Világegyetem
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Univerzum
- Õsrobbanás
- világûr
- galaxis
- csillagászat
Olyan ütemben tágul az univerzum, hogy erre a modern fizika sem tud választ adni
Alapjaiban változtathatja meg az ûrkutatást és a csillagászatot az a felfedezés, amelyrõl most közölt friss információkat a NASA. Az amerikai szervezet gigászi adatelemzési munka eredményérõl számolt be, és jelenleg a tudósok sem tudják, mihez kezdjenek az egymásnak ellentmondó számokkal.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A Nagy Összeomlás: hamarosan az egész világ elpusztulhat
Az általunk ismert univerzum a mintegy 13,8 milliárd éve bekövetkezett õsrobbanás után alakult ki. A világegyetem a „Nagy Bumm" óta folyamatosan és ráadásul gyorsulva tágul, ami csillagászati megfigyelésekkel alátámasztott tény. Az einsteini modell szerint a tágulás, vagyis az univerzum felfúvódása végtelen folyamat, amit viszont az Amerikai Tudományos Akadémia szaklapjában, a PNAS-ban egy most publikált tanulmány megkérdõjelez.
Sokkolta a fizikusokat egy kísérlet, minden borulhat, amit az univerzumról gondolunk
Egy évtizednyi mérés után a tudósok bejelentették, hogy a W bozon nevû elemi részecske tömege lényegesen nagyobb, mint ahogy az elméletekben leírták, ez pedig alapjaiban rázza meg az univerzum mûködésérõl alkotott elképzelést.
A Svábhegyi Csillagvizsgálóba érkezik a Tapintható Univerzum kiállítás
A Svábhegyi Csillagvizsgálóban március 13-án ingyen látogatható a Tapintható Univerzum címû kiállítás; az egynapos tárlaton 90, tapintható, domborított, egyedileg fejlesztett modellen keresztül ismerhetik meg a vak és gyengénlátó látogatók a Naprendszer égitesteit - olvasható a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont az MTI-hez eljuttatott közleményében.
- címkék:
- világûr
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Rémisztõ elõrejelzés: üstökösök fogják bombázni a Földet
Néhány tízezer év múlva az emberiség ûrszondái megérkeznek a legközelebbi csillagokhoz, a Naprendszerben pedig megnövekedhet a veszélyes becsapódások száma. Ezek ellen akkor talán lehet már védekezni, hosszabb távon azonban nincs esély a Földön maradásra. Bemutatjuk, mire számíthat az emberiség a távoli jövõben.
Mi van ott, ahol vége a világegyetemnek?
A 20. század nagy csillagászati felfedezései, valamint Albert Einstein 1905-ben publikált speciális, továbbá az ebbõl továbbfejlesztett általános relativitáselmélete teremtették meg az univerzum jelenleg elfogadott modelljét. Mai ismereteink szerint 13,8 milliárd éve az õsrobbanással jött létre a táguló univerzum egy gravitációs szingularitásból, ami elõtt nem létezett sem a tér, sem pedig az idõ. Az õsrobbanás-elméletbõl vezethetõ le, hogy a jelenleg ismert univerzum miért térhet el mind a múltbeli, mind pedig a jövõbeli állapotától. A véges, de határtalan és táguló univerzumot leegyszerûsítve úgy kell elképzelni, mint egy felfújóddó ...
- címkék:
- Edwin Hubble
- Albert Einstein
- téridõ
- vöröseltolódás
- táguló világegyetem
- speciális relativitáselmélet
- párhuzamos univerzumok
- téridõ görbület
- térelmélet
- galaxisok
- Világegyetem
- kozmológia
- fénysebesség
- multiverzum
- gravitáció
- Univerzum
- Õsrobbanás
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- Címkefelhõ »
Felfedeztek két õsi galaxist
Új megfigyelési módszerek segítségével fedeztek fel két õsi galaxist csillagászok. A Chilében lévõ ALMA obszervatórium segítségével nyertek betekintést a 13,8 milliárd éve keletkezett univerzum korai kozmikus idõszakába.
Tízmilliárd éve történt robbanás fog ismét feltûnni az égen
A Szupernóva Requiemnek nevezett robbanás egy õsi csillag tízmilliárd ezelõtti megsemmisülése, aminek fénye elõször 2016-ban jutott el hozzánk, akkor a Hubble ûrteleszkóp észlelte az eseményt. A jelenséget 2037-ben ismét meg lehet majd figyelni, ez a furcsaság pedig az úgynevezett gravitációs lencsének köszönhetõ – írja a Live Science.
KVÍZ: Mennyit tudsz az univerzumról?
Az egyik legizgalmasabb téma az ûr és az ûrkutatás, a körülöttünk lévõ világ felfedezése. Annak ellenére, hogy az emberek már régóta igyekeznek adatokat gyûjteni róla, nagyon keveset tudunk. Teszteld tudásod, te mennyire ismered az univerzumot!
Több ezer bolygóról figyelhetik most is a Földet
Összesen 2034 olyan csillagrendszert azonosítottak az Amerikai Természettudományi Múzeum és a Cornell Egyetem kutatói, ahonnan kiválóan rá lehet látni a Földre. Ezek ráadásul nagyon közel vannak hozzánk.
Furcsa robbanást észleltek az ûrben, a kutatók sem értik, mi történt
Minden eddiginél részletesebben figyeltek meg gamma-kitörést a csillagászok. Az eredmények elemzése során egy egészen váratlan dologra bukkantak.
Újabb részletek derültek ki az õsrobbanásról
Az õsrobbanás eddig ismeretlen részleteit tárja fel egy új kutatás: a Koppenhágai Egyetem szakembereinek tanulmánya a kezdetekbe, a kvark-gluon plazma nevû anyag tulajdonságaiba enged betekintést.
Ezek a teleszkópok fejthetik meg az õsrobbanás utáni elsõ idõszak rejtélyeit
Az Õsrobbanás utáni idõkbõl érkezõ fotonok mind a távoli infravörös tartományban vannak, viszont ezeket nem lehet a Föld felszínérõl megfigyelni. A feladat mindössze annyi, hogy a légkör tetejére egy futballpálya méretû ballonnal fel kell bocsátani egy teleszkópot, és az abszolút nulla fok közelébe kell hûteni. Nem bonyolult, igaz?
Kísértetiesen emlékeztet egymásra az agy és az univerzum
Meglepõ tanulmányt írt a Bolognai Egyetem asztrofizikusa, Franco Vazza, és a Veronai Egyetem idegsebésze, Alberto Feletti; a kutatók szerint a természet két legbonyolultabb struktúrája, az emberi agy idegsejtjeinek hálózata, és az univerzum galaxisainak kozmikus hálózata feltûnõen hasonlít egymásra – tudósít az EurekAlert tudományos hírportál.
- címkék:
- agy
- Univerzum
- idegsejt
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Vajon léteznek más világok? A szuperhúrelmélet rejtélye
Az átlagember számára az univerzum a csillagok, a galaxisok, valamint minden egyéb más, a teret kitöltõ anyag illetve energia egyetlen nagy egységet alkotó összessége. Egyes elméleti fizikusok viszont úgy vélik, hogy az általunk ismert világegyetem csupán egy sokkal, de sokkal nagyobb egységnek, a multiverzumnak alkotja az egyik parányi szeletét.
Sötét energiából áll az univerzum legnagyobb része
A Kaliforniai Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben: az univerzum 31 százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia.
Valamilyen rejtélyes folyamat zajlik a világegyetemben, és aranyat termel
A nehéz elemek, például a nemesfémek létét a neutroncsillagok ütközéseinek köszönhetjük – tartja a kurrens elmélet. Viszont valami hibádzik a matekban, mert az ütközõ neutroncsillagok nem termelhettek annyi aranyat, amennyi van ma a világegyetemben.
Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége
Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de elõtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.
Rejtélyes fénygyûrût láttak az égen, most kiderült, mit találtak
Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepõen hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepõ a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdõjelezi jelenlegi tudásunkkat ...
Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba
Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.
Elkészült a világegyetem minden eddiginél nagyobb 3D-s térképe
A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport - számolt be róla a Swissinfo.ch svájci hírportál.
Elõször figyeltek meg óriásbolygót fehér törpecsillag közelében
Elõször figyeltek meg óriásbolygót fehér törpecsillag közelében. A felfedezést az Európai Ûrügynökség (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjával tették - adta hírül az MTI.
Nincs magyarázat arra, amit az ûrben láttak
A több millió fényévre található galaxisokat egy láthatatlan, masszív intergalaktikus struktúra köti össze egymással.
Már az univerzum csecsemõkorában léteztek óriás galaxishalmazok
Az eddig megfigyelt legöregebb, több mint 13 milliárd éves galaxis-protohalmazra bukkant tudósok egy nemzetközi csoportja. A felfedezés közelebb vihet a világegyetem keletkezésének megismeréséhez.
Láthatatlan galaxisok tömegeit fedezték fel
Harminckilenc, korábban láthatatlan, hatalmas õsi galaxist fedeztek fel japán kutatók. Ez az elsõ eset, hogy ennyi galaxist fedeznek fel egyszerre.
- címkék:
- galaxis
- világûr
- Univerzum
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Nincs jele földönkívüli intelligens életnek a szomszédos csillagrendszerekben
Egyelõre nem hozott eredményt a földönkívüli intelligens élet keresését (SETI) célzó eddigi legátfogóbb program, amelynek keretében 1327 szomszédos csillagrendszerben kutattak intelligens földönkívüliek után a szakemberek – írja a LiveScience címû ismeretterjesztõ hírportál.
Megtalálták az univerzum legrégebbi molekuláját
Kimutatták az ûrben az univerzum legrégebbi, az õsrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.
Több mint tízezer fémben szegény csillagjelöltet találtak
Több mint tízezer, fémben szegény csillagjelöltet találtak kínai csillagászok. Ez segíthet megismerni a korai univerzumot és az elsõ csillagok és galaxisok kialakulását.
- címkék:
- Univerzum
- csillag
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Az óriástávcsövet is próbára tette a hatalmas erejû kitörés
Másodszor is sikerült ismétlõdõ rádiókitörést észlelni, a felfedezés egy kanadai kutatócsoporthoz köthetõ.
Létezik a világunknak egy tükörképe, ahol az idõ visszafelé halad
Az univerzumnak létezik egy tükörképe, ahol az idõ nem elõrefelé, hanem visszafelé halad – írja egy most megjelent új tanulmány. Ez az anti-univerzum az õsrobbanás elõtt létezett.
- címkék:
- Univerzum
- idõ
- Õsrobbanás
- tér
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Újraalkották az õsrobbanás elsõ teremtményét
Kutatók egy csoportja olyan apró, ultraforró anyagcseppeket hozott létre, amik a korai univerzumot építették fel. Háromféle alakzatban és méretben sikerült elõállítani õket: körökként, ellipszisekként és háromszögekként.
Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet
Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus fõnyereményt: rövid idõn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejû kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik õket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseirõl a felfedezést tevõ csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.
Láthatatlan fénytõl izzik a világegyetem
Az ESO VLT távcsõegyüttesének MUSE mûszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetõvé tette a halvány hidrogénfelhõk Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.
Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélõje
Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai idõszakában született.
Azt hitték megoldották a sötét anyag rejtélyét, de tévedtek
Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tûnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.
Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag
Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkezõ anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthetõ egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelû objektum olyan bivalyerõs mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelõre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésrõl a Nature magazinban publikált tanulmány vezetõ szerzõjét kérdeztük.
Csillagok háborúja a por ellen
Az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb ködérõl, a Carina-ködrõl az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában mûködõ VISTA távcsõvel készítettek gyönyörû felvételt. Az infravörös tartományban észlelõ VISTA a ködöt kitöltõ forró gázon és sötét poron áthatolva csillagok miriádjait mutatja meg nekünk, éppen most születetteket és a haláltusájukat vívókat is.
Egy miénknél õsibb univerzum nyomaira találhattak rá
Az égbolt örvénylõ mintái olyan fekete lyukak jelei lehetnek, amelyek egy, az Õsrobbanást megelõzõ világegyetembõl származnak – állapították meg kutatók egy új tanulmányban.
Óriási erejû jel érkezett az ûr mélyérõl, akár idegenek is küldhették
Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világûr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezõk által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.
Azonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehet
A csillagászok már sok ezer, Naprendszeren túli bolygót találtak, nehéz ezek közül kimazsolázni, melyiken lehet élet, és melyiken nem. Éppen ezért egy friss kutatásban a tudósok új módszerrel próbálkoznak, ami akár sikerre is vezethet.
Megvan a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó része
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtõzködõ hagyományos anyagának eddig hiányzó utolsó részét.
Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?
Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezsõ, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.
Az univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászok
Egy 13,28 milliárd fényévre lévõ galaxisban az õsrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Megtalálták a világegyetem legfalánkabb bestiáját
Az univerzum leggyorsabban növekvõ óriási fekete lyukát fedezték fel, amely kétnaponta a Napénak megfelelõ tömeget nyel el - jelentették kedden ausztrál csillagászok.
Egy második õsrobbanás hozza el a világegyetem pusztulását
Világegyetemünk úgy érhet véget, ahogy született: egy hatalmas, mindent elsöprõ, óriási robbanással – derítették ki a Harvard Egyetem fizikusai.
Stephen Hawking szerint ez lehetett a világegyetem születése elõtt
A 76 éves korában meghalt Stephen Hawking nem csupán egy világhírû kutató volt, de egyúttal profi tudománykommunikátor is, aki igyekezett közelebb hozni az emberekhez az elméleti fizika sokszor kibogozhatatlanul bonyolult világát. Egyik utolsó tévés szereplése során azt vázolta Neil deGrasse Tyson asztrofizikusnak (aki szintén neves ismeretterjesztõ), hogy mi lehetett a világegyetem kezdetét jelentõ „Nagy Bumm" elõtt.
A korai univerzumból érkezett jelet fogott egy rádióantenna
Az univerzum legelsõ csillagainak korát sikerült meghatározniuk a kutatóknak abból a gyenge jelbõl, amelyet egy ausztrál rádióantenna fogott a napokban.
Üzenet érkezett a korai univerzumból
Még csak 180 millió éves, szinte gyermek volt a világegyetem, amikor útnak indultak azok a rádiójelek, amelyeket most észlelt egy ausztrál csillagászati antenna. A hidrogéngáz eddigi legkorábbi üzenete szerint az univerzum még hidegebb hely volt akkoriban, mint gondoltuk.
Megpillantották az univerzum legelsõ csillagait
Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésû antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát, amelyek megvilágították a sötétségben lévõ világegyetemet az õsrobbanás után - közölték amerikai kutatók a Nature címû tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.
Az univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegû galaxisokat
Az univerzum legnagyobb fekete lyukai gyorsabban nõnek, mint a galaxisukban formálódó csillagok, így végül a falánk fekete lyukak felfalják a nagy tömegû galaxisokat - állapította meg két egymástól független kutatás. Az eredmények a NASA Chandra röntgencsillagászati mûholdja és más teleszkópok adatain alapulnak.