űrtevékenység
címke rss- kapcsolódó címkék:
- űrkutatás
- Magyarország
- Európai Űrügynökség
- ESA
- NASA
- legfrissebb
- legrégebbi
Mit várunk a világűrtől 2009-ben?
Januárban nemzetközi konferenciát tartott hazánkban az EURISY, amelyen az űrtevékenység jelenét és jövőjét vitatták meg. Eközben a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia magyarul is publikálta internetes kérdőívét, ahol az érdeklődők elmondhatják véleményüket a világűrrel kapcsolatos témakörökben.
Elkészült a magyar műhold földi állomása
Az elmúlt napokban sikeresen tesztelték a Műegyetemen készülő Masat-1 műholdhoz tartozó földi adóvevőrendszert. A műhold földi irányítói ezen keresztül tarthatják a kapcsolatot a felbocsátás után az első magyar mesterséges holddal.
Megmondja az új műhold, kell-e öntözni
Kell-e öntözni a veteményt? Milyen termés várható? Mennyire lesz nedves a következő hét? Az ehhez hasonló, a mezőgazdaságnak is fontos kérdésekre a világűrből is egyre pontosabb válaszokat kaphatunk. Az Európai Űrügynökség új műholdjának feladata a talajok nedvességtartalmának és a világtenger sótartalmának felmérése, a Föld teljes felszínén.
Magyar Örökség Díjat kaptak az űrtevékenység művelői
Rangos elismerésben részesítette a hazai űrtevékenységben dolgozó szakembereket a Magyarországért Alapítvány: az egész szakma, és kiemelten tizenegy szakember kapott kitüntetést a Magyar Tudományos Akadémián.
A Pillétől a Balatonig - magyar űrkísérletek harminc évvel ezelőtt
Farkas Bertalan első magyar emberként 1980-ban nyolc napot töltött a világűrben, amelynek során a nemzetközi Interkozmosz együttműködés keretében dolgozott a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén. Az űrhajós Valerij Kubászov nevű orosz társával együtt 1980. május 26-án indult Bajkonurból. Az utazás során Farkas Bertalan kollégáival együtt több magyar kísérletet is végrehajtott a Föld körüli pályán.
Ilyen lesz a Föld legrészletesebb domborzati térképe
Első alkalommal készül olyan domborzati térkép az egész Földről, amelynek vízszintes felbontása eléri a 12 métert, azaz ekkorák lesznek a legkisebb, még megkülönböztethető részletek. A német TanDEM-X és TerraSAR műholdak radarberendezései minden korábbinál pontosabban térképezik fel a domborzatot - az eredményeket még a tengeráramlatok megfigyelésében és hatásuk vizsgálatában is felhasználják.
Nincs még Alfa Holdbázis, de sokat tudunk már égi kísérőnkről
Meteorit csapódik a holdbázisba, a robbanás nyomán szökik a levegő, és a helyzet kezd kritikussá válni. Mit tesz ekkor egy gyakorlott asztronauta? Bárki kipróbálhatja a NASA új, Alfa Holdbázis nevű játékában, amely a Hold kutatásának népszerűsítését célozza. Az elmúlt néhány év ugrásszerű fejlődést hozott égi kísérőnk megismerésében.
A magyar űrkínzókamrára még várni kell
Ha nem esik szét a különféle rázópadokon, egyben marad a száztonnás ajtók mögötti hangkamrában, túléli a vákuumot, a fagyasztást és a mesterséges napfény perzselését, és mindeközben hibátlanul üzemel, akkor van csak esély egy műhold felbocsátására. Megnéztük az űrkutatási kínzókamrát Európa legnagyobb űripari tesztközpontjában, amelyhez hasonló a Zsámbéki-medencében is létrejöhetne.
A néhány éven belül induló európai GPS jobb lesz a mostaninál
A katonai felügyeletű amerikai és orosz helymeghatározó rendszerekkel ellentétben kontinensünk civil űrprogramban fejleszti saját navigációs műholdcsaládját. Az európai GPS a helyzetalapú szolgáltatások új korszakát ígéri: a Galileo-rendszer a korszerűbb technológia és a teljes európai lefedettség mellett nagyobb megbízhatóságot is kínál elődjeinél, valamint jogi felelősséget vállal a szolgáltatás hibájából származó károk esetén.
Nem zúzzák be egyből az űrállomást
Ezekben a hónapokban végzik az utolsó simításokat a körülbelül százmilliárd amerikai dollárból megépített Nemzetközi Űrállomáson, amely az emberiség legnagyobb tudományos-technológiai teljesítménye, és amelytől rengeteg értékes felfedezést várnak. A gond csak az, hogy sokáig épült, és egyes részei már elöregedtek. A napokban összeültek az üzemeltetők, hogy döntsenek a sorsáról.