Vas István
címke rss- kapcsolódó címkék:
- magyar irodalom
- Pilinszky János
- Petőfi Sándor
- Petri György
- Nemes Nagy Ágnes
Tényleg rossz vers a Talpra magyar!?
Az 1848. március 13-án írt és 15-én a szabad sajtó első termékeként kinyomtatott Nemzeti dal több mint vers. A Himnusz és a Szózat társaságában amolyan nemzeti hitvallás, ima. De míg utóbbiak művészi értékét nemigen vonták soha kétségbe, Petőfi verse már sokak finnyás ízlését birizgálta, mondván, inkább ügyes röpirat, mint költemény, ráadásul annak se túl jó. Hogyan alakult a vers befogadástörténete?
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Híd Petőfi és Petri között
Arany János sokáig csak a Toldi költőjének számított, később az inga az ellenkező irányba lengett, a nagyszabású hun-magyar történelmi eposzok írója süllyedni kezdett, és ezzel egyidejűleg felemelkedett a szatirikus, sőt a dekadens Arany, Baudelaire és Flaubert kortársa. Az 1960–70-es években a Vas István, T. S. Eliot, Kavafisz iskoláját kijárt nemzedék pedig már egyik ősének tekintette.
Ez az a föld, amit Isten elhagyott
Egy 1969-es körkérdésre válaszolva Vas István azt írta: „Manapság három hatásközpont érzékelhető a magyar lírában: 1. Weöres; 2. Pilinszky (Nemes Nagy Ágnessel bővítve); és 3. (főleg) Juhász Ferenc-Nagy László.” Igaz lenne ez ma is? Vagyis: valóban hat még Pilinszky költészete? És a többieké? Nem lehet, hogy véget ért a magyar irodalom költői korszaka?
Radnóti kézjegyei, avagy egy költő élete és kora
Amikor Bíró-Balogh Tamás először beszélgetett Radnóti Miklósnéval, az özvegy megkérdezte, hány ajánlást sikerült összegyűjtenie. Mire a filológus büszkén vágta rá: kétszázat, mert a munka kezdetén még csak ennyi volt. Erre Gyarmati Fanni harsány kacagásban tört ki: „Az nem lehet! Miklós nem adott el annyi könyvet.”
Vas István saját versét szavalja
Ezen a héten sok szülinaposra emlékezhetünk: Faludy után itt van máris Vas István, aki ma, szeptember 24-én ünnepelné - szintén - századik születésnapját.
- 1