Már 500 földi napot töltött a kínai holdjáró az égitest távoli oldalán

A Csang'o-4 kínai űrszonda és Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 500 földi napot töltött el az égitest távoli oldalán és végzett tudományos feltárásokat a kutatók számára ismeretlen, szűz területen.

Ma utoljára lesz a Föld közelében a BepiColombo

Pénteken utolsó alkalommal lesz a Föld közelében a BepiColombo európai-japán űrszonda az előtt, hogy folytatja útját a Naprendszer legkisebb bolygójához, a Merkúrhoz.

Csaknem fél kilométert tett meg eddig a Jáde Nyúl-2 a Holdon

Kína Csang'o-4 kínai űrszondájának Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 424,5 métert tett meg az égitest távoli oldalán. Útja közben tudományos kutatást végez az érintetlen területen.

Fiatalabb lehet a Ryugu kisbolygó, mint hitték

Fiatalabb lehet a Ryugu, mint azt eddig feltételezték. A japán szakértők a Science című tudományos lapban mutatták be azokat az információkat, melyekre a Hajabusza-2 japán űrszonda segítségével végzett vizsgálatok során jutottak.

Útnak indult a Nap sarkvidékeit felderítő űrszonda

Helyi idő szerint vasárnap késő este útnak indították a floridai Cape Canaveralból az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter nevű űrszondáját, amely a tervek szerint elsőként fogja lencse végre kapni a Nap sarkvidékeit.

A Jáde Nyúl holdjáró már 367 métert tett meg az Hold távoli oldalán

A Csang'o-4 kínai űrszonda Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 367,25 métert tett meg az égitest távoli oldalán.

Már az űrben is össze kell gyűjteni a hulladékot

Megtalálták, hol hevernek az indiai holdszonda darabjai

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megtalálta a helyet, ahol a szeptemberben a Holdnak csapódott indiai űrszonda leszállóegységének törmelékei hevernek - közölték kedden.

Különleges felfedezés a Ryugu aszteroidáról

A Ryugu változatos geológiai történetére világítanak rá a kisbolygó becsapódási kráterei, amelyekről a Hajabusza-2 japán űrszonda gyűjtött adatokat.

Űrszondával vizsgálták meg a Szaturnusz holdjának felszínét a NASA szakemberei

Sikerült térképet készítenie a NASA-nak a Szaturnusz holdjáról, a Titánról.

Földönkívüli cukrokat fedeztek fel a kutatók ott, ahol nem is remélték

Három meteorit vizsgálata során egy kutatócsoport ribóz és más cukrok jelenlétét állapította meg, ami alapján arra következtetnek, hogy biológiailag fontos cukrok alakulhatnak ki az űrben is.

Hazatér a Hajabusza-2

Elhagyta a Ryugu kisbolygót és megkezdte hazaútját a Hajabusza-2 japán űrszonda, amely csaknem 800 millió kilométert fog megtenni a következő hónapokban, hogy 2020 novemberére vagy decemberére eljuttassa a Földre az általa begyűjtött mintákat - közölte szerdán a japán űrügynökség (JAXA).

A 13 000 éves űrszonda, ami minden lépésünket figyeli

Nagyjából 120 éve látott napvilágot először az a legenda, amely szerint bolygónkat körülbelül 13 000 éve figyeli egy poláris pályán keringő, idegen lények által épített űrszonda. A manapság is népszerű mítosz többek között egy világhírű tudós felfedezésén és egy 1998-as különös fényképen alapul.

Öt tanulmányt tettek közzé a Voyager 2 űrszonda által a csillagközi térben gyűjtött adatokról

Egy éve lépett át a csillagközi térbe az 1977-ben útnak indított Voyager 2 űrszonda, amely ikertestvére, a Voyager 1 után a második ember alkotta űreszköz, amely elhagyta Naprendszerünket, az űrszonda missziójáról a kutatók hétfőn öt tanulmányt tettek közzé a Nature Astronomy című folyóiratban.

A Jáde Nyúl megkezdte a Hold felderítését

A Csang'o-4 kínai űrszonda Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója 318,62 métert tett meg a Hold távoli oldalán, és tudományos kísérleteket végzett az érintetlen területen - közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) holdkutató központja.

Első felvételét küldte el a Holdról az indiai űrszonda

Első felvételét küldte el a Holdról a Csandraján-2, India második holdmissziója csütörtökön - jelentette be az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO).

Zavaros felvételeken pillanthattuk meg először a Hold sötét oldalát

1959. október 4-én indult útnak a Bajkonuri űrrepülőtérről a szovjet Luna-3 (Lunyik-3 néven is ismert) űrszonda, amely addig példátlan tettet hajtott végre: elsőként készített fényképeket a Hold Földről nem látható oldaláról. Ezek voltak az első, űreszközről végrehajtott csillagászati megfigyelések a világűrből.

Sokan küldték el a nevüket a Marsra

Közel 11 millió nevet visz fel a Marsra a NASA Mars 2020 szondája egy chipen.

Hold körüli pályára állt az indiai Csandraján-2 űrszonda

Megkezdte Hold körüli keringését a Csandraján-2 indiai űrszonda kedden - közölte az az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO).

A kínai holdjáró már 271 métert tett meg az égitest távoli oldalán

A Jáde Nyúl 2 (Yutu-2) elnevezésű kínai holdjáró már 271 métert tett meg az égitest távoli oldalán, hogy tudományos felfedezéseket tegyen a teljesen ismeretlen területen.

Élőlények ezrei árasztották el a Hold felszínét

Medveállatkák árasztották el a kietlen égitest felszínét, miután az izraeli Beresit űrszonda nekicsapódott a felszínnek. A rendkívül szívós organizmusok ezzel az eszközzel jutottak Földünk égi kísérőjére.

Belevezették a Holdba a kínai műholdat

Küldetésének befejeztével irányítottan a Holdnak csapódott a Lungcsiang-2 nevű kínai mikroműhold - jelentette be pénteken a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) holdkutatási és űrprogram központja.

Sikeresen begyűjtötte a kráterből a mintákat a Ryugun a Hayabusa-2

Sikeresen begyűjtötte az általa áprilisban robbantott mesterséges kráterből a mintákat a Földtől 280 millió kilométer távolságra lévő Ryugu kisbolygón a Hajabusza-2 japán űrszonda - közölte a JAXA japán űrügynökség.

Végrehajtotta második leszállását is a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygón

Sikeresen végrehajtotta második leszállását is a Hajabusza-2 űrszonda a Földtől 280 millió kilométerre keringő Ryugu kisbolygón csütörtökön, hogy mintát gyűjtsön az általa áprilisban robbantott mesterséges kráterből - közölte a JAXA japán űrügynökség.

Új hidrológiai ciklust fedeztek fel a Marson

Új hidrológiai ciklust fedeztek fel a Marson, a szezonális vízkörforgás jelentősen hozzájárul a vörös bolygó folyamatos vízveszteségéhez.

Több mint 10 krátert robbantott a Ryugu kisbolygón a Hajabusza-2

Tíz másik krátert is robbantott a célul kitűzött kráteren kívül a Ryugu kisbolygón a Hajabusza-2 űrszonda áprilisban - közölte a JAXA japán űrkutatási hivatal.

Pótalkatrészekből rakták össze a történelmet író űreszközt

Harminc éve, 1989. május 4-én indult útnak a NASA Magellan űrszondája, hogy adatokat gyűjtsön a Vénuszról. Érdemei vitathatatlanok: a bolygó felszínének 98%-át térképezte fel radar segítségével, és 95%-ról készített gravitációs térképet.

A tudósok vizsgálják, hogy miért rengett a Mars

A tudósok még vizsgálják, hogy pontosan mi állhat a nemrégiben rögzített marsrengés hátterében, mivel a vörös bolygó tektonikai értelemben halottnak számít - mondta Sárneczky Krisztián, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa szombaton az M1 aktuális csatornán.

Mesterséges kráter robbant a Ryugu kisbolygón

A japán űrügynökség (JAXA) csütörtökön megerősítette, hogy valóban krátert robbantott a Földtől 340 millió kilométerre lévő Ryugu kisbolygón április elején a Hajabusza-2 űrszonda.

Újabb űrszonda építését jelentette be Izrael

Beresit 2 néven új űrszondát építenek a Holdra szálláshoz - jelentette be az első holdszonda építését nagyrészt finanszírozó Morris Kahn dél-afrikai-izraeli üzletember.

Szakértő: hibás műszer okozta az izraeli űrszonda lezuhanását

Az űrszonda állását mérő eszközének meghibásodása és az ezt követő láncreakció vezetett ahhoz, hogy lezuhant az izraeliek első, magán forrásokból finanszírozott műholdja csütörtök este a Holdra szállás közben - mondta Bacher Tibor Tamás egyetemi tanár az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában.

Hosszabb ideig marad a Jáde Nyúl a Hold túlsó oldalán

Három hónaposra tervezett élettartamánál hosszabban dolgozik a Hold sötét oldalán a Jáde Nyúl 2 kínai holdjáró, amely április 9-én ismét munkába állt több napig tartó alvó állapotot követően - közölte kedden a kínai űrkutatási hivatal.

Nem lehet kizárni, hogy jelenleg is létezik élet a Marson

A jelenlegi tudományos ismeretek alapján nem lehet kizárni, hogy most is létezik élet a Marson, de ha van is, biztosan nem olyan, mint a földi - mondta Kiss László csillagász az M1 aktuális csatornán szombaton.

Összeütköző apróbb sziklákból jöhetett létre az Ultima Thule

Összeütköző apróbb sziklákból jöhetett létre a különleges alakú Ultima Thule kisbolygó. Új elemzések szerint az égitest rotáló mozgást végző apró kőzetfelhők összeolvadásának eredményeként formálódó két objektum összeütközésekor alakult ki.

Vízre utaló nyomokat talált a Hajabusza-2 a Ryugu kisbolygón

Vízre utaló hidratált ásványokat talált a Hajabusza-2 japán űrszonda a Ryugu kisbolygón - közölték a projektben részt vevő kutatók.

Videón, ahogy a japán űrszonda leszáll egy kisbolygóra

Videofelvételen látható a japán űrügynökség (JAXA) Hajabusza-2 űrszondájának februári leszállása a Ryugu kisbolygó felszínén.

Történelmi siker: élet van a Holdon

Kihajtott azoknak a gyapotmagoknak az egyike, amiket a kínai Csang'o-4 szonda vitt a Hold túlsó oldalára.

Leszállt a Hold távoli oldalán a kínai űrszonda

Leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán a Csang'o-4 kínai űrszonda, elsőként a világűr kutatásának történetében – jelentette be a kínai űrkutatási hivatal.

Tudja-e, hogy mi lett a Naprendszer első mesterséges bolygója?

A hidegháborús időszak két szuperhatalma, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között az 1950-es évek második felében kibontakozó űrverseny első szakaszát egyértelműen Moszkva nyerte meg, a korabeli nyugati közvélemény legnagyobb megrökönyödésére. Az 50-es évek legvégén az űrkutatásban illetve az asztronautikában elért szovjet sikersorozat csattanósan rácáfolt arra az általános nyugati vélekedésre, hogy az oroszok sohasem lesznek képesek túlszárnyalni a nyugatiak technológiai fölényét.

A Bennu kisbolygó körüli pályára állt a NASA űrszondája

Pályára állt a NASA űrszondája egy csillagászati léptékkel mérve ősi kisbolygó körül, több rekordot is megdöntve a manőverrel.

Készen áll a Mars titkainak megfejtésére az InSight űrszonda

Elhelyezte első mérőműszerét az InSight amerikai robotgeológus űrszonda a marsi talajon, a kutatók szerint ezzel újabb mérföldkövéhez érkezett a misszió.

Vizet talált a Bennu aszteroidán az OSIRIS-REx űrszonda

Az aszteroida a fiatal Naprendszer maradványa, amelyhez hasonló után már régóta kutatnak a tudósok. A mintákból pontosabb képet kaphatunk arról, hogyan alakult ki a földi élet.

Hangokat rögzített az InSight nevű űrszonda a Marson

Történelmet írt a NASA InSight nevű űrszondája. Még csak egy hónapja van a Marson, ám már az első héten sikerült hangokat felvennie. 

Nagy menetelés, ami új fejezetet nyit a Hold kutatásában

Útnak indították Kínából helyi idő szerint szombat hajnalban a Csang'o-4 kínai űrszondát, amely a világűr kutatásában először fog landolni a Hold Földről nem látható túloldalán.

Megérkezett a Bennu kisbolygóhoz a NASA OSIRIS-REX űrszondája

Megérkezett hétfőn a Bennu kisbolygóhoz a NASA OSIRIS-REX űrszondája, amely felvételeket készít a kisbolygó felszínéről és feltérképezi azt, hogy a szakemberek jobban megértsék a Bennu kémiai és ásványi összetételét.

Néhány évtized múlva magyar fejlesztésű űrszonda is a Marsra juthat

Néhány évtized múlva magyar fejlesztésű űrszonda is eljuthat a Marsra, a fiatal mérnököknek pedig már most sem kell külföldre menniük, ha érdekes csillagászati kutatásokhoz akarnak csatlakozni - mondta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.

Friss fotó készült a Marsról

Friss fotót küldött a NASA központjába az InSight nevű űrszonda a Marsról.

Kijelölték a Marsra szállás helyszínét

Bejelentette következő, 2020-as Mars-missziója landolási helyszínét a NASA: a 45 méter átmérőjű Jezero-kráterbe fog leereszkedni a Mars 2020 munkanevű marsjáró.

Minden eddigi űreszközhöz képest közelebb került a Naphoz a NASA űrszondája

Minden eddigi űreszközhöz képest közelebb került a Naphoz az amerikai űrkutatási hivatal Parker Solar Probe nevű űrszondája.

Úton van a Merkúr felé az európai-japán űrszonda

Elindult az európai-japán BepiColombo űrszonda a Naphoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek.

Később landol az űrszonda az aszteroidán, túl göröngyös a felszín

A tervezettnél hónapokkal később, október helyett csak a jövő évben, január vége felé landol a Ryugu aszteroidán a Hajabusza-2 japán űrszonda, mert a kisbolygó felszíne a vártnál göröngyösebb, és ezért nehéz megfelelő leszállóhelyet találni a számára – közölte csütörtökön a japán űrkutatási hivatal, a JAXA.

Sikeres volt a japán szonda apró rovereinek landolása az aszteroidán, már képeket is küldtek

Sikeresen landoltak a Ryugu aszteroidán a japán Hajabusza-2 kis kutatóroverei, és már képeket is küldtek a Földre.

Elindult a Nap felé a NASA különleges űrszondája

Az eredetileg tervezetthez képest egynapos késéssel útjára indította vasárnap a NASA a Parker Solar Probe űrszondát.

Minden eddiginél közelebbről vizsgálhatja a Napot a NASA

A Nap vizsgálatára küld fel autóméretű űrszondát a NASA augusztusban. Segítségével olyan közelről tanulmányozzák a Napot, ahol ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat.

Úton van a Mars felé a NASA új űrszondája

Úton van a Mars felé a NASA InSight nevű űrszondája. A kutatóeszközt a kaliforniai Vanderberg légi bázisról küldték fel még szombaton.

Elstartolt a NASA bolygóvadásza

A SpaceX űripari magánvállalkozás Falcon 9-es típusú hordozórakétáján útnak indították Floridából az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA új exobolygó-vadász űrszondáját.

Földönkívülit fotózhattak a Holdon: videó

Egy kínai űrszonda fotóján a Holdon lévő sziklának dőlő furcsa alakot szúrt ki egy ufóhívő férfi. 

Az évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszféráját

A bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő M-osztályú - vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező - tudományos küldetésének - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.

Megkezdi a metángáz keresését a Marson az ExoMars

Miután befejezte a Mars felső légkörében végrehajtott teljes fékezési manőverét, az ExoMars európai-orosz kutatási projekt szondája hamarosan megkezdi a metángáz utáni kutatást a vörös bolygó légkörében - közölte az Európai Űrügynökség (ESA).

Egyelőre néma az idegen űrhajónak gondolt objektum

Lelombozó eredményekkel szolgál az Oumuamua aszteroida első megfigyelése, az objektum ugyanis nem bocsát ki rádióhullámokat magából, tehát nagyon úgy tűnik, csupán egy aszteroidáról beszélhetünk. A vizsgálatoknak azonban koránt sincs vége.

Utolsó leheletéig a tudományt szolgálta

Húsz éve, 1997. október 15-én indult el küldetésére a Cassini-Huygens-űrszonda, amelynek feladata a Naprendszer hatodik bolygója, a Szaturnusz és egyik holdja, a Titán vizsgálata, illetve egy leszállóegység (a Huygens) Titánra való eljuttatása volt.

Megtalálták az elveszett űrszonda nyughelyét

Évtizedes rejtély oldódott meg azzal, hogy megtalálták az Európai Űrügynökség (ESA) első holdszondájának, a SMART-1-nek a maradványait – olvasható az IFL Science tudományos portálon.

Az OSIRIS-Rex sikeresen katapultált a veszedelmes aszteroida felé

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) OSIRIS-REx, aszteroidakutató űrszondája péntek délután megközelítette a Földet, és sikeresen kihasználta a bolygó gravitációját arra, hogy a Bennu kisbolygó felé vezető pályára "katapultálja" magát - közölte a NASA.

Tizenháromféle rakományt fog szállítani a kínai Mars-misszió szondája

Tizenháromféle rakomány, köztük hat marsjáró robot lesz a 2020-ra tervezett kínai Mars-misszió űrszondájának fedélzetén.

2025-től palackposta lesz a Voyager-1 űrszonda

Az 1977 szeptemberében, 40 évvel ezelőtt felbocsátott Voyager-1 űrszonda 2025-től palackposta lesz, és ha nem ütközik semmivel, akkor hosszú ideig sértetlen maradhat - mondta Farkas Bertalan űrhajós az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Bizarr felvételt rögzített az űrszonda kamerája

2014. október 13-án furcsa dolog történt a NASA LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) űrszondájának kamerájával (LROC). A kutatóeszköz műszere normál esetben kiváló minőségű képeket készít a Hold felszínéről, ám a szóban forgó napon zavaros, már-már ijesztő képet lőtt Földünk égi kísérőjéről. Ennek okát a napokban sikerült megfejtenie a szakembereknek.

Titokzatos marsi lyuk késztette fejvakarásra a NASA-t

Hatalmas lyuk tátong a Mars felszínén, még a kutatók sem tudják, miként jött létre a képződmény.

Az európai Mars-szonda rendszerhiba miatt csapódott a vörös bolygóba

Kísérteties hangokat rögzített a Cassini

Az anyagszegény környezet mellett rendkívüli csönd fogadta a Cassini űrszondát akkor, amikor a Szaturnusz és gyűrűi közötti üres tartományba ért.

Rejtélyes ürességbe futott a Cassini

A Szaturnusz és gyűrűi között nagyjából kétezer kilométer széles, viszonylag pormentes sáv tátong, a "nagy üresség" a Cassini űrszonda adatait elemző tudósokat is meglepte - írta az amerikai űrkutatási hivatal.

Képek a Cassini haláltáncáról

Ismét adatokat küld a Cassini űrszonda a Földre, miután megkezdte végső ugrását a Szaturnusz gyűrűi és felhőzete közötti régióba. Közben új képeket is közzétett a NASA az űreszköz haláltáncáról.

A Nagy Fináléra készül a Cassini űrszonda

Titokzatos hatszög a Szaturnusz északi féltekéjén, a gyűrűk szerkezetének meglepő új részletei, leszállás a Titan holdra, az élet lehetősége az Enceladus holdon – egyebek mellett ezeket köszönhetjük a Cassini szondának és a Huygens leszállóegységnek. A küldetés azonban hamarosan véget ér, és a Cassini a Szaturnuszba csapódva megsemmisül.

Ezért vált száraz, hideg világgá a Mars

A Napból kirobbanó részecskék miatt vált az egykor a Földéhez hasonló légkörrel rendelkező Marsból száraz és hideg, életre alkalmatlan bolygó.

Elveszett űreszközt talált a Holdnál a NASA

Elveszett űrszondát sikerült megtalálnia a NASA-nak egy kísérleti stádiumban lévő új radartechnika segítségével.

Ha ránk szakad az ég, nekünk harangoztak

Jelenleg nem tudnánk megvédeni a bolygót egy esetleges aszteroidabecsapódástól. E vészjósló vélemény nem aggodalmaskodó laikusoktól, hanem egyenesen az amerikai űrügynökségtől származik. Egy veszélyes égitest megtalálására, eltérítésére vagy megsemmisítésére alkalmas űrszerkezet megépítéséhez több évre és nem kevés pénzre van szükségünk, így nem csoda, ha a Föld megóvásához szükséges technika kifejlesztése csak döcögősen halad. Ráadásul előbb meg kellene találni a legveszélyesebb űrsziklákat.

Fantasztikus képek a Mars északi jégsapkájáról

A Mars északi sarki jégsapkájáról készült képeket közölt az Európai Űrügynökség (ESA), melyet a Mars Express nevű űrszonda felvételeiből állítottak össze.

Űrszonda indul egy bizarr fémvilág felé

Zöld utat adott a NASA annak a tervnek, amely űrszondát küldene a 16 Psyche néven ismert aszteroidára.

Megérkeztek az ExoMars szondájának első képei

Elküldte a Földre a vörös bolygóról készült első felvételeit az ExoMars orosz-európai űrexpedíció Trace Gas Orbiter (röviden TGO) nevű űrszondája - jelentette be kedden az Európai Űrügynökség és a Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal.

Megvan, miért hallgatott el az ExoMars leszállóegysége

Egy érzékelő hibája és az abból következő téves magasságmérés okozhatta az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars űrexpedíciójának sikertelen marsi landolását és a leszállóegység megsemmisülését a múlt hónapban - állapította meg a szervezet saját jelentése.

Világmegmentő küldetésért kampányolnak a bolygókutatók

Vezető bolygókutatók kampányt kezdeményeztek olyan űrmissziók indításáért, amelyek célja a Földbe esetlegesen becsapódó aszteroidák elleni védekezés módszereinek kidolgozása.

Szuperteleszkóppal térképezik fel az űrszemetet

Egy szuperteleszkóp segítségével vizsgálják, hogy merre, milyen és mekkora űrszemét köröz a Föld körül. 

Leálltak a Jupiter körül keringő Juno űrszonda berendezései

Leálltak a Jupiter körül keringő Juno űrszonda kamerái és műszerei - közölte szerdán az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

Az európaiak szeme a Marsra szegeződik

Finisébe ért az Európai Űrügynökség és az Orosz Szövetségi Űrügynökség nagy közös projektjének első szakasza, amelynek keretében október 19-én, szerdán egy leszállóegység landolna a Mars felszínén. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, a Schiaparelli lesz az első olyan európai kutatóeszköz, amely sikerrel szállt le a vörös bolygón.

Arannyal vonja be a NASA a szondáit

Nem csoda, hogy az űrkutatás ennyire költséges - a NASA egyenesen arannyal vonja be az űrszondáit! Persze valószínűleg nem ez a legdrágább része egy ilyen megépítésének, de elengedhetetlen, hogy hatékonyan megvédhessék az eszközt a sugárzástól.

A Pluto szomszédját vizsgálja a New Horizons

A New Horizons-űrszonda nem áll meg a Pluto után sem - folytatja útját a Kuiper-öv többi objektuma felé. A következő célpont a 2014 MU69 katalógusjelű KBO, a szonda azonban időközben lencsevégre kapta az 50000 Quaoar kisbolygót, amelynek létezéséről 2002 óta tudunk.

Elképesztő messzeségekbe vihet a napenergia

A Jupiterhez megérkező Juno történelmet írt, hiszen ez az első olyan űrszonda, amelynek a külső Naprendszerben napelemekkel biztosítják az energiaellátását. Korábban ezt a feladatot az űr távoli régióiba küldött eszközöknél radioizotópos generátorok látták el, az űrkutatást azonban plutónium hiány fenyegeti, ami másfajta utakra tereli az űreszközöket tervező mérnököket.

Ősszel indul a legveszedelmesebb aszteroidát felderítő űrszonda

Idén szeptemberben indítanák a NASA űrszondáját a Földet talán leginkább fenyegető aszteroidára. A Bennu néven ismert földközeli objektum tanulmányozásával a tudósok a Naprendszer korai időszakáról és az élet keletkezéséről is információkhoz juthatnak.

Morzekódot fotózott a Marson az űrszonda

Furcsa, morzekódra emlékeztető homokbuckákat szúrt ki az egyik Mars körül keringő űrszonda.

Magyarok nélkül nem jött volna össze a nagy űrsiker

A magyar kutatók munkájának elismeréseként értékelhető, hogy nálunk rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát. Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa sorra veszi az eredményeket, és részletesen beszámol a magyar részvételről.

Célegyenesben a Juno űrszonda

Színes felvételt lőtt a Juno űrszonda a Jupiterről. A kép elkészülésének idején – vagyis június 21-én – a NASA szondája 10,9 millió kilométerre járt a gázóriástól. A kutatóeszköz július 4-én éri el a bolygót.

Lesifotó készült a Curiosityről

Lesifotót készített a Marson ügyködő Curiosity roverről a Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda. A marsjárót a Naukluft-fennsíkon sikerült lencsevégre kapni.

Hamarosan feltárul a Naprendszer legnagyobb bolygójának titka

Már nem kell sokat aludni, és újabb eredmények okozhatnak izgalmas pillanatokat a tudomány iránt érdeklődőknek. Kevesebb mint egy hónap múlva érkezik meg ugyanis a Jupiterhez a Juno űrszonda, amely eddig példátlan feladatra vállalkozik: keresztülpillant a gázóriás emberi szem számára átlátszatlan, vastag felhőrétegén, hogy megtudja, mi rejtőzik a bolygó mélyén. A kapott adatok nemcsak a planéta, de a Naprendszer korai időszakáról is érdekes dolgokat mesélhetnek.

Újabb áttörés jöhet a gravitációs hullámok kutatásában

Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint teljes siker a gravitációs hullámok felkutatását célzó technológiákat tesztelő LISA Pathfinder űrszonda.

Furcsa méréseket készített a Vénuszon a becsapódott űrszonda

Sokkal hidegebbet mért a legforróbb bolygó légkörében a két éve becsapódott ESA-szonda, mint amire számítottunk: a Vénusz pólusai felett akár -150 Celsius-fokra is lehűlhet a hőmérséklet.

Űrbéli nyomozás az élet eredete után

Megkezdődtek az OSIRIS-REx űrszonda termo-vákuum tesztjei a Lockheed Martin laborjában, mellyel ismét egy lépéssel közelebb került az idén őszre tervezett indítás. Az ambiciózus tervek szerint a szonda meglátogatja a Föld-közeli Bennu aszteroidát, amelyből mintát vesz és visszahozza a Földre a tudósoknak. 

Európa és Oroszország közösen indít űrszondát a Marsra

Először indít közös expedíciót a Marsra az európai és az orosz űrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz. Az ExoMars űrszonda és a Schiaparelli landolóegység március 14-én egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén indul útnak a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból.

Nem sikerült kapcsolatot teremteni a Philae-vel

Hamarosan végéhez ér a Csuri üstökösre küldött Philae küldetése: az Európai Űrügynökség tudósai ugyan január végéig még próbálnak kapcsolatot teremteni vele, ám az üstökös felszínén uralkodó körülmények túlságosan zordak ahhoz, hogy a robot életben maradjon.

Lakható holdak után kutatunk majd a Jupiter körül

A Jupiter körül kutat majd lakható égitestek után egy űrszonda, amelynek megépítéséről az Airbus-csoport egyik tagvállalatával írt alá 350 millió eurós szerződést az Európai Űrkutatási Hivatal.

Villámtempóban élesedik a holdverseny

Ticket to the Moon #2 - élesedik a verseny, már a második hivatalos indítási szerződés is megvan a Google Lunar XPRIZE holdversenyében. Az amerikai MoonExpress csapatának holdszondája 2017 második felében indulhat égi kísérőnkhöz. 

Újra megpróbál Vénusz körüli pályára állni a japán űrszonda

Öt évvel a sikertelen küldetése után újra megpróbálják Vénusz körüli pályára állítani az Akacuki légkörkutató űrszondát. A korábbi kísérletnél nem indult be a hajtómű, ezért az űrjármű elsuhant a bolygó mellett.