Váncsa István

címke rss

Váncsa István: A spárga

[origo] Gasztro2013.04.30, 10:09

"Aki megfõzi a spárgát, azután vajban megsüti, majd ráüti a tojássárgáját és meghinti illatozó õrölt fûszerekkel, s ezt az ételt rendszeresen fogyasztja, annak felpezsdül a vére, fokozódik férfiereje és heves vágy ébred benne" - írja Muhammad an-Nefzawi Az illatos kert címû, XV. századbeli szexológiai szakmunkája, amely az arab kultúrában ma is nagy megbecsülésnek örvend.

Váncsa István a bárányról

[origo] Gasztro2013.04.17, 20:42

Nem bárány az, uram, hanem birka, mondta a hentes, miközben az õszinte emberek rendíthetetlen nyugalmával nézett a szemembe. Elõtte a pultban báránycombok és -lapockák hevertek, mögöttük árlap, rajtuk az áru megnevezése, "báránycomb", "báránylapocka", sõt "bárányoldalas", merthogy volt az is. Birka, mondta a hentes tántoríthatatlanul. Bárányt itt nem kap, ne is keresse. Juhászoknál talán, vagy Bécsben a Naschmarkton, ott a bárány csakugyan bárány, mert a vevõ meg tudja fizetni. Van pénz, van bárány, nincs pénz, nincs bárány.

Váncsa István: Tarlórépa

[origo] Gasztro2013.03.31, 19:51

Tarlórépát egyébként egy londoni piacon láttam elõször, valamikor a hetvenes években, nagy, kövér asszony nagy, kövér répákat vásárolt, a répák alul törtfehér színe felül lilába fordult, mutatós, gusztusos példányok voltak, számomra merõben ismeretlenek. Késõbb is láttam ilyeneket, de mindig csak Londonban, viszont tíz évvel késõbb már tudtam, hogy ezt a növényt az angolban a turnip szó jelöli, újabb tíz év múltán pedig kiderült számomra, hogy magyar neve is van, tarlórépa.

Váncsa István: A guava

[origo] Gasztro2013.02.18, 08:29

Elsõ kóstolásra nem ízlett. Sehogy se hasonlít az általunk megszokott gyümölcsökre, az egzotikus ritkaságokra se. Ha egyáltalán emlékeztet valamire, akkor az a paradicsom, így aztán nehéz eldönteni, hogy ezt a micsodát belerakjam a gyümölcssalátába, vagy inkább sajtos szend­vicsre tegyem. Olyan ez, mintha nem tudnám, hogy az elõttem levõ élõlény dinnyekaktusz, vagyis kezeljem szobanövényként, vagy sün­disznó, tehát adjak neki tejet. Az effajta dilemmák az erõs érzelmek kialakulását nem szokták elõsegíteni.

Panettone

Archívum2012.12.19, 13:58

A panettone szakácssapka-formájú, hagyományos milánói kalácsféle, eredetileg Milánó egyik szimbóluma, ami ma már egész Itáliában, továbbá Franciaország délkeleti részén és Svájcban is igen népszerû. Milánóban a karácsony panettone nélkül el sem képzelhetõ. Története a római korig nyúlik vissza, készítése az igazán tradicionális konyhákon több napig tartott, így érthetõ, hogy az olasz háziasszonyok tekintélyes hányada a karácsonyi panettonét a boltban vásárolja meg. Eredendõen tartós készítmény, régen szokás volt a karácsonyra otthon sütött panettonébõl egy darabot február harmadikára, San Biagio (Szent Balázs) napjára eltenni, a pannettone ...

Váncsa István - Különféle karácsonyok

Archívum2012.12.19, 14:05

A hájas tésztából készült sütemény testetlen volt, sõt anyagtalan. Bekapott az ember egy házi szilvalekvárral töltött apróságot, és az valami okkult, titokzatos módon eggyé vált õvele, nem kellett rágni, és nyilván nem kellett emészteni sem, úgy éreztük, hogy a hájas tészta éteri mivoltától ezek a materiális folyamatok merõben idegenek. Néha pogácsa készült a hájas tésztából, azaz borkorcsolya, a poharazó népek serényen kapkodták befelé, meg voltak gyõzõdve róla, hogy ez a pogácsa a gyomorig le se jut, hanem eloszlik, mint a buborék, de tévedtek. 

Mitõl jó vagy rossz egy szakácskönyv?

Archívum2012.11.13, 07:56

Mitõl jó, vagy éppen tragikusan rossz egy szakácskönyv, miért imádjuk az egyiket és miért mászunk a falra a másiktól. Szerkesztõségi körkép Cserna-Szabó Andrással kiegészítve.

Dióval a meggazdagodás felé

[origo] Gasztro2012.11.13, 16:59

Nem eszel zölddiót? - kérdezte anyám idõnként, noha tudta a választ. Nem eszem. Ugyan a zölddió-befõttnek buja, pikáns, barokkosan gazdag ízvilága van, de annyira édes, hogy az ember szája összeragad tõle, az ember pedig olyan, hogy fiatal korában még munkál benne az életösztön, tehát nem akarja, hogy a szája összeragadjon. Viszont az ember olyan is, hogy inkább a jóra emlékszik, mint a rettentõre, így aztán félévente-évente mégiscsak újra megkóstoltam a zölddiót, majd ismételten megállapítottam, hogy bár valóban finom, a gyakorlatban alig ehetõ.

Kinek melyik a tökéletes szakácskönyv?

[origo] Gasztro2012.10.30, 09:29

Lassan több a magyar nyelvû szakácskönyv, mint ahány ötperces celebek jegyezte önéletrajzi füzetet össze lehet számolni. Elõbbiek célközönsége sokkal izgalmasabb, hiszen más való kezdõnek, más haladónak, más a napról napra a családjának fõzõnek, és más az alkalomadtán, a barátai elõtt büszkélkedõ pávának. Most mindenkinek segítünk.

Agáta néni ludai

[origo] Gasztro2012.10.18, 09:40

"A lúd igen hasznos állat, ami alatt azt értjük, hogy az emberek levágják, s a húsát megeszik. Levágás elõtt a ludat tömik, azaz erõszakkal etetik, tehát korántsem bánnak vele olyan rosszul, mint az emberekkel, akiket a legritkább esetben, levágás elõtt azonban sohasem, tömnek." - Ezt Nagy Lajos írta a Képtelen természetrajzban, meglehetõs pontossággal foglalva össze mindazt, amit a lúdról tudni lehet és érdemes; amit ezen túlmenõen a lúddal vagy ismertebb nevén a libával kapcsolatban hiszünk, az vagy tévedés, vagy szimplán csak butaság.

Füge, az õsmagyar gyümölcs

[origo] Gasztro2012.09.14, 08:29

A recept lényege a friss füge, tehát mindenekelõtt vennünk kell egy olyan házat, amelynek a kertjében termõ fügefa áll, vagy olyan famíliába kell beházasodnunk, ahol egy adakozó kedvû családtag fügefát birtokol, végsõ esetben találnunk kell egy olyan piacot, ahová legalább egy termelõ friss fügét szokott szállítani.

Tibet büszke virágai (A hajdináról)

[origo] Gasztro2012.09.06, 08:43

Hajdinát elõször Londonban kóstoltam, a nyolcvanas évek derekán. Bementem egy japán tésztabárba, kértem egy cukimi szobát, megettem, ízlett. Tésztaleves tojással, összetétele dasi, mirin, soju, szoba és egy nyers tojás. A vendég szórhat rá sicsimi togarasit, ha akar. Azóta megtanultam, hogy az étel nevében a cukimi a tojás, a szoba pedig a tészta, egyébként pedig a "szoba" japánul hajdinát jelent. Vagyis a szoba nevû japán tészta hajdinalisztbõl készül. Errõl akkoriban fogalmam se volt, de valószínûleg akkor se éreztem volna különösebb megrendülést, ha a tudomásomra jut, tekintve, hogy számomra a "hajdina" szó se jelentett sokat.

Váncsa István: Tukács, tukács (A gyöngytyúkról)

[origo] Gasztro2012.08.08, 14:50

Az ember a gyöngyöst nem igazán képes a saját tulajdonának tekinteni, de a gyöngytyúk még ennél is kevésbé tekinti gazdájának a tulajdonost.  

Váncsa István: Leccs és fröccs a Mikszáth téren (Elméleti alapvetés)

[origo] Gasztro2012.07.17, 09:30

Lecsót még az is fõz, aki nem tud fõzni. Serpenyõt a tûzre, bele némi szalonna, aztán hagyma, zöldpaprika, esetleg emilyen-amolyan kolbász, paradicsom, tojás, és máris kész a vacsora, ebéd vagy reggeli. Vannak férfiak, akik egyébként maximum kávét fõznek, viszont lecsót esetleg naponta, és néha egy egész életen át tökéletesített recept szerint. Az így létrejövõ produktum nekik ízleni szokott, másoknak nem okvetlenül. Másoknak ugyanis a lecsóra vonatkozólag totálisan eltérõ koncepciójuk és esetleg ugyancsak egy egész életen át tökéletesített receptjük lehet, ezeket a koncepciókat, illetve recepteket pedig lehetetlenség összebékíteni,, ...

Lecsó, fröccs és piknik a Mikszáth téren

Archívum2012.07.17, 17:29

Váncsa István is dedikál a péntektõl vasárnapig tartó lecsófesztiválon, ahol lecsókocsonya, méregerõs csilis lecsó, és mág vagy száz másik lecsó is lesz.

Elõzõ
  • 1
  • 2
Következõ