Vörös Hadsereg
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- Wehrmacht
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Szovjetunió
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Több mint hét évtizede megfejtetlen rejtély Kassa bombázása
1941. június 26-án, délután egy óra öt perckor a három évvel korábban Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki város, Kassa felett, három, azonosítatlan felségjelű és típusú bombázógép jelent meg. Az alacsonyan repülő gépek harminc bombát oldottak ki a város légterében. A bombatámadásban 32 ember vesztette életét, majd 300-an megsebesültek, és közel hárommillió pengős anyagi kár keletkezett. A máig tisztázatlan hátterű légitámadás azonban még ennél is sokkal súlyosabb következménnyel járt az országra nézve. A szovjet agressziónak minősített bombatámadásra adott válaszként, Horthy kormányzó még aznap délutáni döntése nyomán, Magyarorsszág ...
- címkék:
- Adolf Hitler
- Horthy Miklós
- Werth Henrik
- Bárdossy László
- Vjacseszlav Molotov
- Krúdy Ádám százados
- Felvidék
- Kassa
- második világháború
- bombázás
- Szovjetunió
- Vörös Hadsereg
- Barbarossa hadművelet
- Magyar Királyi Honvédség
- hadba lépés
- Junkers Ju-52
- Iljusin Il-4
- Savoya-Marchetti SM-79
- Wehrmacht
- Címkefelhő »
Pusztító szovjet forgószél csapott le Hitler hadaira
A Szovjetunió elleni 1941 nyári nagy német támadás, a Barbarossa-hadművelet megindítása után napra pontosan három évvel később, 1944. június 22-én elsöprő erejű orosz offenzíva bontakozott ki a Wehrmacht még szovjet területen védekező seregtestei ellen. Az alaposan előkészített Bagratyion-hadművelet, a második világháború egyik legnagyobb szárazföldi offenzívája, végleg kisöpörte a német haderőt a Szovjetunió területéről. A Vörös Hadsereg betört Kelet-Poroszországba, és felvonult a Visztulához, előkészítve ezzel az 1945 telétől kibontakozó, és a náci Németországra mért utolsó halálos csapást.
Lebontják a szovjet emlékműveket Lengyelországban
A lengyel parlament alsóháza (szejm) megszavazta a kommunizmus és más totalitárius rendszerek nézeteinek terjesztését tiltó törvény módosítását, amely a szovjet korszakban emelt emlékművek lebontását rendeli el.
Éjjeliedényben akarták visszaküldeni Hitlernek lovagkeresztjeiket
1945. március hatodikán, hajnali négy órakor mennydörgésszerű robajjal keltek életre a Velencei-tó és a Balaton között a legnagyobb titokban összevont német harccsoport álcázott lövegei. Félórás intenzív tüzérségi előkészítés után, a kora reggel ködös szürkeségében, szállingózó hóesésben, több száz harckocsi és rohamlöveg lendült támadásba, hogy áttörje és kettévágja a szovjet 3. ukrán front arcvonalát, és kijusson a Dunához. Így kezdődött a Tavaszi ébredés (Unternehmen Frühlingserwachen) hadművelet, a második világháború európai hadszínterének utolsó kétségbeesett német offenzív kísérlete a Vörös Hadsereg előretörésének megállítására.
Egész hadjáratom értelmét veszti, ha lemondok Sztálingrádról!
Hetvennégy éve, 1943. február 2-án, a Sztálingrádnál körbezárt 6. német hadsereg megmaradt katonái, mintegy 91 ezer fő, letette a fegyvert a szovjet diktátor nevét viselő, halálos katlanná vált város romjai között. A világtörténelem leghosszabb ideig tartó, minden képzeletet felülmúlóan kegyetlen utcai harcaiban a Wehrmacht olyan megrendítő vereséget szenvedett el, amelyet többé már nem volt képes kiheverni. Sztálingrád presztízsharccá változott ostroma fordulópontot jelentett a második világháború történetében. Hitler végleg elvesztette a hadászati kezdeményezést a keleti fronton, Sztálingrád után már csak idő kérdése volt a Harmaddik ...
Ekkor kezdték megírni a 2. magyar hadsereg halálos ítéletét
A Szovjetunió elleni invázió kifulladása miatt Adolf Hitler nagyobb katonai részvételt követelt szövetségesitől az újabb, 1942-re tervezett német offenzívához. Hetvenöt éve, 1942 januárjában ennek jegyében először Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter, majd Wilhelm Keitel vezértábornagy, a Wehrmacht Főparancsnokságának feje látogatott el Budapestre, ahol a fenyegetőzést sem mellőzve a honvédség egészének keleti frontra vezénylését követelték.
Pedig a hóviharban már látszottak a Kreml tornyai
1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen. A hetvenöt éve elindított szovjet ellenoffenzíva meglepetésként érte a német Közép Hadseregcsoport leharcolt és teljesítőképességük határára jutott egységeit. A Moszkva alatt kibontakozó sikeres szovjet ellentámadás következményeként a Wehrmacht ekkor még nem vesztette el hadászati kezdeményező képességét a keleti fronton, ám Hitler Szovjetunió elleni villámháborús terve vvégleges ...
Moszkva zárt ajtók mögött – Hitler füle mindent hallott
1944. október 11-én a titokban Moszkvába küldött magyar delegáció végleges megállapodásra jutott a szovjet kormánnyal a fegyverszüneti feltételekről. Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos a dokumentum aláírása előtt a következőket mondta Szentiványi Domonkosnak, a küldöttség tagjának: „Gratulálok, Miniszter úr! 1526 óta ez az első alkalom, hogy Magyarország megnyert egy nagy háborút.” Sajnos azonban nem így lett, és az ország fél évre pusztító harcok színterévé vált.
Kódolt bukás volt a Barbarossa hadművelet
Hetvenöt éve, 1941. június 22-én a hajnali pirkadatban százhatvankét hadosztály, közel hárommillió katona lépte át a szovjet határt, hogy végzetes csapást mérjen a sztálini Szovjetunióra. 1941 forró nyarán egymást érték az ország belsejébe nyomuló német hadseregcsoportok elképesztő győzelmeiről és a Vörös Hadsereg rettenetes veszteségeiről szóló hírek. Mindezek ellenére a Barbarossa hadművelet olyan kódolt kudarc volt, amely Hitler és a Harmadik Birodalom bukásához, közvetett módon pedig egy új világrend kialakulásához vezetett.
Sztálin kajánul várta, hogy Zsukovot ledobja a ló
1945. május 8-án, közép-európai idő szerint éjjel 11 óra egy perckor lépett hatályba a szövetséges hatalmak képviselői, valamint Wilhelm Keitel német vezértábornagy által aláírt, a náci Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló fegyverletételi okmány. Moszkvában ekkor már május 9-e volt. A Harmadik Birodalom felett aratott győzelemnek Sztálin, a Kreml ura azonban nem örült felhőtlenül, és egyre nagyobb gyanakvással figyelte a Vörös Hadsereg marsalljainak hirtelen megugrott népszerűségét.