Augusztus 17-én dunavirág előrajzás volt Budapesten - videó

Amatőr természetfotósok segítségét kérik kutatók és természetvédők a dunavirág pontos elterjedésének feltérképezésében. - hívja fel a figyelmet a WWF Hungary közösségi oldalán.

Túlfogyasztás napja: ennyire környezettudatosak a magyarok

A fiatal felnőtt generáció a klímaváltozás és természetpusztítás elleni küzdelem élharcosai közé tartozik, ám a WWF Magyarország reprezentatív felmérése szerint az előző évekhez képest ez a tendencia jelentősen romlott. Pedig globálisan és hazánkban is van mit tenni a fenntarthatóság terén: idén augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás napja. - írja a WWF Magyarország honlapján.

Európában a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények többsége felderítetlen és szankcionálatlan marad

Európában a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények eddigi legátfogóbb összefoglalója a mai napon publikált jelentés, amely a LIFE SWiPE projekt keretében készült el. 

Élő folyók, élő árterek: egy esély a súlyosbodó szárazságokkal szemben

A kiegyenesített, töltések közé szorított folyók az ártereikkel való élő kapcsolat hiányában gyorsan elvezetik a vizet. Minden eddiginél nagyobb szükségünk van arra, hogy a vizek szétterítésével és természetes visszatartásával helyet adjunk a folyóknak, lassítsuk a vízkészletek gyors távozását, megtartsuk a csapadékot és a belvizet. Március 22-e a víz világnapja, ennek alkalmából pedig fontos hangsúlyozni, hogy takarékos vízhasználatra és a vizek megőrzésére alkalmas gazdálkodásra van szükség, hogy a súlyosbodó károkat enyhíteni tudjuk. - hívja fel a figyelmet a WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány honlapján.

Hol áll meg a túlfogyasztás száguldó vonata? - Ma fogynak el a Föld éves erőforrásai

Idén július 28-ára esik a túlfogyasztás világnapja: a Global Footprint Network adatai szerint a Föld lakossága mára használja el a bolygó egy évnyi erőforrásait. Ma, amikor a hatalmas infláció, az energia-vészhelyzet és a rezsicsökkentés korlátozása miatt a legtöbben arra kényszerülnek, hogy visszafogják fogyasztásukat, az eddigieknél is fontosabbá vált a fenntartható életmód. A túlfogyasztás napja – ahogyan minden évben – idén is korábbra tolódott, de fel kell ismernünk, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkell. ...

Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk

Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.

Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére

Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyaroszág szórakoztató infografikái segítenek abban, hogy tudjuk mit kell tenni, ha medvét látunk.

Falka Napok: Fókuszban az ember és a nagyragadozók Aggteleken

Hagyományteremtő szándékkal idén először rendeznek Aggteleken 2021. augusztus 7-én és 8-án természetismereti fesztivált, amely fókuszában a nagyragadozók és emberek együttélése áll. A Falka Napok néven megrendezendő esemény természetismereti programokkal, előadásokkal, túrákkal, koncertekkel és filmvetítéssel várja az érdeklődőket Magyarországról és Szlovákiából. Az esemény a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósul meg Aggtelek Község Önkormányzata, a WWF Magyarország és a WWF Szlovákia szervezésében. A Falka Napok a hatályos egészségügyi szabályok betartásával ingyenesen látogatható.

Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.

Növendék szürkemarhák legelésznek Cserebökényben

Május 13-án a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén fekvő Terehalmi-legelőn, 140 magyar szürke szarvasmarha növendékkel (75 üsző, 65 tinó) megkezdődött a legeltetés.

Ma milyen madárhangokat rögzítene Bartók Béla?

A természet a világ legnagyobb koncertterme - ezt Bartók Béla is jól tudta, aki madárdalokat használt 3. zongoraversenyének komponálásánál. A WWF Magyarország legújabb kisfilmje ezekkel a dallamokkal hívja fel a figyelmet az erdők megóvásának fontosságára. 2021. március 25-én volt a zeneszerző születésének 140. évfordulója.

Nagyragadozókhoz készített gyakorlati kézikönyveket a WWF

Összefogás a klímaváltozásnak ellenálló erdőkért

Közép- és Kelet-Európa erdei fontos természeti erőforrások. Jelentőségük a közeljövőben tovább nő majd, nem csak a faanyag iránti növekvő igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerűbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdők által biztosított nyersanyagok, az élhető és védelmező környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt.

Egyetlen Dunánk van, ezért kötelességünk megóvni

Hová tűntek a világ halfajokban bővelkedő folyói és halak százezrei? A folyóvizekkel és azok természeti állapotával foglalkozó 16 szervezet friss tanulmánya szerint a folyókban élő halfajok egyre nagyobb veszélyben vannak. Legnagyobb folyónk, a Duna medrében és partján is olyan beavatkozások tervezése zajlik, amelyek számos kockázatot rejtenek magukban. Pedig a Duna élővilága a társadalom számára olyan értéket képvisel, amelynek megóvása mindenki érdeke.

Az olvadó jégsapkák miatt végveszélybe kerülhetnek a jegesmedvék

A fenséges jegesmedvéknek összefüggő, nagy jégtáblákra van szükségük utódaik felneveléséhez és a táplálkozáshoz. Az északi-sarki jégtáblák kiterjedése azonban egyre csökken.

Európai erdeiben is rendszeres a barnamedve illegális elejtése.

Az európai barnamedve-állomány több mint fele (Oroszországot leszámítva) a Kárpátok erdeiben él. A medvék jelenléte az egészséges és gazdag élővilág szimbóluma. A barnamedve nagyragadozóként többek között a növényevők állományát is képes szabályozni. A medvék – mintegy indikátorként – azt is megmutatják, hogy a táplálékpiramis alsóbb szintjei elfogadható állapotban vannak. A nagyragadozók hiánya természetvédelmi szempontból kedvezőtlen helyzetet feltételez.

Rossz híre ellenére a farkas kerüli az embert

A kutyák vad őseinek száma az intenzív üldöztetés miatt megfogyatkozott, élőhelyük pedig feldarabolódott és összezsugorodott. Hazánkban alig pár tucat farkas él, amiknek szüksége van a nagy, összefüggő és háboríthatatlan erdőterületekre.

Örökre eltűnhetnek a tigrisek a Föld színéről.

A vadon élő tigrisek száma mintegy 95%-kal csökkent a XX. század eleje óta. Napjainkban mintegy 3900 egyed él a vadonban.

Tudta, hogy Magyarországon is élnek hiúzok?

Tudta, hogy Magyarországon is élnek hiúzok? Az illegális elejtés és természetkárosító tevékenységek következtében azonban számuk mintegy néhány tucatnyira csökkent, így jelentős populációról nem beszélhetünk. Ezek a rejtőzködő ragadozók nagy otthon területtel rendelkeznek, így nagy kiterjedésű háborítatlan erdőre van szükségük.

Mi a teendő, ha medvével találkozunk?

Sok tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha valaki medvével találkozik. A medve, alapvetően kerüli az embert. Megfelelő viselkedéssel és felkészültséggel elkerülhetők az esetleges problémák. Nagyon fontos az is, hogy a medvét ne csalogassuk magunkhoz semmilyen módon. Azokon a helyeken, ahol nagyragadozók előfordulhatnak, célszerű zártan kezelni a kommunális hulladékot, hogy a szemetet ne tekinthessék táplálékforrásnak. A szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a medvétől. Csak „szorult „ helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást.

Életmentő praktikák ember-medve találkozás esetére

Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén – írja a hozzánk eljuttatott sajtóanyagában a WWF Magyarország. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyaroszág infografikái segítenek abban, hogy tudjuk mit kell tenni, ha medvét látunk.

Egy új kutatás szerint egy bankkártyányi műanyagot eszünk meg hetente

Az emberek a táplálékkal átlagosan körülbelül 5 gramm műanyagot fogyasztanak hetente, ami egy bankkártya súlyának felel meg – derül ki a WWF és partnerei ma publikált tanulmányából. A mikroműanyagok emberi egészségre gyakorolt hatásáról még nem sokat tudunk, azonban a természet és saját védelmünk érdekében meg kell állítani a műanyagáradatot.

180 éves erdőt vágtak ki a Bükkben

Hamarosan kizöldül a Budapest Bank

Környezetvédelemmel erősíti vállalati felelősségvállalási tevékenységét a Budapest Bank: együttműködve a WWF Magyarországgal felméri ökológiai lábnyomát, valamint új, „ökoszolgáltatásokkal" is megjelenik a piacon. „Zöld" pályázatot indít a bank Jövőért Álmodók néven, amely környezettudatos, fenntartható projektötletek megvalósítását támogatja. A pályázatra már lehet is jelentkezni.

Visszatérnek a magyar hegyekbe a nagyvadak

Kész tényként lehet kezelni, hogy Magyarország egyik legszebb tájegységét, a vulkáni eredetű Börzsöny hegységet ismét birtokába vette az egyik legritkább macskaféle, az eurázsiai hiúz. Ez is elhangzott többek között azon a terepi bejáráson, ahol a WWF Magyarország és a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai adtak tájékoztatást a legfrissebb megfigyelési eredményekről, valamint az európai nagyragadozók megóvásával kapcsolatos hazai, illetve nemzetközi törekvésekről.

Két évünk van rá, hogy kitaláljunk valamit, különben vége a Földnek

Globális éghajlatváltozás, vízhiány, környezetszennyezés, fajkihalás – az elmúlt évtizedek során időről időre, egyre fokozódó rendszerességgel előkerülnek ezek a szavak. Sokan valószínűleg már fel sem kapják a fejüket egy-egy csúszómászó rovar vagy fákon himbálódzó emlős eltűnésére. Közönyösségünk odáig terjed, hogy észre sem vesszük, míg ma rajtuk van a sor, holnap már a mi torkunkhoz szorítja a kést felelőtlen viselkedésünk gyászos produktuma. A Természetvédelmi Világalap 2018-as, Földünk állapotáról szóló jelentése azt mutatja, hogy két évünk maradt cselekedni, ha el akarjuk kerülni az élővilág és vele az emberi faj pusztulását. ...

Medvekisokos: így ússzuk meg a kellemetlen találkozást kempingezéskor

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk. Ennek második része a kempingezéssel kapcsolatos tudnivalók.

Ezt kell tenni, ha medvével találkozunk

Az utóbbi időkben gyakoribbá váltak a medveészlelések hazánk területén. Bár ez alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyarország ezért egy szórakoztató infografika-sorozatot indít, amelyből mindannyian tanulhatunk.

Túlfogyasztás Világnapja 2018: fordítsuk meg a tendenciát!

Mindössze 7 hónap alatt elhasználtuk a Föld egy évre elegendő erőforrásait. 2018-ban a tavalyinál még korábbi dátumra, augusztus 1-jére esik a Túlfogyasztás Világnapja. A WWF Magyarország arra szólít mindenkit, hogy tegyünk közösen azért, hogy megfordítsuk a tendenciát, és a jövőben minél később jöjjön el ez a nap! Éljünk úgy, hogy ez az egyetlen bolygó elég legyen nekünk!

Ismét lesznek valódi őserdők Magyarországon

A festői környezetben, a Cserhát lankái között megbúvó Nógrád megyei kisközség, Garáb közelében fekvő Varjúbérc különleges, európai viszonylatban is egyedülálló ökológiai kísérlet helyszíne. A Life4 Oak Forests projekt célja visszavarázsolni a civilizáció előtti időket idéző valódi őserdőket.

Hazánk egyik legkülönösebb vidékén jártunk

Ahogy közeledünk az Őrséghez, az idő egyre vacakabb, a felhők lassan már a földig érnek, a Rábánál pedig az eső is elered. A meleg vargányaleves és a dödölle aztán helyrebillenti a hangulatomat, és megbékélek az időjárással. Végül is november van, az Alpok szomszédságában járunk, a ködös ősz pedig remekül áll az Őrségnek.

A légszennyezettség és az energiaszegénység a legfőbb problémák

Hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80 százalékát érinti. Ráadásul a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere is rossz állapotban van – derül ki a WWF Magyarország friss jelentéséből. Van azonban megoldás a számos helyen jelentkező problémákra.

Fantomok bujkálnak a táborfalvai lőtéren

Gyarapodik a lőtéri fantomok száma Táborfalva közelében. Természetesen nem misztikus lényekről van szó, hanem bütyköshátú ormányosbogarakról, amelyeket elsősorban egyediségük, ritkaságuk miatt illetnek ezzel a névvel a helyiek. A szóban forgó ízeltlábú azon 300 védett faj közé tartozik, amelyek helyzetén rengeteget javított a természetvédők és a Honvédelmi Minisztérium együttműködése. A fő célkitűzés a páratlan természeti kincseknek otthont adó Turjánvidék megóvása.

A Cannes Lions fesztiválon díjat nyert a WWF Magyarország

Büszke a Cannes Lions fesztiválon dizájn kategóriában elnyert bronz oroszlánjára a Természetvédelmi Világalap, a WWF magyarországi szervezete, amit a We are all connected című, természetvédelmi témájú reklámfilmjéért kapott.

Természetes élőhelyeket vágna szét a határzár

Zárjanak be minden nemzeti parkot!

Négy különböző nemzetség képviselője volt az ősgyepen: egy kockás kotuliliom, egy szibériai nőszirom, egy vitézkosbor és egy parizeres szendvics. A liliom, a szirom és a kosbor a réten foglaltak helyet, a szendvics az autóban, egy szalvétában. Színhely: Balaton-felvidéki Nemzeti Park, ahol néhány ottfelejtett biológus és pár egyéb szakember tengődik. Személyek: személytelenek. Történik: semmi. Pontosabban itt semmi, de pár száz kilométerre innen elfogadták azt a törvényt, amely elindíthatja a nemzeti parkok felszámolását.

Jogosítványt kaphatnak a normafai bringások

A talajt legyalulják, az állatokat elütik a Normafáról leszáguldó downhillesek. A környezetvédők tiltással, a Hegyvidéki Önkormányzat viszont szabad pályákkal és licensszel fékezné meg őket  - ha valaki feketén gurul, legközelebb tolhatja felfelé a biciklit.

Bivalymozzarella és Föld Órája

Idén kilencedik alkalommal üt a világon a Föld Órája! Március 28-án, magyar idő szerint 20.30-kor történik majd a jelképes lámpaoltás, amelyhez 2009 óta minden évben Budapest is csatlakozik számos más hazai település kíséretében.

Összefogtak a hazai farkasok védelméért

Megkezdődött a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság farkasok védelmét szolgáló kutatói együttműködése, a hazai természetvédelem két kulcsszereplőjének megállapodása a háborítatlan erdei élőhelyek kialakításának fontosságára és az illegális farkas kilövések elleni harcra hívja fel a figyelmet - közölte a nemzeti park igazgatósága az MTI-vel.

Állj ki a magyar természetért te is!

A Magyar Természet Napját szeretné létrehozni Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezete és arra buzdítanak mindenkit, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez!

Ne féljen a sakáltól!

Nem veszélyeztetik az őzeket a Magyarországra visszatelepült aranysakálok – mondja a WWF. Éppen az a gond, hogy nagyon megritkítottuk a ragadozókat, így nem tudják kordában tartani a túlszaporodott növényevőket.

Túl sikeresen telepítettük vissza a hódokat

Valószínűleg nem sokan gondolták volna 1996-ban, a magyarországi hód-visszatelepítési program kezdetén, hogy közel húsz évvel később az ország bizonyos részein rendszeresen konfliktusokat fognak okozni az elszaporodott rágcsálók. Ami az egyik oldalról természetvédelemi siker, a gazdálkodók szempontjából már kevésbé az.

Ilyen az élet egy magyar erdőben

Kamerákkal próbálják megfigyelni a Zempléni-hegységben élő hiúzokat és farkasokat a WWF munkatársai, de sok más állat is a készülékeik elé kerül.

Föld Órája 2013

A WWF 2013. március 23-án hetedik alkalommal szervezi meg a világ legnagyobb környezetvédelmi akcióját, a Föld Óráját, amikor egy órára ismét sötétségbe borul Földünk. A globális kezdeményezés során 20 óra 30 perckor környezettudatos emberek milliárdjai, vállalatok, intézmények és önkormányzatok ezrei kapcsolják le a világítást, hogy felhívják a figyelmet a globális éghajlatváltozás és a túlzott energiafogyasztás problémájára.

Fantomként él nálunk Európa legnagyobb macskája

Kerülik az embert az Északi-középhegységben élő hiúzok, de a nyomaik lebuktatják őket. A kifinomult ízlésű macskaféle kedvence az őzcomb, de néha a vaddisznók fogyasztják el a félbehagyott vacsoráját. A szakértők szerint mindent meg kell tenni a hiúzért, mert kulcsfontosságú faj.

Túlszabályoztuk a magyar folyókat

Nincs kiváló állapotú folyó és tó itthon, egyedül a felszín alatti vizekkel áll jól az ország. Észtország, Szlovákia és Románia vezeti az európai vízminőségi toplistát. Magyarország vizeinek közel 90 százaléka árterétől elvágva folyik.

Az utolsó hazai vadonból vágnák ki a fát

Körülbelül 20 ezer köbméter faanyagot tervez kitermelni Magyarország egyetlen jelentősebb kiterjedésű, háborítatlan erdőterületén az Ipoly Erdő Zrt. állami erdőgazdaság. A Börzsöny északi részén fekvő Csarna-völgyben számos ritka növény- és állatfaj él, többek között a hiúz.

Friss hiúznyomokat találtak Magyarországon

A fiatal, valószínűleg nőstény hiúz egy sebesült prédát követett, de felhagyott az üldözésével.

Megmentik a Duna legősibb halfajait

Esélyt kaptak a túlélésre a Duna legősibb halfajai közé tartozó tokfélék, melyek az illegális kaviárkereskedelem miatt a kihalás szélére sodródtak a Duna vízgyűjtő területén. A bolgár hatóságok egy éves halászati tilalmat hirdettek, amivel csatlakoztak a szomszédos Románia tíz éves halászati moratóriumához.