világûr
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- NASA
- csillagászat
- Föld
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Rémisztõ elõrejelzés: üstökösök fogják bombázni a Földet
Néhány tízezer év múlva az emberiség ûrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra. Bemutatjuk, mire számíthat az emberiség a távoli jövõben.
Hatalmas aszteroidák félelmetes titkai derülnek ki
A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) chilei Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek fényképeket a Mars és a Jupiter között húzódó fõ kisbolygóöv legnagyobb tagjai közül negyvenkettõrõl. Korábban nem készült még ennyire részletes felvétel ilyen sok kisbolygóról. A kutatók számos különleges formájú égitestet figyeltek meg közöttük, a gömbölyûtõl egészen a kutyacsont alakúig. A felvételek révén többet tudhatunk meg a Naprendszer kisbolygóinak eredetérõl is.
Ilyen bolygót még nem láttak a csillagászok
Elõször fedezhettek fel három csillag körül keringõ bolygót.
Eddig nem látott felvételeket tettek közzé a Merkúrról
Elküldte elsõ felvételét a Merkúr felszínérõl az Európai Ûrügynökség (ESA) és a Japán Ûrügynökség (JAXA) által 2018-ban közösen indított BepiColombo ûrszonda, mely szombatra virradó éjszaka repült el elõször a bolygó felett mintegy 199 kilométerre.
Soha nem látott méretû üstökös tart felénk
Korábban soha nem látott méretû üstököst fedeztek fel tudósok. A C/2014 UN271 katalógusjelû, Bernardinelli-Bernstein csillagászpárosról elnevezett égitest rekordközel lesz a Földhöz. Az objektum a Naprendszer külsõ tartományából, az Oort-felhõbõl származik, és számos információt szolgáltathat a Naprendszer keletkezésének idõszakáról.
Halott galaxisokat talált a Hubble, rejtély, mi történhetett
Az univerzum fiatal korából származó halott galaxisokat azonosítottak csillagászok a Hubble ûrteleszkóp és az ALMA rádiótávcsõ-hálózat segítségével - írja az Engadget. Számítások szerint a hat galaxis a csillagformálódás legintenzívebb szakaszának számító idõszakban pusztult el, mert rejtélyes okok miatt eltûnt a nyersanyagként szolgáló hideg hidrogéngáz. A tudósok egyelõre nem értik, mi történhetett.
Kerek melleivel hódít a pornósztár, aki elsõként szexelhet a világûrben - Õ az
A dögös pornósztár, Luna nem elégszik meg azzal, hogy a Földön szexel, az ûrben is ki szeretné próbálni magát.
- címkék:
- pornó
- világûr
- ûr
- pornósztár
- SpaceX
- Címkefelhõ »
Felfedeztek két õsi galaxist
Új megfigyelési módszerek segítségével fedeztek fel két õsi galaxist csillagászok. A Chilében lévõ ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus idõszakába.
Az egész várost kiirtotta a felrobbanó aszteroida
Tall el-Hammam sorsa jól érzékelteti, mekkora fenyegetést jelentenek az aszteroidák az emberiségre. Az egykor virágzó város pillanatok alatt lett a lángok martaléka, az iszonyatos hõtõl még a fém is megolvadt. A lakosság szörnyû kínok között fejezte be életét, a környezõ földek pedig hosszú évszázadokra terméketlenné váltak. Egyes kutatók úgy vélik, Tall el-Hammam azonos lehet a Bibliából ismert Szodomával, ami hasonló körülmények között semmisült meg.
Az ûrbe menne az Apple társalapítója is, hogy takaríthasson
Az Apple legendás társalapítója, Steve Wozniak a legújabb magánszemély, akinek komoly tervei vannak a világûrben. Õ azonban nem szupergazdag turistákat akar az ûrbe vinni, hanem inkább kitakarítana.
Ismeretlen, titokzatos bolygó lehet a Naprendszerben
Hatéves kutatómunka végére tettek pontot azok a csillagászok, akik egy projekt keretében 461 Neptunuszon túli égitestet azonosítottak. Ezek közül néhánynak a pályája annyira furcsa, hogy az egy eddig ismeretlen objektum jelenlétére utalhat a Naprendszerben. Vajon újabb bizonyítékot találhattak a régóta keresett rejtélyes kilencedik bolygó létezésére?
Hoppá: Ennyi ideje van az emberiségnek kitalálni, hogyan hagyja el a veszélyben levõ Földet
A Nap nagyjából 4,6 milliárd éves, s mivel a kutatások szerint egy hasonló csillag élettartama 10 milliárd év körül van, így az egészen biztos, hogy megközelítõleg 5 milliárd éven belül a nap úgynevezett vörös óriássá válik és elnyeli a Földet is.
Így éghet el a Föld néhány perc alatt
A legvadabb filmrendezõk képzeletét is felülmúlja az eseménysor, amelyet egy több kilométer átmérõjû kisbolygó becsapódása okozna a Földünkön. Az alábbi animáció egy ilyen katasztrófa fõ lépéseit mutatja be.
Ezt fogják látni a Föld utolsó lakói
Kutatók egy csoportja megfejthette, hogyan fog kinézni a Naprendszer pusztulása, és körülbelül mikor következhet be a kozmikus méretû katasztrófa – írja a Science Alert tudományos portál.
Több tucat csillag robbanhat fel a Föld közelében
Rengeteg olyan égitest lehet a Föld közelében, melyek életük végén hatalmas robbanás kíséretében megsemmisülhetnek. Millió évbe is telhet, mire egy túlhízott fehér törpe forgása eléggé lelassul, hogy összeroskadjon, és ettõl felrobbanjon.
Áttörés: két-három éven belül életet találhatunk idegen bolygókon
Élhetõ exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok, felfedezésük azt jelentheti, hogy a Föld biológiai folyamataihoz hasonló élet megtalálása a Naprendszeren kívül lehetséges a következõ két-három évben - közölte a Cambridge-i Egyetem.
KVÍZ: Mennyit tudsz az univerzumról?
Az egyik legizgalmasabb téma az ûr és az ûrkutatás, a körülöttünk lévõ világ felfedezése. Annak ellenére, hogy az emberek már régóta igyekeznek adatokat gyûjteni róla, nagyon keveset tudunk. Teszteld tudásod, te mennyire ismered az univerzumot!
Elindul az ûrturizmus, de nincs, aki biztosítsa az ûrbe kirándulókat
Miközben az olyan milliárdosok, mint Jeff Bezos vagy Richard Branson, épp útjára indítják a kereskedelmi ûrturizmust, többen felvetették a kérdést: mégis milyen kockázattal jár mindez az ûrturistákra nézve? Ki fogja vállalni ezeket a kockázatokat? Egyelõre úgy tûnik, az ûrturizmus szigorúan saját felelõsségre indul be.
Lakható bolygót találtak a közelben
Chilében az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (ESO VLT) használta egy csillagászcsoport, hogy új információkat gyûjtsön az L 98-59 katalógusjelû közeli csillag körül keringõ, a Naprendszer belsõ bolygóira hasonlító planétákról. Közülük egyik tömege a Vénuszénak csupán fele – így ez a legkisebb tömegû exobolygó, amelyet a radiálissebesség-módszerrel észleltek –, és valószínûleg csillagának lakhatósági zónájában kering, felszínét pedig víz borítja.
Kiderült, tényleg víz van-e a Mars felszíne alatt
Szinte az egész világsajtót bejárta a hír, hogy a Mars déli pólusa alatt furcsa jellegzetességek figyelhetõk meg, amik akár folyékony, sós vizet tartalmazó tavak is lehetnek. Egy most napvilágot látott kutatás szerint azonban egészen más rejtõzhet a mélyben – írja a Science Alert weboldala.
Elõször néztek egy fekete lyuk mögé, és elképesztõ dolgot láttak
A fekete lyuk körüli mágneses és gravitációs környezet annyira extrém, hogy a fény meghajlik körülötte, és a fekete lyuk mögül visszatükrözõdik a megfigyelõre – ezt állítja legalábbis Einstein teóriája, amit a gyakorlatban mostanáig még nem sikerült igazolni. Csillagászoknak azonban most röntgentartományban elõször sikerült kimutatnia ezt a visszaverõdést, ami a 800 millió fényévre található I Zwicky 1 galaxis fekete lyukából érkezett. Az eredmény igazolja Einstein elméletét, és segít alaposabban megismerni a világegyetem legsötétebb képzõdményeit – ismerteti a kutatás eredményeit a Science Alert tudományos portál.
Mindent elsöprõ robbanás sugarai érték el a Földet
A valaha észlelt legrövidebb gammakitörést fedezték fel csillagászok. Az alig 0,6 másodpercig tartó jelenséget egy távoli nagytömegû csillag szupernóva-robbanása okozta.
Megdöbbentette a tudósokat a Jupiter holdján tett új felfedezés
Elõször észleltek vízpárát a Jupiter egyik holdja, a Ganümédész légkörében. A vízpára a felszíni jég szublimációjából keletkezik, vagyis a szilárd halmazállapotú anyag rögtön légnemûvé válik – olvasható a NASA közleményében.
Távoli bolygót figyeltek a tudósok és megdöbbentõ dolgot láttak
A csillagászoknak az ESO partnerségével mûködõ Atacama Large Millime-ter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcsõ-hálózat segítségével egyértelmûen sikerült kimutatniuk egy anyagkorongot egy Naprendszeren túli bolygó körül. Ez a megfigyelés hozzásegítheti a kutatókat a fiatal csillagrendszerekben formálódó holdak és bolygók keletkezésének jobb megértéséhez.
Kiderült, mit rejt a Mars belseje
Elõször sikerült meghatározni a Mars belsõ szerkezetét, a NASA ûrszondája, az InSight által észlelt marsrengések segítették a tudósokat abban, hogy megfejtsék a vörös bolygó anatómiáját, megbecsüljék a folyékony fémbõl álló magjának méretét, kérge vastagságát és köpenye természetét.
Megfejtették a Tejút rejtélyes csillagának titkát
A szupernóvánál tízszer erõsebb robbanás, egy hipernóva szolgáltathatta az anyagot ahhoz a tejútbeli õsi csillaghoz, amely mindössze 1 milliárd évvel az õsrobbanás után keletkezett, és szokatlanul magas arányban tartalmaz egyes fémes elemeket.
Az egy millimétert sem éri el, mégis megmászhatatlan a világegyetem legkisebb hegye
Csillagászok egy csoportja kiszámolta, milyen magas hegyek lehetnek egy neutroncsillagon.
Huszonhárom rakéta kilövésével mentenék meg a világot
Vakmerõ tervet dolgozott ki a világ megmentésére Kína: huszonhárom rakétát lõnének egy Földre veszélyes aszteroidába. A számítások szerint a becsapódó rakéták módosítanák a kisbolygó pályáját, így az elkerülne minket.
Ma lövik ki a világûrbe az Amazon alapítóját, Jeff Bezos milliárdost: ez vár rá
A világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos ma fog a világûrbe utazni. Nem lesz azonban egyedül.
- címkék:
- Jeff Bezos
- világûr
- ûrturista
- Címkefelhõ »
Egyetlen gáz eldöntheti a milliárdosok ûrversenyét
Van egy gáz, amelyben bõvelkedik az univerzum, de amely a Földön csak viszonylag csekély mértékben áll rendelkezésünkre. Ez pedig komoly gond lehet, mivel számos iparágban kritikus fontosságú, például az egészségügyben vagy a technológiai szektorban. Ráadásul még a milliárdosok ûrversenyére is döntõ hatással lehet. Ez a gáz a hélium. Most, hogy Richard Branson milliárdos vállalkozó az ûr széléig jutott, a világ leggazdagabb embere, Jeff Bezos pedig hamarosan szintén ûrturistáskodni indul, az ûrverseny kevésbé szenzációs, ám annál fontosabb szempontjaira is ráirányulhat a figyelem, mint például erre a gázfélére.
Városnyi méretû aszteroidák bombázták a Földet
Az õsi Földet a város méretû aszteroidák rendszeresen eltalálták. A dinoszauruszokat eltörlõhöz hasonló léptékû aszteroidabecsapódások a 3,5-2,5 milliárd évvel ezelõtti idõszakban átlagosan 15 millió évente ismétlõdtek.
Páratlan bolygót talált az európai ûrtávcsõ
Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Ûrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésû ûrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong elõtti átvonulását is rögzítette – nem kis meglepetést okozva ezzel a kutatóknak. A meghökkentõ felfedezés izgalmas részleteket árul el errõl a kivételes planétáról, melyhez hasonlót a kutatóknak korábban nem volt lehetõségük tanulmányozni. A Cheops tudományos irányítóbizottságának magyar tagja Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) fõigazgatója. A megfigyelések eredményeit összefoglaló cikk a Nature Astroonomy ...
Jeff Bezos ûrhajója is a kozmoszba indul
Megkapta az amerikai kormány engedélyét Jeff Bezos ûripari vállalata, a Blue Origin, hogy embereket juttasson a világûrbe, köztük magát az amerikai milliárdost is.
Kísérteties idegen fényeket fotózott a Marson az ûrszonda
Különleges "sarki" fényt örökített meg a Mars légkörében egy arab ûrszonda.
Új, harmadik típusú szupernóvát figyeltek meg
Eddig kétféle szupernóva-típust ismertünk, de egy japán csillagász már 1980-ban megjósolta, hogy léteznie kell egy harmadiknak. Most elõször sikerült ezt a harmadik, elektronbefogó típusú szupernóvát a valóságban is megfigyelni. A felfedezés a Rák-köd középkori rejtélyét is új megvilágításba helyezi.
- címkék:
- ûrkutatás
- szupernóva
- robbanás
- világûr
- Címkefelhõ »
Több ezer bolygóról figyelhetik most is a Földet
Összesen 2034 olyan csillagrendszert azonosítottak az Amerikai Természettudományi Múzeum és a Cornell Egyetem kutatói, ahonnan kiválóan rá lehet látni a Földre. Ezek ráadásul nagyon közel vannak hozzánk.
Bármikor felrobbanhat a rekordsûrûségû fehér törpe
Rekordsûrûségû, kis méretéhez képest hatalmas tömegû fehér törpét fedeztek fel a Tejútrendszerben, a Földtõl mintegy 130 fényévnyire.
- címkék:
- világûr
- rekord
- csillag
- fehér törpe
- Címkefelhõ »
Nincs magyarázat arra, amit a Holt-tenger mellett találtak
Egy eddig kizárólag csak meteoritokban azonosított, Földön kívüli ásványt találtak a Holt-tenger partvidékének üledékrétegeiben - írja a Science Alert. A szakértõk biztosak benne, hogy az anyag nem az ûrbõl érkezett, hanem itt keletkezett bolygónkon, kérdés, hogyan.
Hatalmas szellemkezet fotóztak az ûrben
Fénylõ porfelhõ után nyúló óriási szellemkezet fotózott az ûrben a NASA röntgenteleszkópja, a Chandra ûrtávcsõ.
Ismeretlen objektum közelít felénk
A Naprendszer külsõ részén szinte hemzsegnek a titokzatosabbnál titokzatosabb objektumok - az egyik ilyen hamarosan meg fog közelíteni minket. Csillagászok egy csoportja olyan égitestet figyelt meg, ami pályája alapján több mint 600 ezer évente kerüli meg a Napot - olvasható a New Atlas címû tudományos portálon.
Korszakalkotó találmány: ezzel a mûszerrel azonosíthatják a Földön kívüli életet
Új mûszaki eszközt találtak fel a tudósok, ami a fényvisszaverõdés alapján különbözteti meg az élõ anyagot az élettelentõl és ezáltal jelentõsen megkönnyítheti a Földön kívüli élet keresését.
Elkészült a mûszer, ami megtalálhatja a Földön kívüli életet
Jelentõsen megkönnyítheti a Földön kívüli élet keresését egy új eszköz, ami a fényvisszaverõdés alapján különbözteti meg az élõ anyagot az élettelentõl – idéz egy frissen megjelent tanulmányt a Phys.org tudományos portál és a Science Alert magazin.
Rejtélyes jelek bombázzák a Földet
2018 és 2019 között 535 új, úgynevezett gyors rádiókitörést észlelt a kanadai CHIME teleszkóp. A kozmikus jelekbõl összeállított katalógus segítségével a kutatók jobban megérthetik ezeket a csillagászati jelenségeket, és a szélesebb világegyetem mûködését – olvasható a Science Alert tudományos portál cikkében.
Halhatatlan gépek lehetnek az idegenek a híres tudós szerint
Nem élõlényekként, sokkal inkább egyfajta gépekként kell gondolnunk az idegenekre – írja a Guardian magazinban megjelent véleménycikkében a földönkívüli intelligens élet nyomait keresõ SETI-program vezetõ tudósa.
Láthatatlan hidakat találtak a galaxisok között
Galaxisokat összekötõ "szálakat" fedeztek fel csillagászok a lokális univerzum sötét anyagának legújabb térképén. A gépi tanulás segítségével kifejlesztett atlasz segítheti a sötét anyag természetének, valamint a helyi világegyetem múltjának és jövõjének mélyebb megismerését.
- címkék:
- galaxisok
- sötét anyag
- térkép
- világûr
- Címkefelhõ »
Az ûrbe küldik Dante Isteni színjátékát
A csillagok közé költözik idén õsszel Dante Isteni színjátéka: a költeményt egy titán és arany ötvözetbõl készült lemezre metszik és juttatják az ûrbe a Dante-évforduló alkalmából.
- címkék:
- Dante
- irodalom
- világûr
- Isteni színjáték
- Címkefelhõ »
Furcsa robbanást észleltek az ûrben, a kutatók sem értik, mi történt
Minden eddiginél részletesebben figyeltek meg gamma-kitörést a csillagászok. Az eredmények elemzése során egy egészen váratlan dologra bukkantak.
Itt a bizonyíték: élet lehet a Jupiter holdján
A legújabb modellek szerint 4,5 milliárd éve kezdõdött és mai napig tartó vulkáni tevékenység tapasztalható a Jupiter holdja, az Europa mélyén. A jelenség az élet megjelenését is elõsegítheti a külsõre sivár, de a vastag jégpáncél alatt hatalmas sósvízi óceánnal rendelkezõ égitesten.
A kínai marsjáró megkezdte a kutatásokat a Marson
A kínai marsjáró megkezdte a vörös bolygó felszínének vizsgálatát - közölte szombaton a pekingi állami média.
Megszenvedi az agy a hosszú távú ûrutazást
A téri-vizuális teljesítmény tartós romlása ûrutazás során címmel jelent meg az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Környezeti Adaptáció és Ûrkutatási Csoportjának legújabb cikke a Scientific Reports folyóiratban. A kísérletben a hosszú távú ûrutazásnak az agymûködésre, illetve a megismerési folyamatokra gyakorolt hatását vizsgálták a kutatók.
- címkék:
- agy
- ûrutazás
- világûr
- Címkefelhõ »
TESZT: Mennyit tudsz a rejtélyes vörös bolygóról, a Marsról?
A "vörös bolygó" már régóta mozgatja az emberiség fantáziáját. Nemcsak filmek és sorozatok tucatjai foglalkoznak vele, hanem rengeteg kutatás is célul tûzte ki, hogy minél többet megtudjunk róla. Te mennyire ismered?
- címkék:
- Naprendszer
- Mars
- teszt
- kvíz
- világûr
- ûr
- földrajz
- fejtörõ
- SuliTop
- Címkefelhõ »
KVÍZ: Mennyit tudsz a Földet kísérõ egyetlen égitestrõl, a Holdról?
A hozzánk legközelebb álló égitest, mégis keveset tudunk róla. Vagy mégsem? Teszteld tudásod az alábbi kvízzel!
Kísérteties hangok jönnek a Vénuszról
2020 júliusában a NASA Parker ûrszondája valami egészen különlegeset észlelt a Vénusznál; a bolygó felszínétõl mindössze 833 kilométerre a mûszerek alacsony frekvenciájú rádióhullámokat fogtak. Mindez azt jelenti, hogy a kutatóeszköz érintette az égitest légkörének felsõ részét, az ionoszférát - írja a Science Alert tudományos portál.
Világpusztító esemény történt a szomszédos csillagrendszerben
Rekordnagyságú kifényesedést észleltek a Naphoz legközelebbi csillagnál, a Proxima Centaurinál – írja az IFL Science tudományos portál. A kozmikus kataklizmát egy kilenc teleszkópból álló távcsõhálózat rögzítette.
A csillagközi ûrszonda messzebb jut majd, mint eddig bármi
Az Interstellar Probe ûrszonda olyan távolra fog hatolni a csillagközi térbe, ahová ember alkotta eszköz még nem jutott. A Nap-Föld távolság ezerszeresérõl visszapillantva a Nap fizikájának eddig megismerhetetlen aspektusait fogja kutatni.
- címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- ûrszonda
- Címkefelhõ »
KVÍZ: Hányadik bolygó a Naptól számítva? Mennyit tudsz a Szaturnuszról?
Naprendszerünk egyik legjellegzetesebb bolygója, a gyûrûs bolygó, legalább annyira rejtélyekkel teli, mint a minket körülvevõ ûr általában. Mennyit tudsz róla?
Mit keresnek ott?! A legfurcsább tárgyak, amik megjárták a világûrt
A világûr az ember számára a legtitokzatosabb dolgok egyike, hiszen számos ismeretlen területet, jelenséget és képzõdményt rejt magában. A XX. század közepe óta egyre közelebbrõl ismerhetjük meg az ûrbéli titkokat az ûrutazásnak hála, az elmúlt fél évszázad során pedig az emberiség is furábbnál furább dolgokat juttatott a légkörön kívülre.
Csillagközi térben sodródó ûrszondát fotózott a NASA mûholdja
Példátlan fotót készített az amerikai ûrügynökség New Horizons nevû ûrszondája a csillagközi térben sodródó Voyager-1-rõl.
Elkerülhetetlennek látszik az ûrszemét eltakarítása
Miközben a világûr meghódítása az üzleti életet és az átlagember fantáziáját is megmozgatja, arra talán már kevesebben gondolnak, hogy a folyamatnak vannak kevésbé kedvezõ hatásai is. Az egyik ilyen hatás, hogy hatalmas mennyiségû szemetet bocsátunk ki a világûrbe. Elsõre úgy tûnhet, ez nem jelent túl nagy problémát, de közelebbrõl nézve már egészen más a helyzet.
Így változik meg az emberi szervezet egy év súlytalanság során
Lehet, hogy egyszer az ûrben vagy a Marson fogunk élni, azt azonban még nem tudjuk biztosan, hogy mi történne az emberi szervezettel, ha elköltöznénk a Földrõl, pedig biztos, hogy a gravitációváltozás nem múlik el nyomtalanul.
A NASA dollármilliókat ad magán-ûrállomások építésére
A NASA már két évtizede küld folyamatosan ûrhajósokat a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS), azonban most egy komoly fordulatra készül az amerikai állami ûrhivatal. A szervezet ugyanis elkezdené ösztönözni a magáncégeket, hogy saját erõvel szálljanak be az ûrállomások fejlesztésébe és építésébe.
Startolt a Mûegyetem negyedik, saját fejlesztésû kismûholdja!
Március 22-én reggel sikeres volt a rakéta startja a SMOG-1 kismûholdnak, amely a negyedik elkészült mûhold a mûegyetemi oktatók és hallgatók közremûködésével! Mutatjuk a részleteket!
- címkék:
- fejlesztés
- mûhold
- világûr
- tudomány
- friss
- BME
- Címkefelhõ »
Amerikai tudósok 335 millió spermiumot és petesejtet akarnak küldeni a világûrbe
Amerikai tudósok 335 millió spermiumot és petesejtet akarnak küldeni az ûrbe, arra az esetre, ha a Földet, az emberiséget és az állatvilágot kihalással fenyegetõ katasztrófa veszélyeztetné. A tudósoknak Noé bárkája adta az ötletet. A rendhagyó küldetést az Egyesült Államok újraindított Hold-misszióinak a során szeretnék megvalósítani. A projektet az ötletgazdák „globális életbiztosításnak" nevezték el.
- címkék:
- Hold
- spermium
- világûr
- petesejt
- Címkefelhõ »
Lávaalagút a Holdon, Kína óriási ûrállomása és aszteroidának vezetett ûrhajó
Nemrég - elképesztõ eredményként - a Perseverance Rover nevû "szárazföldi" ûrjármû landolt a Mars felszínén. Noha a világ elsõsorban a projekt tudományos jelentõségére figyel, nem mellékes, hogy ez és ehhez hasonló ûrmissziók hatalmas költségekkel járnak. Összeállításunkban bemutatjuk, mennyibe kerül mindez, illetve hogy milyen nagyszabású ûrprojektek várhatók a következõ idõszakban a mostani sikeres Mars-küldetés után.
Az ûrbõl fognak elektromosságot küldeni a Földre
Napenergiát gyûjtõ és továbbító ûrbéli panelt fejlesztettek amerikai kutatók, mely a Föld bármely pontjára képes lesz a jövõben elektromosságot küldeni.
Már a világûrben is zöldséget termesztenének
Föld körül keringõ üvegházakat bocsátana a világûrbe a Nanoracks. Az amerikai magánvállalat az egyesült arab emírségekbeli befektetõkkel kötött szerzõdésének értelmében vágna bele a hihetetlen küldetésbe.
- címkék:
- világûr
- gazdaság
- termesztés
- üvegház
- Címkefelhõ »
Mûholdgyûrût építenének a Föld köré
Már az elmúlt évtizedben hatalmas lehetõséget jelentett a magáncégek számára, hogy elkezdhettek saját mûholdakat fejleszteni, és azokat késõbb a magasba juttatni. A világûr ezzel megnyít a technológiai óriások elõtt, ami óriási üzleti elõnyökkel jár, és még nagyobb lehetõségekkel kecsegtet. A szektort egyelõre még a nagyobb cégek uralják, azonban sorra jönnek föl a kisebb kihívók.
KVÍZ: Mennyire ismered a bolygókat? Teszteld tudásod!
A Naprendszer amilyen óriási, annyira érdekes. Mára már igazán sok tény ismert a rendszerrõl, aminek a Föld is része. Mennyit tudsz a bolygóiról? Teszteld tudásod!
- címkék:
- teszt
- kvíz
- világûr
- bolygó
- asztronómia
- UniTop
- Címkefelhõ »
Folytatódik a világegyetem csodáinak bemutatása
Január 10-tõl vasárnaponként új, 10 részes sorozattal jelentkezik a Svábhegyi Csillagvizsgáló online mûsora Spacebontó címmel.
Harvardi professzor: 2017-ben idegenek jártak a Naprendszerben
A Harvard Egyetem kutatója, Avi Loeb szerint a 2017-ben észlelt elsõ Naprendszeren túlról származó üstökös, az Oumuamua valójában egy idegen ûrhajó volt – írja a Fox News. A kijelentés erõsen megosztja a tudományos közösséget.
Elképesztõ kincseket rejthetnek az aszteroidák
Az elmúlt években az ûrbányászat egyre izgalmasabb terület lett, noha manapság ez egyelõre még mindig sokszor inkább elméleti, mintsem gyakorlati kérdés. Különösen igaz ez az aszteroidákra, amelyek elképesztõ kincseket rejthetnek magukban, de egyáltalán nem biztos, hogy belátható idõn belül képesek lehetünk hozzáférni ezekhez.
Nincs magyarázat az égen felbukkanó szellemekre
Továbbra sincs magyarázat azokra a szellemszerû képzõdményekre az égen, amiket még 2019 szeptemberében észlelt csillagászok egy csoportja – írja a Space.com.
Rádiójelek érkeztek egy Naprendszeren túli bolygóról
Elsõ alkalommal észlelhettek Naprendszeren túli bolygóról (exobolygóról) érkezõ rádiójeleket - írja a Phys.org tudományos portál.
Ezek a teleszkópok fejthetik meg az õsrobbanás utáni elsõ idõszak rejtélyeit
Az Õsrobbanás utáni idõkbõl érkezõ fotonok mind a távoli infravörös tartományban vannak, viszont ezeket nem lehet a Föld felszínérõl megfigyelni. A feladat mindössze annyi, hogy a légkör tetejére egy futballpálya méretû ballonnal fel kell bocsátani egy teleszkópot, és az abszolút nulla fok közelébe kell hûteni. Nem bonyolult, igaz?
Hatalmas ûrrobbanások nyomait õrzik a fák
A fényévekre történõ csillagrobbanások a Földön is éreztetik hatásukat – állapította meg egy új kutatás, ami a fák évgyûrûit vizsgálta.
43 év után kiderülhet, honnan jött a leghíresebb földönkívüli üzenet
Egy amatõr csillagász megtalálhatta a több mint 40 évvel ezelõtt észlelt legendás „Hûha!" jel forrását.
Félelmetes hangokat rögzített a NASA Mars-járója - Hallgasd meg te is!
Még most is a Mars felé tart a Perseverance nevû szonda, ami a napokban hátborzongató hangokat rögzített.
- címkék:
- világûr
- ûrszonda
- Mars-járó
- NASA
- Címkefelhõ »
Egy éven át élt az ûrben egy különös lény
Több mint egy éven át is életben maradhatnak a baktériumok a világûrben – ezt bizonyította egy most publikált kutatás.
Mi lett az ûrbe küldött állatok sorsa?
Kutyákat, macskákat, majmokat, sõt még teknõsöket is küldtek már a világûrbe. Bár egyes állatok ûrbéli kalandja tragikusan végzõdtek, voltak, amelyek egészségesen tértek vissza.
Kiderült, mi küldi a rejtélyes rádiójeleket a Földre
Egy kanadai kutatócsoportnak sikerült azonosítania a Föld felé érkezõ gyors rádiókitörések egyik forrását. A jeleket egy magnetár – vagyis egy rendkívül erõs mágneses mezõvel rendelkezõ neutroncsillag - küldi.
Legalább 300 millió lakható bolygó lehet a galaxisunkban
Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler ûrteleszkóp adatainak elemzése szerint.
- címkék:
- világûr
- bolygó
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
Megnézték, mit vett fel az ûrszonda, hátborzongató, amit hallottak
Hanggá alakították a NASA mérnökei az ûrügynökség több kutatószondájának adatait, az eredmény egészen ijesztõ.
- címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- hang
- NASA
- Címkefelhõ »
Húsz éve lépett az elsõ személyzet a Nemzetközi Ûrállomás fedélzetére
Hétfõn lesz húsz éve, hogy az elsõ ûrhajósok a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) fedélzetére léptek. Az ûrállomás azóta is hibátlanul üzemel.
Valami váratlant talált a Naprendszert elhagyó ûrszonda
Több részecskét talált a Voyager-2 a csillagközi térben, mint amire a kutatók számítottak – írja a Science Alert tudományos portál.
Küldetését túltejesítve megsemmisült a magyar ATL-1 mûhold
Befejezte küldetését az elsõ magyar magán mûhold, az ATL-1, miután a légkörbe visszatérve elégett. A tervezett féléves mûködési idejénél jóval tovább, mintegy 10 hónapig keringett a Föld körül. Egy különleges anyagtudományi kísérletet illetve tesztet végzett, sikeresen.
Elõször készült fénykép egy Naprendszeren túli bolygóról
A chilei Nagyon Nagy Távcsõ (Very Large Telescope, rövidítve VLT) képe a bolygó létezését is igazolta – írja a Futurism.
- címkék:
- világûr
- fénykép
- bolygó
- fotó
- bolygókutatás
- Címkefelhõ »
A világûrben fog játékfilmet forgatni Oroszország
A világûrben fog játékfilmet forgatni Oroszország. A színészek egy Szojuz ûrhajóban jutnak fel a Nemzetközi Ûrállomásra (ISS) 2021 õszén - közölte az Orosz Szövetségi Ûrügynökség, a Roszkoszmosz Moszkvában.
19 óráig tart egy év a pokoli bolygón
Különleges ultraforró bolygót azonosított egy nemzetközi csillagászcsoport a közeli LTT 9779 katalógusjelû csillagnál. A planéta annyira közel van anyacsillagához, hogy egy év mindössze 19 óráig tart rajta, és 1700 Celsius-fok van a felszínén.
- címkék:
- világûr
- bolygó
- bolygókutatás
- TESS
- NASA
- Címkefelhõ »
Golflabdát és pucér lányokat is vittek már a Holdra
Amióta az ember kijutott az ûrbe, azóta visz magával – sokszor titokban – különbözõ tárgyakat, emlékeket. Ezek között egészen elképesztõ dolgok is helyet kapnak: sonkás szendvics, fénykard és pénzérme is megfordult már a kozmoszban, de akadtak Holdon golfozó és erotikus modelleken szórakozó ûrhajósok is.
Aszteroidabecsapódásoktól védené meg a Földet egy új rendszer
Az Európai Ûrkutatási Hivatal (ESA) megkezdte a munkát az elsõ olyan bolygóvédelmi rendszer kiépítésén, amely aszteroidabecsapódásoktól védi a Földet.
Egerek az ûrben
Se-Jin Lee, a connecticuti Jackson Laboratórium munkatársa arra volt kíváncsi, mi történik az egerekkel a súlytalanság állapotában. A 2020. szeptember 8-án közreadott kép egy közönséges (felül) és egy genetikailag módosított egérrõl készült az intézet laboratóriumában, a Maine állambeli Bar Harborban augusztus 24-én.
Izmosak maradtak az ûrbe küldött kigyúrt egerek
Egy hónap után sem veszítették el izmaikat a Nemzetközi Ûrállomásra (IS) felküldött "kigyúrt", mutáns egerek.
- címkék:
- Nemzetközi Ûrállomás
- világûr
- izom
- egér
- Címkefelhõ »
Lehet, hogy idegen ûrhajó lépett a Naprendszerbe
Még 2018-ban egy titokzatos, szivarformájú objektum lépett a Naprendszerbe. Oumuamua névre keresztelték el, ami hawaii nyelven azt jelenti: „elsõként érkezõ távoli üzenet". Szokatlan formája és viselkedése miatt sokáig nem tudták eldönteni, milyen fajta égitest lehet, végül a kutatók az üstököseredet mellett tették le voksukat. Néhány tudós azonban vitatja ezt az elméletet, és egy mostanában megjelent új tanulmányban sokkal sci-fi-ízûbb teóriát vettek elõ: az objektum inkább hasonlít egy idegen civilizáció által tervezett ûreszközre, mint kozmikus jéghegyre.
Váratlan helyrõl érkezhetett az egyik legnagyobb csapás a Földre
Képzeljük el, hogy egy felrobbanó csillag fénye világítja meg az éjjeli égboltot. Páratlan látvány lenne, ami akár katasztrófához is vezethet; ha ugyanis elég közel van, akár egy tömeges kihalási esemény elõidézõje is lehet. Kutatók egy csoportja szerint a szupernóvák legalább egyszer már csapást mérhettek a földi életre.
Újból fogták az ûrbõl érkezõ titokzatos jelet
A világûrbõl érkezõ különös jel 161 naponta ismétlõdik – írja a Futurism.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- világûr
- rádiójel
- Címkefelhõ »
Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége
Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de elõtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.
Különös villanásokat látott a Jupiterhez közel repülõ szonda
Különleges, úgynevezett "sekély villámokat" figyelt meg a Jupiteren a NASA Juno ûrszondája. Ezek az elektromos kisülések alapvetõen különböznek a földi villámoktól - nem vízbõl, hanem ammónium-víz oldatból álló felhõkben jönnek létre. Az is kiderült, hogy a vad villámlások közben ammóniában gazdag jégdarabok keletkeznek, amiket pépes állaguk miatt "kásalabdáknak" (mushballs) neveztek el a kutatók. A szakértõk úgy gondolják, a kásalabdák csapdába ejtik a felsõlégköri ammóniát és vizet, majd azokat az atmoszféra alsóbb rétegeibe szállítják.
Rejtélyes fénygyûrût láttak az égen, most kiderült, mit találtak
Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepõen hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepõ a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdõjelezi jelenlegi tudásunkkat ...
Jeleket küldtek a Hold felé, az egyik váratlanul visszaérkezett
A NASA holdszondája, a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) 2009-ben állt Hold körüli pályára. Az eltelt több mint 10 év alatt a kutatók lézerrel lõtték annak tükrét, abban reménykedve, hogy a küldött fényjelek egyike egyszer visszaérkezik a Földre. Hosszú idõ elteltével törekvéseiket siker koronázta. Az új eredmény nemcsak a Holddal kapcsolatos méréseket teheti precízebbé, de egyúttal azt is megtudjuk, milyen környezeti tényezõk roncsolják az égi kísérõnkön hagyott eszközöket.