ûrverseny
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- hidegháború
- Szovjetunió
- Hold
- asztronautika
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Egyszerre megható és botrányos a Holdon hagyott szobor története
Egy alumíniumszobor pihen a Hold porában, mellette megható üzenet olvasható. Az emlék elhelyezését nemes gesztus vezérelte, nem volt mentes ugyanakkor a botrányoktól.
Tudja-e, hogy mi lett a Naprendszer elsõ mesterséges bolygója?
A hidegháborús idõszak két szuperhatalma, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között az 1950-es évek második felében kibontakozó ûrverseny elsõ szakaszát egyértelmûen Moszkva nyerte meg, a korabeli nyugati közvélemény legnagyobb megrökönyödésére. Az 50-es évek legvégén az ûrkutatásban illetve az asztronautikában elért szovjet sikersorozat csattanósan rácáfolt arra az általános nyugati vélekedésre, hogy az oroszok sohasem lesznek képesek túlszárnyalni a nyugatiak technológiai fölényét.
Csupán néhány órával élte túl a kilövést Lajka
A Szovjetunió 1957. november 3-án Föld körüli pályára bocsátotta a Szputnyik-2 mûholdat, fedélzetén egy kóborkutyával, Lajkával. Sorsa már a felbocsátáskor a pusztulás volt: az ûrhajóban csupán egy hétre elegendõ élelem és hat napnyi oxigén állt a rendelkezésére.
A Holdra szállás témájában hirdettek pályázatot diákoknak
Jövõre lesz fél évszázada, hogy ember járt a Holdon, ebbõl az alkalmából pályázatot írt ki a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) általános és középiskolás diákok számára.
Tudja-e, melyik volt az ûrverseny öt legborzalmasabb katasztrófája?
Miután a Szovjetunió 1957-ben felbocsátotta a Szputnyik-1 mûholdat, az Egyesült Államok kemény ûrversenyt hirdetett kommunista riválisával szemben. Az ezt követõ kiélezett versengés során számos, figyelemreméltó sikert értek el mindkét oldalon: Jurij Gagarin szovjet ûrhajós jutott ki elsõként a kozmoszba, Amerika pedig a holdra szállásért folytatott versenyt nyerte meg. Ám mindez számos kudarccal és halálos katasztrófákkal is együtt járt.
A CIA mindent tudott a Szputnyik 1-rõl
Az amerikai titkosszolgálat tudott a szovjet Szputnyik mûhold 50 évvel ezelõtti felküldésérõl - derült ki az amerikai Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) frissen megnyitott aktáiból.
Bip-bip: a hang, amely sokkolta Amerikát
Hatvan éve, 1957. október 4-én bocsátották fel a Szovjetunióban a világ elsõ mesterséges holdját, a Szputnyik 1-et, s ezzel megkezdõdött az ûrkorszak. A szovjet siker valósággal sokkolta az USA-t és jelentõsen hozzájárult a NASA 1958-as megalapításához.
Megindult a harc a Holdért
Egyre több nemzet és vállalat tervezi kiaknázni a Hold ásványkincseit, köztük egy, a Földön igen ritka Hélium izotópot. Azonban az emberiség még csak gyerekcipõben jár nem csak az ûr meghódítása, hanem az ûrre vonatkozó jogalkotás és a felelõsségvállalás terén is.
- címkék:
- Hold
- világûr
- ásványkincs
- ûrverseny
- Címkefelhõ »
Japán embert küld a Holdra
2030-ban embert akar juttatni a Holdra Japán – jelentette be a távol-keleti ország ûrügynöksége.
- címkék:
- Japán
- Hold
- küldetés
- ûrverseny
- Címkefelhõ »
Sokan hiszik, hogy nem Gagarin volt az elsõ
Armstrong soha sem járt a Holdon, filmstúdióban megrendezett átverés volt az egész, Gagarin elõtt pedig már mások is feljutottak a kozmoszba, csak kudarcukat agyonhallgatták a szovjetek. Ezek a legismertebb, és vissza-visszatérõ összeesküvés-elméletek az ûrhajózás hõskorából, amelyben még ma is sokan hisznek.
Ötven éve startolt az elsõ amerikai ûrhajós
Csak 15 perces utat tett meg, de a világûrbe is eljutott jutott Alan Shepard, aki 1961-ben elsõ amerikaiként végzett úgynevezett ûrugrást. Shepard közel három héttel maradt le Gagarin mögött, és a Földet sem került meg.
Négybõl négyszer robbant fel a titkos orosz holdrakéta
Olyan magas volt, mint a Gellért-hegy fele, és két embert szállító ûrhajót, valamint egy apró holdkompot juttatott volna a Holdra az N-1 jelzésû orosz hordozórakéta. Az újonnan napvilágra került információk szerint az oroszok fõleg a rossz stratégia miatt maradtak le az USA mögött a Hold felé vezetõ versenyfutásban.
- 1