Varsói Szerződés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hidegháború
- Szovjetunió
- prágai tavasz
- NATO
- Leonyid Iljics Brezsnyev
Négy év börtönt kapott egy volt csehszlovák pártvezető
Négyévi szabadságvesztésre ítélte a prágai városi bíróság hétfőn Karel Hoffmannt, az egykori Csehszlovákia Kommunista Pártjának volt magas rangú vezetőjét. Hoffmann azért kapta büntetését, mert a bíróság szerint a per folyamán bebizonyosodott: 1968. augusztus 20-án éjjel kikapcsoltatta a központi rádió műsorait továbbító rendszert, hogy megakadályozza a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai bevonulásáról szóló objektív hírek sugárzását.
- legfrissebb
- legrégebbi
2004: A vérfürdők éve
2004-ben véres merényletek sorozatát követték el, szerte a világban. Irakban naponta robbantottak fel embereket, Beszlánban több száz gyereket öltek meg túszejtők, Madridban kétszázan haltak meg egy robbantás-sorozatban, levegőbe repítettek szállodákat Isztambulban és Kairóban, az ausztrál nagykövetséget Dzsakartában, pravoszláv templomok égtek porig Koszovóban és mecsetek gyújtottak fel Szerbiában. A szudáni Darfúrban tízezreket mészároltak le lovas gépfegyveresek. Közben Európa keleti fele formálisan megszabadult a hidegháború örökségétől: a Varsói Szerződés és a KGST volt tagjai közül sok idén csatlakozott a NATO-hoz és az EU-hozz. ...
Közlik a Varsói Szerződés titkos aktáit
Lengyelország nyilvánosságra hozza az egykori Varsói Szerződés titkos aktáit. A dokumentumokból kiderül, hogy a Szovjetunió vezette katonai szövetség kész lett volna nukleáris csapásokkal egész Európát megsemmisíteni egy, a NATO-val kialakuló konfliktusban.
Elfekvő fegyverekkel jótékonykodnak a keletiek
Mivel a harmadik világháború szerencsésen elmaradt, az egykori keleti blokk államaiban hatalmas mennyiségű fegyver és katonai felszerelés vált feleslegessé. Az elfekvő készletek engedelmeskednek a piac vastörvényeinek, és oda áramlanak, ahol kereslet van rájuk. A folyamatot néha bűnözői csoportok segítik, de maguk az államok is kereskednek fegyverrel, sőt, néha pár láda kalasnyikovval teljesítik nemzetközi vállalásaikat.
1984, Los Angeles - csonka olimpia II.
Párizs (1900, 1924) és London (1908, 1948) után Los Angeles lett a harmadik város, amely másodszor rendezhetett nyári olimpiát, mégpedig 1932 után 1984-ben. Az amerikaiaknak azonban nagy pechjük volt, hogy éppen Moszkva után következtek, mert visszakapták a "kölcsönt". Noha négy esztendővel korábban maguk az amerikai sportolók is felháborodtak országuk bojkottján, ez nem tántoríthatta el a Szovjetuniót, hogy - ugyanerre kötelezve a Varsói Szerződés tagállamait - megtagadja a részvételt az 1984-es Los Angeles-i játékokon. Amíg Moszkvában a keleti blokk, addig az Egyesült Államokban a Nyugat ünnepelhetett.
1984, Los Angeles - csonka olimpia II.
Párizs (1900, 1924) és London (1908, 1948) után Los Angeles lett a harmadik város, amely másodszor rendezhetett nyári olimpiát, mégpedig 1932 után 1984-ben. Az amerikaiaknak azonban nagy pechjük volt, hogy éppen Moszkva után következtek, mert visszakapták a "kölcsönt". Noha négy esztendővel korábban maguk az amerikai sportolók is felháborodtak országuk bojkottján, ez nem tántoríthatta el a Szovjetuniót, hogy - ugyanerre kötelezve a Varsói Szerződés tagállamait - megtagadja a részvételt az 1984-es Los Angeles-i játékokon. Amíg Moszkvában a keleti blokk, addig az Egyesült Államokban a Nyugat ünnepelhetett.
A sarkaiból kifordult világ
1990. március 25., az első szabad országgyűlési választások napja fontos mérföldkő Magyarország legújabb kori történelmében. Az 1948-tól kialakult monolitikus pártállami hatalmi struktúrát lebontó, tárgyalásos rendszerváltozásként is emlegetett, az 1980-as évektől kiteljesedő folyamat azonban nem érthető meg a kor európai és világpolitikai összefüggései nélkül. Mennyire volt szükségszerű, hogy a váltás önjelölt értelmiségi csoportok és az akkori hatalom úgynevezett reformkommunista szárnya között zárt ajtók mögött létrejött kiegyezésen alapuljon? Az első szabad választások negyedszázados évfordulója jó alkalom arra, hogy áttekintsükk ...
Sarló és Kalasnyikov
Hatvan éve írták alá a keleti kommunista blokk politikai-katonai szervezetét megalapító Varsói Szerződést. Noha a szervezet deklaráltan védelmi jellegű volt, mégis az akkori világ legnagyobb létszámú támadó haderejével rendelkezett. Képes összeállításunkban a szervezet történetének egy-egy epizódját villantjuk fel.
Nem volt mindegy, hogy a fal melyik oldalán ébredtek a berliniek
A kelet-nyugati szembenállás, egyben Európa hidegháborús megosztottságának jelképét, a berlini falat, pontosabban azt a műszaki határzárat, amely több mint negyed évszázadra kettéosztotta Berlint, 1961. augusztus 13-ára virradó éjjel, rajtaütésszerűen emelték. A fennállása alatt szinte folyamatosan továbbépített és erősített fal a kommunista elnyomás szimbólumává vált.
November negyedike: remény és árulás fojtogató szorításában
A fegyveres harc elcsitulásával október 28-ra az 1956-os forradalom célkitűzései megvalósulni látszottak; a Nagy Imre-kormány bejelentette, hogy elfogadja a felkelők követeléseit. Úgy tűnt, hogy lassan elindul a belpolitikai konszolidáció, és Magyarország a hőn áhított szabadság útjára léphet. Volt egy rövid kegyelmi pillanat, amikor még Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) mindenható főtitkára is elbizonytalanodott, és fontolóra vette a renitens csatlós elengedését. A történelem párkái azonban másként fonták az ország sorsát.