ûrszonda
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Japán embereket küldene a Holdra
Japán azt tervezi, hogy 2018-ban, de legkésõbb 2019 elején ûrszondát küld a Holdra egy tudományos misszióban. A japán ûrkutatási ügynökség a programmal azt szeretné elérni, hogy Japán az ûrkutatás terén lépést tartson a riválisokkal, köztük Kínával. Késõbb embereket is küldene a Holdra.
- címkék:
- Japán
- Hold
- holdraszállás
- ûrszonda
- Címkefelhõ »
Megérkezett a Dawn ûrszonda a rejtélyes Ceres törpebolygóhoz
2015. március 6-án állt a Ceres törpebolygó körüli pályára a NASA Dawn ûrszondája. A kisbolygó-öv legnagyobb égitestét még nem vizsgálta ûreszköz közvetlen közelrõl. A sok vízjeget tartalmazó és néha vízgõzt kibocsátó Ceres valószínûleg egy fejlõdésében megrekedt bolygókezdemény, amilyet korábban még nem láthattunk ilyen részletességgel.
Weöres Sándor versét küldjük a Holdra
A költõ Szembe-fordított tükrök címû versének híres részlete nyerte azt a szavazást, amelynek gyõztese a Puli ûrszondával utazhat a Holdra.
- címkék:
- Weöres Sándor
- kultúra
- ûrszonda
- Címkefelhõ »
Megtalálták az elveszettnek hitt marsi leszállóegységet
Megtalálták az elveszettnek hitt elsõ európai marsi leszállóegységet, a brit Beagle2-t, amelynek 2003 decemberében kellett landolnia a vörös bolygón.
- címkék:
- ûrszonda
- Mars
- Címkefelhõ »
Meglett az ûrszonda, ami elõször kutatott volna élet után a Marson
Elérte a Marsot, de minden kapcsolat megszakadt a Beagle-2 ûrszondával 2003 decemberében. Az elveszett szondát most találták meg nagy felbontású fotók elemzésével.
Összedobnák a pénzt az elsõ afrikai Hold-szondára
Közösségi finanszírozással indulna az elsõ afrikai Hold-küldetés. Az Africa2Moon projekt szervezõi a legszegényebb kontinens mérnökeinek és tudósainak következõ generációját szeretnék megnyerni céljaikhoz.
- címkék:
- Afrika
- ûrkutatás
- ûrszonda
- Címkefelhõ »
Ébresztõt fújtak az ûrszondának
"Felébresztették" szombaton az eddig alvó üzemmódban haladó New Horizons amerikai ûrszondát, amely a Plútó felé tart. Az ûreszköz mostanra 4,8 milliárd kilométerre távolodott el a Földtõl. Kilencévesre tervezett útján - a tervek szerint - 2015. július 14-én találkozik a Plútóval.
- címkék:
- ûrszonda
- Plútó
- Címkefelhõ »
A Földet fenyegetõ kisbolygóra indul a NASA szondája
Szabad jelzés kapott a NASA-tól az OSIRIS-REx ûrszonda, amelyik két év múlva indulhat a Bennu kisbolygóra. Az apró égitest felszínérõl – ha minden a tervek szerint alakul – akár 2 kg kozmikus anyagot is a Földre hozhat. A küldetés hét évig tart, az értékes minta 2023 õszén érkezik meg.
Ágyút visz magával a japán ûrszonda
Négy évvel a Hayabusa (Sólyom) ûrszonda sikeres visszatérése után a Japán Ûrügynökség bemutatta az ûreszköz utódját, mely idén kezdi meg négyéves utazását egy szénben gazdag aszteroida felé. Ágyút is visz magával.
Példátlan lépés az ûrkutatásban: civilek aktiválták a NASA ûrszondáját
„Veterán bolygóközi ûrszonda két sikeres üstökösmegközelítés tapasztalatával munkát keres. Elektronikus rendszerei öregek, de mûködõképesek. Két mûködõ rádiórendszer, bõséges üzemanyag-tartalék, egy tucat tudományos mérõmûszer, jó állapotban. Áthelyezés is lehetséges. Az érdeklõdõk 2014. júniusig jelentkezzenek.”
- címkék:
- ûrszonda
- üstökös
- ISEE-3
- NASA
- Címkefelhõ »
Rövidesen becsapódik az amerikai Hold-szonda
A Hold fizikai környezetét tavaly õsz óta vizsgáló NASA-ûrszonda, a LADEE április 21-én befejezi sikeres küldetését, és a 250 millió dolláros ûrszonda a Hold túlsó oldalába csapódik. Szándékosan.
- címkék:
- Hold
- világûr
- ûrszonda
- becsapódás
- Címkefelhõ »
Hamarosan kiderül, mi van a Plútó felszínén
A NASA New Horizons ûrszondája az egyik leggyorsabban száguldó ûreszköz. Naponta másfél millió kilométert tesz meg, nyolc éve van úton, de már csak egy évet kell utaznia, hogy megérkezzék a Plútóhoz.
- címkék:
- Jupiter
- ûrszonda
- Plútó
- New Horizons
- Charon
- Címkefelhõ »
Jön a történelmi üstököstalálkozó
Közel tíz év utazás után rohamosan közeledik célpontja felé a Rosetta ûrszonda. Ebben a hónapban kritikus részéhez érkezik a küldetése, mert két és fél évi hibernáció után kell feléleszteni.
Nagy volt a pezsgés az ûrben, de az igazi dobások jövõre jöhetnek
Bõvelkedett az óév az érdekes és fontos ûreseményekben. A magánûripar oroszlánkörmeit mutogatja, az oroszok ûrrepülõteret építenek, a kínaiak eljutottak a Holdra, Európa és Amerika inkább a tudományos programokban jeleskedik, miközben mindenki erõt gyûjt az évtized második felének még nagyobb ugrásaihoz.
Napokon belül landol Kína titokzatos holdjárója
Kína harmadik Hold-szondája, a Csang’e-3 már a Hold körül kering. A tervek szerint napokon belül sima leszállást hajt végre, és a Jáde Nyúl nevû holdjáróval vizsgálni kezdi égi kísérõnket. Mit lehet tudni a kínai holdprogramról?
- címkék:
- Kína
- Hold
- Hold-szondák
- ûrszonda
- Jáde nyúl
- Címkefelhõ »
Már a Holdon is van szupergyors internet
Lézer segítségével képes szupergyors sebességgel kommunikálni a NASA a Hold környezetét kutató szondájával. Megdõlt az ûrbeli internetes adatátviteli rekord.
Az eddigi legjobb kamera megy az ûrbe
Egymilliárd csillagot katalogizál öt év alatt a jövõ hónapban induló Gaia ûrszonda. Az eddiginél ezerszer gazdagabb és ezerszer pontosabb képet kapunk a Tejútrendszer felépítésérõl.
- címkék:
- Tejútrendszer
- ûrszonda
- ESA
- Gaia
- Címkefelhõ »
Kiderül, mit láttak az Apollo-ûrhajósok a Holdon
Az Apollo-ûrhajósok évtizedekkel ezelõtt szokatlan fényjelenséget figyeltek meg a holdi napkelték elõtt. Most a NASA ûrszondát indított a jelenség pontos magyarázatának tisztázására.
Csodálatos jelenség - égi rózsa a Szaturnuszon
Mint egy hatalmas vörös rózsa, úgy fest a Szaturnusz északi sarkán lefényképezett vihar. A NASA egyik ûrszondájának sikerült megörökíteni a lélegzetelállító természeti csodát.
- címkék:
- Szaturnusz
- NASA
- vihar
- ûrszonda
- rózsa
- Cassini
- Címkefelhõ »
Lehoznák a kisbolygókat az égrõl
A NASA egyik legújabb ötlete: Hold körüli pályára vontatna egy kisbolygót. Korábban szóba került, hogy a Földre is lehozható lenne egy ilyen égitest. Megéri az erõfeszítést a vállalkozás?
Kirúgta az ûrprogram két vezetõjét az orosz elnök
Menesztette állásából szerdán az orosz ûrprogram két vezetõ tisztségviselõjét Dmitrij Medvegyev. A hónap elején három orosz mûhold is a Csendes-óceánba zuhant.
Magyar szíve van Európa egyik legizgalmasabb ûreszközének
A világûr sötét némaságában egy üstökös száguld a Nap felé. Néhány éve egy ûrszonda "üldözi", 2014-ben eléri és pályára áll körülötte, majd egy apró leszállóegység ereszkedik le róla az égitest fagyos felszínére. Ez lehet az elsõ landolás egy üstökösmagon az ûrkutatás történetében, amelynek elõkészítésében több hazai ûrkutató mûhely is részt vállalt. A leszállóegység zord körülmények közötti hibátlan áramellátásáért a Mûegyetem Ûrkutató Csoportja felel.
Hazatérhet a kisbolygón landolt japán ûrszonda
A Japán Ûrügynökség sajtóközleménye alapján az Itokawa kisbolygón 2005-ben landolt Hayabusa ûrszonda a számos technikai probléma ellenére 2010-ben visszatérhet a Földre.
Dönteni kell az új nagy ûrkutatási célpontról: Titan vagy Europa?
Hamarosan döntés születhet egy az óriásbolygók térségébe induló új ûrszondáról. A szakemberek a Titan részletes vizsgálata vagy az Europa felszín alatti óceánjának tanulmányozása között fognak választani.
Odakint az ûrben 2008-ban
A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és ûrkutatás területén. A Phoenix lett az elsõ Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az elsõ olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében elõször sikerült elõrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az elsõ Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.
Ritmikus kõzetrétegeket fotóztak a Marson - kép
A Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda sikeresen befejezte az elsõ szakaszban kétévesre tervezett küldetését, amelynek során több adatot sugárzott a Földre, mint az összes korábbi Mars-szonda együttvéve. Az ûreszköz jelenleg hibátlanul üzemel, és jó eséllyel éveken keresztül kering majd bolygószomszédunk körül.
Ballonok és repülõgépek is mennek majd a Marsra
Ballonokat és repülõgépeket is bevetnek a Mars kutatásában a következõ évtizedekben. Bár a Mars Science Laboratory- és az ExoMars-roverek késéssel indulnak, a tervezõasztalon már körvonalazódnak a következõ küldetések, amelyek 2020 körül elsõ alkalommal hozhatnak majd anyagmintát a vörös bolygóról a Földre.
A felhõk tetején a Vénusz atmoszférájában
A Venus Express ûrszonda ultraibolya és infravörös felvételei alapján megbecsülték, hol vannak emelkedõ és süllyedõ gáztömegek a légkörben. Az új mérések alapján a felhõk tetejének magasságát is sikerült a korábban ismertnél pontosabban meghatározni.
Egy szép nyár a Marson - befejezõdött a Phoenix küldetése
Újabb szép történet zárult le a vörös bolygó kutatásában. Az amerikai Phoenix-ûrszonda küldetése egyértelmû siker: közvetlenül igazolta a felszíni és felszín alatti vízjég jelenlétét, és felfedezte a sarkvidéki éghajlatváltozások nyomait. Az eredmények alapján a poláris térségben egykor folyékony víz is lehetett a felszín alatt, ahol akár extrém körülményeket kedvelõ életformák is létezhettek. Ezzel a NASA gyakorlatilag lezárta a víz utáni kutatást, és a következõ nagy szonda már az élet nyomait keresi.
Hatalmas eltemetett gleccsereket találtak a Marson - kép
Régóta várt felfedezést jelentettek be a Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda radarvizsgálatai alapján: a bolygó gleccserjellegû, kõzetanyaggal borított felszínformáinak belsejét valóban jég töltheti ki.
A Naprendszer peremén járunk
Október 19-én a NASA új ûrszondát indított útnak: az IBEX a Föld körüli pályáról térképezi fel a Naprendszer peremvidékét, amelyen a Voyager-1 és Voyager-2 szondák a következõ években haladnak majd keresztül.
Elindult az indiai Hold-szonda
Szerdán hajnalban, helyi idõ szerint 6 óra 20 perckor az India keleti partvidékén található Satich Dhawan Ûrközpontból sikeresen elindult India elsõ ûrszondája, amely a Holdat vizsgálja. Maga a szonda, a hordozórakéta és a kommunikációs rendszer indiai, de a program széles körû nemzetközi együttmûködés keretében zajlik, amelybõl a NASA és az ESA több mûszerrel is kiveszi a részét.
Lassul a Phoenix, készülõdnek az új Mars-szondák
A gyengülõ napsugárzás ellenére a Phoenix még képes robotkarját mozgatni, és teljes leállása elõtt igen fontos megfigyeléseket várnak tõle a szakemberek. Eközben a következõ szondák már készülnek a vörös bolygó vizsgálatára. Közülük fontosnak és látványosnak ígérkezik a Mars Science Laboratory (MSL), amely egy a korábbiaknál nagyobb teljesítményû marsjáró az élet utáni kutatásra.
Feltérképezték a Vénusz perzselõ szeleit
Az európai Venus Express ûrszonda új megfigyelései alapján minden korábbinál részletesebb, térbeli felmérés készült a Vénusz légkörének eltérõ magasságú tartományaiban jelentkezõ szelekrõl.
- címkék:
- Vénusz
- ûrszonda
- Venus Express
- Merkúr
- Címkefelhõ »
Rosetta: sikeres volt az ûrrandevú, de csõdöt mondott a kamera
A Rosetta-ûrszonda pénteken este, közép-európai idõ szerint 21 óra tájban 800 kilométerre közelítette meg a Steins-kisbolygót. Sajnos a nagyfelbontású kamera mûködését egy hiba miatt letiltotta a fedélzeti automatika, így a vártnál kevésbé részletes képek készülhettek csak az égitestrõl.
Bolygótudományi szeminárium Budapesten
Szeptember 4-én és 5-én, a Föld Bolygó Nemzetközi Éve program keretében bolygótudományi szeminárium lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A magyar-japán együttmûködés részeként szervezett, ingyenesen látogatható rendezvényen elsõsorban a Naprendszer égitesteivel kapcsolatos hazai és távolkeleti kutatási eredményeket mutajták be.
Tovább dolgozhat minden idõk legdrágább bolygókutató ûrszondája
2008. június 30-án hivatalosan befejezõdött a Szaturnusz körül keringõ Cassini-ûrszonda elsõdleges küldetése. A sikeres mûködésre és a várható további eredményekre való tekintettel azonban két évvel meghosszabbították a programot. Összeállításunkban újra felelevenítjük a küldetés eddigi fontos és látványos tudományos eredményeit.
Hókirálynõ és lábnyom a Marson: máris jeget találhatott a Phoenix
Nem kizárt, hogy a vízjég és közvetetten az egykori élet nyomait keresõ Phoenix közel jár elsõ nagy felfedezéséhez: a NASA legutóbb közölt felvételein érdekes felület látható az ûrszonda alatt, amely akár vízjég is lehet.
A Phoenix készül a nagy ásásra
Felpörögtek az események a Marson: az egyik hibázó ûrszondát kíméletlenül lecserélték, miközben a talajon -30 fokos hidegben fényképezgetõ Phoenix az elsõ talajminta begyûjtéséhez készülõdik. Az ilyen vizsgálatok lesznek a legfontosabbak a küldetés alatt: a víz és közvetetten az élet nyomait keresi majd a szonda.
Megjöttek az elsõ képek a Marsról
A hétfõn éjjel landolt Phoenix az elsõ Mars-szonda, amely nem a bolygó egyenlítõjének környékén szállt le sikeresen, hanem sarkvidéki területen. Hajnali négy óra elõtt pár perccel megérkeztek az elsõ felvételek az irányítóközpontba, majd késõbb a NASA közölte az elsõ színes képeket is.
Történelmi kép az ûrkutatásban: leszálló Mars-szonda egy másik ûreszközrõl fotózva
Csak két kis fényes folt, mégis teljesen újszerû látvány számunkra: a vörös bolygó körül keringõ Mars Reconnaisance Orbiter-ûrszonda az ûrkutatás története során elsõként örökített meg egy másik ûreszközt, amint az a felszín felé közeledik. Utóbbi természetesen a hétfõn hajnalban landolt Phoenix volt.
Landolt a Phoenix-ûrszonda a Marson
Hazai idõ szerint hétfõ hajnali 1 óra 53 perckor landolt a Phoenix-ûrszonda a Marson. A leszállás minden eseménye rendben zajlott, a kritikus mûvelet sikerességét a Mars Odyssey is megerõsítette. A NASA ezzel kiköszörülte azt a csorbát, amit a Mars Polar Lander eltûnése jelentett 1999-ben.
Új korszak nyílik a Mars kutatásában: landoláshoz készülõdik a Phoenix
Rövidesen eléri a Marsot a Phoenix-ûrszonda, az elsõ leszállóegység, amely - ha minden a tervek szerint alakul - a vörös bolygó sarkvidékén üzemel majd, tudományos szempontból sokkal izgalmasabb területen, mint az eddigi felszíni szondák. A Phoenix a Mars északi poláris térségének lakhatósági viszonyait kutatja, és a marsi élet lehetõségével kapcsolatos kérdések közül leginkább arra találhat választ, hogy vajon mekkora esélye lenne egy földi, szélsõséges természeti környezetet elviselni képes baktériumnak az életben maradásra a marsi nyár idején a leszállóhely területén.
Mars-kutatás: egy korszak mérföldkövei képekben
A Phoenix-ûrszonda néhány nap múlva leszáll a vörös bolygó északi poláris térségében, hogy mintát vegyen a vízjégtartalmú felszíni réteg anyagából, és részben feltárja a terület egykori lakhatósági viszonyait. Ez a küldetés jelképesen lezárja azt a több mint egy évtizede tartó korszakot, amelyben a víz és a formakincs-változások jelentették a Mars-kutatás fókuszpontjait, s megnyitja a biogén anyagok, illetve életnyomok terepi módszerekkel történõ keresésének új, remélhetõleg még izgalmasabb idõszakát.
Már várják a Marson a Phoenix ûrszondát
A Mars körül keringõ három ûrszonda is úgy változtatta meg a pályáját, hogy ideális helyzetben legyenek a Phoenix május 25-i érkezésének megfigyeléséhez.
Fél évszázada keresett jelenséget figyeltek meg a Napon - a hét asztrofotója
A Hinode napkutató ûrszonda megfigyelései révén sikerült egyértelmûen azonosítani azokat a régóta keresett mágneses hullámokat, amelyek a Nap külsõ légkörét felforrósítják.
Szélsõségesen forró robbanást észleltek a Napon
A Hinode és az R-HESSI ûrszondák megfigyelései alapján extrém magas hõmérsékletû napkitörést azonosítottak csillagunkon.
Vulkánkitöréseket keres a Venus Express-ûrszonda
A Vénusz légkörében a kéndioxid-koncentráció változását azonosították, ami akár vulkáni aktivitással is kapcsolatban lehet.
Fél évszázados az ûrkorszak elsõ nagy tudományos eredménye
A Földet övezõ sugárzási övezet felfedezése az ûrkorszak elsõ nagy tudományos eredménye volt. A Van Allen-öveket közel fél évszázada ismerjük, de sok részlet még ma is feltárásra vár. A tervek szerint a NASA 2011-ben két ûrszondát állít pályára a sugárzási övek viharainak tanulmányozására.
Az Ulysses-szonda elhaladt a Nap pólusa felett
Az Ulysses-ûrszonda immáron második alkalommal haladt el a Nap északi sarkvidéke felett, megvizsgálva a csillagunk poláris tartományaiból kiáramló gyors napszelet.
A Messenger-ûrszonda elhaladt a Merkúr mellett
Közel harminc éve, a Mariner-10 látogatása óta nem járt ûrszonda a Naprendszer legbelsõ bolygójánál, a Merkúrnál. Most vége a hosszú szünetnek: az amerikai Messenger 2008. január 14-én (hétfõn), magyar idõ szerint 20:04-kor elvégezte a bolygó elsõ megközelítését.
A Voyager-2 a Naprendszer határán jár
Az 1977-ben startolt Voyager-1 és -2 ûrszondák harminc év elteltével is üzemelnek, az utóbbi sok mérési eredményt küld haza még ma is. Az ûreszköz nemrég turbulensen kavargó töltött részecskékkel és váratlanul erõs mágneses térrel találkozott: ennek alapján most járhat a napszél és a csillagközi anyag határvidékén. Néhány év, és az elsõ emberkéz alkotta eszközk kijut a csillagközi térbe.
Párolgó légkör, hatalmas villámok: új eredmények a Vénuszról
A Nature, a legrangosabb tudományos folyóiratok egyike 2007. november 29-i számában érdekes tanulmányt közöl a Vénusz bolygó légkörének lassú fogyásáról. A cikk egyik társzerzõje Szegõ Károly, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója, aki fizikusként vett részt az Európai Ûrügynökség (ESA) Venus Express ûrszondája által gyûjtött adatok feldolgozásában, értelmezésében.
Látványos hold- és földfotók a japán Selene ûrszondától
A Hold körüli pályán keringõ japán SELENE szonda sikeresen tesztelte kameráját, és látványos fotókat sugárzott a Földre. Az amerikai Apollo-program óta nem örökítették meg, amint bolygónk felkel, illetve lenyugszik a Hold látóhatárához képest.
Tíz kép a tíz éve indult Cassini-ûrszondától
1997. október 15-én, tíz éve indították útnak a Cassini-Huygens ûrszondapárost a floridai Cape Canaveralból. Hétéves utazás után, 2004 júliusában a Cassini, minden idõk legdrágább bolygókutató szondája pályára állt a hatalmas gyûrûrendszerrel övezett gázóriás, a Szaturnusz körül, ahonnan azóta is ontja a képeket és a mérési adatokat. 2005 januárjában a Huygens leereszkedett a Titan nevû óriáshold felszínére, és lélegzetelállító képeket küldött a Földre. Összeállításunkban a küldetés tíz fontos tudományos eredményét idézzük fel, tíz kép segítségével.
Célpont a Hold: a közeljövõ küldetései égi kísérõnkre
A japán SELENE-ûrszonda elérte égi kísérõnket, miközben az Egyesült Államok, India, Kína és Németország is tervezi saját holdszondáit. Elképzelhetõ, hogy egy újabb, a Hold meghódítására irányuló ûrverseny kezdõdik.
Elindult a Dawn-ûrszonda
Szeptember 27-én, magyar idõ szerint 13:34-kor startolt a Dawn-ûrszonda. Küldetésének célja a vulkanikusan átalakult Vesta kisbolygó, és a legnagyobb méretû aszteroida, a Ceres részletes tanulmányozása.
Készül a Hold felé az új japán ûrszonda
2007. szeptember 14-én startolt a SELENE-szonda, Japán második olyan ûreszköze, amely a Holdat fogja részletesen tanulmányozni. Egy éven keresztül kering majd kísérõnk körül, feltérképezve annak felszínét, gravitációs anomáliáit és a körülötte mozgó töltött részecskéket.
Barlangok a Marson - a hét asztrofotója
A Mars Odyssey amerikai ûrszonda felvételein felszín alatti üregek nyílásaira bukkantak. A barlangszerû képzõdmények az élet keresése szempontjából is fontos célpontok lehetnek.
Új eredmények a Hold fejlõdésérõl
Az európai SMART-1 ûrszonda felvételeinek elemzésével a nagy holdi becsapódásos medencék fejlõdésérõl nyertek új eredményeket. A Holdon korábban ismeretlen oldaleltolódásokat, ún. transzform vetõket is azonosítottak egyes területeken.
Elindult az új Mars-szonda
Szombaton délelõtt, magyar idõ szerint 11:36-kor a Phoenix-szonda megkezdte 10 hónapos útját a Mars felé. Az ûreszköz egy Delta-2-es hordozórakétán startolt a floridai Cape Canaveral ûrkikötõ 17A jelû indítóállványáról.
A Mars-kutatás legújabb eredményei a Jövõ Házában
2007-ben tovább folytatódik az ûrkutatás és csillagászat iránt érdeklõdõk számára szervezett ismeretterjesztõ rendezvénysorozat a budapesti Jövõ Házában. Az utolsó alkalommal a Naprendszer-kutatás különösen izgalmas célpontjáról, a Marsról lesz szó, amelyet napjainkban 5 ûrszonda vizsgál, s hamarosan útnak indul felé egy újabb amerikai leszállóegység is, hogy választ keressen az emberiség egyik legalapvetõbb tudományos kérdésére...
Küldetés a legnagyobb kisbolygókhoz
Már több kisbolygót is meglátogattak ûreszközök, sõt az Eros felszínére a NEAR ûrszonda le is ereszkedett. A kisbolygóöv legnagyobb és talán legérdekesebb objektumai azonban eddig kimaradtak a részletes vizsgálatokból. Ezt hivatott pótolni az amerikai Dawn küldetés, amely legkorábban július 7-én veheti kezdetét. A Ceres és a Vesta részletes vizsgálata bepillantást nyújthat a kisbolygók fejlõdéstörténetébe, ezzel pedig a Naprendszer keletkezési viszonyaiba.
Egyszerre két ûrszonda figyelte a Vénuszt
A Venus Express mellett a Merkúr felé tartó MESSENGER-szonda is belsõ bolygószomszédunkat tanulmányozta.
Hatékony napszélriasztó rendszer
A SOHO napkutató ûrszonda mérései alapján minden korábbinál hatékonyabb napszél-elõrejelzõ rendszer készülhet. Az új, még fejlesztés alatt lévõ módszernek köszönhetõen már most körülbelül 20%-kal csökkent annak esélye, hogy a részecskezáporok váratlanul érjenek asztronautákat, illetve ûreszközöket.
Rejtélyes barlangnyílások a Marson
A Mars Odyssey által korábban azonosított, barlangszerû nyílásokat nemrég a Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda nagy felbontóképességû HiRISE kamerájával is vizsgálták.
Új felismerések a napszél viselkedésérõl
A megfigyelések alapján régóta tudjuk, hogy bár a napszél sebessége változó, sosem csökken 260 km/s alá. A Wind ûrszondának a napszél jellemzõirõl 1995. és 2005. között rögzített adatait Justin Kasper (MIT) és kollégái dolgozták fel. A munka során a napszél sebessége és az összetétele között kerestek és találtak is kapcsolatot.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- mûhold
- ûrszonda
- Wind
- NASA
- MIT
- Sztereó
- Címkefelhõ »
Szoftverhiba okozta a Mars-szonda vesztét
Az amerikai Mars Global Surveyor ûrszonda meghibásodásához szoftverhibából kiinduló szerencsétlen események láncolata vezetett - közölte a NASA a legújabb vizsgálati eredményeket.
Mit jelent a hazai ûrkutatásnak az elsõ magyar ûrturista?
Simonyi Károly közelgõ ûrrepülése az újságok címlapján szerepel, ám a hazai ûrtevékenység eredményeirõl ritkábban olvashatunk híreket. Pedig eredmények szép számmal vannak, és ezek sokszor nemzetközi figyelmet kapnak. Hazánk több ûrprogramból is kiveszi a részét, és a magyar cégek már számos olyan mûszert készítettek, amelyek jelenleg is különbözõ ûrszondákon repülnek. Az elsõ magyar ûrturista indulása kapcsán Dr. Both Elõdöt, a Magyar Ûrkutatási Iroda igazgatóját kérdeztük.
Óriási jégkészletet találtak a Marson
Az európai Mars Express ûrszonda felszín alá "belátó" radarja közel 4 kilométer vastag vízjégréteget talált a vörös bolygó déli sarkvidékén.
Film a legfurcsább napfogyatkozásról
A STEREO-B ûrszonda olyan napfogyatkozást örökített meg, amelyet a Földrõl senki nem láthat. A filmen a Hold kis korongként vonul el a Nap elõtt.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- Föld
- Nap
- ûrszonda
- Hold
- Címkefelhõ »
Fókuszban a Nap: ma kezdõdik a Nemzetközi Heliofizikai Év
Az UNESCO döntése értelmében 2007 a Heliofizika Nemzetközi Éve. Ennek keretében világszerte ismeretterjesztõ összejöveteleket tartanak, továbbá kiemelten figyelik központi csillagunk aktivitása és a földi környezet közti kapcsolatot.
Üstököstörmelék bombázhatott meg egy korai Mars-szondát
Újabb elemzések alapján elképzelhetõ, hogy egy üstökösmag szétesése miatt létrejött meteorraj tagjai találták el 1965-ben a Mariner-4-ûrszondát.
A Plútó-szonda a Jupiter mellett
A tavaly januárban felbocsátott New Horizons ûrszonda mindössze egyéves utazás után már a Jupiter távolságában jár. Az óriásbolygó a tervezett mértékben lendített a szondán végsõ cépontja, a Plútó felé. A Jupiter-közelség során közel 700 különféle megfigyelést terveznek a szakemberek.
Sikeresen tesztelték a Rosetta-ûrszondát a Mars közelében
Mint arról hétfõn már röviden beszámoltunk, az Európai Ûrügynökség (ESA) Rosetta nevû üstököskutató ûrszondája az elmúlt hétvégén 250 kilométerre haladt el a Mars mellett, miközben felvételeket készített és adatokat gyûjtött a vörös bolygóról. A Mars-közelítés célja az volt, hogy a bolygó gravitációja lendítsen egyet az ûrszondán (az ûrkutatásban e gyakran alkalmazott módszert hintamanõvernek is nevezik). A mûvelet sikerrel zárult, a Rosetta immár nagyobb sebességgel folytathatja útját a Csurjumov-Geraszimenko-üstököshöz, ahová a tervek szerint 2014-ben érkezik meg.
Problémák az új Mars-szondával
Az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) a vörös bolygó körül keringõ eddigi legsikeresebb ûreszköznek tûnik, melynek pazar felvételeit már többször bemutattuk rovatunkban. A szonda által eddig lesugárzott teljes adatmennyiség már körülbelül 1000 CD-t töltene meg. Az elmúlt idõszakban azonban komoly probléma jelentkezett kamerájánál, ami csökkentheti teljesítõképességét.
Felhõk a Mars egén - a hét asztrofotója
A Mars Global Surveyor ûrszonda méréseinek elemzésével elsõ alkalommal készült áttekintõ felmérés az éjszakai felhõzet eloszlásáról, az Opportunity marsáró pedig elsõ alkalommal figyelte meg konvektív felhõk kialakulását a Marson.
Sikeres hintamanõver a Holdnál
A STEREO-B ûrszonda elhaladt a Hold mellett, és megkezdte végsõ pozíciójának megközelítését. Társával együtt a napszél térbeli jellemzõit fogják vizsgálni, és a korábbinál pontosabban jelzik elõre az ûr-idõjárást.
Ismét felbukkant a marsi nyomkeresõ
"Régészet" Mars körüli pályáról: a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) nevû új amerikai ûrszonda újabb pazar felvételén az 1997-ben landolt Mars Pathfinder leszállóegység és környezete látható.
Pazar fotók a Marsról, pánik a Földön: új eredmények az új Mars-szondától
A legújabb marsi keringõegység, az amerikai Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda tevékenysége valóban szenzációs. Az eddig visszaküldött és nyilvánosságra hozott felvételek bizonyítják: ez az ûreszköz több információt nyújthat a vörös bolygóról, mint összes korábbi társa együttvéve. Új fejlemény, hogy az ûreszköz felszín alá "belátó" radarját is üzembe helyezték. Képes összefoglalónk a friss eredményekrõl.
Azonosították az egyik marsjáró leszállóegységét az új képeken
A közelmúltban pályára állt Mars Reconnaisance Orbiter ûrszonda fedélzetén található a vörös bolygó körül keringõ jelenlegi legjobb kamera (HiRISE), amely minden korábbinál részletesebben, egy méter alati felbontással örökíti meg az égitest felszínét. A november 7-én megkezdõdött program elsõ két hetében közel száz felvételt rögzítettek. Az alábbi, most közölt felvételeken a 2004 elején a bolygóra érkezett és még jelenleg is mûködõ Opportunity leszállóhelyét tanulmányozhatjuk, a landolás "maradványaival" egyetemben.
Veszélyes leszállóhely a Marson
A következõ Mars-szonda lehetséges leszállóhelyei sziklákkal borított, veszélyes vidékeknek látszanak.
Emlékezés egy pazar Mars-szondára
Az elmúlt napokban a földi irányítók hiába próbáltak kapcsolatba lépni a Mars Global Surveyor ûrszondával. Úgy tûnik, hogy a vörös bolygó kutatását 1997-tõl új alapokra helyezõ ûreszközt végleg elvesztették. Összeállításunkban felidézzük a legszebb képeket és legfontosabb felfedezéseket is.
Mars-szondák kritikus helyzetben
A bolygó körül keringõ Mars Global Surveyor szondával megszakadt a kapcsolat, és elõfordulhat, hogy a felszínen dolgozó Opportunity nem tud majd kijönni a Victoria-kráterbõl.
Egy új napkutató ûrszonda pazar felvételei - a hét asztrofotója
A japán Hinode napszonda elsõ képei látványosan mutatják be csillagunk felszíni folyamatait.
A Plútó-szonda elsõ képe a Jupiterrõl - a hét asztrofotója
Sikeresen tesztelték a New Horizons ûrszonda több mûszerét a Jupiteren és két holdján. A felvételen részletesen megfigyelhetõ a bolygó felhõrendszere, valamint az Io és az Europa.
Végsõ csapás a marsi arcra
A korábban számos vihart kavart, emberi archoz hasonló felszíni képzõdményrõl a Mars Express ûrszonda is kimutatta, hogy nem más, mint egy egyszerû sziklaalakzat.
- címkék:
- ûrszonda
- DLR
- FU Berlin
- Mars Express
- Címkefelhõ »
A Holdba csapódott az európai ûrszonda
Az európai SMART-1 ûrszonda 2006. szeptember 3-án magyar idõ szerint 7:42-kor, a terveknek megfelelõen a Hold felszínébe csapódott. A becsapódással kapcsolatos elsõ tudományos eredményeket folyamatosan közöljük.
Ugráló Mars-szondák
Egy új terv alapján apró, ugráló szondákkal lehetne felderíteni a vörös bolygó veszélyes területeit és felszín alatti üregeit. Az elsõ tesztpéldányokkal 2006 szeptemberében új-mexikói barlangokban végeznek kísérleteket.
- címkék:
- Kereszturi Ákos
- ûrszonda
- Mars
- Címkefelhõ »
A napkorona elõrejelzett alakja - a hét asztrofotója
A korábbiaknál pontosabb módszert dolgoztak ki a napkorona alakjának elõrejelzésére, amit sikeresen teszteltek is a legutóbbi teljes napfogyatkozáskor.
Készülnek az új mars-szondák
ExoMars néven 2011-re tervezik az elsõ olyan európai Mars-szonda indítását, amely az ESA Aurora programjának "zászlóshajója". A tudományos vizsgálatok mellett a jövõbeli emberes expedíciók megvalósításának irányába mutató technológiai fejlesztéseket is tesztel.
A Mars története az ásványok alapján
A Mars Express ûrszonda új adatai alapján a bolygó fejlõdésének három eltérõ idõszakában keletkezett ásványokat azonosítottak. Az eredmények az esetleges õsi, marsfelszíni életnyomok megtalálásában is segíthetnek.
A Venus Express elsõ képei
Nyilvánosságra hozták a Venus Express ûrszonda elsõ képeit, amelyek belsõ bolygószomszédunk sûrû, kavargó légkörének felhõit mutatják. Jól megfigyelhetõ a pólus körüli szerkezet, ami egyben az egyenlítõvel közel párhuzamos felhõsávokat jelent.
Pályára állt a Venus Express
Kedden reggel sikeresen a Vénusz körüli pályára állt az európai készítésû Venus Express ûrszonda. Megfigyeléseinek fõ célja, hogy megállapíthassuk, mi vezetett a rendkívüli üvegházhatáshoz és forrósághoz bolygószomszédunkon.
Pályára állt az új generációs Mars-szonda
Hazai idõ szerint pénteken késõ este sikeresen a vörös bolygó körüli pályára állt a NASA Mars Reconnaisance Orbiter nevû legújabb Mars-szondája, amely soha nem látott részleteséggel fogja feltérképezni a felszínt.
Úton van az elsõ szonda a Plútó felé
2006. január 19-én, hazai idõ szerint 20 órakor startolt a New Horizons szonda, az elsõ ûreszköz, amelyet a Plútóhoz küldött az emberiség. 2007 februárjában halad el a Jupiter mellett, és 2015. július 14-én érkezhet meg fõ célpontjához.
Az elsõ ûrszonda a Plútóhoz
A legutóbbi jelentések szerint a NASA készen áll arra, hogy elindítsa New Horizons nevû ûrszondáját a Plútóhoz - az egyedüli olyan, korábban nagybolygónak tartott égitesthez, ahová az emberiség még nem küldött ûreszközt. A 9 éves utazás legkorábban január 17-én, hazai idõ szerint 19.24-kor veheti kezdetét, egy Atlas 5 hordozórakéta indításával.
Csillagpor érkezett a Földre
A Stardust ("csillagpor") ûrszonda 4,6 milliárd kilométeres útja végén visszatért a Föld közelébe, és "ledobta" a Naprendszer õsanyagát tartalmazó mintagyûjtõ kapszuláját. A kapszula landolására 2006. január 15-én, hazai idõ szerint 11.10-kor került sor. A nagyszerû teljesítmény példátlan az ûrkutatás történetében.
A Beagle-2 becsapódásának nyoma
A Beagle-2 ûrszonda 2003. december 19-én vált külön a Mars Expresstõl, majd hat nappal késõbb kellett volna leszállnia a vörös bolygóra. A légkörbe sikeresen be is lépett, de többet nem adott hírt magáról. Elképzelhetõ, hogy a szonda becsapódásának nyomára bukkantak.
Ez történt 2005-ben a világûrben
Ismét startolt egy ûrrepülõgép, üstökösmagot és kisbolygót "támadtak meg" ûrszondák, egy új világ tárult fel elõttünk a Szaturnusznál, és az eddigieknél mélyebben pillanthattunk be az Univerzum legnagyobb robbanásainak természetébe.