vízgazdálkodás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- klímaváltozás
- környezetvédelem
- Magyarország
- öntözés
- globális felmelegedés
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Vízgazdálkodás: Magyarország kiemelten elkötelezett
Áder János ma megnyitotta az ENSZ-főtitkár víz- és szanitációs testületének (UNSGAB) ülését a Magyar Tudományos Akadémia épületében, ahol hangsúlyozta, a holnap kezdődő Budapesti Víz Világtalálkozó jó alkalom arra, hogy „arról beszéljünk, felelősséget viselünk a jövő nemzedékekért, és szót tudunk váltani a nemzeti és a nemzetközi szervezetek felelősségéről is”.
- címkék:
- Áder János
- vízgazdálkodás
- ENSZ
- Címkefelhő »
Az öntözést is nemzetivé teszi a kormány
Egy központi hivatal kezébe adná a mezőgazdasági vízgazdálkodást a kormány. Ki akarják terjeszteni az öntözést, hogy jobbak legyenek a terméseredmények.
Királyaink még tudták, mit kell csinálni az árvízzel
Az áradó folyókkal öntözték az országot az Árpád-korban. A jól szervezett vízgazdálkodással az ország a talajjavító hatású folyami hordalékot is hasznosítani tudta, erre utalnak a Rábaközben valaha létezett sűrű csatornahálózat nyomai. Az ezeréves tudás most jól jöhet a klímaváltozás ellen.
Túl jó formában van a nagy magyar betonteknő
Már tíz centiméterrel több víz van a Balatonban az ideálisnál, a víz pedig nagyon tiszta. A tavalyi durva aszály után egyelőre nem engedik le a vizet, és hosszabb távon is jó lenne több vizet tartalékolni, de ehhez át kellene építeni szinte az egész, még a 60-as években lebetonozott partvonalat.
Egy száraz medencében harcolunk majd a megmaradt vízért
Magyarország abban a hamis hitben él, hogy jó és sok vizünk van, pedig a kormány most bemutatott vízstratégiája szerint akár már húsz év múlva súlyos konfliktusokhoz vezethet a vízhiány a száraz országrészekben, például az Alföldön. Az országnak beláthatlanul sok pénzt kellene költenie arra, hogy felújítsa az elavult vízhálózatokat, az árvizek feleslegét pedig elraktározza az aszályok idejére. A vízért már most is többet kellene fizetnünk, és a ránk váró vízhiány miatt egyre többe fog kerülni, úgyhogy az állam mindenkit meg akar tanítani a takarékoskodásra.
A holnapi vízből él a mezőgazdaság
Csökken a talajvíz, ahol intenzíven gazdálkodnak, veszélybe sodorva az élelmiszertermelést. Indiában például túl sok kútból vételeznek vizet, de ha kevesebb áramhoz jutnának a gazdák, kevesebb szivattyút üzemeltetnének.
Minden csepp vízre vigyázni kell a Felső-Tiszán
Valóban nagyok a homokpadok, és nagyon alacsony a vízszint a Tisza felső szakaszán, de az nem igaz, hogy bárhol teljesen kiszáradt volna a folyó. Az öntözőcsatornákban és a tározókban nagyon kevés víz maradt, sok kert kórótengerré vált, de a maradék víz legalább szép tiszta, a pálinka pedig sokkal zamatosabb lesz. Helyszíni riport.
Négy tévhit a magyar vízről
Csak a keresetekhez képest tűnik drágának a víz Magyarországon. Túlméretezett az évtizedekkel ezelőtt tervezett hálózat, így sokszor pang benne az egyébként kiváló minőségű ivóvíz. Nem érdemes gyorsan megszabadulni az áradásoktól, és a belvíz nagyon hasznos is lehet. Négy tévhit a hazai vízhelyzetről.
Leszívja a mezőgazdaság a vízkészleteket
Kimerülhetnek a felszín alatti vízkészletek, mert gyorsabban használja fel őket a világ mezőgazdasága, mintsem újra tudnának töltődni. Kiegyensúlyozottabb használattal elég lenne az édesvíz a gyors ütemben bővülő emberiségnek.
Hogyan szerezhet vizet egy sivatagi ország?
Hatalmas naperőművek építésével akar édesvízhez jutni a világ egyik leggazdagabb olajállama. Katar csekély vízforrásai kiapadóban vannak, éppen ezért már korábban korlátozni kellett az édesvíz öntözésre használatát.