vonuló madarak
címke rss- kapcsolódó címkék:
- etológia
- zoológia
- ornitológia
- költöző madarak
- természetvédelem
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Felhívás országos cigányréce számlálásra
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vízimadár-védelmi Szakosztályának kezdeményezésére idén már második alkalommal kerül sor a cigányrécék (Aythya nyroca) országos szintű ún. szinkronszámlálására 2023. április 14. és 17. között. A négy napos számlálás során a cigányrécék vonulásában szerepet játszó vizes élőhelyek egyidejű felmérésével szeretnénk minél pontosabb képet kapni e récefaj átvonuló példányainak mennyiségi eloszlásáról, hosszútávon pedig a hazánkon átvonuló madarak számának évenkénti változásairól. hívja fel a figyelmet Csibrány Balázs MME Vízimadár-védelmi Szakosztály munkatára a Magyar Madártani és Természeetvédelmi ...
Veszélyeztetett partimadaraink I a bíbic
A bíbic egyike azoknak a lilealkatú madárfajoknak, amelyek a földön költenek és fokozottan veszélyeztetett a mezőgazdaság intenzívvé válása, a táplálékhiány, az egyre több ragadozó miatt. Jellegzetes bóbitájáról és fekete-fehér színéről könnyű megismerni. Szinte egész évben látható, az enyhe teleknek köszönhetően rendszeresen áttelel, ősszel sokezres csapatokban vonul át. Állománya az utóbbi időszakban megfogyott, mindössze 8400-16500 pár közé tehető. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Kékes rétihéják éjszakázóhelyét figyeltük meg Akasztó külterületén
Nemrég zajlott le a kékes rétihéja éjszakázóhelyek országos szinkronszámlálása. Munkatársaink Akasztó külterületén egy jelentősebb éjszakázóhelyre bukkantak és közel húsz példányt figyeltek meg. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Befejeződött a költési szezon, ezért látni kevesebb madarat augusztusban
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a nyár utolsó hónapjában rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Szerencsére ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak a fehér gólyák rendelkezésre álló idei költési adatai
Bár a fehér gólyák költési szezonja még tart, az elhúzódó aszály közepette a faj költési nehézségeiről terjednek (ál)hírek. Ezért az MME a már rendelkezésre álló 300 fészekadat alapján, melyben a sikertelen párok is szerepelnek, időközi számítást végzett, mely szerint az átlagos fiókaszám idén 2,54. Figyelembe véve, hogy ez az érték az elmúlt 30 év átlagát tekintve 2,35 volt, a mostani az átlagosnál jobb költési eredményt mutat a hazai fehérgólya-állományban. - írja a MAgyar MAdártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Zöld gyurgyalag Tiszaalpáron – ez a faj második észlelése hazánkban
Igazi madártani szenzáció híre söpört végig 2022. június 6-án késő délután a hazai madarászok körében. Vass Tamás egy zöld gyurgyalagra lett figyelmes a nálunk honos gyurgyalagok csapatába vegyülve Tiszaalpár külterületén. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.
Gólyafejecskék „nőnek” a biztonságba tett fészkeikben
Akárcsak az elmúlt évtizedekben, évszázadban, úgy idén is május legvégén, június elején jelentek meg az első fehérgólya-fiókák (Ciconia ciconia) fejei a főként villanyoszlopokon található fészkeikben. - tájékoztatnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Balázsi Péter és Seres Mihály Nándor természetvédelmi területfelügyelők.
- címkék:
- zoológia
- Fehér gólya
- ornitológia
- gólyafészek
- vonuló madarak
- madarak
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- ökológia
- biodiverzitás
- költöző madarak
- élőhelypusztulás
- kihalások
- fenntarthatóság
- gólya
- Émász-Elmű
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
- MVM Émász Áramhálózati Kft.
- ÉMÁSZ
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
A „deviáns” tarnai vándorsólyom sikere
Április elején adtunk hírt a megszokott sziklafal helyett, erdőben, gallyfészekben költő tarnavidéki sólyompárról. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben ismert költőpárok költési és kirepülési eredményeinek monitorozása során kiderült; a világszerte alig néhány esetben feljegyzett költési módot választó pár az idén három fiókát költött ki és nevelt föl sikeresen. tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.
Hófehér füsti fecskék Jánoshalmán
Valószínűleg többen vannak, akik láttak már fehér tollakkal is rendelkező fekete rigót, de bejárta már a médiát egy fehér őz fotója is. Ezekben az esetekben leucizmus tapasztalható, vagyis festékhiány van jelen a tollazatban vagy a szőrben. Az albinizmus még ennél is ritkább. – írják a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján Kalocsa Béla és Tamás Ádám.
Egy hazánkban ritka madárfajt észleltek a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Egy hazánkban ritka tavaszi és őszi átvonuló sirályfajt, a halászsirály (Larus ichthyaetus) két példányát figyelte meg kollégánk, Sápi Tamás természetvédelmi őrkerület-vezető működési területünk határán május 5-én. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága honlapján.
Tokaji Partifecske Hajózás 2022
Vonuló Madarak Világnapján, két év kihagyás után, ismét megrendezésre kerül a Tokaji Partifecske Hajózás 2022. május 14-én, szombaton. Európa egyik legnagyobb, természetes fészkelőhelyen lévő partifecske telepének meglátogatására kerül sor hajóval, a Tokajtól 9 km-re, Szabolcs-Zalkod térségében lévő szakadófalhoz, Prof. Dr. Szép Tibor, a partifecskék kutatójának kalauzolásával. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Kis lilék a Rábán
A Rábatakarítás alkalmával, nemcsak szemetet találtunk a zátonyokon, hanem különleges dologra bukkantunk a kavicsok között: kis lile tojásokra. - írja Góczán Éva az Őrségi Nemzeti Park honlapján.
Az éneklő fakéreg
A Mecsek erdeiben április közepén már valóságos hangverseny zajlik. Az énekesmadarak szinte egymást túllicitálva vesznek részt a tavaszi koncertben. - írja Völgyi Sándor a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján.
Borzas gödény időzött Tiszaalpáron és a Csaj-tavon
A tiszaalpári Nagy-tavon egy borzas gödény jelenlétét fedezték fel munkatársaink 2022. április 8-án. A faj a 18. századig még költött hazánkban, a 19. században már csak a Kárpát-medence déli mocsaraiban. Ezután eltűnt a régióból, vélhetően a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek csökkenése és a vadászat miatt. Azóta időnként megjelennek kóborló példányok az országban. Tiszaalpáron tavaly júniusban is volt egy, amely napközben került szem elé, majd másnap reggel elrepült és utána már nem észlelték. - írja a Bükki Nemzeti Pak Igazgatóság honlapján.
Magyar gyűrűs cserregő nádiposzáta Jordániában
Egy magyar gyűrűs cserregő nádiposzátát figyeltek meg március 23-án Jordániában (Azraq Wetland Reserve, Ian Andrews). A madárról és annak apró, 2,5 mm átmérőfű fémgyűrűjéről készült fényképek alapján sikerült azonosítani a madarat.
Megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta?
A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján énekel a pacsirta, akkor már közeleg a tavasz, ha pedig nem szólal meg, vagyis „befagy a szája", bizony még várni kell a kikeletre.
- címkék:
- kihalások
- fenntarthatóság
- pacsirta
- zoológia
- növényvédőszerek
- gyomirtó
- ökológiai gazdálkodás
- ornitológia
- vonuló madarak
- intenzív mezőgazdaság
- madarak
- etológia
- klímaváltozás
- mezőgazdaság
- állatvédelem
- természetvédelem
- biodiverzitás
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- üvegházgázok
- Kiskunsági Nemzeti Park
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van!
Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.
Az énekesmadarak a Föld mágneses mezejét használják stoptáblának vándorlásuk során
Egy új, január 28-á a Science Magazinban publikált tanulmány fényt derített arra, hogy a madarak hogyan navigálnak vissza párzási helyükre, miután keresztülrepültek két kontinenst.
Finn gyűrűs vörös vércse (Falco tinnunculus) megkerülése Sárospatak határában
2021. 12. 02-án, lakossági bejelentés érkezett az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságára, miszerint egy sérült vércse került kézre Sárospatak határában, gyűrű is van a lábán.
Áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton
December közepén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton, a Sóstó-ér nádasában.
- címkék:
- Körös-Maros Nemzeti Park
- ornitológia
- természetvédelmi hatóság
- vonuló madarak
- bölömbika
- etológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- költöző madarak
- nemzeti parkok
- élőhelypusztulás
- Ramsari Egyezmény
- vizes élőhelyek
- nádas
- lápvidék
- mocsár
- zoológia
- Természetvédelmi Hivatal
- Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
- Címkefelhő »
Nyári ludak a Velencei-tónál
Az évek óta rendszeres madárgyűrűző tevékenységnek köszönhetően nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben rendszeren megfigyelhetők nagyobb számban nyakgyűrűs nyári ludak a Velencei-tónál és a környékén.
A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák
A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.
Keleti vendégek: pásztormadarak a dél-alföldi pusztákon
Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban bukkannak fel pásztormadarak. Jellemzően csupán néhány példányos csapatok érkeznek és rövid megállás után tovább is repülnek.
Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek
A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.
A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek
Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.
Hazatértek tövisszúró gébicseink
A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek. A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el.
Kezdődik a szalakóták költése
A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.
Különleges jövevény: Újra dalol egy kucsmás sármány Makó közelében
A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén az elmúlt évekhez hasonlóan idén májusban is felbukkant egy hazánkban rendkívül ritka kóborló madár, a kucsmás sármány. Mivel a Körös-Maros Nemzeti Park dolgozói napok óta hallják ugyanazon a területen a hím énekét, így jó esély van arra, hogy párjával fészket is rak Makó mellett.
Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál
Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.
Fontos állomáshely: kis pólingok a kardoskúti Fehér-tavon
A tavaszi vonulás során a kis pólingok egyik fontos magyarországi állomáshelye a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó. Idén a vonulás csúcsidőszakában egyszerre 221 kis póling tartózkodott a területen.
Idén több partimadár költ Kardoskút térségében
A csapadékban gazdagabb tavasznak köszönhetően idén a tavalyinál több partimadár költ a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékén.
Magyarország természeti csodái: a szikes tavak
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nem csak a megcélzott közösségekre. A járulékos hatás lehet pozitív,de negatív is, ezért fontos már a tervezéskor figyelembe venni ezt a szempontot. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is, így rendkívül sikeresnek mondható a hazai szikesek természeti értékének megóvását célzó projekt.
- 1