XVI. Lajos francia király
címke rss- kapcsolódó címkék:
- francia forradalom
- Franciaország
- Mária Antónia francia királyné
- Robespierre
- Napóleon
A francia király, akit guillotine általi fejvesztésre ítéltek
Kétszázharminc éve, 1793. január 21-én végezték ki XVI. Lajos francia királyt. A trónjától 1792-ben megfosztott „Capet Lajost" hazaárulás vádjával állították a Nemzeti Konvent elé, amely egyhangúlag bűnösnek találta, de csak egy szavazattöbbséggel döntött azonnali lefejezése mellett.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A császár, aki alig két hétig ült a francia trónon
Százkilencven éve, 1832. július 22-én halt meg II. Napóleon, Bonaparte Napóleon francia császár és Mária Lujza osztrák hercegnő gyermeke, „a Sasfiók", aki négyévesen, alig két hétig ült a francia császári trónon.
Marie Antoinette útja a guillotine-ig: így érte utol a végzete
Marie Antoinette francia királynő akár még meg is menekülhetett volna a halálát okozó guillotine-tól, azonban 1793 októberében árulás miatt bűnösnek találták, és halálra ítélték.
Két és fél milliárd forintért keltek el Mária Antónia gyémánt karkötői
A becsült ár többszöröséért, 7,46 millió svájci frankért (2,5 milliárd forintért) kelt el Mária Antónia (Marie Antoinette), az utolsó francia királyné két gyémánt karkötője a Christie's aukcióján kedden Genfben.
Ezért nem mondhatta a királyné, „Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot”
A „Qu'ils mangent de la brioche", azaz a híres „ha nincs kenyér, egyenek kalácsot" mondat több szempontból sem hangozhatott el az eleinte imádott, majd gyűlölt francia királyné szájából. A legfrissebb történelmi kutatások szerint az egyértelműen szerencsétlen csillagzat alatt született Marie Antoinette nevének és személyének besározása a forradalmárok összehangolt és királynőellenes erőfeszítéseinek a része lehetett.
Felújítják Mária Antónia királyné versailles-i színházát
Felújítják Mária Antónia, XVI. Lajos francia király tragikus sorsú feleségének versailles-i színházát.
Tudja-e, hogy összesen hány francia forradalom történt?
Hány forradalom volt Franciaországban? Úgy tűnik, hogy erre a kérdésre gyorsan és egyszerűen lehet válaszolni. Így van, három: az 1789-es, az 1830-as és 1848-as eseménysorozatok. Ám mint minden történelmi dolog esetében, itt is találkozhatunk egy hosszabb és összetettebb válasszal. Lássuk!
Napóleon rendőrminisztere, akinek kitűnő érzéke volt a túléléshez
Kétszáz éve, 1820. december 26-án halt meg Joseph Fouché, a francia forradalom és a császárság időszakának egyik legérdekesebb alakja, Napóleon rendőrminisztere. "A rendőrminiszter az az ember, aki beleüti az orrát mindenbe, ami rá tartozik, továbbá mindenbe, amihez semmi köze" – mondta róla nagy vetélytársa a korában.
Ötmillió forintért kelt el Marie Antoinette zsebkendője
A becsült ár többszöröséért keltek el Marie Antoinette-relikviák egy versailles-i árverésen, ami szakértők szerint arról tanúskodik, hogy továbbra is nagy hatást gyakorol a gyűjtőkre az 1793-ban lefejezett osztrák származású francia királyné története.
Napóleon tábornokának földi maradványira bukkantak Oroszországban
DNS-vizsgálatok igazolták, hogy Bonaparte Napóleon kedvenc tábornokának, Charles Etienne Gudinnek a földi maradványait találták meg orosz és francia régészek Oroszország nyugati részén.
230 éve vette kezdetét egy viharos korszak, a francia forradalom
230 éve, 1789. július 14-én több ezer feldühödött ember ostromolta meg a Párizs keleti peremén épült erődítményt, a Bastillet, amely fegyverraktárként és börtönként is szolgált. A tömeg délután öt órára elfoglalta az erődöt, és ezzel vette kezdetét Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata, a francia forradalom.
A királyné, aki szó szerint fejét vesztette a luxustól
Ki ne hallott volna Marie Antoinette fényűző és pazarló életmódjáról, becsvágyáról és a divat, valamint a bálok iránti szenvedélyéről? Az eleinte imádott, majd gyűlölt francia királyné, a szerencsétlen sorsú XVI. Lajos felesége azonban a közvélekedéssel ellentétben soha nem mondta azt a nélkülöző népének, hogy „ha nincs kenyér, egyenek kalácsot”.
225 éve kezdődött a jakobinusok rémuralma
Kétszázhuszonöt éve, 1793. június 2-án kezdődött a francia forradalom legvéresebb szakasza. A párizsi nép felkelése a jakobinusokat juttatta hatalomra, akik a forradalom védelmének jelszavával diktatúrát vezettek be, "a nép ellenségeit" tárgyalás nélkül küldték a guillotine alá. A vérfürdő csak a jakobinusok egy évvel későbbi bukása után maradt abba, utoljára az ő vezetőik nyakára sújtott le a bárd.
Tudja-e, miért a fehér az ellenforradalom színe?
A történelmi közbeszédben a forradalmakkal szemben kibontakozó ellenrevolúciót tradicionálisan a fehér színnel társítják. Az 1917-es oroszországi bolsevik forradalom leverésére szervezkedő cári katonai csoportokat fehérekként is szokás emlegetni csakúgy, mint például az 1919-es magyar Tanácsköztársaság bukása utáni tisztogatást fehérterrorként aposztrofálni. A fehér szín és az ellenforradalmak kapcsolata egészen a francia forradalom koráig nyúlik vissza.
Ostroma után nyomtalanul eltűnt a Bastille
Luxusbörtön volt a Bastille, amelynek kiváló főztjét mindössze hét rab - köztük négy hamisító - ette 1789. július 14-én. Hahner Péter történész szavaival: "a párizsi nép nem azért foglalta el, mert a zsarnokság börtöne volt, hanem (...) azért vált a zsarnokság börtönévé a kortársak és főleg az utókor szemében, mert a párizsi nép elfoglalta." Bontásához lényegében már másnap hozzáláttak, az ostrom egyéves évfordulóján már semmi nyoma nem volt.
Lopótökben őrizték a királyi vért
Idén január 21-én lesz 220 éve, hogy a francia forradalom alatt lefejezték az uralkodót, XVI. Lajost. Most egy olyan zsebkendőt azonosítottak, amellyel a francia király vérét itatták fel. Nem is akármilyen úton szerezték meg az ehhez szükséges DNS-mintát: XVI. Lajos meggyilkolt ősének, IV. Henriknek a fejét sikerült megvizsgálniuk.
Napóleon fogolyból készült pacalja
Nem csak a magyarok szeretik a hasukat. Az alábbi, eredetileg a Táplálkozás és Tudomány gasztronómiai magazinban megjelent összefoglalóból megtudhatod, Európában is tudtak enni a történelem nagyjai.
A Marseillaise diadalútja
1792-öt írtak. A világ a forradalmi Franciaországra figyelt, ahol XVI. Lajos király - aki a Bastille 1789. július 14-én történt bevételének napján azt írta naplójába, hogy "rien" (semmi) - április 20-án a nemzetgyűlés, főleg a girondisták sürgetésére hadat üzent Ausztria császárának és Poroszország királyának.
- 1