Vörös Hadsereg

címke rss

Hitler azt hitte, hogy Sztálin a moszkvai állatkertben fogja mutogatni

Tudomány2019.05.01, 16:50

1945. április 30-án délután fél négy körül a berlini kancellári földalatti bunkerének abból a szobájából, ahová nem sokkal korábban Adolf Hitler valamint felesége, Eva Braun, vagyis az újdonsült Frau Hitler bezárkózott, revolverlövés tompa dörrenésének hangja szűrődött ki. Ezt meghallva az ajtó előtt várakozó Otto Günsche SS- Sturmbannführer, Hitler adjutánsa, valamint Heinz Linge, a Führer komornyikja, feltépték az ajtót és beléptek a lőporfüst fojtó szagával megtelt apró szobába. A kanapén, félig a földre roskadva találtak rá a Harmadik Birodalom urára, akinek a feje körül friss vértócsa piroslott.

Előkerült Hitler búcsúlevélként emlegetett utolsó üzenete

Tudomány2019.04.28, 09:53

A marylandi Alexander Historical Auctions aukciós ház - amely többek között értékes történelmi dokumentumok árverezésével foglalkozik – kínálja eladásra azt az 1945. április 24-én keltezett és mindeddig ismeretlen iratot, amelyről a média mint Adolf Hitler „búcsúleveléről" tudósított. A berlini kancellária földalatti bunkerébe bezárkózott Hitler azonban csak az öngyilkossága előtti napon, április 29-én diktálta le személyi titkárnője, Traudl Junge számára a politikai végrendeletét, ami valóban a búcsúlevelének tekinthető. A most nyilvánosságra került dokumentum történeti értékéből azonban ez nem sokat von le, ugyanis a Ferdinand Schhörner ...

Nem merték megmondani Sztálinnak, hogy még nem végeztek - így lett ünnep április 4.

Tudomány2019.04.04, 22:22

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül. Az országot 1945 tavaszán megszálló Vörös Hadsereg állandósult jelenléte nélkül ugyanis aligha épülhetett volna ki, és főként, aligha maradhatott volna fenn tartósan a szovjet típusú pártállami rendszer Magyarországon. A kommunista ikonosztáz tömjénfüstbe burkolt legfontosabb ünnepnapján akad azonban egy pötty: 1945 április 4-én, a „felszabadulás napján", az ország északnyugati sszegletében ...

Még a holttestekből is ettek Lenin ostromlott városában

Tudomány2019.01.27, 19:16

Hetvenöt éve, 1944. január 27-én ért véget a második világháborúban Leningrád német blokádja. A történelem egyik leghosszabb és legtöbb áldozatot követelő ostroma 872 napig tartott, és a becslések szerint legalább egymillió emberéletet követelt.

Fagyos orosz hómezőkre terítette ki sötét szárnyait a végzet

Tudomány2019.01.12, 21:20

1943. január 12-én kora délelőtt az urivi hídfőből indított szovjet offenzívával vette kezdetét az a véres és a 2. magyar hadsereg pusztulásával végződött ütközet, amely a Don-kanyari tragédiaként él a magyar történelmi emlékezetben. A magyar történelemben a 2. magyar hadsereg katasztrófája számít a legsúlyosabb katonai vereségnek, amelynek áldozati száma jelentősen meghaladja az 1526-os,  ugyancsak tragikusan végződött mohácsi csata emberveszteségeit.

Roosevelt könnyedén átengedte Közép-Kelet- Európát Joe bácsinak

Tudomány2018.11.28, 22:54

Kereken hetvenöt éve, 1943. november 28-án nyitották meg az iráni fővárosban a teheráni konferenciát, amelyen a „három nagy", Franklin D. Roosevelt amerikai elnök, Winston Churchill, a londoni háborús kabinet feje, valamint Joszif V. Sztálin először találkoztak személyesen, és tanácskoztak a háború utáni európai rendezésről. A teheráni konferencián elfogadott alapelvek fél évszázadra meghatározták Európa sorsát, és az 1945 utáni nagyhatalmi politika irányát. Teherán hatása- közvetett módon – napjainkig tart.

Halálos ugrás a sötétbe

Tudomány2018.10.16, 22:21

1944. október 15-én az országot váratlan meglepetésként érte Horthy Miklós kormányzó rádiószózata, amelyben bejelentette, hogy Magyarország fegyverszünetet köt a szövetségesekkel. A kiugrási kísérlet azonban a rossz előkészítés és belső árulás miatt már aznap délutánra összeomlott. Hetvennégy éve, 1944. október 16-án a kora reggeli óráktól kezdve egymást követték a drámai események, amelyek eredményeként a Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom német szuronyok segítségével hatalomra juttatott fantaszta vezére, Szálasi Ferenc alakíthatott kormányt a budai Sándor-palotában. A nyilas hatalomátvétellel kezdődött el a 20. századi maggyar ...

Géppuskakezelőként aprította Hitler a nácikat

Tudomány2018.10.08, 19:11

A második világháború véres történetében számos furcsa, és olykor ironikus epizódot fedezhetünk fel. Ezek közé tartozik Szemjon Konsztantinovics Hitler, a Vörös Hadsereg magas szovjet kitüntetésben részesített közlegényének históriája is. Ám nemcsak a Führer névrokona, hanem számos Bormann, Hess és Göring is harcolt a sarló-kalapácsos vörös hadilobogó alatt.

Mindenütt lángoló harckocsik borították a látóhatárt

Tudomány2018.07.06, 14:49

1943. július 5-én hajnalban a kurszki kiszögellés körzetében összevont német hadseregcsoportok északról és délről egyszerre indítottak támadást a mélyen a vonalaikba ékelődő fenyegető szovjet katlan felszámolására. A hadtörténelembe kurszki ütközetként bevonult csata a második világháború legnagyobb páncélos ütközetsorozata volt, egyben az utolsó kétségbeesett kísérlet arra, hogy a németek ismét átvegyék a hadászati kezdeményezést a sztálingrádi vereség után súlyosan megroppant keleti fronton.

A Szovjetunió megtámadása volt Hitler bukásának kezdete

Tudomány2018.06.22, 21:37

Hetvenhét éve, 1941. június 22-én vasárnap, hajnali 3 óra 15 perckor a német haderő, a Wehrmacht, a Balti-tengertől Dél-Ukrajnáig húzódó több mint kétezer kilométeres arcvonalon felsorakozott alakulatai támadásba lendültek. 162 hadosztály, három és félmillió katona, 3500 harckocsi és 4 800 repülőgép zúdult rá a Vörös Hadsereg gyengén felkészült és megzavarodott egységeire. A német magasabb egységek már a Barbarossa hadművelet első napján mindenhol áttörték az arcvonalat, és néhány nap alatt mélyen benyomultak a Szovjetunió területére. Az 1941 júliusában, a világtörténelem legnagyobb katlancsatáiban a kétségbeesetten védekező Vörös HHadsereg ...

Hetven éve alakult meg a kommunista élcsapat, Rákosi Mátyás állampártja

Tudomány2018.06.12, 21:32

Hetven éve, 1948. június 12-én, miután a Szociáldemokrata Párt jobb szárnyának utolsó tagjait is eltávolították a nagy múltú munkáspárt soraiból, Szakasits Árpád és a kriptokommunista Marosán György levezényelte az SZDP beolvadását a Magyar Kommunista Pártba. Az így létrejött Magyar Dolgozók Pártja lett a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kíméletlen kommunista diktatúra és elnyomás politikai központja.

Az elveszett helyőrség - A második világháború végnapjai Európában

Tudomány2018.05.09, 10:51

Az emberi konfliktusok legnagyobb vérzivatara, a második világháború hivatalosan 1945. május 8-án fejeződött be az európai hadszíntéren. Oroszország kivételével egész Európában ezen a napon emlékeznek meg a hetvenhárom éve véget ért és több mint ötvenmillió áldozatot követelő, a világot kereken hat évre vérbe borító fegyveres konfliktus végéről. Moszkvában ezzel szemben május 9-én ünneplik meg a győzelem napját, de a vesztesekkel kétszer is aláíratott kapitulációs okmány és a hivatalos német fegyverletétel ellenére ténylegesen csak május 17-én ért véget a háború a világégés legfurcsább megszállásának befejeződésével.

Április negyedike: megszállás, vagy félig sem igaz felszabadulás?

Tudomány2018.04.04, 16:41

Az 1945 után kiépülő kommunista pártállami rendszer legitimitását a szovjet megszállás biztosította. Nem véletlen tehát, hogy az új rezsim április negyedikét tekintette saját hatalma megszületésének is, ezért a „felszabadulás napját", mint a rendszer eredőjét már-már kultikus tisztelettel ünnepeltette meg regnálása idején.

Jobb lett volna-e, ha Horthy lemond?

Tudomány2018.03.20, 07:41

1944. március 19-én vasárnap kora hajnalban a budavári Sándor-palotában vészjósló hírrel ébresztették fel Kállay Miklós miniszterelnököt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a frissen befutott jelentések alapján arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy Bicske és Ceglédbercel térségéből erős, páncélozott és motorizált német egységek tartanak a főváros felé, Ausztria irányából pedig katonai szerelvények és teljes harckészültségben álló gépkocsizó menetoszlopok lépik át folyamatosan a határt. Így vette kezdetét a legújabb-kori magyar történelem tragikus fejezete, a német megszállás.

A második nagy világégés legendás harceszközei

Tudomány2018.03.02, 21:29

Az emberi konfliktusok történetében sohasem váltak annyira jelentőssé a haditechnikai fejlesztések, mint az 1939 és 1945 között zajló globális világégés, a második világháború éveiben. A második világháború volt az utolsó olyan nagy fegyveres konfliktus, amely az egész földkerekség valamennyi hadszínterén, a szárazföldeken, a tengereken, és a levegőben is tömeghadseregek közötti ütközetek formájában zajlott. És nem volt még egyetlen olyan háború sem, amelyben akkora szerepet játszott volna a tudósok, mérnökök és technikusok névtelen hadserege, mint az emberi történelem legnagyobb eddigi kataklizmájában. A háború hat éve alatt hatalmmas ...

A szovjet terror áldozatául esett a zsidókat mentő Raoul Wallenberg

Tudomány2018.02.19, 17:54

Köztiszteletben állt, utcát neveztek el róla, szobrot emeltek az emlékének, mégis szovjet börtönben végezte életét. A fiatal svéd diplomata, Raoul Wallenberg sorsának alakulásában a második világháború végnapjai óriási változást hoztak. A több ezer magyar zsidót megmentő Wallenbergnek a budapesti csata idején, 1945 januárjában veszett örökre nyoma. Későbbi sorsáról rengeteg híresztelés és történelmi pletyka keringett.

Nem érdemlik meg a kíméletet, pusztuljon a szemük fénye, Budapest!

Tudomány2018.02.13, 20:14

Hetvenhárom éve, 1945. február 13-án ötvenegy napos pusztító ostrom után hallgattak el végleg a fegyverek a romhalmazzá vált magyar fővárosban. A Budapest elfoglalásáért vívott öldöklő harc Sztálingrád után a második leghosszabb ideig tartó városostromnak számít a második világháború történetében. A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta.

Halálos végjáték a fagyos orosz hómezőkön

Tudomány2018.01.13, 07:30

Kereken hetvenöt éve, 1943. január 12-én kora délelőtt a Voronyezsi Front 40. hadserege kitört az urivi szovjet hídfőből, és elsöprő erejű támadást indított a 2. magyar hadsereg Don mentén kiépített állásai ellen. A Vörös Hadsereg jelentős túlerőben lévő gépesített alakulatai már az offenzíva első napján áttörték a gyengén felszerelt 7. könnyű hadosztály cérnavékony védelmi állásait. A pörölycsapásszerű szovjet támadás utáni napokban a Don menti fagyos orosz sztyeppén, közel mínusz negyven fokos hidegben bontakozott ki a magyar hadtörténet legmegrázóbb tragédiája.

Nem a villámháború volt a Vörös Hadsereg erőssége

Tudomány2017.10.10, 18:42

Hetvenhárom éve vette kezdetét az Alföld térségében a második világháború egyik legnagyobb páncélos ütközete. Az 1944. október 6. és 31. között zajló, a korábbi terminológiában debreceni páncélos csatának nevezett összecsapás ugyan szovjet győzelemmel végződött, ám Magyarország gyors elözönlésének terve - nem függetlenül az október 15-én és 16-án Budapesten lezajlott eseményektől -, kudarcba fulladt, és az ország még fél évre rendkívül súlyos pusztítással együtt járó utóvédharcok helyszínévé vált.

Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre

Tudomány2019.10.02, 19:34

Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak.

Háború a háborúban – Tordáig űzte a románokat a magyar ellentámadás

Tudomány2017.09.06, 06:06

Hetvenhárom éve, 1944. szeptember 5-én hajnalban kezdődött a 2. magyar hadsereg dél-erdélyi offenzívája, a magyar politikai és katonai vezetés utolsó kísérlete a Vörös Hadsereg, és az ekkor már vele szövetséges román királyi haderő feltartóztatására a Kárpátok térségében. A szovjetek nyomasztó fölénye eleve reménytelenné tette hadászati jelentőségű győzelem kivívását, ám ennek ellenére az elszánt magyar ellentámadás a túlerőben lévő 4. román hadsereget egészen Tordáig visszanyomta.

Fényes győzelemsorozatként indult a Sztálingrádba torkolló katasztrófa

Tudomány2017.06.29, 10:46

Hetvenöt éve, 1942. június 28-án vette kezdetét a Fall Blau hadművelet, Hitler második katonai kísérlete a Szovjetunió szétzúzására. A nagy nyári offenzívaként is emlegetett 1942-es német támadás, szemben az előző év nyarán, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó hatalmas arcvonalon elindított Barbarossa-művelettel, már csak a déli frontszakaszra korlátozódott azzal a hadászati céllal, hogy a Wehrmacht foglalja el a donyecki iparvidéket, és a kaukázusi olajmezőket. Hitler azt remélte, hogy a nagy nyári offenzívával végleg megtöri a makacs szovjet ellenállást.

Több mint hét évtizede megfejtetlen rejtély Kassa bombázása

Tudomány2017.06.28, 13:41

1941. június 26-án, délután egy óra öt perckor a három évvel korábban Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki város, Kassa felett, három, azonosítatlan felségjelű és típusú bombázógép jelent meg. Az alacsonyan repülő gépek harminc bombát oldottak ki a város légterében. A bombatámadásban 32 ember vesztette életét, majd 300-an megsebesültek, és közel hárommillió pengős anyagi kár keletkezett. A máig tisztázatlan hátterű légitámadás azonban még ennél is sokkal súlyosabb következménnyel járt az országra nézve. A szovjet agressziónak minősített bombatámadásra adott válaszként, Horthy kormányzó még aznap délutáni döntése nyomán, Magyarorsszág ...

Pusztító szovjet forgószél csapott le Hitler hadaira

Tudomány2017.06.23, 08:36

A Szovjetunió elleni 1941 nyári nagy német támadás, a Barbarossa-hadművelet megindítása után napra pontosan három évvel később, 1944. június 22-én elsöprő erejű orosz offenzíva bontakozott ki a Wehrmacht még szovjet területen védekező seregtestei ellen. Az alaposan előkészített Bagratyion-hadművelet, a második világháború egyik legnagyobb szárazföldi offenzívája, végleg kisöpörte a német haderőt a Szovjetunió területéről. A Vörös Hadsereg betört Kelet-Poroszországba, és felvonult a Visztulához, előkészítve ezzel az 1945 telétől kibontakozó, és a náci Németországra mért utolsó halálos csapást.

Lebontják a szovjet emlékműveket Lengyelországban

Nagyvilág2017.06.22, 17:20

A lengyel parlament alsóháza (szejm) megszavazta a kommunizmus és más totalitárius rendszerek nézeteinek terjesztését tiltó törvény módosítását, amely a szovjet korszakban emelt emlékművek lebontását rendeli el.

Éjjeliedényben akarták visszaküldeni Hitlernek lovagkeresztjeiket

Tudomány2017.03.07, 08:28

1945. március hatodikán, hajnali négy órakor mennydörgésszerű robajjal keltek életre a Velencei-tó és a Balaton között a legnagyobb titokban összevont német harccsoport álcázott lövegei. Félórás intenzív tüzérségi előkészítés után, a kora reggel ködös szürkeségében, szállingózó hóesésben, több száz harckocsi és rohamlöveg lendült támadásba, hogy áttörje és kettévágja a szovjet 3. ukrán front arcvonalát, és kijusson a Dunához. Így kezdődött a Tavaszi ébredés (Unternehmen Frühlingserwachen) hadművelet, a második világháború európai hadszínterének utolsó kétségbeesett német offenzív kísérlete a Vörös Hadsereg előretörésének megállítására.

Egész hadjáratom értelmét veszti, ha lemondok Sztálingrádról!

Tudomány2017.02.03, 09:10

Hetvennégy éve, 1943. február 2-án, a Sztálingrádnál körbezárt 6. német hadsereg megmaradt katonái, mintegy 91 ezer fő, letette a fegyvert a szovjet diktátor nevét viselő, halálos katlanná vált város romjai között. A világtörténelem leghosszabb ideig tartó, minden képzeletet felülmúlóan kegyetlen utcai harcaiban a Wehrmacht olyan megrendítő vereséget szenvedett el, amelyet többé már nem volt képes kiheverni. Sztálingrád presztízsharccá változott ostroma fordulópontot jelentett a második világháború történetében. Hitler végleg elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton, Sztálingrád után már csak idő kérdése volt a Harmaddik ...

Ekkor kezdték megírni a 2. magyar hadsereg halálos ítéletét

Tudomány2017.01.13, 00:23

A Szovjetunió elleni invázió kifulladása miatt Adolf Hitler nagyobb katonai részvételt követelt szövetségesitől az újabb, 1942-re tervezett német offenzívához. Hetvenöt éve, 1942 januárjában ennek jegyében először Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, majd Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht Főparancsnokságának feje látogatott el Budapestre, ahol a fenyegetőzést sem mellőzve a honvédség egészének keleti frontra vezénylését követelték.

Pedig a hóviharban már látszottak a Kreml tornyai

Tudomány2016.12.06, 22:17

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen. A hetvenöt éve elindított szovjet ellenoffenzíva meglepetésként érte a német Közép Hadseregcsoport leharcolt és teljesítőképességük határára jutott egységeit. A Moszkva alatt kibontakozó sikeres szovjet ellentámadás következményeként a Wehrmacht ekkor még nem vesztette el hadászati kezdeményező képességét a keleti fronton, ám Hitler Szovjetunió elleni villámháborús terve vvégleges ...

Moszkva zárt ajtók mögött – Hitler füle mindent hallott

Tudomány2016.10.12, 09:24

1944. október 11-én a titokban Moszkvába küldött magyar delegáció végleges megállapodásra jutott a szovjet kormánnyal a fegyverszüneti feltételekről. Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos a dokumentum aláírása előtt a következőket mondta Szentiványi Domonkosnak, a küldöttség tagjának: „Gratulálok, Miniszter úr! 1526 óta ez az első alkalom, hogy Magyarország megnyert egy nagy háborút.” Sajnos azonban nem így lett, és az ország fél évre pusztító harcok színterévé vált.

Kódolt bukás volt a Barbarossa hadművelet

Tudomány2016.06.22, 08:25

Hetvenöt éve, 1941. június 22-én a hajnali pirkadatban százhatvankét hadosztály, közel hárommillió katona lépte át a szovjet határt, hogy végzetes csapást mérjen a sztálini Szovjetunióra. 1941 forró nyarán egymást érték az ország belsejébe nyomuló német hadseregcsoportok elképesztő győzelmeiről és a Vörös Hadsereg rettenetes veszteségeiről szóló hírek. Mindezek ellenére a Barbarossa hadművelet olyan kódolt kudarc volt, amely Hitler és a Harmadik Birodalom bukásához, közvetett módon pedig egy új világrend kialakulásához vezetett. 

Sztálin kajánul várta, hogy Zsukovot ledobja a ló

Archívum2016.05.09, 20:55

1945. május 8-án, közép-európai idő szerint éjjel 11 óra egy perckor lépett hatályba a szövetséges hatalmak képviselői, valamint Wilhelm Keitel német vezértábornagy által aláírt, a náci Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló fegyverletételi okmány. Moszkvában ekkor már május 9-e volt.  A Harmadik Birodalom felett aratott győzelemnek Sztálin, a Kreml ura azonban nem örült felhőtlenül, és egyre nagyobb gyanakvással figyelte a Vörös Hadsereg marsalljainak hirtelen megugrott népszerűségét. 

Csontvázként került elő Hitler eltűntnek hitt jobbkeze

Tudomány2016.05.03, 12:19

1945. április 30-án, délután a berlini kancellária bunkerében Adolf Hitler és frissen nőül vett felesége, Eva Braun öngyilkosságot követtek el. A holttesteket Hitler végakarata szerint a kancellária udvarán egy bombatölcsérbe helyezve égették el. A hátborzongató temetésen a náci párthierarchia egykori hatalmasságai közül már csak Joseph Goebbels és az ugyancsak Berlinben maradt, nagy hatalmú pártkancellár, Martin Bormann vett részt. Két nappal később, 1945. május 2-án Bormann-nak nyoma veszett.

Az igazi Saulok lázadása

Tudomány2016.03.04, 09:03

Az Oscar-díjat nyert Saul fia című film egy, a Sonderkommandóba besorozott fogoly szemszögéből láttatja a koncentrációs táborok, az embertelenség világát. De mi is volt valójában a Sonderkommando, a náci eufemizmussal „különleges egység”-nek titulált csoport? A „Saulok lázadásában” nincs művészi túlzás, ez a valóság.

Végzetesen kicsorbult a szovjet sarló Afganisztánban

Tudomány2016.02.16, 09:09

Könnyű, komoly harcoktól mentes bevonulást terveztek a Kremlben, egy évtizedig tartó, felőrlő állóháború lett belőle. A súlyos ember- és anyagi veszteségeket okozó, meggondolatlan afganisztáni kaland komoly koporsószegnek bizonyult a roskadozó szovjetrendszer agóniájában. Az orosz birodalmi tudaton esett szégyenfolt csak lassan olvadt el; sovány vigasz lehet, hogy utóbb az amerikaiaknak sem sikerült a kezelhetetlen ország pacifikálása. Huszonhét éve, 1989. február 15-én hagyta el az utolsó szovjet katona is Afganisztánt.

Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset!

Tudomány2016.02.14, 19:26

1945. február 13-án ért véget a magyar főváros 51 napig tartó ostroma. Budapest megpróbáltatásai csak a Sztálingrádért, Varsóért, vagy Berlinért vívott harcok megpróbáltatásaihoz hasonlíthatók. Budapest pusztulását sokkal inkább politikai presztízs, mintsem hadászati célszerűség okozta.

Vérben állt a város Zuglótól a Lánchídig

Tudomány2016.01.18, 20:16

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legtöbb áldozatot követelő, legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba. A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom után romokba hevert Európa egyik legszebb fővárosa. A főváros pesti oldala hetvenegy éve, 1945. január 18-án szabadult fel. 

Cukrozott föld a túléléséért, aranyáron

Archívum2015.11.30, 19:18

Kétségbeesetten küzdöttek életükért az 1941-es leningrádi ostrom túlélői, akik korábban elképzelhetetlen módszerekhez nyúltak életbenmaradásukért. Fűből készítettek kenyeret, süteményt és levest, valamint a Badajev-raktárak pincéjéből felkapargatott, megolvadt cukorral kevert sárral kereskedtek.

November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában

Tudomány2015.11.04, 16:30

A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.

Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen

Tudomány2015.11.04, 17:54

November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.

Bethlen és Wallenberg: Moszkva titokzatos foglyai

Tudomány2015.10.05, 22:40

Raoul Wallenberg svéd diplomata október ötödikei emléknapja egybeesik gróf Bethlen István – a két világháború közötti időszak konzervatív politikusa, egykori miniszterelnök – 1946-ban egy moszkvai börtönben bekövetkezett halálának napjával. A két egymástól annyira különböző életutat a náciellenesség és a szovjet börtönök mélyén bekövetkezett halál köti össze. 

Széthúzás buktatta meg a szlovák átállási kísérletet

Tudomány2015.08.30, 22:10

Annak ellenére, hogy a szlovák hadsereg vezérkara támogatta az ország átállását a szövetségesek oldalára, az 1944. augusztus 29-én kirobbant német és Tiso-ellenes szlovák nemzeti felkelés lényegét tekintve ugyanolyan okokból hiúsult meg, mint Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i kiugrási kísérlete

Modern királydráma, sorsdöntő következményekkel

Tudomány2015.08.24, 11:28

1944. augusztus 23-án a román királyi hadsereg váratlanul frontot váltott, és teljes meglepetést okozva átállt a szövetségesekhez. Berlinben, a döbbenet óráiban Adolf Hitler alig akarta elhinni a hírt, hogy legmegbízhatóbbnak tartott fegyvertársa puccsszerűen „elárulta”. A jól szervezett és sikeresen végrehajtott román átállás új fejezetet nyitott a második világháború európai hadszínterének történetében.

Amikor Hitler nekiment Sztálinnak – a Barbarossa hadművelet titkai

Tudomány2015.06.22, 12:16

1941. június 22-én kora hajnalban vette kezdetét minden idők leghatalmasabb szárazföldi offenzívája, a Barbarossa hadművelet. Az első hetekben úgy tűnt, hogy a Szovjetunió ellen indított támadással Németország megismétli 1940 fényes villámháborús győzelmi sorozatát. Ekkor még nem látszott, hogy Adolf Hitler a Szovjetunió megtámadását elrendelő 21. számú hadműveleti utasításával a Wehrmacht és a Harmadik Birodalom halálos ítéletét írta alá.

Korán örültek az oroszok az új szupertanknak

Nagyvilág2015.05.08, 09:50

Váratlanul leállt a Vörös téren, a május 9-i parádé főpróbáján az egyik T-14 Armata tank, és a vezetője azonnal jelezte, hogy gondjai akadtak.

Sztálin őrjöngött a korai fegyverletétel miatt

Tudomány2015.05.06, 21:05

A második világháború európai befejezése hosszú folyamat volt 1945 májusában. A németek az angolokkal már 4-én megkötötték a maguk különalkuját. Ez másnap lépett életbe. Hetven éve, hatodikán kezdődtek az „igazi”, többhatalmi fegyverletételi tárgyalások, de a harcok még egy hétig folytak.

Döbbenetes részletek Hitler utolsó napjáról

Tudomány2015.04.30, 20:02

1945. április 30-án délután fél négykor, az ostromgyűrűbe fogott és a Vörös Hadsereg nehéztüzérsége által rommá lőtt berlini kancellária bunkerében, Adolf Hitler szobájából tompa dörrenés szűrődött ki. Az ajtót elsőként feltépő Heinz Linge SS Sturmbannführer, Hitler komornyikja elé véres látvány tárult: a Harmadik Birodalom vezére a heverőről félig lecsúszott helyzetben, a lövéstől szétroncsolt koponyával feküdt a saját vérében. Mindeközben a kancelláriától alig pár száz méterre válogatott legénységből álló szovjet felderítőszázad készült Adolf Hitler elfogására – élve vagy halva...

Sztálin mentőöve lett a Hitlert felháborító paktum

Tudomány2015.04.14, 07:27

Hetvennégy éve, 1941. április 13-án, Vjacseszlav Molotov szovjet, valamint a Japán Császárság diplomáciájának első embere, Macuoka Jószuke külügyminiszter Moszkvában aláírták a szovjet-japán semlegességi szerződést. A megnemtámadási egyezmény, - amely ugyanolyan megdöbbenést váltott ki Berlinben, mint a majd két évvel korábbi Molotov–Ribbentrop-paktum az európai hatalmak között -világtörténelmet formáló diplomáciai húzásnak bizonyult 1941 végén, megmentve Sztálint és birodalmát az összeomlástól.

Április negyedike; a félig sem igaz felszabadulás

Tudomány2015.04.04, 20:50

A rendszerváltozásig 1945. április 4., mint a második világháború Magyarországon zajlott hadműveleteinek befejeződése, úgymond, a felszabadulás napjaként szerepelt az iskolai történelemkönyvekben. A több mint negyven évig tartó pártállami rendszer kánonjában a "felszabadulás" november 7.,  -  korabeli terminológiával élve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom  mellett  - a legkitüntetettebb, de  történelmi féligazságokra épülő ünnep volt ez.

Előző
  • 1
  • 2
Következő