Örökre eltűnhetnek a tigrisek a Föld színéről.

A vadon élő tigrisek száma mintegy 95%-kal csökkent a XX. század eleje óta. Napjainkban mintegy 3900 egyed él a vadonban.

Rossz híre ellenére a farkas kerüli az embert

A kutyák vad őseinek száma az intenzív üldöztetés miatt megfogyatkozott, élőhelyük pedig feldarabolódott és összezsugorodott. Hazánkban alig pár tucat farkas él, amiknek szüksége van a nagy, összefüggő és háboríthatatlan erdőterületekre.

Európai erdeiben is rendszeres a barnamedve illegális elejtése.

Az európai barnamedve-állomány több mint fele (Oroszországot leszámítva) a Kárpátok erdeiben él. A medvék jelenléte az egészséges és gazdag élővilág szimbóluma. A barnamedve nagyragadozóként többek között a növényevők állományát is képes szabályozni. A medvék – mintegy indikátorként – azt is megmutatják, hogy a táplálékpiramis alsóbb szintjei elfogadható állapotban vannak. A nagyragadozók hiánya természetvédelmi szempontból kedvezőtlen helyzetet feltételez.

Az olvadó jégsapkák miatt végveszélybe kerülhetnek a jegesmedvék

A fenséges jegesmedvéknek összefüggő, nagy jégtáblákra van szükségük utódaik felneveléséhez és a táplálkozáshoz. Az északi-sarki jégtáblák kiterjedése azonban egyre csökken.

Egyetlen Dunánk van, ezért kötelességünk megóvni

Hová tűntek a világ halfajokban bővelkedő folyói és halak százezrei? A folyóvizekkel és azok természeti állapotával foglalkozó 16 szervezet friss tanulmánya szerint a folyókban élő halfajok egyre nagyobb veszélyben vannak. Legnagyobb folyónk, a Duna medrében és partján is olyan beavatkozások tervezése zajlik, amelyek számos kockázatot rejtenek magukban. Pedig a Duna élővilága a társadalom számára olyan értéket képvisel, amelynek megóvása mindenki érdeke.

Összefogás a klímaváltozásnak ellenálló erdőkért

Közép- és Kelet-Európa erdei fontos természeti erőforrások. Jelentőségük a közeljövőben tovább nő majd, nem csak a faanyag iránti növekvő igények miatt, hanem az általuk nyújtott egyre népszerűbb egészségügyi és jóléti szolgáltatások miatt is. Az erdők által biztosított nyersanyagok, az élhető és védelmező környezet azonban egyre inkább veszélybe kerül a klímaváltozás miatt.

Nagyragadozókhoz készített gyakorlati kézikönyveket a WWF

Ma milyen madárhangokat rögzítene Bartók Béla?

A természet a világ legnagyobb koncertterme - ezt Bartók Béla is jól tudta, aki madárdalokat használt 3. zongoraversenyének komponálásánál. A WWF Magyarország legújabb kisfilmje ezekkel a dallamokkal hívja fel a figyelmet az erdők megóvásának fontosságára. 2021. március 25-én volt a zeneszerző születésének 140. évfordulója.

Növendék szürkemarhák legelésznek Cserebökényben

Május 13-án a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén fekvő Terehalmi-legelőn, 140 magyar szürke szarvasmarha növendékkel (75 üsző, 65 tinó) megkezdődött a legeltetés.

Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.