vonuló madarak

címke rss
Sumonyi nádiposzáta Franciaországban

Sumonyi nádiposzáta Franciaországban

A hónap folyamán kaptunk hírt egy Sumonyban gyűrűzött cserregő nádiposzáta franciaországi megkerüléséről. A madarat még a tavalyi vonulási időszakban jelöltük szeptember 27-én, és idén augusztus 18-án fogták be ismét a Rhône-folyó szomszédságában található Chateauneuf-sur-Isére nevű helységben, Sumonytól 1019 km távolságra. Ez volt az első sumonyi vonatkozású cserregő nádiposzáta megkerülés Franciaországban. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Új költőfaj a Duna-Dráva Nemzeti Park illetékességi területén

Tudomány2023.09.14, 09:58

Az Igazgatóság Dunai Tájegységében található Riha-tó nádasában több mint négy évtizede igen jelentős vegyes gémtelep ismert. Az elmúlt 15 évben pontos felmérések voltak arra vonatkozóan, hogy milyen fajból, mennyi madár kezdi meg a költést és azoknak milyen eredményei lettek. Nem volt ez másként az idei évben sem, a természetvédelmi őrszolgálat szakemberei több alkalommal is végeztek megfigyeléseket, számolásokat a területen, lehetőség szerint a madarak minél kisebb zavarását előidézve. - írja Mórocz Attila a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Békászó sas sikeres költése Somogyban

Tudomány2023.08.07, 19:31

Két elkülönülő populációja van: az Északi-középhegységben (28-35 pár) és a Dél-Dunántúlon (5-7 pár). Ez utóbbi csekély méretű állományhoz tartozik a nálunk fészkelő pár is. A fajt 2009-ben találtuk meg először fészkelőként a BfNPI működési területén és a 2010-es évek elején az itteni állományt 2-3 párra becsültük. Sajnos az utóbbi években már csak egy aktív revírünk maradt és itt sem volt minden évben sikeres költés. Ezért külön öröm, hogy az idei évben sikeres fészkelést regisztráltunk. - írja Szinai Péter a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Új, fokozottan védett madárfaj jelent meg nálunk!

Tudomány2023.08.07, 18:25

Nagyon jelentős ornitológiai megfigyelés és mondhatjuk, kisebb fajta szenzáció az, hogy kis csér (Sterna albifrons) költ a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén! - írja Kazi Róbert a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Világrekord tízfiókás szalakóta-fészekalj Magyarországon

Tudomány2023.08.04, 07:15

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Budapesti Helyi Csoportja minden évben ellenőrzi a fokozottan védett szalakóták számára a Felső-Kiskunságba is kihelyezett mesterséges odúkat. A faj jellemzően 3-5, ritkán 6 tojásos fészekaljakat rak, de időnként ennél nagyobb fészekaljaméretek is előfordulnak. A korábbi években volt már rekordot jelentő 9 fiókás fészek itt, és az ország más területén is, de az példa nélküli, hogy egy odúban 10 fióka nevelkedjen, amit Lajosmizse határában találtak az MME munkatársai július 7-én. - írja  a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

A Dráva menti területeken költött egy nálunk ritkán költő faj, melynek költése igazi szenzáció a térségben

Tudomány2023.08.02, 10:26

Az idei év csapadékos időjárásának köszönhetően jelentős belvizek alakultak ki a Dráva menti területeken is. A szántóföldeken, kultúrtájakon néhány nagyobb kiterjedésű belvíz nyár közepéig is kitartott. - írja Horváth Zoltán a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Daruköltés Zalában

Tudomány2023.07.28, 18:45

A daru valamikor gyakori költőfaj volt Magyarországon, de fészkelő fajként 1910 körül kipusztult, utolsó ismert költése a Nagyberekben volt, amely most a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területének része. - írja Lelkes András a Balaton-frlvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Madárritkaság a Nemzeti Parkban

Tudomány2023.06.04, 17:04

Május 19-én, volt kollégánk, Dr. Preiszner Bálint (jelenleg tudományos kutató a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben) egy pettyes kakukkot (Clamator glandarius) figyelt meg Tihanyban, a hosszúhegyi szőlőkben. - írja Szinai Péter a Blaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa a Blaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Augusztusig nem lehet bolygatni a partifecske és gyurgyalag telepeket

Tudomány2023.06.04, 16:43

Már tojásokon ülnek a partifecskék és a gyurgyalagok, ezért fokozottan kell óvni a homokfalakban zajló költéseket a bolygatástól. A kiskunmajsai Bács-Bau System Kft. példásan járt el, miután a telephelyén lévő termőföld-depónia megbontott partfalában partifecskék telepedtek meg. - hívja fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Sikerrel zárult az angolai kékvércse-expedíció

Tudomány2023.04.20, 17:42

Nyolc magyar, három hét, háromezer kilométer zötykölődés, 40 műholdas jeladó, egy hastífusz-fertőzés, kígyó-kalandok és két terrabájtnyi fotó- és videóanyag. Számokban ezzel jellemezhető a közelmúltban Angolából hazatért kékvércse-expedíció. De az érzés, ahogy az alkonyati fényekben karnyújtásnyira keringő, suhogó, kavargó százezernyi, sőt milliónyi kék vércse körbeveszi az embert, már sohasem múlik el. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Felhívás országos cigányréce számlálásra

Tudomány2023.04.13, 11:59

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vízimadár-védelmi Szakosztályának kezdeményezésére idén már második alkalommal kerül sor a cigányrécék (Aythya nyroca) országos szintű ún. szinkronszámlálására 2023. április 14. és 17. között. A négy napos számlálás során a cigányrécék vonulásában szerepet játszó vizes élőhelyek egyidejű felmérésével szeretnénk minél pontosabb képet kapni e récefaj átvonuló példányainak mennyiségi eloszlásáról, hosszútávon pedig a hazánkon átvonuló madarak számának évenkénti változásairól.  hívja fel a figyelmet Csibrány Balázs MME Vízimadár-védelmi Szakosztály munkatára a Magyar Madártani és Természeetvédelmi ...

Veszélyeztetett partimadaraink I a bíbic

Tudomány2023.03.30, 16:02

A bíbic egyike azoknak a lilealkatú madárfajoknak, amelyek a földön költenek és fokozottan veszélyeztetett a mezőgazdaság intenzívvé válása, a táplálékhiány, az egyre több ragadozó miatt. Jellegzetes bóbitájáról és fekete-fehér színéről könnyű megismerni. Szinte egész évben látható, az enyhe teleknek köszönhetően rendszeresen áttelel, ősszel sokezres csapatokban vonul át. Állománya az utóbbi időszakban megfogyott, mindössze 8400-16500 pár közé tehető. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Kékes rétihéják éjszakázóhelyét figyeltük meg Akasztó külterületén

Tudomány2023.03.02, 14:03

Nemrég zajlott le a kékes rétihéja éjszakázóhelyek országos szinkronszámlálása. Munkatársaink Akasztó külterületén egy jelentősebb éjszakázóhelyre bukkantak és közel húsz példányt figyeltek meg. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Befejeződött a költési szezon, ezért látni kevesebb madarat augusztusban

Tudomány2022.08.16, 20:33

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) a nyár utolsó hónapjában rendszeresen érkeznek aggódó bejelentések arról, hogy az emberek feltűnően kevesebb madarat látnak az addig megszokotthoz képest. Szerencsére ennek hátterében nem természetvédelmi probléma, hanem a költési időszak befejeződése áll. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak a fehér gólyák rendelkezésre álló idei költési adatai

Tudomány2022.08.08, 06:25

Bár a fehér gólyák költési szezonja még tart, az elhúzódó aszály közepette a faj költési nehézségeiről terjednek (ál)hírek. Ezért az MME a már rendelkezésre álló 300 fészekadat alapján, melyben a sikertelen párok is szerepelnek, időközi számítást végzett, mely szerint az átlagos fiókaszám idén 2,54. Figyelembe véve, hogy ez az érték az elmúlt 30 év átlagát tekintve 2,35 volt, a mostani az átlagosnál jobb költési eredményt mutat a hazai fehérgólya-állományban. - írja a MAgyar MAdártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Zöld gyurgyalag Tiszaalpáron – ez a faj második észlelése hazánkban

Tudomány2022.06.14, 17:13

Igazi madártani szenzáció híre söpört végig 2022. június 6-án késő délután a hazai madarászok körében. Vass Tamás egy zöld gyurgyalagra lett figyelmes a nálunk honos gyurgyalagok csapatába vegyülve Tiszaalpár külterületén. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Gólyafejecskék „nőnek” a biztonságba tett fészkeikben

Tudomány2022.06.10, 19:29

Akárcsak az elmúlt évtizedekben, évszázadban, úgy idén is május legvégén, június elején jelentek meg az első fehérgólya-fiókák (Ciconia ciconia) fejei a főként villanyoszlopokon található fészkeikben. - tájékoztatnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján Balázsi Péter és Seres Mihály Nándor természetvédelmi területfelügyelők.

A „deviáns” tarnai vándorsólyom sikere

Tudomány2022.06.10, 13:50

Április elején adtunk hírt a megszokott sziklafal helyett, erdőben, gallyfészekben költő tarnavidéki sólyompárról. Nagy örömmel számolunk be róla, hogy a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetben ismert költőpárok költési és kirepülési eredményeinek monitorozása során kiderült; a világszerte alig néhány esetben feljegyzett költési módot választó pár az idén három fiókát költött ki és nevelt föl sikeresen. tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.

Hófehér füsti fecskék Jánoshalmán

Tudomány2022.06.05, 10:45

Valószínűleg többen vannak, akik láttak már fehér tollakkal is rendelkező fekete rigót, de bejárta már a médiát egy fehér őz fotója is. Ezekben az esetekben leucizmus tapasztalható, vagyis festékhiány van jelen a tollazatban vagy a szőrben. Az albinizmus még ennél is ritkább. – írják a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján Kalocsa Béla és Tamás Ádám.

Egy hazánkban ritka madárfajt észleltek a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Tudomány2022.05.09, 19:03

Egy hazánkban ritka tavaszi és őszi átvonuló sirályfajt, a halászsirály (Larus ichthyaetus) két példányát figyelte meg kollégánk, Sápi Tamás természetvédelmi őrkerület-vezető működési területünk határán május 5-én. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága honlapján.

Tokaji Partifecske Hajózás 2022

Tudomány2022.05.03, 17:25

Vonuló Madarak Világnapján, két év kihagyás után, ismét megrendezésre kerül a Tokaji Partifecske Hajózás 2022. május 14-én, szombaton. Európa egyik legnagyobb, természetes fészkelőhelyen lévő partifecske telepének meglátogatására kerül sor hajóval, a Tokajtól 9 km-re, Szabolcs-Zalkod térségében lévő szakadófalhoz, Prof. Dr. Szép Tibor, a partifecskék kutatójának kalauzolásával. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Kis lilék a Rábán

Tudomány2022.05.05, 10:03

A Rábatakarítás alkalmával, nemcsak szemetet találtunk a zátonyokon, hanem különleges dologra bukkantunk a kavicsok között: kis lile tojásokra. - írja Góczán Éva az Őrségi Nemzeti Park honlapján.

Az éneklő fakéreg

Tudomány2022.04.25, 18:41

A Mecsek erdeiben április közepén már valóságos hangverseny zajlik. Az énekesmadarak szinte egymást túllicitálva vesznek részt a tavaszi koncertben. - írja Völgyi Sándor a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján.

Borzas gödény időzött Tiszaalpáron és a Csaj-tavon

Tudomány2022.04.12, 19:53

A tiszaalpári Nagy-tavon egy borzas gödény jelenlétét fedezték fel munkatársaink 2022. április 8-án. A faj a 18. századig még költött hazánkban, a 19. században már csak a Kárpát-medence déli mocsaraiban. Ezután eltűnt a régióból, vélhetően a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek csökkenése és a vadászat miatt. Azóta időnként megjelennek kóborló példányok az országban. Tiszaalpáron tavaly júniusban is volt egy, amely napközben került szem elé, majd másnap reggel elrepült és utána már nem észlelték. - írja a Bükki Nemzeti Pak Igazgatóság honlapján.

Magyar gyűrűs cserregő nádiposzáta Jordániában

Tudomány2022.04.08, 15:58

Egy magyar gyűrűs cserregő nádiposzátát figyeltek meg március 23-án Jordániában (Azraq Wetland Reserve, Ian Andrews). A madárról és annak apró, 2,5 mm átmérőfű fémgyűrűjéről készült fényképek alapján sikerült azonosítani a madarat.

Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van!

Tudomány2022.02.14, 16:15

Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Az énekesmadarak a Föld mágneses mezejét használják stoptáblának vándorlásuk során

Tudomány2022.02.01, 21:20

Egy új, január 28-á a Science Magazinban publikált tanulmány fényt derített arra, hogy a madarak hogyan navigálnak vissza párzási helyükre, miután keresztülrepültek két kontinenst.

Nyári ludak a Velencei-tónál

Tudomány2021.06.10, 14:29

Az évek óta rendszeres madárgyűrűző tevékenységnek köszönhetően nemcsak a téli időszakban, hanem egész évben rendszeren megfigyelhetők nagyobb számban nyakgyűrűs nyári ludak a Velencei-tónál és a környékén.

A Kis-Sárréten már kikeltek az első gólyatöcs fiókák

Tudomány2021.06.08, 17:30

A gólyatöcs az elmúlt évtizedekben csak alkalmi fészkelőként fordult elő a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén. Éppen ezért örvendetes, hogy a tavalyi esztendő után idén ismét költ a területen.

Keleti vendégek: pásztormadarak a dél-alföldi pusztákon

Tudomány2021.06.02, 19:41

Ezekben a hetekben a Körös-Maros Nemzeti Park tájain szép számban bukkannak fel pásztormadarak. Jellemzően csupán néhány példányos csapatok érkeznek és rövid megállás után tovább is repülnek.

Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek

Tudomány2021.06.01, 13:39

A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.

A Körös-Maros Nemzeti Parkban már fiókáikat etetik a kanalasgémek

Tudomány2021.05.31, 10:07

Idén is szép számban költenek kanalasgémek a Körös-Maros Nemzeti Parkban. A legtöbb pár a Kis-Sárréten rakott fészket, de költenek a Gácsháti- és a Kenderesszigeti-halastavakon, valamint Szentes-Fertőn is.

Hazatértek tövisszúró gébicseink

Tudomány2021.05.28, 08:25

A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek. A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el.

Kezdődik a szalakóták költése

Tudomány2021.05.21, 09:47

A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat.

Különleges jövevény: Újra dalol egy kucsmás sármány Makó közelében

Tudomány2021.05.21, 13:29

A Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér részterületén az elmúlt évekhez hasonlóan idén májusban is felbukkant egy hazánkban rendkívül ritka kóborló madár, a kucsmás sármány. Mivel a Körös-Maros Nemzeti Park dolgozói napok óta hallják ugyanazon a területen a hím énekét, így jó esély van arra, hogy párjával fészket is rak Makó mellett.

Tengerparti vendég: kacagócsér bukkant fel a kardoskúti Fehér-tónál

Tudomány2021.05.19, 08:27

Május elején két alkalommal is megfigyeltek kacagócsért a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó kardoskúti Fehér-tónál. Ez a tengerparti madár rendkívül ritkán látogat el a kontinens belsejébe.

Fontos állomáshely: kis pólingok a kardoskúti Fehér-tavon

Tudomány2021.05.19, 07:45

A tavaszi vonulás során a kis pólingok egyik fontos magyarországi állomáshelye a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó. Idén a vonulás csúcsidőszakában egyszerre 221 kis póling tartózkodott a területen.

Idén több partimadár költ Kardoskút térségében

Tudomány2021.05.19, 07:28

A csapadékban gazdagabb tavasznak köszönhetően idén a tavalyinál több partimadár költ a Körös-Maros Nemzeti Park területén található kardoskúti Fehér-tó környékén.

Magyarország természeti csodái: a szikes tavak

Tudomány2021.01.28, 14:17

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vizsgálata bebizonyította, hogy az élőhelyek helyreállítása a helyszín valamennyi lakójára hatással van, nem csak a megcélzott közösségekre. A járulékos hatás lehet pozitív,de negatív is, ezért fontos már a tervezéskor figyelembe venni ezt a szempontot. A Balmazújváros melletti Nagy-szik rehabilitációja például nemcsak a madarak életkörülményein javított, de lényegesen megváltoztatta a nagyobb vízi gerinctelenek életét is, így rendkívül sikeresnek mondható a hazai szikesek természeti értékének megóvását célzó projekt.

Előző
  • 1
Következő