Különleges halott csillagot fedeztek fel a Tejútrendszeren kívül

Először sikerült halott neutroncsillagot felfedezni a Tejútrendszeren kívül. Az Európai Űrügynökség (ESA) közlése szerint egy gyenge mágneses mezővel rendelkező, izolált égitestről van szó.

Rejtély, hogyan keletkezhetett ez a galaxis

Eddig úgy tudtuk, hogy a galaxisok anyagának többségét a sötét anyag adja. Ehhez képest most találtak egy galaxist, amiben alig van sötét anyag, és a csillagászok egyelőre azt se értik, hogyan keletkezhetett ilyen egyáltalán.

Tudja-e, hogy ég a gyertya az űrben, ha nincsen gravitáció?

A Mir űrállomáson történt 1996-os tűzeset miatt fogott hozzá a NASA az égés mikrogravitációs környezetben történő folyamatának kutatásába. Korábban már történt egy másik tűztragédia is, amelynek három asztronauta esett áldozatául.

Tűzgolyóként érkezett vissza a Földre, csoda, hogy életben maradt

Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, kozmonauta, a világ első űrhajósa ötven éve, 1968. március 27-én vesztette életét repülőgép-balesetben.

Megrázó fogadtatás, hőhullámok és elviselhetetlen üresség

Új űrkutatási fejlesztő laboratórium és tesztlabor nyílt hétfőn Budapesten, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban.

Furcsa objektum lép ma a Föld légkörébe

Március 22-én fog a Föld légkörébe lépni az a mesterséges csillag, amelyet még január 21-én bocsátottak fel a világűrbe. A projektet sok kritika érte a tudomány képviselőinek részéről.

Mindenkit megdöbbentett, amit egy gyémánt belsejében találtak

Kutatók egy csoportja olyan új típusú jeget talált, amely a földkéregből származó gyémántokba van zárva. A jég-VII-ről korábban úgy hitték, csak a világűrben keletkezhet, és olyan égitesteken fordul kizárólag elő, mint az Europa.

Üzenet érkezett a korai univerzumból

Még csak 180 millió éves, szinte gyermek volt a világegyetem, amikor útnak indultak azok a rádiójelek, amelyeket most észlelt egy ausztrál csillagászati antenna. A hidrogéngáz eddigi legkorábbi üzenete szerint az univerzum még hidegebb hely volt akkoriban, mint gondoltuk.

Pusztító kitörés volt a szomszédos csillagrendszerben

A Földhöz legközelebb eső Naprendszeren túli bolygó nem egy olyan világ, amin jól éreznénk magunkat. Egy új kutatás szerint a Proxima b csillaga, a Proxima Centauri márciusban olyan erejű kifényesedést produkált, ami nagy energiájú sugárzással bombázta a körülötte keringő planéta felszínét.

Az univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegű galaxisokat

Az univerzum legnagyobb fekete lyukai gyorsabban nőnek, mint a galaxisukban formálódó csillagok, így végül a falánk fekete lyukak felfalják a nagy tömegű galaxisokat - állapította meg két egymástól független kutatás. Az eredmények a NASA Chandra röntgencsillagászati műholdja és más teleszkópok adatain alapulnak.

A Földbe csapódhat az űrbe küldött Tesla

Elég kicsi az esély arra, hogy egyszer a Földnek ütközik Elon Musk múlt héten felküldött űrverdája, ám ez a forgatókönyv sem zárható ki teljesen – állapította meg egy új tanulmány.

Magyarok nélkül a világűr meghódítása is nehezebb lett volna

Noha nem vagyunk űrnagyhatalom, azért jó pár konkrét berendezéssel, fejlesztéssel, kutatással járultunk hozzá a kozmosz megismeréséhez.

Magyarok nélkül az űr meghódítása is nehezebb lett volna

Belenéztek egy fehér törpecsillagba, nem hitték el, amit találtak

Kutatók egy csoportjának sikerült megbecsülniük egy fehér törpecsillag belső összetételét. Azt találták, hogy az égitest magja nagyobb tömegű és több oxigént tartalmaz annál, mint amit a korábbi modellek lehetségesnek tartottak. Az eredmények jelentősen befolyásolhatják a további asztrofizikai kutatásokat.

Földnek csapódik a Mennyei Palota

Heteken belül a Földnek csapódnak a 2016 óta nem működő Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kínai űrlabor részei űrszakértők becslései szerint.

Kideríthették, mi küldi felénk az univerzum legfurcsább rádiójeleit

A tudósok egy jelentős lépéssel közelebb jutottak ahhoz, hogy megfejtsék, honnan is erednek a világegyetem legrejtélyesebb jelenségei közé sorolt gyors rádiókitörések.

Soha nem látott anyag hullott az égből

1996-ban olyan kődarabot találtak Dél-Egyiptomban, ami alapos fejvakarásra késztette a kutatókat: az űrből származik, de nem hasonlít egyetlen korábbi meteorit maradványára sem, ráadásul a legújabb elemzések szerint olyan mikroásványokat tartalmaz, amik nemhogy a Földön, de még a Naprendszeren belül sincsenek jelen.

Mit keresnek növények és rovarok a Hold sötét oldalán?

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az űrverseny a tetőfokára hágott. Nemcsak Donald Trump tűzte ki célul, hogy ismét embert küld a Holdra, más országok és magánvállalatok is szeretnék a maguk eszközeivel meghódítani Földünk égi kísérőjét. Természetesen a versenytársak között van Kína is. Az ázsiai ország merész tervet tűzött ki maga elé: rovarokkal és növényekkel egyfajta helyi ökoszisztémát alakítana ki, ráadásul a Hold "sötét" oldalán. És ami még elképesztőbb: már most, 2018-ban elindítaná a hihetetlen küldetést.

Titokzatos űreszközt bocsátott fel a SpaceX

Csak Zuma kódnéven ismert, titokzatos űreszközt állított pályára a Föld körül vasárnap a SpaceX magáncég az amerikai kormány megbízásából.

A súlytalanságban növekszik a testhőmérséklet

A súlytalanságban jelentősen megnövekszik az asztronauták testhőmérséklete. Ennek fő oka, hogy az izzadság a világűrben nem párolog olyan jól, mint a Földön.

Megfejtették az univerzum legtitokzatosabb csillagának rejtélyét

Megfejtették az univerzum egyik legtitokzatosabb csillagának rejtélyét: nem fejlett földönkívüli civilizáció lakhelye, fényének titokzatos ingadozását vélhetően por okozza.

Ilyen ásványokat még nem találtak a Földön

Űrből származó ásványokat találtak a skóciai Skye-szigeten. Egy 60 millió évvel ezelőtti meteoritbecsapódás révén kerülhettek a Földre.

Idegen világba indulna a NASA űrhajója

A NASA egyik kutatócsoportja nem mindennapi tervet szövöget: 2069-ben egy olyan küldetést indítanának el, amely a Naphoz legközelebb eső, szomszédos csillagot célozza meg. A távoli, eddig ismeretlen régióba látogató űreszköz munkájának gyümölcsét mi már bizonyosan nem fogjuk élvezni, de az eredmények vitathatatlanul hatalmas lendületet adnának a tudomány fejlődésének.

Szerves pajzs védi a titokzatos csillagközi objektumot

A kozmikus sugaraknak való hosszú távú kitettség egy szerves anyagokban gazdag szigetelő réteget hozott létre a titokzatos csillagközi objektum, az Oumuamua felszínén. Ez a „pajzs" megvédte az égitest belső, jeges részét az elpárolgástól, amikor az a Nap közelében haladt el – írja a Nature Astronomy csillagászati szakfolyóirat.

Holdja lehet a New Horizons űrszonda következő célpontjának

A New Horizons űrszonda új célja, a MU69 nevű égitest körül kis hold keringhet a misszióban részt vevő tudósok friss felfedezése szerint.

New Yorkot is elpusztíthatta volna a semmiből feltűnt kisbolygó

Akár egy New York méretű várost is elpusztíthatott volna az az aszteroida, ami november 9-én száguldott el a Földtől alig 117 ezer kilométerre. A legijesztőbb, hogy a NASA csak az elhaladást követően észlelte az égitestet.

Tizenhárom milliárd fényévre tőlünk egy kozmikus szörny pusztít

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegű fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.

Üzenet érkezett a Naprendszeren túlról

A NASA Voyager-1 űrszondája a legmesszebbre jutott űreszköz, jelenleg 21 milliárd kilométerre jár a Földtől. Egyes hajtóműveit 1980 óta nem használta, most azonban ismét begyújtotta őket.

Jövőre megkezdődik a Hold gyarmatosítása

Egyre több startup próbálkozik az űr meghódításával. A kiaknázatlan terület komoly üzleti lehetőséget rejt azok számára, akik még időben beszállnak a versenybe. Ami régen szuperhatalmak közötti rivalizálásban teljesedett ki, az mára a magánvállalatok hadszíntere lett. Tehetős befektetők milliárdokat szánnak a következő években induló projektekre, annak reményében, hogy ők lesznek az elsők, akiknek sikerül majd valami újat létrehozni. A Moon Express nevű startup már jövőre landolhat a Holdon és ezzel kezdődik a második űrháború.

Óriási, potenciálisan veszélyes kisbolygó halad el mellettünk

Öt kilométer átmérőjű óriásaszteroida közelíti meg a Földet december 16-án – állítja a NASA.

Életet találtak az űrben, állítja egy kozmonauta

Baktériumokat találtak a Nemzetközi Űrállomás külső burkolatán, állítja egy orosz kozmonauta, aki szerint a mikroorganizmusok Földön kívüli eredetűek lehetnek. Állítása alapján a most talált mikroorganizmusok még nem voltak jelen a modulon az ISS 1998-as felküldésekor. A hangzatos felfedezés ellenére mindenki óvatossággal kezeli a bejelentést.

Botrány az új világvége jóslat körül, a NASA is megszólalt

David Morrison a NASA elismert kutatója. Valódi bolygókat tanulmányoz, és valódi felfedezéseket tesz a valódi világegyetemmel kapcsolatban. Ám az utóbbi időszakban valami más köti le a figyelmét: szüntelenül reflektálnia kell az utóbbi idők képtelenebbnél képtelenebb világvége jóslataira. Ezek egy képzeletbeli bolygóról, a Nibiruról szólnak, amely a Földdel ütközve mindent elpusztít. A „gond" csak az, hogy ha igaz az elmélet, ennek már párszor meg kellett volna történnie. Először 2003-ban jósolták meg a bolygó érkezését, aztán ez kitolódott 2012-re, majd miután nem következett be a várva várt apokalipszis, idén szeptember 23-ra módoosították ...

Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek

Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek a LIGO detektorai. Ezúttal két, a korábbiaknál kisebb tömegű fekete lyukak olvadtak össze.

Üzenetet küldtünk egy lakhatónak tűnő bolygóra

Üzenetet küldtek egy tőlünk 12 fényévre található csillagrendszerbe, ahol a feltételezések szerint életre alkalmas bolygók keringhetnek.

Hatmilliárd fényévre lévő kozmikus kígyót figyeltek meg

Egyfajta kozmikus nagyítóhatásnak köszönhetően sikerült megismerni egy hatmilliárd fényévre lévő gigantikus galaxis szerkezetét svájci kutatóknak.

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban. Vagyis a világűr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével.

Valami mozgott a halott égitest felszíne alatt

A Ceres törpebolygó felszíni képződményeinek keletkezése és belső szerkezetének evolúciója között szorosabb kapcsolat lehet, mint azt eddig feltételezték – állapította meg a Geophysical Research Letters című szakfolyóiratban megjelent új tanulmány.

Rejtett bolygók lehetnek a Naprendszer közelében

Kozmikus porfelhő-kiáramlást észleltek a Proxima b, a Naphoz legközelebbi csillagnál lévő, Föld-méretű bolygó környezetében. A nemzetközi kutatócsoport szerint több rejtett bolygó is felfedezésre vár.

Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie

Óriási planétát találtak az űrben. Ez önmagában nem lenne túl érdekes hír, ám a szóban forgó bolygó egy törpecsillag körül kering. A felfedezés alaposan felforgathatja mindazt, amit a bolygókeletkezésről ismerünk.

Valami nagyon furcsa dolog történik génjeinkkel az űrben

A NASA ikertanulmányának legújabb eredménye alapján a világűrben a DNS-metiláció – vagyis az örökítőanyag kémiai módosulása, ami befolyásolja a gének be- és kikapcsolását – jelentősen „felpörög". E megfigyelés nem csak a sejtműködésbe enged alaposabb bepillantást, de azt is megmutatja, hogyan alkalmazkodik az emberi test az űrbéli körülményekhez.

Tudta, hogy egy náci rakétáról készült a történelem első űrfotója?

Nem űrkutatási célra, hanem pusztításra fejlesztették ki, ám ennek ellenére a Harmadik Birodalom titkos rakétafejlesztési programjának csúcstípusa, az A4, vagy későbbi, ismertté vált nevén a V-2 egyfokozatú, folyékony hajtóanyagú ballisztikus rakéta lett az első olyan ember alkotta eszköz, amely átlépte az atmoszféra valamint a világűr egyezményes határát jelentő Kármán-vonalat, és kijutott a kozmoszba.

Űrhajók fekszenek az óceán mélyén

Legalább 260 űreszköz pihen a Csendes-óceán mélyén, távol a szárazföldtől.

Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés

A téridő fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelső észlelése tudománytörténeti jelentőségű eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világűr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetővé, amikről korábban nem is álmodozhattunk. Most az első észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhető jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...

A CIA mindent tudott a Szputnyik 1-ről

Az amerikai titkosszolgálat tudott a szovjet Szputnyik műhold 50 évvel ezelőtti felküldéséről - derült ki az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) frissen megnyitott aktáiból.

Bip-bip: a hang, amely sokkolta Amerikát

Hatvan éve, 1957. október 4-én bocsátották fel a Szovjetunióban a világ első mesterséges holdját, a Szputnyik 1-et, s ezzel megkezdődött az űrkorszak. A szovjet siker valósággal sokkolta az USA-t és jelentősen hozzájárult a NASA 1958-as megalapításához.

Közösen épít űrállomást Oroszország és az USA

Oroszország is részt vesz a Hold körül keringő amerikai űrállomás, a Deep Space Gateway építésében - jelentették be az ausztráliai Adelaide-ben.

Ausztráliának is lesz saját űrügynöksége

Ausztrália a helyi űripar hosszú távú fejlesztési programjának keretében nemzeti űrhivatalt hoz létre.

Tiltott helyek a Marson, ahol nem kutakodhat senki

Van egy nagyon kicsi, ám mégsem teljesen elhanyagolható esélye annak, hogy a Marson egykor megtalálható volt az élet egyszerű formája, ami (részben) akár ma is jelen lehet a vörös bolygón. Ha ez így van, akkor léteznek olyan területei a planétának, amelyeket tilos meglátogatni. Ezek az úgynevezett „speciális régiók".

17 milliárd kilométerre vitte az emberiség üzenetét a Voyager-2

Negyven éve, 1977. augusztus 20-án Föld körüli pályára állt a világ eddigi legsikeresebb űrszondája, az amerikai Voyager-2, az egyedüli űrjármű, amely a Naprendszer mindkét jégóriását, az Uránuszt és a Neptunuszt is meglátogatta.

Üzenetet küldünk a legtávolabbi űrszondának

A nagyközönség bevonásával küld rövid üzenetet a negyven évvel ezelőtt útnak indított Voyager-1 űrszondának a NASA.

Befuccsolt az orosz mesterséges csillag

Nem nyíltak ki az orosz Majak űrszonda vitorlái, ami mesterséges csillagként világított volna az éjszakai égbolton. A kudarcot a szatellitet tervező orosz kutatók is elismerték.

Nagyon közel halad el a Föld mellett egy házméretű aszteroida

Egy házméretű aszteroida fog elhaladni a Föld mellett mintegy 44 ezer kilométernyi távolságban, a Hold röppályáján belül - közölte az Európai Űrügynökség (ESA).

Bolygóvédő állást hirdetett a NASA

Bolygóvédő állást hirdetett az amerikai űrkutatási hivatal: a felügyelőknek az idegenektől kell megóvniuk a Földet.

Feltérképezték a fényenergia eloszlását a Tejútrendszerben

Első alkalommal számolta ki a Tejútrendszerben lévő teljes fényenergia eloszlását egy nemzetközi kutatócsoport, ezzel betekintést nyertek a galaxis felépítésébe és új információkat szereztek arról, hogyan alakulnak ki csillagok olyan spirális galaxisban, mint amelynek a Föld is része.

Nem vettünk észre időben egy Földet súroló aszteroidát

A múlt héten viszonylag közel haladt el egy aszteroida a Föld mellett. Az égitestet csak három nappal az elhaladása után sikerült észlelni, ez pedig jól jelzi, milyen veszélyeket jelenthetnek világunkra a felénk száguldó kisbolygók – írja az IFL Science tudományos portál.

Mesterséges objektumok küldhették a rejtélyes földönkívüli jeleket

Idén májusban különös jelek érkeztek egy 11 fényévnyi távolságban lévő csillag felől. A szignálok annyira különleges tulajdonságokkal rendelkeztek, hogy több kérdés is felmerült eredetüket illetően, így persze az is, hogy esetleg földönkívüli civilizáció küldhette őket. A további vizsgálatoknak köszönhetően azonban úgy tűnik, most kiderült az igazság, ami ismét lelombozhatja az ufóhívőket.

Megindult a harc a Holdért

Egyre több nemzet és vállalat tervezi kiaknázni a Hold ásványkincseit, köztük egy, a Földön igen ritka Hélium izotópot. Azonban az emberiség még csak gyerekcipőben jár nem csak az űr meghódítása, hanem az űrre vonatkozó jogalkotás és a felelősségvállalás terén is.

Íme a megoldás, hogyan lehetne eltakarítani az űrszemetet

A Föld körül keringő űrhulladék komoly veszélyt jelent berendezésekre és űrhajósokra egyaránt, de mikrogravitációban és vákuumban nem egyszerű feladat a szemétszedés. Amerikai kutatók gekkótalpú robottal ragadnák meg a száguldó törmeléket.

Két hét múlva fényes piramis jelenik meg az égen

Két hét múlva egy nagyon érdekes műholdat küld az űrbe egy orosz amatőrcsillagász csoport: egy mesterséges csillagot, ami az éjszakai égbolt egyik legfényesebb objektumává válik.

Ilyen fekete lyukakat még nem sikerült megfigyelni

Példátlan eredményt értek el amerikai csillagászok: az objektumok által kibocsátott rádióhullámok segítségével először sikerült két egymás körül keringő fekete lyukat megfigyelniük. Az eredmény – a gravitációs hullámokat érzékelő LIGO detektorral együtt – a fekete lyukak kutatásának új dimenzióit nyithatja meg – írja az IFL Science tudományos hírportál.

Négy és fél milliárd éves meteoritot találtak Hollandiában

Fontos utalásokat tartalmazhat a Naprendszer létrejöttéről az a négy és fél milliárd éves meteorit, amelyet Hollandiában találtak.

Egy lépéssel közelebb a második Föld megtalálásához

219 új bolygójelöltet tartalmaz a NASA Kepler űrteleszkópjának most nyilvánosságra hozott friss katalógusa. A potenciális planéták közül 10 Föld-nagyságú, ráadásul csillaguk lakhatósági zónájában keringenek, ami azt jelenti, hogy a folyékony víz jelenléte sem kizárható rajtuk.

Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját

1200 kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.

Kisarjadtak az ötezer éves ciprusfa űrben járt magjai

Kisarjadtak egy ötezer éves kínai ciprusfának a magjai, amelyeket tavaly kínai űrhajósok magukkal vittek a világűrbe.

Orosz rakétával ment az űrbe az amerikai műhold

Orosz Proton-M hordozórakétával bocsátották fel az Echostar 21 amerikai távközési műholdat a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból - közölte a Roszkoszmosz orosz űrügynökség.

Évek óta először jár visszatérő űrjármű a Nemzetközi Űrállomáson

Az amerikai űrsiklók leszerelése óta most először jár visszatérő űrjármű a Nemzetközi Űrállomáson, miután hétfőn sikeresen megérkezett az űrállomásra a SpaceX Dragon nevű szállítóhajója.

Egészséges egerek lettek az űrben járt spermából

Egészséges egéregyedek fejlődtek ki petesejtek megtermékenyítése után abból az egérspermából, amely kísérleti céllal kilenc hónapot töltött a világűrben - jelentették be japán kutatók hétfőn az Egyesült Államokban.

A víz lesz a világűr új olaja

A közel-keleti olajhatalmak jelentős erővel bírnak a Föld energiapiacán. Most azonban egyes elemzők már arra számítanak, hogy a térség országai a világűr energiaforrásaira is lecsaphatnak.

Űrhamburgert eszik a fiatal csillag

Először figyeltek meg a csillagászok egy fiatal bébicsillagot, amint egy hamburgerszerű, porból álló képződményt eszik.

A Holdra tartottak, de egy rémálomba érkeztek

Az Apollo-13 az Egyesült Államok holdprogramjának hetedik küldetése volt, egyben a harmadik leszállási kísérlet, amely végül nem valósult meg. A cél ismételten a Hold meghódítása lett volna egy új felszíni forma meglátogatásával. Egy hibás oxigéntartály miatt azonban az egyszerű sétagaloppnak induló misszió 1970. április 14-én a túlélésért folytatott küzdelemmé vált.

Hatalmas aszteroida közelít felénk

Egy három éve felfedezett, viszonylag nagy aszteroida fog elhaladni "nagyon közel" a Föld mellett április 19-én – jelentette be a NASA.

Lehetségessé válhat a marsi krumplitermesztés

Sikerült krumplit növeszteni a Marson uralkodó kegyetlen körülményeket szimuláló limai laboratóriumban.

Megtalálták az eddigi legmasszívabb barna törpét

Rekorder barna törpét talált egy nemzetközi kutatócsoport: az égitest az eddig ismert legtisztább és legnagyobb tömegű barna törpe.

Magyar kutató fejtheti meg a távoli kozmikus korongok titkát

A csillagok születése sokáig rejtélynek számított a tudomány előtt, és csak a közelmúlt technikai fejlődése tette lehetővé, hogy elkezdtük alaposabban megismerni e fényes objektumok életének legelső pillanatait. A kutatási területtel sok szakember foglalkozik világszerte, köztük dr. Kóspál Ágnes csillagász, akinek munkáját március 23-án rangos díjjal ismerte el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Hogyan lehet a csillagok világra jöttét megfigyelni, mit árulnak el a körülöttük lévő hatalmas korongok furcsaságai, és milyen műszerek vannak a tudósok segítségére? Többek között erről kérdeztük a díjazott csillagászt.

Senki sem tudja, mi lehet az űr sötétjében bujkáló valami

Az űr sötétjében bolyong magányosan egy objektum, amelyről mostanáig a csillagászok azt hitték, egy bolygó, amely valamilyen módon kivetődött a neki otthont adó naprendszerből. A legújabb megfigyelések azonban kétségbe vonják ezt az elképzelést. A tudósoknak egyelőre fogalmuk sincs, mi is lehet valójában a rejtélyes égitest.

Nagyon közel haladt el mellettünk egy kisbolygó

Egy apró aszteroida száguldott el a Föld mellett a múlt héten. Nagyon közel volt, de mérete miatt nem jelentett veszélyt.

Nem lesz móka és kacagás az első Hold-túra

Szűnni nem akaró hányinger, felpuffadt arc, állandó vizelési inger – bár az űrturizmus kétségtelenül látványos kikapcsolódási forma, az egy hétig tartó, Hold körüli kaland korántsem lesz olyan kellemes élmény, mint azt a leendő utasok hiszik. Szakértők mesélnek a várható egészségügyi hatásokról, illetve kockázatokról.

Jóval gyakoribb a kozmikus kannibalizmus, mint hitték

Az eddig véltnél jóval gyakoribb a kozmikus kannibalizmus, a csillagok százszor gyakrabban esnek szupernagy tömegű fekete lyukak áldozatául.

A SpaceX már a jövő év végén űrturistákat küld Hold körüli útra

A SpaceX már a jövő év végén űrturistákat küld Hold körüli útra

Megvan az eddig ismert legfényesebb és legtávolabbi pulzár

Az univerzum eddig ismert legfényesebb, legtávolabbi pulzárjára bukkant az Európai Űrügynökség az XMM Newton röntgencsillagászati műhold segítségével: a gyorsan forgó neutroncsillag ezerszer fényesebb annál, mint amennyire azt eddig lehetségesnek hitték.

Nagy bejelentésre készül a NASA

Sajtótájékoztatót hívott össze szerdára a NASA. A bejelentéssel kapcsolatban egyelőre csak annyit tudni, hogy az a Naprendszeren túli bolygók kutatásával kapcsolatos.

Churchill és a földönkívüliek: elfeledett kézirat került elő

Messzi-messzi galaxisok, távoli bolygók, idegen létformák – témakörök, amikkel napjaink kutatói már aktívan foglalkozhatnak, hála legkorszerűbb kutatóeszközeinknek. A földön kívüli élet létezésének lehetősége nemcsak napjaink emberét izgatja, már a 19. században felkapottá vált, egy tévedésen alapuló csillagászati „felfedezés" miatt. Még a legendás államférfi, Winston Churchill fantáziáját is megmozgatta a kérdés, aki esszéjében tudósokkal vetekedő módon fejtette ki véleményét a messzi világokról és az azokon létező lehetséges élőlényekről. Az ezt taglaló tizenegy oldalas kéziratot – amelyet egy amerikai múzeum magángyűjteményében ttaláltak ...

Szobrot akar küldeni a Holdra egy párizsi művész

Virágot formázó szobrot akar a Holdra küldeni Anilore Banon párizsi művész. A floridai űrközpontból szombaton indul útnak a modellel a Nemzetközi Űrállomásra egy teherűrhajó (ISS), ahol tesztelik majd azt, hogyan viselkedik az anyag az űrben.

Halálos szuperbaktériumokat küldenek a Nemzetközi Űrállomásra

Antibiotikumoknak ellenálló, halálos szuperbaktériumot készülnek felküldeni a tudósok a SpaceX vállalat rakétájával a Nemzetközi Űrállomásra. A cél az, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a kórokozóra a mikrogravitációs környezet. 

Védelem nélkül maradtak életben az űrben

Primitív algákról derült ki, hogy komolyabb védelem nélkül is képesek több hónapon át életben maradni az űrben.

Ismét megközelít minket a zölden fénylő égitest

Rendkívül fényes lesz szombaton a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova néven ismert üstökös – írja a Seeker.com.

Drámai csillaghalál a Hubble felvételén

Az 5000 fényévre található Záptojás-köd (angolul Calabash Nebula) látványosan mutatja be egy Naphoz hasonló tömegű csillag haláltusáját – írja a Phys.org tudományos portál. A Hubble nemrég készült felvételén az látható, amint a vörös óriás állapotában lévő csillag ledobja magáról külső gázrétegeit, és ennek nyomán lassan planetáris köd képződik. A kilövellt anyag a felvételen sárga színű, és közel egymillió kilométer per órás sebességgel mozog a világűrben. Az ilyen események csillagászati értelemben véve „gyorsan" lejátszódnak, ezért nehéz lencsevégre kapni őket.

Ha ránk szakad az ég, nekünk harangoztak

Jelenleg nem tudnánk megvédeni a bolygót egy esetleges aszteroidabecsapódástól. E vészjósló vélemény nem aggodalmaskodó laikusoktól, hanem egyenesen az amerikai űrügynökségtől származik. Egy veszélyes égitest megtalálására, eltérítésére vagy megsemmisítésére alkalmas űrszerkezet megépítéséhez több évre és nem kevés pénzre van szükségünk, így nem csoda, ha a Föld megóvásához szükséges technika kifejlesztése csak döcögősen halad. Ráadásul előbb meg kellene találni a legveszélyesebb űrsziklákat.

Töretlenül folytatja útját a Hold felé a Puli

Annak ellenére, hogy már nem vesz részt a világ egyik legjelentősebb technológiai versenye, a 30 millió dollár összdíjazású Google Lunar Xprize fődíjáért vívott harcban, a Puli Space magyar űrprojekt töretlenül folytatja útját a Hold felé: a jelenlegi állás szerint a Puli 2019-ben indul útnak az Astrobotic nevű amerikai vállalat Peregrine leszállóegységén.

Új módszerrel mérték a világűr kiterjedésének arányát

Új módszerrel mérte az úgynevezett Hubble-állandót, vagyis az univerzum tágulásának arányát egy nemzetközi kutatócsoport.

Csillagközi hancúrozások: űrbeli szexjelenetek a filmvásznon

A már mozikban futó Utazókban egy csillagközi járaton Jennifer Lawrence és Chris Pratt között szövődik szenvedélyes viszony — mi pedig kihasználtuk az apropót arra, hogy utánanézzünk: korábban kik és hogyan bújtak már össze emlékezetes módon az űrben játszódó filmekben?

A sötét anyag megöli a galaxisokat

Közelebb kerültek a galaxisok halála titkának megfejtéséhez ausztrál kutatók: úgy vélik, a sötét anyag is felelős lehet a galaxisok elhalásáért.

Baljós égi vándor viseli a híres csillagász nevét

Kétszázhetvenöt éve, 1742. január 14-én halt meg Edmond Halley angol csillagász, fizikus, az egyik leghíresebb üstökös pályájának kiszámítója. Hosszú élete során volt hajóskapitány, egyetemi professzor, királyi csillagász, a Royal Society titkára és a pénzverde vezetője, ő tervezte az első búvárharangot, összeállította az első meteorológiai térképet és az első halálozási statisztikát.

Saját kivégzése adott erőt a tudomány popikonjának

75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevéről a legtöbb embernek valószínűleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az ősrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztő munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bővelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.

Azonosítatlan objektum közelíti meg a Földet

Jövő hónapban viszonylag közel lesz a Földhöz egy rejtélyes objektum. Tulajdonságai annyira szokatlanok, hogy egyelőre még a NASA szakemberei sem tudják, mi is tart felénk. 

Üzenetet küldenének egy Naprendszeren kívüli bolygóra

Egy amerikai szervezet azt tervezi, hogy üzenetet küld a Földhöz legközelebb található exobolygóra, a Proxima b-re. A kutatók azt remélik, hogy ha a planétán létezik intelligens civilizáció, válaszolni fog a küldött jelre és idővel létrejöhet egy konstruktív „párbeszéd".

Háború is kitörhet, ha nem teszünk ellene valamit

A globális felmelegedés és az óceáni szemétszigetek jelentette probléma mellett az átlagember vélhetően könnyen átsiklik ama tény felett, hogy bizony a kozmoszon is „ott hagyjuk a kezünk nyomát". Ez azért jelent gondot, mert az egyre gyarapodó űrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos űrtevékenységet: mivel az egyes darabok elképesztő sebességgel keringenek, egy apró tárgy is végzetes lehet, ha egy űrhajóval vagy űrállomással – ne adj' isten űrhajóssal - találkozik. Ötletek és tervek már vannak a probléma megoldására, a gyakorlati megvalósítás viszont még várat magára.

Drágakőfelhők egy óriásbolygón

Drágakőként tündöklő felhőket sodornak egy távoli bolygó vad szelei. Egy új tanulmány a HAT-P-7b nevű planéta légkörének felső részét vizsgálta meg tüzetesebben – írja a Space.com.

Az első képek a Szaturnusz gyűrűiben lubickoló Cassinitől

Megérkeztek az első felvételek a földi irányítókhoz a Szaturnusz gyűrűiben újra és újra alámerülő Cassini űrszondától - írta a BBC News csütörtökön.

Megfigyelték a legapróbb aszteroidát

Nem mindennapi eredményt értek el csillagászok: egy mindössze 2 méter átmérőjű aszteroidát sikerült részletesen megfigyelniük.