Hitler azt hitte, hogy Sztálin a moszkvai állatkertben fogja mutogatni

1945. április 30-án délután fél négy körül a berlini kancellári földalatti bunkerének abból a szobájából, ahová nem sokkal korábban Adolf Hitler valamint felesége, Eva Braun, vagyis az újdonsült Frau Hitler bezárkózott, revolverlövés tompa dörrenésének hangja szűrődött ki. Ezt meghallva az ajtó előtt várakozó Otto Günsche SS- Sturmbannführer, Hitler adjutánsa, valamint Heinz Linge, a Führer komornyikja, feltépték az ajtót és beléptek a lőporfüst fojtó szagával megtelt apró szobába. A kanapén, félig a földre roskadva találtak rá a Harmadik Birodalom urára, akinek a feje körül friss vértócsa piroslott.

Vacsoraestekkel is készülnek a Fesztiválkatlanra

Sztálin karba tett kézzel nézte végig Varsó pusztulását

Hetvenöt éve, 1944. augusztus elsején kora délután a földalatti lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa) gyengén felfegyverzett egységei halált megvető bátorsággal megtámadták a varsói német helyőrség alakulatait. A fegyveres felkelésre a londoni lengyel emigráns kormány jóváhagyásával Gróf Tadeusz Bór-Komorowski tábornok, a Honi Hadsereg parancsnoka adta ki a végső parancsot, július 31-én késő este. A varsói felkelés legfőbb célja a lengyel főváros önerőből való felszabadítása volt, még azt megelőzően, hogy a Vörös Hadseregnek a Visztula túlpartján állomásozó egységei betörtek volna Varsóba. Mint annyi minden a második világháború törrténetében, ...

Churchill és Sztálin egy papírszalvétán osztották fel Közép-Kelet-Európát

1944. október 9-én este, a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó brit miniszterelnök és kísérete tiszteletére Sztálin díszvacsorát adott a Kremlben. Winston Churchill ezt az oldott légkörű eseményt kihasználva azzal a váratlan javaslattal állt elő, hogy állapodjanak meg a Szovjetunió és a nyugati szövetségesek közötti befolyás százalékos mértékéről a balkáni, valamint a kelet-közép-európai államokat illetően. Amíg a szovjet tolmács, Pavlov, a brit miniszterelnök szavait lefordította Sztálinnak, Churchill az asztalon fekvő papírszalvétára is felírta az egyes országokat érintő százalékos befolyási arányokat, és a papírlapot Sztáálin ...

Ugrás a sötétbe: ezért hiúsult meg Horthy kiugrási kísérlete

Hetvenöt éve, 1944. október 15-én, Magyarország legújabb-kori történelmének egyik legdrámaibb pillanatában Horthy kormányzó megkísérelte, hogy szakítson a náci Németországgal, és kivezesse az országot a második világháborúból. A kiugrás sikerének rendkívül nagy volt a tétje; ezen múlott, hogy Magyarország elkerülje hadszíntérré válását, és hogy a vesztes Harmadik Birodalom utolsó csatlósa maradjon. Az október 15-én délután fél egykor elhangzott fegyverszüneti proklamáció váratlan meglepetésként érte az országot, mert a kevés beavatotton kívül senki sem sejtette, hogy mire készül a kormányzó. Horthy Miklós kiugrási kísérlete azonban ...

Euforikus hangulatban érkeztek haza Hitlertől a nyilasok

Hetvenöt éve, 1944. december 4-én vált valóra Szálasi Ferenc, a „Hungarista Munkaállam" vezetőjének régóta dédelgetett nagy álma; a berlini birodalmi kancellárián a Führer, Adolf Hitler fogadta személyesen a nyilas mozgalom fantaszta vezérét. A hivatalos látogatásra Berlinbe érkezett „nemzetvezető" egyetlen célját sem érte el Hitlernél, viszont kiadós propagandazuhanyt kapott a csodafegyverekről, és a németek „nem kétséges végső győzelemről", ami egészen fellelkesítette Szálasit és a kíséretét alkotó nyilas vezetőket.

Orbán Viktor képviseli Magyarországot Auschwitzban, a holokauszt nemzetközi emléknapján

Január 27-én lesz 75 éve, hogy a Vörös Hadsereg csapatai felszabadították az auschwitzi haláltábort. Magyarországot Jeruzsálemben Áder János köztársasági elnök képviseli, míg Orbán Viktor miniszterelnök 27-én Auschwitzban vesz részt az emléknapon -  írja a Magyar Nemzet.

Ez volt a történelem máig legnagyobb hajókatasztrófája

Kereken hetvenöt éve, 1945. január 30-án kora hajnalban szörnyű katasztrófa érte a lengyelországi Gdynia kikötőjéből a fedélzetén csaknem tizenegyezer, zömében civil menekülttel kifutott Wilhelm Gustloff német óceánjárót. A Balti-tengeren a fagyos éjszakai sötétségben nyugatnak tartó hajót az S-13-as jelzésű szovjet tengeralattjáró felfedezte, és torpedóival a hullámsírba küldte. A szovjet tengeralattjáró támadása nyomán közel 9 500 ember, köztük rengeteg nő és gyermek lelte halálát a dermesztően hideg vízben. A második világháború utáni években csaknem fél évszázadig tartó mélységes hallgatás övezte a tengerhajózás történetének minndmáig ...

Roosevelt naivitása Sztálin kezére játszotta Közép-Kelet-Európát

A három szövetséges nagyhatalom képviselői 1945. február 4-én a németektől csak alig tíz hónappal korábban visszafoglalt Krím-félszigeti Jaltában, a cárok egykori nyári rezidenciáján, a Livágyija-palotában találkoztak, hogy egyezségre jussanak a náci Németország bukása utáni európai rendezés legfőbb kérdéseiben. Jaltára úgy tekinthetünk, mint a „három nagy", Roosevelt, Churchill és Sztálin 1943 végén Teheránban megtartott első tanácskozásának folytatására azzal a jelentős különbséggel, hogy az időközben alaposan megváltozott hadi helyzetre figyelemmel a jaltai konferencián szinte az összes fontos döntésben Sztálin akarata érvényesült.

75 éve ért véget Budapest ostroma

Hetvenöt éve, 1945. február 13-án ért véget a magyar főváros elfoglalásáért vívott 102 napig tomboló hadművelet, a budapesti csata. A főváros területén kereken 51 napig dúló pusztító helységharc romhalmazzá változtatta Budapestet, az ostrom hevessége csak a Sztálingrádért és Berlinért folytatott harcokhoz hasonlítható. Budapest értelmetlen pusztulása 38 ezer civil, 48 ezer német és magyar, illetve 70 ezer szovjet katona halálával járt együtt. A magyar főváros elsősorban Adolf Hitler eszelős, a hadászati realitásokat teljesen figyelmen kívül hagyó és az utolsó töltényig való ellenállást elrendelő parancsa miatt vált füstölgő romhalmazzá.