatatlan az ellenzék viselkedése
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az M1-en beszélt az ellenzék brüsszeli viselkedéséről.
Gyurcsány teljesen tönkretenné az MSZP-t
Gyurcsány Ferencnek az az érdeke, hogy Karácsony Gergely veszítsen Budapesten, hiszen ellenkező esetben az MSZP stabilizálhatná saját helyzetét – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője.
Mélyzuhanásban van az MSZP
Az MSZP támogatottsága EP-választásról EP-választásra megfeleződik, vagyis a párt már csak árnyéka önmagának - mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője szombaton az M1-nek adott interjújában.
XXI. Század Intézet: Az MSZP már a parlamentbe sem jutna be
A vasárnapi EP-választás eredménye alapján az MSZP-Párbeszéd már be sem jutna az Országgyűlésbe, a Fidesz-KDNP pedig mindent elsöprő, 80,9 százalékos mandátumarányt szerezne – olvasható a XXI. Század Intézet honlapján közzétett elemzésben.
V4NA: A nemzetek feletti Európa koncepciója elbukott Belgiumban
Az Európai Unió tagállamai közül Belgium az az ország, amiről a nemzetállamiság, a nemzeti lét meghaladásának mintaországaként és a föderalizáció sikerességének megtestesítőjeként szokás beszélni. A számtalan uniós intézménynek otthont adó Brüsszel mára az „ever closer union", vagyis a „mind szorosabb unió" szimbólumává vált. A május 26-i választások azonban megmutatták, hogy a látszat ellenére Belgiumban nem sikerült feloldani a nemzeti közösségeket egy multikulturális masszában - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség honlapján Lánczi Tamásnak, a XXI. Század Intézet igazgatója.
Az EP-választás tétje: bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes politikusok mennek-e Brüsszelbe
Most először van valódi tétje az EP-választásoknak, hiszen most először van közös, központi téma: a migráció. Sőt, hosszabb távon a bevándorláspártiak a migráción keresztül akarnak dönteni Európa jövőjéről is: céljuk a tagállami szuverenitás és a nemzeti identitás teljes felszámolása, a brüsszeli központú, multikulturális európai birodalom létrehozása – mondta Lánczi Tamás az Origónak. Mráz Ágoston Sámuel pedig arról beszélt, hogy 2019 őszétől két és fél év választás nélküli időszakban nehéz lesz kitartani azon pártoknak, amelyek most nem bizonyulnak életerősnek. A baloldal két pártja között is folytatódik a „roncsderbi”. Amennyibenn ...
A nyugat-európai média elhallgatja a tényeket az EP-választás előtt
Szabó Dávid, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója pénteken az M1-nek adott interjújában azt mondta, a bevándorláspárti országok az EP-választás kampányidőszakában háttérbe helyezik a migráció negatív mellékhatásait, például a bevándorlók által elkövetett bűncselekményeket, a nyugat-európai média pedig ebben teljes mértékben partner.
Egyértelmű üzenet a régi Európának a Trump-Orbán csúcstalálkozó
Orbán Viktor washingtoni meghívásának időzítése nyilvánvalóan üzenetértékű a brüsszeli elit, de a „régi Európa" számára is, az amerikai elnök ezzel - úgy is, mint a köznyelvben a szabad világ vezetője - az európai parlamenti választások hajrájában elsősorban azt kívánja Junckerben, Merkelben és Macronban tudatosítani, hogy új prioritások, értékek és érdekek mentén is van lehetőség az euroatlanti kapcsolatok továbbfejlesztésére – minderről az Origo által megkérdezett elemzők beszéltek az amerikai-magyar politikai csúcstalálkozó kapcsán. Hangsúlyozták, hogy hazánk geopolitikai, földrajzi, történeti, méretbeli adottságaiból fakadóan úggy ...