ûrtevékenység
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- Magyarország
- Európai Ûrügynökség
- ESA
- NASA
Az ûrkorszak küszöbére érkezett Magyarország
Az elmúlt években a szakadék szélén táncolt a hazai ûrkutatás, de rövidesen Magyarország is csatlakozhat az Európai Ûrügynökséghez. Ez többek között azért lenne jó, mert így elkerülhetnénk a technológiai rabszolgaságot, és minden területen nõne az ország érdekérvényesítõ képessége.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Látványos ûrkiállítás nyílt Budapesten
Ha nem hiszi el, hogy a világûr kutatásának a mindennapokban is van haszna, érdemes pár percre beugrania a budapesti Erzsébet téren felállított ûrsátorba a következõ napokban.
Recsegve köszön, de jól szuperál a magyar mûhold
A két hete keringõ Masat-1 teljesít a legjobban a vele együtt startolt pikomûholdak közül. Minden áthaladáskor hatalmas ricsajjal jelentkezik be barkácsmérõszalagból készült, eredetileg harcsázódamillal rögzített antennájával. A Masat-1 követõállomásán megnéztük, hány mérnököt tud lefoglalni egy 1 köbdeciméteres kocka.
Pénteken megkezdõdött Európa saját, pontosabb GPS-ének építése
A korábbiaknál pontosabb helymeghatározást, teljes lefedettséget és egyénre szabott alkalmazásokat ígér az európai Galileo-rendszer, amely az amerikai GPS-nél hatékonyabb lesz. Pénteken sikeresen startolt a rendszer elsõ két mûholdja.
Pénteken végzik az utolsó ûrsétát az Endeavour küldetésén
Az Endeavour küldetésének negyedik és egyben utolsó ûrsétáját péntek délelõtt végezik. Az asztronauták az eddig tervezett munkálatokat sikeresen befejezték, az ûrrepülõgép pedig a visszatéréshez megfelelõ állapotban van.
Landolt a Discovery - élõ közvetítések
Két sikeres ûrséta után, két nappal meghosszabbított küldetés végén landolt a Discovery ûrrepülõgép. Egy feleslegessé vált, hibás hûtõfolyadék-pumpa eltávolítása és kisebb külsõ szerelések elvégzése mellett új modullal és az R-2-es robottal is bõvítették a rendszert az elmúlt napokban. Ez volt a Discovery utolsó landolása.
Nem zúzzák be egybõl az ûrállomást
Ezekben a hónapokban végzik az utolsó simításokat a körülbelül százmilliárd amerikai dollárból megépített Nemzetközi Ûrállomáson, amely az emberiség legnagyobb tudományos-technológiai teljesítménye, és amelytõl rengeteg értékes felfedezést várnak. A gond csak az, hogy sokáig épült, és egyes részei már elöregedtek. A napokban összeültek az üzemeltetõk, hogy döntsenek a sorsáról.
A néhány éven belül induló európai GPS jobb lesz a mostaninál
A katonai felügyeletû amerikai és orosz helymeghatározó rendszerekkel ellentétben kontinensünk civil ûrprogramban fejleszti saját navigációs mûholdcsaládját. Az európai GPS a helyzetalapú szolgáltatások új korszakát ígéri: a Galileo-rendszer a korszerûbb technológia és a teljes európai lefedettség mellett nagyobb megbízhatóságot is kínál elõdjeinél, valamint jogi felelõsséget vállal a szolgáltatás hibájából származó károk esetén.
A magyar ûrkínzókamrára még várni kell
Ha nem esik szét a különféle rázópadokon, egyben marad a száztonnás ajtók mögötti hangkamrában, túléli a vákuumot, a fagyasztást és a mesterséges napfény perzselését, és mindeközben hibátlanul üzemel, akkor van csak esély egy mûhold felbocsátására. Megnéztük az ûrkutatási kínzókamrát Európa legnagyobb ûripari tesztközpontjában, amelyhez hasonló a Zsámbéki-medencében is létrejöhetne.
Nincs még Alfa Holdbázis, de sokat tudunk már égi kísérõnkrõl
Meteorit csapódik a holdbázisba, a robbanás nyomán szökik a levegõ, és a helyzet kezd kritikussá válni. Mit tesz ekkor egy gyakorlott asztronauta? Bárki kipróbálhatja a NASA új, Alfa Holdbázis nevû játékában, amely a Hold kutatásának népszerûsítését célozza. Az elmúlt néhány év ugrásszerû fejlõdést hozott égi kísérõnk megismerésében.
Ilyen lesz a Föld legrészletesebb domborzati térképe
Elsõ alkalommal készül olyan domborzati térkép az egész Földrõl, amelynek vízszintes felbontása eléri a 12 métert, azaz ekkorák lesznek a legkisebb, még megkülönböztethetõ részletek. A német TanDEM-X és TerraSAR mûholdak radarberendezései minden korábbinál pontosabban térképezik fel a domborzatot - az eredményeket még a tengeráramlatok megfigyelésében és hatásuk vizsgálatában is felhasználják.
A Pillétõl a Balatonig - magyar ûrkísérletek harminc évvel ezelõtt
Farkas Bertalan elsõ magyar emberként 1980-ban nyolc napot töltött a világûrben, amelynek során a nemzetközi Interkozmosz együttmûködés keretében dolgozott a Szaljut-6 ûrállomás fedélzetén. Az ûrhajós Valerij Kubászov nevû orosz társával együtt 1980. május 26-án indult Bajkonurból. Az utazás során Farkas Bertalan kollégáival együtt több magyar kísérletet is végrehajtott a Föld körüli pályán.
Magyar Örökség Díjat kaptak az ûrtevékenység mûvelõi
Rangos elismerésben részesítette a hazai ûrtevékenységben dolgozó szakembereket a Magyarországért Alapítvány: az egész szakma, és kiemelten tizenegy szakember kapott kitüntetést a Magyar Tudományos Akadémián.
Megmondja az új mûhold, kell-e öntözni
Kell-e öntözni a veteményt? Milyen termés várható? Mennyire lesz nedves a következõ hét? Az ehhez hasonló, a mezõgazdaságnak is fontos kérdésekre a világûrbõl is egyre pontosabb válaszokat kaphatunk. Az Európai Ûrügynökség új mûholdjának feladata a talajok nedvességtartalmának és a világtenger sótartalmának felmérése, a Föld teljes felszínén.
Elkészült a magyar mûhold földi állomása
Az elmúlt napokban sikeresen tesztelték a Mûegyetemen készülõ Masat-1 mûholdhoz tartozó földi adóvevõrendszert. A mûhold földi irányítói ezen keresztül tarthatják a kapcsolatot a felbocsátás után az elsõ magyar mesterséges holddal.
Mit várunk a világûrtõl 2009-ben?
Januárban nemzetközi konferenciát tartott hazánkban az EURISY, amelyen az ûrtevékenység jelenét és jövõjét vitatták meg. Eközben a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia magyarul is publikálta internetes kérdõívét, ahol az érdeklõdõk elmondhatják véleményüket a világûrrel kapcsolatos témakörökben.
2037-re a Marsra érhet a NASA
Az Egyesült Államok és világ vezetõ ûrkutatási szervezete, a NASA október 1-jén ünnepelte fél évszázados fennállását. A NASA az ûrtevékenységgel kapcsolatos tervezés, fejlesztés és kivitelezés teljes vertikumában dolgozik. Az elmúlt fél évszázad eredményeinek jelentõs része már a mindennapi élet területén is megjelent, a következõ 50 évre pedig nagy terveket szõnek: új ûrhajót, holdbázist és az elsõ marsutazást.
Ûrnap csütörtökön a Mûegyetemen
Csütörtökön, november 20-án, délelõtt 9 órai kezdettel a Mûegyetemen rendezik meg az idei Ûrnapot, ahol a hazai ûrtevékenység elmúlt egy évben született eredményeirõl számolnak be a szakemberek.
Megfullad a Föld az ûrszemétben
Egyesek szerint már a Földnek is van gyûrûje, de nem jégbõl és kõdarabokból, hanem az ûrhajósok által elhagyott szerszámokból, kiszolgált mûholdakból, kiégett rakétafokozatokból. A rengeteg és egyre gyarapodó ûrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos ûrtevékenységet: mivel az egyes darabok keringési sebessége több kilométer másodpercenként, egy apró, csavarhúzó méretû tárgy is végzetes lehet, ha egy ûrhajóval vagy ûrállomással találkozik. Egyelõre nincs megoldás a problémára.
Új ûrruhákat és holdjárókat tesztel a NASA
A NASA a következõ években több olyan programot is elindít, amelyek az ûrrepülõgépek nyugdíjazása utáni idõszak emberes ûrtevékenységével kapcsolatosak. A Constellation program számos új fejlesztést foglal magában, ide tartozik az Ares hordozórakéták, az Orion ûrhajó és az Altair nevû holdkomp fejlesztése.
Ûrkutatási pályázatok diákoknak
A jövõ ûrkutatásával és az ûrtevékenységgel kapcsolatos pályázatokat írt ki magyar általános- és középiskolás diákoknak a Magyar Asztronautikai Társaság és a Magyar Csillagászati Egyesület.
Mit jelent a hazai ûrkutatásnak az elsõ magyar ûrturista?
Simonyi Károly közelgõ ûrrepülése az újságok címlapján szerepel, ám a hazai ûrtevékenység eredményeirõl ritkábban olvashatunk híreket. Pedig eredmények szép számmal vannak, és ezek sokszor nemzetközi figyelmet kapnak. Hazánk több ûrprogramból is kiveszi a részét, és a magyar cégek már számos olyan mûszert készítettek, amelyek jelenleg is különbözõ ûrszondákon repülnek. Az elsõ magyar ûrturista indulása kapcsán Dr. Both Elõdöt, a Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük.
Ûrkutatás és környezetvédelem - Ûrnap 2006
Az elmúlt néhány hónap eseményeire visszatekintve hazánkban is számos példa akadt, amikor a hatékony és folyamatos Föld-megfigyelés, idõjárás-elõrejelzés és katasztrófa-megelõzés kulcsfontosságú szerepet játszott a mindennapokban. Mivel aktív ûrtevékenység nélkül ez ma már lehetetlen lenne, többek között e témát feldolgozva tartották meg november 9-én az idei Ûrnapot.
Ûrkutatás: Magyarország élen jár a térségben
A Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatóját, dr. Both Elõdöt választotta meg elsõ alelnökének júniusban az ENSZ Világûrbizottsága (UN COPUOS - Committee on Peaceful Uses of Outer Space), amely a világûr békés hasznosításával foglalkozó szervezet. A poszt betöltése a hazai ûrkutatás komoly elismerésének tekinthetõ. Napjainkra egyértelmûvé vált, hogy a világûrrel kapcsolatos fejlesztések húzószerepet töltenek be az egyes országok iparában. Both Elõddel készítettünk interjút.
A világûr Budapestre érkezett
Magyarországra érkezett a Kalandos világûr címû utazó kiállítás, amely 2003 óta járja Németország nagyvárosait. A népszerû tárlat tematikus súlypontja az ûrutazás története és jövõje, az élet a világûrben és a Hold meghódítása.
Pályázati felhívás ûrtevékenységre
A Magyar Ûrkutatási Iroda (MÛI) pályázatot hirdet a 2005. évre, alkalmazott ûrtevékenységi témákra.
- 1