Meglepő helyen bukkantak az angolszász város nyomaira

Az Archaeology South-East régészei a szász kori Lundenwic város nyomaira bukkantak londoni Nemzeti Galéria alatt. Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, a római Britannia összeomlását követően Londoninium (London) romba dőlt és a Krisztus utáni 5. században elhagyatottá vált.

Csaknem kétezer éves rúnaírást fedeztek fel dán régészek

Dán régészek egy csaknem kétezer éves rúnaírásos feliratot fedeztek fel egy késen - jelentette be hétfőn az Odense-i Múzeum.

A vikingek fogromlástól szenvedtek

A svédországi vikingek fájdalmas fogproblémáktól szenvedtek ás alkalmanként próbálták kezelni, egy a PLOS ONE magazinban december 13-án publikált tanulmány szerint. - írja a phys.org.

Megtalálhatták az eddig elveszettnek hitt, legendás viking települést

Dr. Wojciech Filipowiak lengyel régész, a Lengyel Tudományos Akadémia Régészeti és Etnológiai Központjának munkatársa azt állítja, hogy megtalálta Jomsborg elveszett viking települését Wolin szigetének közelében, a Balti-tengeren.

Különleges, húszméteres viking hajót fedeztek fel

A régészek egy húsz méter hosszú viking hajót fedeztek fel a norvégiai Karmoy-ben található Salhushaugen temetkezési halom feltárása során. A területet több mint egy évszázaddal ezelőtt először vizsgálta Haakon Shetelig régész, ám az akkori ásatások során nem találtak bizonyítékot arra, hogy egy hajót temettek volna itt el. Ezért is lepte meg annyira a felfedezés a kutatókat.

Egy ősi hajó rejtőzött a kocsma parkolója alatt

A Nottinghami Egyetem régészek egy angliai kocsma parkolója alatt eltemetett hajót vizsgálnak, amire Virralban bukkantak. A vízi közlekedési eszközt először 1938-ban fedezték fel a munkások a meolsi Railway Inn pub területén, akik akkor részben feltárták azt. Több feljegyzést és vázlatot készítettek, majd újra betemették. További régészeti vizsgálatokat azóta nem végeztek itt. Egészen mostanáig.

Nem várták védtelenül a viking támadásokat az angolszász szerzetesek

A Readingi Egyetem Régészeti Tanszékének kutatói által készített új tanulmány szerint az angolszász szerzetesi közösségek sokkal jobban ellen tudtak állni a viking támadásoknak, mint azt korábban vélték.

Egy igen ritka genetikai komponenst azonosítottak Skandináviában

Egy új tanulmányban a szakemberek összesen 16 638 ma élő és 297 ősi skandináv ember genomikai adatait elemezték, amely tisztázta a földrajzi elhelyezkedés, az ősök és a génáramlás közötti összetett összefüggéseket Skandinávia területén – a római kor, a viking korszak és a későbbi időszakok között.

Itt hozott fontos politikai döntéseket a dánok megtérítője

A régészek feltártak egy óriási csarnokot, amelyet I. Harald Gormsson vagy Kékfogú Harald idejében építettek, aki Dánia és Norvégia királyaként uralkodott időszámításunk szerint 958 és 986 között. A felfedezést a lakóházak építésével kapcsolatos munkálatok során tették a dániai Észak-Jütlandban, Jammerbugt településhez tartozó Hune közelében.

Paraziták nyomait keresik a 14. századi hajóroncson

A svédországi Varbergben végzett ásatások során a régészek két középkori hajóroncsot fedeztek fel a 14. század közepéről. A roncsok a fogaskerekű néven ismert kereskedelmi hajók egyikét rejtik: az egyárbocos szállítóhajó a 12. században jelent meg először a fríz tengerparton, bár a „fogaskerék" elnevezést már a 9. században feljegyezték.

Jönnek a vikingek, és egy darabig el sem hagyják hazánkat

Különös helyzetben tették a sírba ezeket a viking kardokat

Az Akreologerna régészei két viking kori kardot tártak fel a svédországi Köping melletti Västmanland-ban végzett ásatások során. A kardokat egy késő vaskori temető régészeti vizsgálata során fedezték fel, amely körülbelül az időszámításunk szerint 600 és 1000 közötti időszakban keletkezett.

Időutazás a vikingek korába

Ezeket az egzotikus prémeket viselték státuszszimbólumként a vikingek

A PLOS ONE folyóiratban megjelent új tanulmányban a Koppenhágai Egyetem tudósai megállapították, hogy a hódprém a gazdagság szimbólumának és fontos kereskedelmi cikknek számított a 10. századi Dániában.

Stockholmi érdekességek, amikről eddig lehet nem is hallottatok!

Svédország első nukleáris reaktora, földalatti étterem, ahol megízlelhetjük a vikingek ételeit, halott svéd nemesek egy ház falán, egy morbid kiállítás koponyákkal és Stockholm legkisebb szobrocskája, ami nem Kolodko, hanem Eriksson. Ezeket az érdekességeket gyűjtöttük most egy csokorba.

Egy viking királynőé lehetett ez a kard

Egy viking kardot fedeztek fel a fémkeresők Norvégiában, ami új betekintést enged a múltbeli északi-tengeri utazásokba. A fegyvert három darabban találták meg a stavangeri Jåttå/Gausel területen, amely az 1883-ban felfedezett „Gausel királynő" sírjáról híres. De miről is van szó pontosan?

Itt rejtőzhet a Kékfogú viking király lehetséges temetkezési helye

A régészek a lengyel Wiejkowo faluból származó műholdas adatok alapján azonosították I. Harald Gormsson vagy Kékfogú Harald dán király lehetséges temetkezési helyét. Harald 958-tól 986-ig volt Dánia királya, megszilárdítva uralmát Jütland és Zealend nagy részével. Nevéhez fűződik a skandináv országok egyesítése a kereszténység bevezetésével, aki a Blåtand (vagyis a kékfogú) becenevet egy elhalt foga miatt kapta, amelyet a krónikások sötétkéknek neveztek.

Vérengzés és vérfertőzés a Trónok harca stílusában

A korábban független filmekkel ismerté vált Robert Eggers-hez hozzávágtak közel száz millió dollárt és szabad kezet kapott, hogy megvalósítsa legújabb lázálmát. A végeredmény pedig egy kompromisszumokat hírből sem ismerő vikingkori bosszúhadjárat lett, válogatottan brutális jelenetekkel és művészi elbeszélésmóddal. Az Északi közel sem hibátlan alkotás, de tagadhatatlanul az év legszokatlanabb hollywoodi stúdiófilmje.

Amikor az angol király minden vikinget lemészárolt

1002. november 13-án Æthelred Unræd, Wessex angol királyság uralkodója elrendelte, hogy öljék meg az összes Angliában tartózkodó dán férfit. A drasztikus lépésre azonban nem szeszélyből szánta el magát: a királyi döntést mintegy kétszáz évnyi angolszász frusztráció és félelem előzte meg. A vikingek ugyanis évtizedek óta rajtaütésekkel és háborúkkal sújtották a szigetet, majd átvették az uralmat északon és ott letelepedtek. Æthelred király és népe mindezt egyre növekvő aggodalommal figyelte: attól tartottak, hogy a déli birodalom is hasonló sorsra juthat.

Ezért hagyták el a vikingek rejtélyes módon Grönlandot

Négy évszázad jelentős részében Grönland déli partja határozta meg a viking megszállások legnyugatibb szegélyét. A 10. század végén a zöldellő dombokról és a termékeny talajról szóló álmok csábítónak tűntek, így skandináv bevándorlók indultak útnak a könnyebb élet reményében. Csúcspontján az itt élő viking lakosság több ezerre volt tehető, három nagyobb településen szétszórva. És akkor vége lett. Egy új kutatás most ennek az okaira kereste a választ.

A középkorban nem sokra becsülték az angol nyelvet

Mindenki hallott Artúr királyról és a Kerekasztal Lovagjairól, pedig igazából a középkori angol nyelvű lovagi irodalom nagyjából 90%-a elveszett – miközben az egykorú ír és izlandi írásos emlékek mintegy háromnegyede fennmaradt. Valószínűleg az angol nyelvnek nem volt nagy presztízse akkoriban.

Viking razziák nyomait találták Oroszország gazdasági fejlődésében

A vikingeket nem igazán nevezhetjük „egységes jelenségeknek" az ókori Skandináviában. Részei voltak ugyanis egy olyan, összetett rendszernek, amely Európában a kora középkorig létezett. A független portyázók végül a királyi hatalom növekedésével vagy csatlakoztak az új hatalomhoz, vagy úgymond perifériákra költöztek. Ám a nyomukat otthagyták mindenhol.

Előkerültek a kardok, pajzsok és a szakállas, elszánt harcosok - itt a Vikingek folytatása

Hat évad, 89 rész után, 2020 végén elbúcsúztak a Vikingek. Kiderült, van élet Ragnar után, azaz érdemes volt folytatni a sorozatot főszereplője elvesztése után is, Katheryn Winnick, Gustaf Skarsgård, Alexander Ludwig, Alex Høgh Andersen vitte tovább a szériát. Ők már nem térnek vissza 2022-ben, viszont jön a Vikingek: Valhalla című sorozat, amely 2022-ben érkezik és nagyjából 100 évvel később játszódik. Itt az újabb, hosszabb előzetese. 

Ez az egyik legnagyobb ismert skandináv hosszúház a viking korból

A norvég régészek egy skandináv hosszúház maradványait fedezték fel, köztük a valaha talált egyik legnagyobb építményt. A dél-norvégiai Gjellestadban, Oslótól körülbelül 85 kilométerre délkeletre végzett mezőgazdasági területek vizsgálata során legalább öt hosszúház földalatti maradványait tárták fel. A norvég Institute for Cultural Heritage Research (NIKU) szerint az épületeket körülbelül 500 méterre, északkeletre emelték egy viking hajótemetkezéstől.

Megállapították, mikor érkezhettek meg a vikingek Észak-Amerikába

Egy új kormeghatározási technológiával holland kutatók megállapították, mikor érkezhettek a vikingek Észak-Amerikába: a kanadai Új-Fundlandon lévő L'Anse-aux-Méduse településen egykoron felfedezett viking falu házaihoz használt faanyagot vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a térséget 1021-ben vették birtokba az Európából érkezett hajósok.

Itt a Vikingek: Valhalla első előzetese

A Vikingek: Valhalla 2022-ben érkezik a Netflix műsorára, és nagyjából 100 évvel később játszódik, mint Ragnar, Björn, Ivar kalandjai.

Egyedi textíliákat találtak egy viking női sírban

Egy képzetlen szem számára a Norvégiában felfedezett lelet barnának és unalmasnak tűnhet, ám valójában egy egészen különleges kincset takar: egy több mint ezer éves hímzett gyapjúszövetet, amelyet egy teknős bross teteje őrzött meg.

Tíz színészt jelentett be a Vikingek folytatása

Hamarosan jön a Vikingek: Valhalla című sorozat, a szereplők már megvannak.

Itt egy jó és egy rossz hír a Vikingek sorozat kedvelőinek

A jó hír, hogy december 30-án látható lesz a hatodik évad utolsó 10 része. A rossz, hogy ezzel véget ér a látványos, történelmi sorozat.

Amíg nem jönnek a Vikingek, addig is lesz mit nézni a tévében

A történelmi sorozatok kedvelőinek jó hír, hogy október 23-án érkezik a Barbarians, amely három szereplő életét követi, amint sorsuk összefonódik. A teutoburgi csata adja a széria hátterét, ezt időszámításunk után 9-ben vívták a teutoburgi erdőnél, ahol a heruszkok fejedelme, Armin megsemmisítette Publius Quinctilius Varus római konzul három légióját. A húszezres római haderő néhány katona kivételével mind odaveszett, a vesztes csata után Varus öngyilkos lett. Az előzetest már megmutattuk, alább pedig az első  hivatalos plakát. 

Nagy meglepetést okozott a vikingek génjeinek vizsgálata

Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték - írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.

Nem találná ki, milyen titokzatos figurákkal játszottak a középkorban

Egy díszes, kék színezetű üvegfigurára bukkantak a Durhami Egyetem régészei az Angliától északkeletre fekvő Lindisfarne apró szigetén. A különleges tárgy nagy valószínűséggel egy római eredetű játékhoz tartozhatott.

Elfogyott a rozmár, menniük kellett a vikingeknek

A rozmármaradványok genetikai és geográfiai vizsgálata azt mutatja, hogy a Skandináviából Grönlandba vadászni járó vikingeknek előbb-utóbb egyre tovább kellett vándorolniuk értékes zsákmányukért, a rozmáragyarakért, míg végül teljesen kiirtották ezeket az állatokat a szigetről.

Különösen baljós klímakrízistől tarthattak a vikingek

A klímaváltozástól való félelmeket fogalmazhatta meg egy világhírű viking rúnakő egy friss kutatás szerint.

Meghökkentő gazdasági döntések a múltból, amelyek milliók életére hatottak

Ezúttal néhány olyan meghatározó gazdaságtörténeti eseményt válogattunk össze, amelyek nemcsak az adott korra voltak nagy hatással, hanem hosszútávú változásokat is elindítottak. Bemutatunk néhány igen szokatlan, még az ókori Rómában kihirdetett törvényt, de szó lesz arról is, hogy egy időben az angolok miért éltek 200 éven át készpénz nélkül.

Kitűnő állapotban megőrzött maradványokat rejtett a viking hajó

A régészek nemrégiben két viking temetkezési hajót fedeztek fel a svédországi Uppsalában, amelyek közül az egyik kivételesen jó állapotban megőrizte egy kutya, egy férfi és egy ló maradványait. Az északi harcosok egykori, nagy hatalmú elitje temetkezett ilyen vízi járművekbe, ahol a holttest mellett helyet kaptak állatok, fegyverek és kincsek. Ez a temetkezési gyakorlat egészen a vaskorig nyúlik vissza, de a vikingek korában is előszeretettel alkalmazták.

Ritka viking hajóssírokra bukkantak a régészek

Ritka viking hajóssírokra bukkantak svéd régészek Gamla Uppsala falu közelében.

A vikingek korából származó hajót találtak Oslo közelében

Feltehetően a vikingek korából (793-1066) származó hajót találtak a földbe temetve Oslo közelében - közölték norvég illetékesek.

Kolostort építtetett a pogánynak született, keresztény hercegnő

A régészek és lelkes kutatók bukkantak a közelmúltban a pogány születésű Aebbe hercegnő kolostorára, aki a hetedik században elhivatottan terjesztette a kereszténységet az Egyesült Királyság északkeleti partjai mentén.

Amit mindig is tudni akart a vikingekről, de sosem mert megkérdezni

Folyamatosan ordító, és a vállukon döglött állatok bőrét hordó vademberekként gondol a vikingekre? Pedig ennél többet is lehet ma már tudni róluk. Skandináviában például bámulatos mennyiségű múzeum és skanzen őrzi a vikingek ezeréves emlékét, ugyanakkor Dániában hagyományos bemutatótérként működő és interaktív élményeket kínáló emlékhelyeket is találunk. Az összes helyet felsorolni egyetlen cikkben reménytelen vállalkozás lenne, de adunk egy kis ízelítőt abból, amit egy-egy ilyen viking hely nyújtani tud.

A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!

A magyarokat egykor Európa legfélelmetesebb harcosaiként ismerték. Területi terjeszkedéseik és hódításaik a vikingekéhez tette hasonlóvá őket. Nem pusztán azért, mert a két nép legnagyobb kalandozásai nagyjából ugyanabban az időben történtek, hanem azért is, mert a magyarok egykor éppen olyan rettegett és félelmetes harcosok voltak, mint az északiak.

Az új norvég múzeumban életre kelnek a vikingek

Jóval nagyobb a mai macskák mérete, mint viking őseiké

A Koppenhágai Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a háziasított macskák a történelem évszázadai során jó néhány centimétert nőttek. A most felbukkant, közel kétezer éves maradványok szerint mintegy 16 százalékkal termetesebbek, mint viking elődeik.

Vízállóvá tették hajóikat a normann portyázók

A vikingek páratlan technológiai újításainak köszönhetően hódították meg Európát. Skandináv kutatók most azt állítják, hogy a hódító törzsek fedezték fel az ipari mennyiségű szurok készítésének előnyeit, amelyet aztán impozáns hajóik szigetelésére használtak. Az így vízálló vízi járművekkel már bátran indulhattak nagyszabású és hosszú portyázásokra egész Európában.

Jönnek vissza a Vikingek - friss fotók

Élezik a kardokat, jönnek vissza a Vikingek a tévébe

Novemberig várni kell, de látványban aligha lesz hiány.

Viking amazonok: sereg élén, parancsnokként küzdhettek a harcias nők

A férfiak által dominált világban a viking nők örökölhettek, birtokokat vezethettek, területeket uralhattak és kedvük szerint akár harcolhattak is. Ez az elmélet most újabb, az eddigieknél meggyőzőbb bizonyítást nyert: archeológusok egy női harcos maradványaira bukkant Svédország egykor vikingek lakta területén.

A viking, aki Kolumbusz előtt fedezte fel Amerikát

Csaknem pontosan ötszáz évvel Kolumbusz előtt hajózott Amerikába a nagy viking vezér, Leif Eriksson. Az izlandi felfedező 1000 körül első európaiként érte el Észak-Amerika partjait, egészen pontosan a mai Új-Fundland területét.

Nőies férfiak és férfias nők: nem genderek, hanem vikingek

Szerették a luxuscikkeket, és divatosan öltözködtek. A férfiak nőiesek, míg a nők férfiasak voltak. Lehettek szőkék, vörösek, de sötét hajúak is. Manapság gyakran mosódnak össze a legendák és a valóság képei, ahogy egyre több figyelem irányul az ősi viking harcosokra.