ûrverseny
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- hidegháború
- Szovjetunió
- Hold
- asztronautika
Brutális állatkínzás volt Lajka kutya ûrbe küldése
Dimitrij Malasenkov, egy biológiai problémákkal foglalkozó moszkvai intézet szakembere elárulta, hogy Lajka, az elsõ ûrbe küldött kutya a Szputnyik-2 fedélzetén a forróság és a félelem miatt pusztult el 1957. november 3-án, néhány órával a start után. Az esemény Houstonban, a World Space Congress ûrkutatási konferencián került elõtérbe.
- címkék:
- Lajka
- ûrverseny
- Szputnyik-2
- Címkefelhõ »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
A szovjet holdprogram elhallgatott titkai
1969. július 20-án az amerikai Apolló-11 ûrhajó leszálló egysége, a Lunar Module Eagle (LM-5) fedélzetén két asztronautával, sikeres landolást hajtott végre a Holdon. Az emberiség történetében elsõként Neil Armstrong lépett a Hold felszínére, akit negyedórával késõbb Edwin Aldrin követett. Ezzel a történelmi küldetéssel pedig végleg eldõlt, hogy az Egyesült Államok nyerte meg a Hold meghódításáért folytatott versenyfutást. Noha a Szovjetunió hivatalosan mindig is tagadta, hogy lenne emberes Holdprogramja, de a kulisszák mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával valójában lázasan készülõdött az elsõség megszerzéséért.
Holtan érkezett vissza a Földre az elsõ ûrállomás személyzete
Ötven éve, 1971. április 19-én állították Föld körüli pályára a világ elsõ ûrállomását, a szovjet Szaljut-1-et. Az ûrállomás rövid mûködését azonban súlyos tragédia árnyékolta be.
Csoda volt, hogy túlélte: 60 éve járt a világûrben az elsõ ember, Jurij Gagarin
Hatvan éve, 1961. április 12-én a TASZSZ szovjet hírügynökség hivatalos közleményt tett közzé: Jurij Alekszejevics Gagarin, a szovjet légierõ 27 éves pilótája a Vosztok-1 ûrhajóval egy óra 48 perc alatt egyszer megkerülte a Földet, majd sikeresen Földet ért az elõre kijelölt körzetben, a Szovjetunió területén. Gagarin személyében a világon elõször járt ember a világûrben, és ezzel új korszak kezdõdött az emberiség történetében.
A náci rakétaprogram vezetõje, aki eljuttatta a Holdra Amerikát
Az elsõ ember alkotta eszközt, amely áttörte a világûr határát, az Adolf Hitler szupertitkos „csodafegyver-programját", az A-4-es vagy közismertebb nevén a V-2-es ballisztikus rakétát megépítõ fejlesztõcsoport vezetõje, dr. Wenher von Braun konstruálta meg. Az SS-õrnagyi rendfokozatot viselt náci párttag von Braun 1945 után, a hidegháború éveiben nagy szolgálatot tett az Egyesült Államok hadseregének is, Amerika elsõ ballisztikus hadászati rakétáinak megalkotásával, 1958-tól pedig mint az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA fõkonstruktõre szerzett hervadhatatlan érdemeket abban, hogy 1969. júliusában az Egyesült Államok küldhetettt ...
A szûkszavú hõs, aki elsõként lépett a Holdra
Augusztus 5-én lenne kilencvenéves Neil Alden Armstrong, az elsõ ember, aki a Holdra lépett.
A Sturmbannführer, aki megcsinálta Amerikának a holdrakétát
Az elsõ, a világûr határát áttörõ rakétát Dr. Wernher von Braun fizikus és az SS kötelékébe tartozó csoportja fejlesztette ki a náci hadseregben, aki a hidegháború idején nagy szolgálatot tett az Egyesült Államok hadseregének és az amerikai ûrkutatási hivatalnak, amikor hatvan éve belépett a NASA kötelékébe. Az egykori SS-õrnagy lett az amerikai Hold-program egyik leghíresebb vezetõje.
Elhunyt az ûrhajós, aki elsõként lépett ki a világûrbe
Elhunyt Alekszej Leonov szovjet ûrhajós, aki a kozmosz felfedezésének történetében elsõként lépett ki a világûrbe - közölte pénteken a Jurij Gagarin nevét viselõ ûrhajós-felkészítõ központ sajtószolgálata.
Az ûrverseny a Hold erõforrásaiért is zajlik
Az ismét kibontakozó ûrverseny része az Egyesült Államok ûrparancsnokságának minap bejelentett létrehozása. A verseny azért is zajlik, mely országoknak sikerül a Holdon található erõforrásokat kiaknázni - mondta Pacher Tibor egyetemi tanár, a Puli Space Projekt vezetõje hétfõn az M1 aktuális csatorna mûsorában.
Majdnem a kozmoszban ragadt az elsõ nõi ûrhajós
1963. június 16-án a Szovjetunió új fejezetet nyitott az 1950-es évek második felétõl kibontakozó ûrversenyben. A szovjet hírügynökség, a TASSZ, június 19-én kiadott kommünikéjében azzal lepte meg a világközvéleményt, hogy a Vosztok-6 ûrhajó fedélzetén a 26 éves Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova sikeres, három napos ûrutazást hajtott végre a történelem elsõ nõi ûrhajósaként. A betegesen titkolózó Szovjetunióban semmit sem bíztak a véletlenre: Tyereskova ûrutazását csak akkor hozták nyilvánosságra, amikor a világ elsõ nõi asztronautájának sikerült végrehajtania a problémáktól egyáltalán nem mentes ûrrepülés utolsó és egyik legveszéélyesebb ...
Egyszerre megható és botrányos a Holdon hagyott szobor története
Egy alumíniumszobor pihen a Hold porában, mellette megható üzenet olvasható. Az emlék elhelyezését nemes gesztus vezérelte, nem volt mentes ugyanakkor a botrányoktól.
Tudja-e, hogy mi lett a Naprendszer elsõ mesterséges bolygója?
A hidegháborús idõszak két szuperhatalma, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között az 1950-es évek második felében kibontakozó ûrverseny elsõ szakaszát egyértelmûen Moszkva nyerte meg, a korabeli nyugati közvélemény legnagyobb megrökönyödésére. Az 50-es évek legvégén az ûrkutatásban illetve az asztronautikában elért szovjet sikersorozat csattanósan rácáfolt arra az általános nyugati vélekedésre, hogy az oroszok sohasem lesznek képesek túlszárnyalni a nyugatiak technológiai fölényét.
Csupán néhány órával élte túl a kilövést Lajka
A Szovjetunió 1957. november 3-án Föld körüli pályára bocsátotta a Szputnyik-2 mûholdat, fedélzetén egy kóborkutyával, Lajkával. Sorsa már a felbocsátáskor a pusztulás volt: az ûrhajóban csupán egy hétre elegendõ élelem és hat napnyi oxigén állt a rendelkezésére.
A Holdra szállás témájában hirdettek pályázatot diákoknak
Jövõre lesz fél évszázada, hogy ember járt a Holdon, ebbõl az alkalmából pályázatot írt ki a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) általános és középiskolás diákok számára.
Tudja-e, melyik volt az ûrverseny öt legborzalmasabb katasztrófája?
Miután a Szovjetunió 1957-ben felbocsátotta a Szputnyik-1 mûholdat, az Egyesült Államok kemény ûrversenyt hirdetett kommunista riválisával szemben. Az ezt követõ kiélezett versengés során számos, figyelemreméltó sikert értek el mindkét oldalon: Jurij Gagarin szovjet ûrhajós jutott ki elsõként a kozmoszba, Amerika pedig a holdra szállásért folytatott versenyt nyerte meg. Ám mindez számos kudarccal és halálos katasztrófákkal is együtt járt.
A CIA mindent tudott a Szputnyik 1-rõl
Az amerikai titkosszolgálat tudott a szovjet Szputnyik mûhold 50 évvel ezelõtti felküldésérõl - derült ki az amerikai Központi Hírszerzõ Ügynökség (CIA) frissen megnyitott aktáiból.
Bip-bip: a hang, amely sokkolta Amerikát
Hatvan éve, 1957. október 4-én bocsátották fel a Szovjetunióban a világ elsõ mesterséges holdját, a Szputnyik 1-et, s ezzel megkezdõdött az ûrkorszak. A szovjet siker valósággal sokkolta az USA-t és jelentõsen hozzájárult a NASA 1958-as megalapításához.
Megindult a harc a Holdért
Egyre több nemzet és vállalat tervezi kiaknázni a Hold ásványkincseit, köztük egy, a Földön igen ritka Hélium izotópot. Azonban az emberiség még csak gyerekcipõben jár nem csak az ûr meghódítása, hanem az ûrre vonatkozó jogalkotás és a felelõsségvállalás terén is.
- címkék:
- Hold
- világûr
- ásványkincs
- ûrverseny
- Címkefelhõ »
Japán embert küld a Holdra
2030-ban embert akar juttatni a Holdra Japán – jelentette be a távol-keleti ország ûrügynöksége.
- címkék:
- Japán
- Hold
- küldetés
- ûrverseny
- Címkefelhõ »
Sokan hiszik, hogy nem Gagarin volt az elsõ
Armstrong soha sem járt a Holdon, filmstúdióban megrendezett átverés volt az egész, Gagarin elõtt pedig már mások is feljutottak a kozmoszba, csak kudarcukat agyonhallgatták a szovjetek. Ezek a legismertebb, és vissza-visszatérõ összeesküvés-elméletek az ûrhajózás hõskorából, amelyben még ma is sokan hisznek.
Ötven éve startolt az elsõ amerikai ûrhajós
Csak 15 perces utat tett meg, de a világûrbe is eljutott jutott Alan Shepard, aki 1961-ben elsõ amerikaiként végzett úgynevezett ûrugrást. Shepard közel három héttel maradt le Gagarin mögött, és a Földet sem került meg.
Négybõl négyszer robbant fel a titkos orosz holdrakéta
Olyan magas volt, mint a Gellért-hegy fele, és két embert szállító ûrhajót, valamint egy apró holdkompot juttatott volna a Holdra az N-1 jelzésû orosz hordozórakéta. Az újonnan napvilágra került információk szerint az oroszok fõleg a rossz stratégia miatt maradtak le az USA mögött a Hold felé vezetõ versenyfutásban.
- 1