Sumonyi nádiposzáta Franciaországban

A hónap folyamán kaptunk hírt egy Sumonyban gyűrűzött cserregő nádiposzáta franciaországi megkerüléséről. A madarat még a tavalyi vonulási időszakban jelöltük szeptember 27-én, és idén augusztus 18-án fogták be ismét a Rhône-folyó szomszédságában található Chateauneuf-sur-Isére nevű helységben, Sumonytól 1019 km távolságra. Ez volt az első sumonyi vonatkozású cserregő nádiposzáta megkerülés Franciaországban. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

A Dráva menti területeken költött egy nálunk ritkán költő faj, melynek költése igazi szenzáció a térségben

Az idei év csapadékos időjárásának köszönhetően jelentős belvizek alakultak ki a Dráva menti területeken is. A szántóföldeken, kultúrtájakon néhány nagyobb kiterjedésű belvíz nyár közepéig is kitartott. - írja Horváth Zoltán a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

A parti ökoszisztémák létfontosságú üvegházgáz tartályok

A parti ökoszisztémék elnyelik vagy kibocsátják a 3 fő üvegházgázt: a szén-dioxidot, a metánt és nitrogén-oxidot. De globálisan létfontosságú üvegházgáz tartályok. A kutatók megvizsgálták, hogy a világ 10 régiójának tengerpartjai hogy térnek el az üvegházgázok felvételében és kibocsátásában. Kutatásukat a Nature Climate Change magazinban publikálták. - írja a phys.org.

Felhívás országos cigányréce számlálásra

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vízimadár-védelmi Szakosztályának kezdeményezésére idén már második alkalommal kerül sor a cigányrécék (Aythya nyroca) országos szintű ún. szinkronszámlálására 2023. április 14. és 17. között. A négy napos számlálás során a cigányrécék vonulásában szerepet játszó vizes élőhelyek egyidejű felmérésével szeretnénk minél pontosabb képet kapni e récefaj átvonuló példányainak mennyiségi eloszlásáról, hosszútávon pedig a hazánkon átvonuló madarak számának évenkénti változásairól.  hívja fel a figyelmet Csibrány Balázs MME Vízimadár-védelmi Szakosztály munkatára a Magyar Madártani és Természeetvédelmi ...

Helyreállítják a halastóvá alakított Péteri-tó természetes állapotát

200 millió éve mit sem változott - Élő fosszíliára bukkantak a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Gőtefelmérés közben bukkantunk erre a tavaszi pajzsosrákra (Lepidurus apus) a Kiskőrös melletti Ökördi-erdőtelek-keceli-lápok Natura 2000 területen. Élő fosszíliáknak is szokták őket hívni, ami nem túlzás, hiszen már a dinoszauroszuk korában is léteztek, és már akkor is így néztek ki. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Veszélyeztetett partimadaraink I a bíbic

A bíbic egyike azoknak a lilealkatú madárfajoknak, amelyek a földön költenek és fokozottan veszélyeztetett a mezőgazdaság intenzívvé válása, a táplálékhiány, az egyre több ragadozó miatt. Jellegzetes bóbitájáról és fekete-fehér színéről könnyű megismerni. Szinte egész évben látható, az enyhe teleknek köszönhetően rendszeresen áttelel, ősszel sokezres csapatokban vonul át. Állománya az utóbbi időszakban megfogyott, mindössze 8400-16500 pár közé tehető. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Élőhelykezelés a Kis-Balatonon

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság területén a Kis-Balaton I. tározójának nagyradai vizén levő sziget több mint egy évtizeden keresztül a legfontosabb dankasirály, szerecsensirály és küszvágó csér költőhelye volt a területnek és Zala megyének. 2017-ben 250 pár danka-, 8 pár szerecsensirály és 15 pár küszvágó csér költött itt. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Hazánkban ritka hattyúfaj két példánya tartózkodik a Csaj-tavon

Magyarországon a téli időszakban ritka kóborlóként megjelenő kis hattyú (Cygnus columbianus) két példányára, egy öreg és egy első teles fiatalra lett figyelmes Kiss Róbert a Csaj-tavon 2023. február 22-én. (http://birding.hu/megfigyeles/adatlap/807013) A két madár jelenleg is a tórendszer 9-es tóegységén tartózkodik. - írja Kiss Mónika a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Nem tett kárt a száraz nyár a magyarországi gólya-állományban

Átlagos költési sikert hozott a tavalyi aszályos év a 4 100 párra becsült hazai fehérgólya-állományban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület(MME) Monitoring Központjának összesítése szerint - közölte az MME szerdán az MTI-vel.

Ma van a Vizes élőhelyek világnapja

1971-ben ezen a napon írta alá a 18 alapító tagország az iráni Ramsarban az egyik legrégebbi természetvédelmi nemzetközi megállapodást, amely Ramsar-i egyezmény néven vált ismertté. Több mint 20 milliárd forintból 40 ezer hektárnyi vizes élőhely újult meg.

A nap legjobb fotói - február 02.

50 éves a Hortobágyi Nemzeti Park

50 éves lett első nemzeti parkunk. Költők, írók vallottak szépségéről, egyedüliségéről. Fölsejlik itt nomád eleink élete, kapcsolata a csodálatos, de a megélhetéshez szükséges javakat szűken mérő természettel, mindazzal, ami a Hortobágyot magyar sorsszimbólummá tette. A puszta természeti gazdagsága, tájképi szépsége, néprajzi hagyományai együttesen emelik féltve őrzött nemzeti kincseink sorába. Dr. Aradi Csaba – Danyi Zoltán – Gyarmathy István cikke a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság honlapján jelent meg.

Idén ünnepli az 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja

Idén ünnepli megalapításának az 50. évfordulóját Magyarország első nemzeti parkja - közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

A hódok bevásárló körútra mennek egy japán nemzeti parkban-videó

Egy japán nemzeti parkban a hódok maguk mennek az élelemért, fáért és szalmáért, és nem a gondozók viszik oda nekik a vackukba. Elmennek a raktárba és viszik, amire szükségük van.

A tátrai tavak nyáron – avagy miért tilos úszni a tátrai tavakban

Túra közben sokakat csábít a lehetőség, hogy megmártózzanak a hideg hegyi tavakban. A gyönyörű, tiszta, hideg vizű tavak, gyakran érintetlen természettel körülvéve – azt gondolhatjuk, hogy csodálatos érzés lehet felfrissülni bennük. Ki tud ennek ellenállni? De! Szlovákiában tilos a tavakban fürdeni. Miért, kérdezhetjük? Ez is csak egy újabb értelmetlen tiltás? Nem. Az igazság az, hogy a hegyi tavakban való fürdőzés negatívan befolyásolja a tavak állapotát, és felborítja az egész ökoszisztémát. Már a tavak megközelítése – a parti növényzet letaposása, a partok erodálása és a víz eliszaposodása – is negatív hatással van az állóvizekree. ...

Indiában 10 újabb vizes élőhely került nemzetközi természetvédelmi oltalom alá

„Oázis az aszályban” – Egy megújult vizes élőhely a Gödöllői-dombságban

A Pilisi Parkerdő területén száznál is több „kistó", vizes mikroélőhely található. A mostanihoz hasonló, súlyosan aszályos időszakokban különösen megnő az ilyen vizes élőhelyek jelentősége. A tavaly októberben felújított Hajagvölgyi-forrás mellett létrehozott erdei tavacska példája is bizonyítja, hogy a Parkerdő helyes úton jár, amikor stratégiai célként kezeli a vizes élőhelyek megóvását és megújítását. - adja hírül a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.

Az európai édesvízi biodiverzitás védelmi prioritásai

Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak vezetésével a napokban átfogó természetvédelmi elemzés jelent meg, amely európai léptékben vizsgálta az édesvízi biológiai sokféleséget a területi védelem tükrében. Az elemzés vízgyűjtők értékességét vetette össze az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján. Eredményeik szerint a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken található, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A kutatás a PLOS ONE folyóiratban jelent meg. - írja az Ökológiai Kutatóintézet honlapján.

Végveszélyben a végeken - A lápi tarkalepke Nyugat Zalában

Lezajlott a veszélyeztetett lápi tarkalepke (Euphydryas aurinia) idei rajzása. - írja Právics Márk  Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapján.

Drámaian csökkennek a világ vizes élőhelyei

Az elmúlt 20 évben 4000 négyzetkilométernyi veszett el a világ árapályos vizes élőhelyeiből - mutatták ki az ausztráliai James Cook Egyetem kutatói.

Egy hazánkban ritka madárfajt észleltek a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Egy hazánkban ritka tavaszi és őszi átvonuló sirályfajt, a halászsirály (Larus ichthyaetus) két példányát figyelte meg kollégánk, Sápi Tamás természetvédelmi őrkerület-vezető működési területünk határán május 5-én. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága honlapján.

Tokaji Partifecske Hajózás 2022

Vonuló Madarak Világnapján, két év kihagyás után, ismét megrendezésre kerül a Tokaji Partifecske Hajózás 2022. május 14-én, szombaton. Európa egyik legnagyobb, természetes fészkelőhelyen lévő partifecske telepének meglátogatására kerül sor hajóval, a Tokajtól 9 km-re, Szabolcs-Zalkod térségében lévő szakadófalhoz, Prof. Dr. Szép Tibor, a partifecskék kutatójának kalauzolásával. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Kis lilék a Rábán

A Rábatakarítás alkalmával, nemcsak szemetet találtunk a zátonyokon, hanem különleges dologra bukkantunk a kavicsok között: kis lile tojásokra. - írja Góczán Éva az Őrségi Nemzeti Park honlapján.

Trópusi esők, villámárvizek, aszály: készülnünk kell rá, de a helyzet nem reménytelen

Ahogy mondani szokás, az esővel két gond lehet: ha túl kevés, vagy ha túl sok. Ez lehetne csupán egy jól hangzó megállapítás, de a helyzet az, hogy a világ – és benne hazánk – időjárása egyre szélsőségesebbé válik, aminek hatása első pillantásra is leolvasható az éves csapadékmennyiség hullámzását mutató grafikonokról vagy épp a termőföldeken kókadozó kukoricatáblákról - írja a Kék Bolygó Alapítvány a honlapján.

Friss, költésre alkalmas partfalak készültek a partifecskéknek

Évek óta együttműködünk több önkormányzattal, hogy a hazatérő partifecskéket és gyurgyalagokat költésre alkalmas friss partfalak várják. A kolóniák zavartalan költésének biztosítása törvényi kötelezettség, költési időben a lakott partfalaknál nem lehet munkavégzés. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Akasztóra tért vissza a Kelemen-széken gyűrűzött fióka

Fülöpszállás mellett, a Kelemen-széken kelt ki tavaly az a C2 jelölést kapott széki lile fióka, amelyet immár felnőttként, Akasztón sikerült lencsevégre kapni és a színes gyűrűje alapján azonosítani. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Ismét visszatért a bagi fekete gólya a Pilisi Parkerdőbe

A fekete gólya egyik ritka madárfajunk – fehér rokonánál sokkal kényesebb a megfelelő élőhelyre és táplálékra, valamint környezetének természetességi állapotára. Magyarországon éppen ezért sokkal kevésbé elterjedt, és így kifejezetten nagy jelentősége van, ha megtelepszik egy-egy helyen, és még nagyobb, ha vissza is tér. Most a Budapest környéki állami erdőket kezelő Pilis Parkerdő területén, Gödöllő közelében, Bag mellett figyeltek meg visszatérő fekete gólyát. A Föld napja környékén különös jelentősége van ennek: azt jelzi, hogy a Parkerdő kezelésében lévő erdők természetessége a megfelelő erdőművelési rendszerekkel kezelve nemcsaak ...

Borzas gödény időzött Tiszaalpáron és a Csaj-tavon

A tiszaalpári Nagy-tavon egy borzas gödény jelenlétét fedezték fel munkatársaink 2022. április 8-án. A faj a 18. századig még költött hazánkban, a 19. században már csak a Kárpát-medence déli mocsaraiban. Ezután eltűnt a régióból, vélhetően a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek csökkenése és a vadászat miatt. Azóta időnként megjelennek kóborló példányok az országban. Tiszaalpáron tavaly júniusban is volt egy, amely napközben került szem elé, majd másnap reggel elrepült és utána már nem észlelték. - írja a Bükki Nemzeti Pak Igazgatóság honlapján.

Vonulnak a kétéltűek a Hortobágyon

A március végén felmelegedő időjárás, majd a 31-én, csütörtökön megérkező heves esőzések hatására elindult a kétéltűek tavaszi, peterakó-helyekre történő tömeges vonulása a Hortobágyon is. A 33. számú főút keletről nyugati irányban halad keresztül a Hortobágyon, érintve és adott esetben átszelve számos vizes élőhelyet. Az első esős és meleg estéken ilyenkor kilométerenként több tucat, de bizonyos szakaszokon akár több száz kétéltű próbál meg átkelni a forgalmas úttesten. - írja a természetvédelmi Őrszolgálattól Dr. Mester Béla a Hortobágyi Nemzeti Park honlapján és közösségi oldalán.

Megújuló erdők a Beliczay-szigeten

Több mint 61.000 facsemetét ültetett el az érdi Beliczay-szigeten a Pilisi Parkerdő. A jelenleg közel 10 hektárt érintő beavatkozás az első lépése annak a folyamatnak, amellyel az eddig alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ökológiai szempontból sérülékeny állományt változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők váltják fel.

Átadták a Berek Világa Látogatóközpontot

Az állami természetvédelemben az elmúlt 12 évben hazánk nemzeti park igazgatóságainak költségvetése megnégyszereződött. 2010-ben 4,5 milliárd forintból gazdálkodtak a nemzeti parkok, ez az összeg mostanra eléri a 20 milliárd forintot – hangsúlyozta az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára szerdán a Berek Világa Látogatóközpont ünnepélyes átadóján, Fonyódon.

Erdészek és kutatók összefogása a gyepi béka megmentésére

A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek az erdei vizes élőhelyekre és az itt honos fajok fennmaradására is veszélyt jelentenek. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából a a Pilisi Parkerdő azt mutatja be, hogy a Pilisi Parkerdő az utóbbi évtizedben nemcsak számos, a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistó rehabilitációs munkálatait végezte el, hanem gondot fordít a vizes élőhelyek állatvilágának megőrzésére is. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal együttműködésben indított fajmegőrzést megalapozó monitoring-program a mára már erősen fogyatkozó egyedszámú gyepi béka élőhelyeiről ad majd pontos képet.

Erdei vizes élőhelyek fejlesztése a Kámor-hegy és Drégely vára alatt

Az intenzív erdőgazdálkodás és a klímaváltozás miatt az erdei vizes élőhelyek rendkívül visszaszorultak.

Hétszeresére nőtt a balatoni "nádirtási aktivitás"

A legújabb nádfelmérés szerint öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagyságrendje, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével - közölte Pomogyi Piroska hidrobiológus az MTI-vel.

Tudja-e, hol van Budapest egyedülálló mocsárvidéke?

Sokan nem is gondolnák, hogy a fővárosunkban is létezik egy különleges mocsárvidék. A Merzse-mocsár az egykor ingoványos vidéknek számító Pest egyik napjainkig fennmaradt maradványa, a múltban tönkretett, de 1977 óta már védelm alatt álló igazi természeti reliktum .

Alapvető fontosságú a vizes élőhelyek megőrzése

Huszonöt éve hívja fel a Föld lakosainak figyelmét a vizes területek és élőlények védelmét célzó, február másodikán jegyzett vizes élőhelyek világnapja. Környezetvédelmi szempontból kiemelten fontos kérdés természetes vizeink állapota, az egészséges ökoszisztéma fenntarthatósága. Dr. Ferincz Árpád, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Természetesvízi Halökológiai Tanszékének vezetője elárulta, mennyire kell aggódnunk tavaink, folyóink miatt.

Váratlan vendégek bukkantak fel a kiskunsági szikeseken

Hazánkban természetfilmekben és állatkertekben láthatunk flamingót, de vannak kivételes esetek. Az 1910-es évek óta éppen a 16. ilyen kivételes eset történt Dunatetétlennél 2022. január 6-án, ahol a Bába-széken két rózsás flamingóra lettek figyelmesek a madarászok. Egy fiatal és egy öreg példány álldogált a sekély vízben.

Növekvő vízborítások a Kis-Sárréten

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete bővelkedik a különböző vizes élőhelyekben, mocsarakban. Szám szerint hét vizes élőhelyet kezelnek itt, melyekben összesen akár 500 hektár is víz alá kerülhet március közepére.

Vidra család költözött a Sóstói-csatornába

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a közelmúltban fedezték fel, hogy egy vidracsalád él a Kardoskút határában fekvő Sóstói-csatornában. A nyomok alapján a család legalább három- négy tagból áll.

Áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton

December közepén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai egy áttelelő bölömbikát figyeltek meg Kardoskúton, a Sóstó-ér nádasában.

Különleges vendég: hósármány bukkant fel a Csanádi pusztákon

A Körös- Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén minden évben felbukkan egy különleges vendég, a hósármány. Ezen a télen az első példányt itt december 6-án figyelték meg, míg december 13-án Cserebökényben egy 30 példányból álló rajt azonosítottak a Veres Zoltán-pusztán.

Újra birtokba vehetik a vízimadarak a Mohácsi-sziget élőhelyeit

Lezárultak a dávodi Földvári-tó és a karapancsai erdei tavak rehabilitációjának kivitelezési munkái Bács-Kiskun megyében, amelyek eredményeként védett madaraknak otthont adó vizes élőhelyek újultak meg a Duna egykori árterén - tájékoztatott a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI). A projekt keretében elvégzett műszaki beavatkozásoknak köszönhetően már az idei évben sikerült mindkét vízrendszert teljesen feltölteni, lehetőséget adva a változatos, vizes élőhelyekhez kötődő fajok megjelenésének és megtelepedésének.

Veszélyben van a ritka ausztrál mocsári teknős

Az alkalmanként alga réteget viselő ausztráliai mocsári teknős egyike a sok evolúciósan egyesi állatnak, melyek aránytalanul nagy veszéllyel néznek szembe az emberi aktivitás, miatt, ideértve a klímaváltozást.

A természet közepén érezhetjük majd magunkat a csepeli közpark látványtervei szerint

Sivatagosodás és pusztító árvizek várnak ránk, ha nem cselekszünk

Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.

Mi áll a Velencei-tavi halpusztulás hátterében?

Júniusban halpusztulás kezdődött a Velencei-tavon, ahonnan több tonnányi haltetemet szedtek ki. A vizsgálatok igazolták, hogy a halak oxigénhiány miatt pusztultak el. A kialakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együttállása vezetett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) egy június 24-én kelt összefoglalóban elemzi a probléma hátterét. Sekély vizű tóként a Velencei-tó rendkívül érzékenyen reagál az extrém időjárásra. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat – írják közleményükben.

Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.

Vizes élőhely létesül Csepelen