Vörös Hadsereg

címke rss

Több mint hét évtizede megfejtetlen rejtély Kassa bombázása

Tudomány2017.06.28, 13:41

1941. június 26-án, délután egy óra öt perckor a három évvel korábban Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki város, Kassa felett, három, azonosítatlan felségjelű és típusú bombázógép jelent meg. Az alacsonyan repülő gépek harminc bombát oldottak ki a város légterében. A bombatámadásban 32 ember vesztette életét, majd 300-an megsebesültek, és közel hárommillió pengős anyagi kár keletkezett. A máig tisztázatlan hátterű légitámadás azonban még ennél is sokkal súlyosabb következménnyel járt az országra nézve. A szovjet agressziónak minősített bombatámadásra adott válaszként, Horthy kormányzó még aznap délutáni döntése nyomán, Magyarorsszág ...

Pusztító szovjet forgószél csapott le Hitler hadaira

Tudomány2022.05.05, 13:04

A Szovjetunió elleni 1941 nyári nagy német támadás, a Barbarossa-hadművelet megindítása után napra pontosan három évvel később, 1944. június 22-én elsöprő erejű orosz offenzíva bontakozott ki a Wehrmacht még szovjet területen védekező seregtestei ellen. Az alaposan előkészített Bagratyion-hadművelet, a második világháború egyik legnagyobb szárazföldi offenzívája, végleg kisöpörte a német haderőt a Szovjetunió területéről. A Vörös Hadsereg betört Kelet-Poroszországba, és felvonult a Visztulához, előkészítve ezzel az 1945 telétől kibontakozó, és a náci Németországra mért utolsó halálos csapást.

Lebontják a szovjet emlékműveket Lengyelországban

Nagyvilág2017.06.22, 17:20

A lengyel parlament alsóháza (szejm) megszavazta a kommunizmus és más totalitárius rendszerek nézeteinek terjesztését tiltó törvény módosítását, amely a szovjet korszakban emelt emlékművek lebontását rendeli el.

Éjjeliedényben akarták visszaküldeni Hitlernek lovagkeresztjeiket

Tudomány2017.03.07, 08:28

1945. március hatodikán, hajnali négy órakor mennydörgésszerű robajjal keltek életre a Velencei-tó és a Balaton között a legnagyobb titokban összevont német harccsoport álcázott lövegei. Félórás intenzív tüzérségi előkészítés után, a kora reggel ködös szürkeségében, szállingózó hóesésben, több száz harckocsi és rohamlöveg lendült támadásba, hogy áttörje és kettévágja a szovjet 3. ukrán front arcvonalát, és kijusson a Dunához. Így kezdődött a Tavaszi ébredés (Unternehmen Frühlingserwachen) hadművelet, a második világháború európai hadszínterének utolsó kétségbeesett német offenzív kísérlete a Vörös Hadsereg előretörésének megállítására.

Egész hadjáratom értelmét veszti, ha lemondok Sztálingrádról!

Tudomány2022.05.05, 13:21

Hetvennégy éve, 1943. február 2-án, a Sztálingrádnál körbezárt 6. német hadsereg megmaradt katonái, mintegy 91 ezer fő, letette a fegyvert a szovjet diktátor nevét viselő, halálos katlanná vált város romjai között. A világtörténelem leghosszabb ideig tartó, minden képzeletet felülmúlóan kegyetlen utcai harcaiban a Wehrmacht olyan megrendítő vereséget szenvedett el, amelyet többé már nem volt képes kiheverni. Sztálingrád presztízsharccá változott ostroma fordulópontot jelentett a második világháború történetében. Hitler végleg elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton, Sztálingrád után már csak idő kérdése volt a Harmaddik ...

Ekkor kezdték megírni a 2. magyar hadsereg halálos ítéletét

Tudomány2022.05.05, 13:22

A Szovjetunió elleni invázió kifulladása miatt Adolf Hitler nagyobb katonai részvételt követelt szövetségesitől az újabb, 1942-re tervezett német offenzívához. Hetvenöt éve, 1942 januárjában ennek jegyében először Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, majd Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht Főparancsnokságának feje látogatott el Budapestre, ahol a fenyegetőzést sem mellőzve a honvédség egészének keleti frontra vezénylését követelték.

Pedig a hóviharban már látszottak a Kreml tornyai

Tudomány2022.05.05, 13:26

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen. A hetvenöt éve elindított szovjet ellenoffenzíva meglepetésként érte a német Közép Hadseregcsoport leharcolt és teljesítőképességük határára jutott egységeit. A Moszkva alatt kibontakozó sikeres szovjet ellentámadás következményeként a Wehrmacht ekkor még nem vesztette el hadászati kezdeményező képességét a keleti fronton, ám Hitler Szovjetunió elleni villámháborús terve vvégleges ...

Moszkva zárt ajtók mögött – Hitler füle mindent hallott

Tudomány2016.10.12, 09:24

1944. október 11-én a titokban Moszkvába küldött magyar delegáció végleges megállapodásra jutott a szovjet kormánnyal a fegyverszüneti feltételekről. Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos a dokumentum aláírása előtt a következőket mondta Szentiványi Domonkosnak, a küldöttség tagjának: „Gratulálok, Miniszter úr! 1526 óta ez az első alkalom, hogy Magyarország megnyert egy nagy háborút.” Sajnos azonban nem így lett, és az ország fél évre pusztító harcok színterévé vált.

Kódolt bukás volt a Barbarossa hadművelet

Tudomány2022.05.05, 13:28

Hetvenöt éve, 1941. június 22-én a hajnali pirkadatban százhatvankét hadosztály, közel hárommillió katona lépte át a szovjet határt, hogy végzetes csapást mérjen a sztálini Szovjetunióra. 1941 forró nyarán egymást érték az ország belsejébe nyomuló német hadseregcsoportok elképesztő győzelmeiről és a Vörös Hadsereg rettenetes veszteségeiről szóló hírek. Mindezek ellenére a Barbarossa hadművelet olyan kódolt kudarc volt, amely Hitler és a Harmadik Birodalom bukásához, közvetett módon pedig egy új világrend kialakulásához vezetett. 

Sztálin kajánul várta, hogy Zsukovot ledobja a ló

Tudomány2022.05.05, 12:59

1945. május 8-án, közép-európai idő szerint éjjel 11 óra egy perckor lépett hatályba a szövetséges hatalmak képviselői, valamint Wilhelm Keitel német vezértábornagy által aláírt, a náci Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló fegyverletételi okmány. Moszkvában ekkor már május 9-e volt.  A Harmadik Birodalom felett aratott győzelemnek Sztálin, a Kreml ura azonban nem örült felhőtlenül, és egyre nagyobb gyanakvással figyelte a Vörös Hadsereg marsalljainak hirtelen megugrott népszerűségét. 

Csontvázként került elő Hitler eltűntnek hitt jobbkeze

Tudomány2016.05.03, 12:19

1945. április 30-án, délután a berlini kancellária bunkerében Adolf Hitler és frissen nőül vett felesége, Eva Braun öngyilkosságot követtek el. A holttesteket Hitler végakarata szerint a kancellária udvarán egy bombatölcsérbe helyezve égették el. A hátborzongató temetésen a náci párthierarchia egykori hatalmasságai közül már csak Joseph Goebbels és az ugyancsak Berlinben maradt, nagy hatalmú pártkancellár, Martin Bormann vett részt. Két nappal később, 1945. május 2-án Bormann-nak nyoma veszett.

Az igazi Saulok lázadása

Tudomány2016.03.04, 09:03

Az Oscar-díjat nyert Saul fia című film egy, a Sonderkommandóba besorozott fogoly szemszögéből láttatja a koncentrációs táborok, az embertelenség világát. De mi is volt valójában a Sonderkommando, a náci eufemizmussal „különleges egység”-nek titulált csoport? A „Saulok lázadásában” nincs művészi túlzás, ez a valóság.

Végzetesen kicsorbult a szovjet sarló Afganisztánban

Tudomány2016.02.16, 09:09

Könnyű, komoly harcoktól mentes bevonulást terveztek a Kremlben, egy évtizedig tartó, felőrlő állóháború lett belőle. A súlyos ember- és anyagi veszteségeket okozó, meggondolatlan afganisztáni kaland komoly koporsószegnek bizonyult a roskadozó szovjetrendszer agóniájában. Az orosz birodalmi tudaton esett szégyenfolt csak lassan olvadt el; sovány vigasz lehet, hogy utóbb az amerikaiaknak sem sikerült a kezelhetetlen ország pacifikálása. Huszonhét éve, 1989. február 15-én hagyta el az utolsó szovjet katona is Afganisztánt.

Nekünk tíz Budapest nem ér meg egy Bécset!

Tudomány2016.02.14, 19:26

1945. február 13-án ért véget a magyar főváros 51 napig tartó ostroma. Budapest megpróbáltatásai csak a Sztálingrádért, Varsóért, vagy Berlinért vívott harcok megpróbáltatásaihoz hasonlíthatók. Budapest pusztulását sokkal inkább politikai presztízs, mintsem hadászati célszerűség okozta.

Vérben állt a város Zuglótól a Lánchídig

Tudomány2016.01.18, 20:16

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legtöbb áldozatot követelő, legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba. A küzdelemnek 25 ezer civil esett áldozatul, 50 ezren súlyosan megsebesültek a polgári lakosok közül, 32 ezer lakás megsemmisült, és az ostrom után romokba hevert Európa egyik legszebb fővárosa. A főváros pesti oldala hetvenegy éve, 1945. január 18-án szabadult fel. 

Cukrozott föld a túléléséért, aranyáron

Archívum2015.11.30, 19:18

Kétségbeesetten küzdöttek életükért az 1941-es leningrádi ostrom túlélői, akik korábban elképzelhetetlen módszerekhez nyúltak életbenmaradásukért. Fűből készítettek kenyeret, süteményt és levest, valamint a Badajev-raktárak pincéjéből felkapargatott, megolvadt cukorral kevert sárral kereskedtek.

November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában

Tudomány2015.11.04, 16:30

A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.

Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen

Tudomány2015.11.04, 17:54

November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.

Bethlen és Wallenberg: Moszkva titokzatos foglyai

Tudomány2015.10.05, 22:40

Raoul Wallenberg svéd diplomata október ötödikei emléknapja egybeesik gróf Bethlen István – a két világháború közötti időszak konzervatív politikusa, egykori miniszterelnök – 1946-ban egy moszkvai börtönben bekövetkezett halálának napjával. A két egymástól annyira különböző életutat a náciellenesség és a szovjet börtönök mélyén bekövetkezett halál köti össze. 

Széthúzás buktatta meg a szlovák átállási kísérletet

Tudomány2015.08.30, 22:10

Annak ellenére, hogy a szlovák hadsereg vezérkara támogatta az ország átállását a szövetségesek oldalára, az 1944. augusztus 29-én kirobbant német és Tiso-ellenes szlovák nemzeti felkelés lényegét tekintve ugyanolyan okokból hiúsult meg, mint Horthy Miklós kormányzó 1944. október 15-i kiugrási kísérlete

Modern királydráma, sorsdöntő következményekkel

Tudomány2015.08.24, 11:28

1944. augusztus 23-án a román királyi hadsereg váratlanul frontot váltott, és teljes meglepetést okozva átállt a szövetségesekhez. Berlinben, a döbbenet óráiban Adolf Hitler alig akarta elhinni a hírt, hogy legmegbízhatóbbnak tartott fegyvertársa puccsszerűen „elárulta”. A jól szervezett és sikeresen végrehajtott román átállás új fejezetet nyitott a második világháború európai hadszínterének történetében.

Amikor Hitler nekiment Sztálinnak – a Barbarossa hadművelet titkai

Tudomány2015.06.22, 12:16

1941. június 22-én kora hajnalban vette kezdetét minden idők leghatalmasabb szárazföldi offenzívája, a Barbarossa hadművelet. Az első hetekben úgy tűnt, hogy a Szovjetunió ellen indított támadással Németország megismétli 1940 fényes villámháborús győzelmi sorozatát. Ekkor még nem látszott, hogy Adolf Hitler a Szovjetunió megtámadását elrendelő 21. számú hadműveleti utasításával a Wehrmacht és a Harmadik Birodalom halálos ítéletét írta alá.

Korán örültek az oroszok az új szupertanknak

Nagyvilág2015.05.08, 09:50

Váratlanul leállt a Vörös téren, a május 9-i parádé főpróbáján az egyik T-14 Armata tank, és a vezetője azonnal jelezte, hogy gondjai akadtak.

Sztálin őrjöngött a korai fegyverletétel miatt

Tudomány2015.05.06, 21:05

A második világháború európai befejezése hosszú folyamat volt 1945 májusában. A németek az angolokkal már 4-én megkötötték a maguk különalkuját. Ez másnap lépett életbe. Hetven éve, hatodikán kezdődtek az „igazi”, többhatalmi fegyverletételi tárgyalások, de a harcok még egy hétig folytak.

Döbbenetes részletek Hitler utolsó napjáról

Tudomány2022.05.05, 12:55

1945. április 30-án délután fél négykor, az ostromgyűrűbe fogott és a Vörös Hadsereg nehéztüzérsége által rommá lőtt berlini kancellária bunkerében, Adolf Hitler szobájából tompa dörrenés szűrődött ki. Az ajtót elsőként feltépő Heinz Linge SS Sturmbannführer, Hitler komornyikja elé véres látvány tárult: a Harmadik Birodalom vezére a heverőről félig lecsúszott helyzetben, a lövéstől szétroncsolt koponyával feküdt a saját vérében. Mindeközben a kancelláriától alig pár száz méterre válogatott legénységből álló szovjet felderítőszázad készült Adolf Hitler elfogására – élve vagy halva...

Sztálin mentőöve lett a Hitlert felháborító paktum

Tudomány2015.04.14, 07:27

Hetvennégy éve, 1941. április 13-án, Vjacseszlav Molotov szovjet, valamint a Japán Császárság diplomáciájának első embere, Macuoka Jószuke külügyminiszter Moszkvában aláírták a szovjet-japán semlegességi szerződést. A megnemtámadási egyezmény, - amely ugyanolyan megdöbbenést váltott ki Berlinben, mint a majd két évvel korábbi Molotov–Ribbentrop-paktum az európai hatalmak között -világtörténelmet formáló diplomáciai húzásnak bizonyult 1941 végén, megmentve Sztálint és birodalmát az összeomlástól.

Április negyedike; a félig sem igaz felszabadulás

Tudomány2015.04.04, 20:50

A rendszerváltozásig 1945. április 4., mint a második világháború Magyarországon zajlott hadműveleteinek befejeződése, úgymond, a felszabadulás napjaként szerepelt az iskolai történelemkönyvekben. A több mint negyven évig tartó pártállami rendszer kánonjában a "felszabadulás" november 7.,  -  korabeli terminológiával élve, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom  mellett  - a legkitüntetettebb, de  történelmi féligazságokra épülő ünnep volt ez.

Sárba fulladt Hitler utolsó nagy offenzívája

Tudomány2015.03.07, 12:17

Hetven éve, 1945. március 6-án kezdődött a második világháború utolsó nagy német offenzívája, a Tavaszi ébredés hadművelet a Dunántúlon. Hitler utolsó kétségbeesett próbálkozásának legfőbb célja a zalai olajmezők megtartása és a Vörös Hadsereg feltartóztatása volt. A hadtörténelem jelentős páncélos offenzívájának egyik kódolt kudarca Sárrét volt.

Fasori végjáték

Tudomány2015.02.11, 20:32

Hetven éve, 1945 február 11-én a kora esti órákban a Budai-várdomb déli mellékutcáit mindenhol csendben gyülekező katonák tömege töltötte meg. Szinte tapinthatóvá vált a feszültség, amint az órák mutatója egyre közelebb ért a nyolcashoz.  Pontban este húsz órakor megtört a visszafojtott csend, a Városmajortól a Mechwart-térig húzódó szakaszon hangos gépfegyverropogás közben rajzottak ki a szűk utcákból az első támadóhullám katonái. Megkezdődött a második világháború egyik leghosszabb városostromának utolsó felvonása, a kitörési kísérlet.

Mit művelt a magyarokkal a Vörös Hadsereg?

Tudomány2014.02.21, 17:09

Két hadsereg is megszállta Magyarországot 1944 márciusa és 1945 márciusa között. A német csapatok 1944. március 19-én hivatalosan szövetségesként, lényegében puskalövés nélkül érkeztek. A szovjetek viszont az országot meghódító győztes hadseregként vonultak be 1944–1945 fordulóján, és annak megfelelően is viselkedtek.

Egy étlapon kínálták fel a doni magyar sereget

Tudomány2013.02.09, 12:16

Egy szállodai étlap hátuljára skiccelték fel azt a megállapodást, amely megpecsételte a második magyar hadsereg sorsát. A tárgyalások egy évvel a katasztrófa előtt, 1942 januárjában zajlottak Budapesten. A magyar katonai vezetés nem kért biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy a német be is tartsák ígéreteiket, és ez később végzetesnek bizonyult.

Elfagyott kezekkel, éhesen vártak sorsukra a Don-kanyarban

Archívum2012.12.17, 23:30

Nyomorúságosabbnál nyomorúságosabb bunkerekben, "embertelenül katasztrofális körülmények" között didergett a 2. magyar hadsereg hetven évvel ezelőtt a Don-kanyarban. Közeleg a katasztrófa évfordulója.

Temetőbe vándorolnak az orosz hősök emlékművei

Itthon2007.11.18, 09:54

Száműzhetnék a temetőbe, de akár újra vörösre is festhetnék szovjet emlékművük megsárgult csillagát Doboz község lakói, akiket szokatlan renoválással lepett meg az orosz nagykövetség. Oroszország több mint tíz éve újítgatja fel saját pénzből a Magyarországon elszórt hősi obeliszkeket, de konfliktusa még sosem adódott ebből. Októberben azonban rikító sárgára mázolták a Békés megyei község főterén álló vörös csillagot és talapzatát, amelynek most régi színét siratják a Marx utca és Vöröshadsereg utca lakói.

Érzéki nyelvérzék (18+)

Tabu2006.09.20, 13:07

A berliniek szerint ő A legszebb a keletről érkezettek közül, a Vörös Hadsereg 1945-ös látogatását például magasan veri. Azt mondja, már rég hazaköltözött volna, cask a Mercedeseket ne szeretné annyira...

Húsz évet kapott a hatvan éves terroristanő

Nagyvilág2006.02.23, 06:24

Több mint harminc évvel  a  Franciaország  hollandiai nagykövetsége ellen végrehajtott hírhedt túszejtő akció után húszévi börtönbüntetésre ítélték csütörtökön Tokióban a  Japán Vörös Hadsereg szélsőbaloldali terrorszervezet alapítóját, Sigenobu Fuszako asszonyt.

Ukrán veteránok csaptak össze

Nagyvilág2005.10.15, 22:12

A második világháború alatt egymás ellen harcoló veteránok csaptak össze szombaton Kijev központjában. Az egykor a náci Németország oldalán harcoló Ukrán Felkelő Hadsereg megalakulásának évfordulóján felvonulók és a Vörös Hadsereg veteránjai üvegekkel, festékkel, tojással, paradicsommal dobálták meg egymást.

Meghalt az utolsó auschwitzi szovjet tábornok

Nagyvilág2003.03.21, 23:31

Több mint fél évszázaddal az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadítása után meghalt a szovjet felszabadító erők utolsó parancsnoka Vaszilij Petrenkó. A Vörös Hadsereg valamikori tábornoka kilencvenegy éves korában hunyt el.

Előző
  • 1
  • 2
Következő