Készen áll a Mars titkainak megfejtésére az InSight űrszonda

Elhelyezte első mérőműszerét az InSight amerikai robotgeológus űrszonda a marsi talajon, a kutatók szerint ezzel újabb mérföldkövéhez érkezett a misszió.

Vizet talált a Bennu aszteroidán az OSIRIS-REx űrszonda

Az aszteroida a fiatal Naprendszer maradványa, amelyhez hasonló után már régóta kutatnak a tudósok. A mintákból pontosabb képet kaphatunk arról, hogyan alakult ki a földi élet.

Hangokat rögzített az InSight nevű űrszonda a Marson

Történelmet írt a NASA InSight nevű űrszondája. Még csak egy hónapja van a Marson, ám már az első héten sikerült hangokat felvennie. 

Nagy menetelés, ami új fejezetet nyit a Hold kutatásában

Útnak indították Kínából helyi idő szerint szombat hajnalban a Csang'o-4 kínai űrszondát, amely a világűr kutatásában először fog landolni a Hold Földről nem látható túloldalán.

Megérkezett a Bennu kisbolygóhoz a NASA OSIRIS-REX űrszondája

Megérkezett hétfőn a Bennu kisbolygóhoz a NASA OSIRIS-REX űrszondája, amely felvételeket készít a kisbolygó felszínéről és feltérképezi azt, hogy a szakemberek jobban megértsék a Bennu kémiai és ásványi összetételét.

Néhány évtized múlva magyar fejlesztésű űrszonda is a Marsra juthat

Néhány évtized múlva magyar fejlesztésű űrszonda is eljuthat a Marsra, a fiatal mérnököknek pedig már most sem kell külföldre menniük, ha érdekes csillagászati kutatásokhoz akarnak csatlakozni - mondta az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.

Friss fotó készült a Marsról

Friss fotót küldött a NASA központjába az InSight nevű űrszonda a Marsról.

Kijelölték a Marsra szállás helyszínét

Bejelentette következő, 2020-as Mars-missziója landolási helyszínét a NASA: a 45 méter átmérőjű Jezero-kráterbe fog leereszkedni a Mars 2020 munkanevű marsjáró.

Minden eddigi űreszközhöz képest közelebb került a Naphoz a NASA űrszondája

Minden eddigi űreszközhöz képest közelebb került a Naphoz az amerikai űrkutatási hivatal Parker Solar Probe nevű űrszondája.

Úton van a Merkúr felé az európai-japán űrszonda

Elindult az európai-japán BepiColombo űrszonda a Naphoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek.

Később landol az űrszonda az aszteroidán, túl göröngyös a felszín

A tervezettnél hónapokkal később, október helyett csak a jövő évben, január vége felé landol a Ryugu aszteroidán a Hajabusza-2 japán űrszonda, mert a kisbolygó felszíne a vártnál göröngyösebb, és ezért nehéz megfelelő leszállóhelyet találni a számára – közölte csütörtökön a japán űrkutatási hivatal, a JAXA.

Sikeres volt a japán szonda apró rovereinek landolása az aszteroidán, már képeket is küldtek

Sikeresen landoltak a Ryugu aszteroidán a japán Hajabusza-2 kis kutatóroverei, és már képeket is küldtek a Földre.

Elindult a Nap felé a NASA különleges űrszondája

Az eredetileg tervezetthez képest egynapos késéssel útjára indította vasárnap a NASA a Parker Solar Probe űrszondát.

Minden eddiginél közelebbről vizsgálhatja a Napot a NASA

A Nap vizsgálatára küld fel autóméretű űrszondát a NASA augusztusban. Segítségével olyan közelről tanulmányozzák a Napot, ahol ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat.

Úton van a Mars felé a NASA új űrszondája

Úton van a Mars felé a NASA InSight nevű űrszondája. A kutatóeszközt a kaliforniai Vanderberg légi bázisról küldték fel még szombaton.

Elstartolt a NASA bolygóvadásza

A SpaceX űripari magánvállalkozás Falcon 9-es típusú hordozórakétáján útnak indították Floridából az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA új exobolygó-vadász űrszondáját.

Földönkívülit fotózhattak a Holdon: videó

Egy kínai űrszonda fotóján a Holdon lévő sziklának dőlő furcsa alakot szúrt ki egy ufóhívő férfi. 

Az évszázad projektje: láthatjuk a távoli exobolygók atmoszféráját

A bolygórendszerek keletkezésének és fejlődésének alapkérdéseit vizsgáló ARIEL (Atmospheric Remote-Sensing Infrared Exoplanet Large-survey) missziót választotta az Európai Űrügynökség a következő M-osztályú - vagyis önálló, nagyjából félmilliárd eurós költségplafonnal rendelkező - tudományos küldetésének - közölte az MTA pénteken az MTI-vel.

Megkezdi a metángáz keresését a Marson az ExoMars

Miután befejezte a Mars felső légkörében végrehajtott teljes fékezési manőverét, az ExoMars európai-orosz kutatási projekt szondája hamarosan megkezdi a metángáz utáni kutatást a vörös bolygó légkörében - közölte az Európai Űrügynökség (ESA).

Egyelőre néma az idegen űrhajónak gondolt objektum

Lelombozó eredményekkel szolgál az Oumuamua aszteroida első megfigyelése, az objektum ugyanis nem bocsát ki rádióhullámokat magából, tehát nagyon úgy tűnik, csupán egy aszteroidáról beszélhetünk. A vizsgálatoknak azonban koránt sincs vége.

Utolsó leheletéig a tudományt szolgálta

Húsz éve, 1997. október 15-én indult el küldetésére a Cassini-Huygens-űrszonda, amelynek feladata a Naprendszer hatodik bolygója, a Szaturnusz és egyik holdja, a Titán vizsgálata, illetve egy leszállóegység (a Huygens) Titánra való eljuttatása volt.

Megtalálták az elveszett űrszonda nyughelyét

Évtizedes rejtély oldódott meg azzal, hogy megtalálták az Európai Űrügynökség (ESA) első holdszondájának, a SMART-1-nek a maradványait – olvasható az IFL Science tudományos portálon.

Az OSIRIS-Rex sikeresen katapultált a veszedelmes aszteroida felé

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) OSIRIS-REx, aszteroidakutató űrszondája péntek délután megközelítette a Földet, és sikeresen kihasználta a bolygó gravitációját arra, hogy a Bennu kisbolygó felé vezető pályára "katapultálja" magát - közölte a NASA.

Tizenháromféle rakományt fog szállítani a kínai Mars-misszió szondája

Tizenháromféle rakomány, köztük hat marsjáró robot lesz a 2020-ra tervezett kínai Mars-misszió űrszondájának fedélzetén.

2025-től palackposta lesz a Voyager-1 űrszonda

Az 1977 szeptemberében, 40 évvel ezelőtt felbocsátott Voyager-1 űrszonda 2025-től palackposta lesz, és ha nem ütközik semmivel, akkor hosszú ideig sértetlen maradhat - mondta Farkas Bertalan űrhajós az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Bizarr felvételt rögzített az űrszonda kamerája

2014. október 13-án furcsa dolog történt a NASA LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) űrszondájának kamerájával (LROC). A kutatóeszköz műszere normál esetben kiváló minőségű képeket készít a Hold felszínéről, ám a szóban forgó napon zavaros, már-már ijesztő képet lőtt Földünk égi kísérőjéről. Ennek okát a napokban sikerült megfejtenie a szakembereknek.

Titokzatos marsi lyuk késztette fejvakarásra a NASA-t

Hatalmas lyuk tátong a Mars felszínén, még a kutatók sem tudják, miként jött létre a képződmény.

Az európai Mars-szonda rendszerhiba miatt csapódott a vörös bolygóba

Kísérteties hangokat rögzített a Cassini

Az anyagszegény környezet mellett rendkívüli csönd fogadta a Cassini űrszondát akkor, amikor a Szaturnusz és gyűrűi közötti üres tartományba ért.

Rejtélyes ürességbe futott a Cassini

A Szaturnusz és gyűrűi között nagyjából kétezer kilométer széles, viszonylag pormentes sáv tátong, a "nagy üresség" a Cassini űrszonda adatait elemző tudósokat is meglepte - írta az amerikai űrkutatási hivatal.

Képek a Cassini haláltáncáról

Ismét adatokat küld a Cassini űrszonda a Földre, miután megkezdte végső ugrását a Szaturnusz gyűrűi és felhőzete közötti régióba. Közben új képeket is közzétett a NASA az űreszköz haláltáncáról.

A Nagy Fináléra készül a Cassini űrszonda

Titokzatos hatszög a Szaturnusz északi féltekéjén, a gyűrűk szerkezetének meglepő új részletei, leszállás a Titan holdra, az élet lehetősége az Enceladus holdon – egyebek mellett ezeket köszönhetjük a Cassini szondának és a Huygens leszállóegységnek. A küldetés azonban hamarosan véget ér, és a Cassini a Szaturnuszba csapódva megsemmisül.

Ezért vált száraz, hideg világgá a Mars

A Napból kirobbanó részecskék miatt vált az egykor a Földéhez hasonló légkörrel rendelkező Marsból száraz és hideg, életre alkalmatlan bolygó.

Elveszett űreszközt talált a Holdnál a NASA

Elveszett űrszondát sikerült megtalálnia a NASA-nak egy kísérleti stádiumban lévő új radartechnika segítségével.

Ha ránk szakad az ég, nekünk harangoztak

Jelenleg nem tudnánk megvédeni a bolygót egy esetleges aszteroidabecsapódástól. E vészjósló vélemény nem aggodalmaskodó laikusoktól, hanem egyenesen az amerikai űrügynökségtől származik. Egy veszélyes égitest megtalálására, eltérítésére vagy megsemmisítésére alkalmas űrszerkezet megépítéséhez több évre és nem kevés pénzre van szükségünk, így nem csoda, ha a Föld megóvásához szükséges technika kifejlesztése csak döcögősen halad. Ráadásul előbb meg kellene találni a legveszélyesebb űrsziklákat.

Fantasztikus képek a Mars északi jégsapkájáról

A Mars északi sarki jégsapkájáról készült képeket közölt az Európai Űrügynökség (ESA), melyet a Mars Express nevű űrszonda felvételeiből állítottak össze.

Űrszonda indul egy bizarr fémvilág felé

Zöld utat adott a NASA annak a tervnek, amely űrszondát küldene a 16 Psyche néven ismert aszteroidára.

Megérkeztek az ExoMars szondájának első képei

Elküldte a Földre a vörös bolygóról készült első felvételeit az ExoMars orosz-európai űrexpedíció Trace Gas Orbiter (röviden TGO) nevű űrszondája - jelentette be kedden az Európai Űrügynökség és a Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal.

Megvan, miért hallgatott el az ExoMars leszállóegysége

Egy érzékelő hibája és az abból következő téves magasságmérés okozhatta az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars űrexpedíciójának sikertelen marsi landolását és a leszállóegység megsemmisülését a múlt hónapban - állapította meg a szervezet saját jelentése.

Világmegmentő küldetésért kampányolnak a bolygókutatók

Vezető bolygókutatók kampányt kezdeményeztek olyan űrmissziók indításáért, amelyek célja a Földbe esetlegesen becsapódó aszteroidák elleni védekezés módszereinek kidolgozása.

Szuperteleszkóppal térképezik fel az űrszemetet

Egy szuperteleszkóp segítségével vizsgálják, hogy merre, milyen és mekkora űrszemét köröz a Föld körül. 

Leálltak a Jupiter körül keringő Juno űrszonda berendezései

Leálltak a Jupiter körül keringő Juno űrszonda kamerái és műszerei - közölte szerdán az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

Az európaiak szeme a Marsra szegeződik

Finisébe ért az Európai Űrügynökség és az Orosz Szövetségi Űrügynökség nagy közös projektjének első szakasza, amelynek keretében október 19-én, szerdán egy leszállóegység landolna a Mars felszínén. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, a Schiaparelli lesz az első olyan európai kutatóeszköz, amely sikerrel szállt le a vörös bolygón.

Arannyal vonja be a NASA a szondáit

Nem csoda, hogy az űrkutatás ennyire költséges - a NASA egyenesen arannyal vonja be az űrszondáit! Persze valószínűleg nem ez a legdrágább része egy ilyen megépítésének, de elengedhetetlen, hogy hatékonyan megvédhessék az eszközt a sugárzástól.

A Pluto szomszédját vizsgálja a New Horizons

A New Horizons-űrszonda nem áll meg a Pluto után sem - folytatja útját a Kuiper-öv többi objektuma felé. A következő célpont a 2014 MU69 katalógusjelű KBO, a szonda azonban időközben lencsevégre kapta az 50000 Quaoar kisbolygót, amelynek létezéséről 2002 óta tudunk.

Elképesztő messzeségekbe vihet a napenergia

A Jupiterhez megérkező Juno történelmet írt, hiszen ez az első olyan űrszonda, amelynek a külső Naprendszerben napelemekkel biztosítják az energiaellátását. Korábban ezt a feladatot az űr távoli régióiba küldött eszközöknél radioizotópos generátorok látták el, az űrkutatást azonban plutónium hiány fenyegeti, ami másfajta utakra tereli az űreszközöket tervező mérnököket.

Ősszel indul a legveszedelmesebb aszteroidát felderítő űrszonda

Idén szeptemberben indítanák a NASA űrszondáját a Földet talán leginkább fenyegető aszteroidára. A Bennu néven ismert földközeli objektum tanulmányozásával a tudósok a Naprendszer korai időszakáról és az élet keletkezéséről is információkhoz juthatnak.

Morzekódot fotózott a Marson az űrszonda

Furcsa, morzekódra emlékeztető homokbuckákat szúrt ki az egyik Mars körül keringő űrszonda.

Magyarok nélkül nem jött volna össze a nagy űrsiker

A magyar kutatók munkájának elismeréseként értékelhető, hogy nálunk rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát. Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa sorra veszi az eredményeket, és részletesen beszámol a magyar részvételről.

Célegyenesben a Juno űrszonda

Színes felvételt lőtt a Juno űrszonda a Jupiterről. A kép elkészülésének idején – vagyis június 21-én – a NASA szondája 10,9 millió kilométerre járt a gázóriástól. A kutatóeszköz július 4-én éri el a bolygót.

Lesifotó készült a Curiosityről

Lesifotót készített a Marson ügyködő Curiosity roverről a Mars Reconnaissance Orbiter űrszonda. A marsjárót a Naukluft-fennsíkon sikerült lencsevégre kapni.

Hamarosan feltárul a Naprendszer legnagyobb bolygójának titka

Már nem kell sokat aludni, és újabb eredmények okozhatnak izgalmas pillanatokat a tudomány iránt érdeklődőknek. Kevesebb mint egy hónap múlva érkezik meg ugyanis a Jupiterhez a Juno űrszonda, amely eddig példátlan feladatra vállalkozik: keresztülpillant a gázóriás emberi szem számára átlátszatlan, vastag felhőrétegén, hogy megtudja, mi rejtőzik a bolygó mélyén. A kapott adatok nemcsak a planéta, de a Naprendszer korai időszakáról is érdekes dolgokat mesélhetnek.

Újabb áttörés jöhet a gravitációs hullámok kutatásában

Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint teljes siker a gravitációs hullámok felkutatását célzó technológiákat tesztelő LISA Pathfinder űrszonda.

Furcsa méréseket készített a Vénuszon a becsapódott űrszonda

Sokkal hidegebbet mért a legforróbb bolygó légkörében a két éve becsapódott ESA-szonda, mint amire számítottunk: a Vénusz pólusai felett akár -150 Celsius-fokra is lehűlhet a hőmérséklet.

Űrbéli nyomozás az élet eredete után

Megkezdődtek az OSIRIS-REx űrszonda termo-vákuum tesztjei a Lockheed Martin laborjában, mellyel ismét egy lépéssel közelebb került az idén őszre tervezett indítás. Az ambiciózus tervek szerint a szonda meglátogatja a Föld-közeli Bennu aszteroidát, amelyből mintát vesz és visszahozza a Földre a tudósoknak. 

Európa és Oroszország közösen indít űrszondát a Marsra

Először indít közös expedíciót a Marsra az európai és az orosz űrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz. Az ExoMars űrszonda és a Schiaparelli landolóegység március 14-én egy orosz Proton hordozórakéta fedélzetén indul útnak a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból.

Nem sikerült kapcsolatot teremteni a Philae-vel

Hamarosan végéhez ér a Csuri üstökösre küldött Philae küldetése: az Európai Űrügynökség tudósai ugyan január végéig még próbálnak kapcsolatot teremteni vele, ám az üstökös felszínén uralkodó körülmények túlságosan zordak ahhoz, hogy a robot életben maradjon.

Lakható holdak után kutatunk majd a Jupiter körül

A Jupiter körül kutat majd lakható égitestek után egy űrszonda, amelynek megépítéséről az Airbus-csoport egyik tagvállalatával írt alá 350 millió eurós szerződést az Európai Űrkutatási Hivatal.

Villámtempóban élesedik a holdverseny

Ticket to the Moon #2 - élesedik a verseny, már a második hivatalos indítási szerződés is megvan a Google Lunar XPRIZE holdversenyében. Az amerikai MoonExpress csapatának holdszondája 2017 második felében indulhat égi kísérőnkhöz. 

Újra megpróbál Vénusz körüli pályára állni a japán űrszonda

Öt évvel a sikertelen küldetése után újra megpróbálják Vénusz körüli pályára állítani az Akacuki légkörkutató űrszondát. A korábbi kísérletnél nem indult be a hajtómű, ezért az űrjármű elsuhant a bolygó mellett.

LISA fényt deríthet a gravitációs hullámok természetére

Az Európai Űrügynökség ma éjjel induló LISA Pathfinder űrszondájának egyik fő célja a gravitációs hullámok vizsgálata.

A Vénuszra vagy újabb aszteroidákra megy a NASA

Pokoli Vénusz, száguldó aszteroidák – ezen objektumok részletesebb vizsgálata is szerepel a NASA tervei között. Az amerikai űrkutatási hivatal öt lehetséges küldetést választott ki az úgynevezett Discovery-program keretében, a projektek mögött álló kutatócsoportok fejenként hárommillió dollárt kapnak a tervek kidolgozásához.

Most még részletesebben nézhetjük a Ceres fénylő foltjait

Megérkezett az eddigi legjobb minőségű kép a Ceres törpebolygó fényes foltjairól. Az amerikai űrügynökség Dawn űrszondájának új felvételét nézve azonban továbbra sem lehet megmondani, pontosan mik is lehetnek ezek a felszíni képződmények.

Hihetetlenül gyorsan halad a New Horizons

Sokszor egyáltalán nem gondolunk bele, hogy milyen gyorsan haladnak a világűrben száguldó űrszondák – egy animáció most tökéletesen szemlélteti, mennyivel nagyobb sebességgel mozognak mint egy átlagos repülőgép.

Utoljára repült el a Cassini a Dione mellett

Utoljára repült el a Szaturnusz Dione nevű holdja mellett a Cassini-űrszonda, amely kedd éjszaka 500 kilométerre közelítette meg a jeges holdat - közölték a NASA szakemberei.

Zseniális fotók a Plútóról – íme, az első képek

A NASA New Horizons elnevezésű űrszondája 2006. január 19-én indult útjára, most pedig elérte célját, és lenyűgöző fotókat készített a Plútóról. 

Történelmi pillanat! Elhaladt a NASA űrszondája a Plútó mellett

Az űrkutatás történelmében most először közelítette meg ember alkotta eszköz a törpebolygót és holdjait.

Elhaladt a Plútó mellett a New Horizons

Pár óra múlva akár új, szuperközeli képeket is kaphatunk a Plútóról és holdjairól – a New Horizons, miközben elhalad a törpebolygó mellett, néma rádiócsendbe burkolózik, de utána elkezdi sugározni az adatokat a Földre.

Baj van a Plútóhoz közeledő űrszondával

Az amerikai űrkutatási hivatal szakemberei egész vasárnap dolgoztak annak a számítógépes hibának a kijavításán, amely a Plútóhoz közeledő New Horizons amerikai űrszondán lépett fel.

A Csuri üstökös éjszaka sem pihen

A Csuri éjszaka is aktív marad - erről tanúskodnak a Rosetta legújabb felvételei, amelyeket az űrszonda az OSIRIS rendszerének nagy látószögű kamerájával készített az égitest "fejéről".

Japán embereket küldene a Holdra

Japán azt tervezi, hogy 2018-ban, de legkésőbb 2019 elején űrszondát küld a Holdra egy tudományos misszióban. A japán űrkutatási ügynökség a programmal azt szeretné elérni, hogy Japán az űrkutatás terén lépést tartson a riválisokkal, köztük Kínával. Később embereket is küldene a Holdra. 

Megérkezett a Dawn űrszonda a rejtélyes Ceres törpebolygóhoz

2015. március 6-án állt a Ceres törpebolygó körüli pályára a NASA Dawn űrszondája. A kisbolygó-öv legnagyobb égitestét még nem vizsgálta űreszköz közvetlen közelről. A sok vízjeget tartalmazó és néha vízgőzt kibocsátó Ceres valószínűleg egy fejlődésében megrekedt bolygókezdemény, amilyet korábban még nem láthattunk ilyen részletességgel. 

Weöres Sándor versét küldjük a Holdra

A költő Szembe-fordított tükrök című versének híres részlete nyerte azt a szavazást, amelynek győztese a Puli űrszondával utazhat a Holdra.   

Megtalálták az elveszettnek hitt marsi leszállóegységet

Megtalálták az elveszettnek hitt első európai marsi leszállóegységet, a brit Beagle2-t, amelynek 2003 decemberében kellett landolnia a vörös bolygón.

Meglett az űrszonda, ami először kutatott volna élet után a Marson

Elérte a Marsot, de minden kapcsolat megszakadt a Beagle-2 űrszondával 2003 decemberében. Az elveszett szondát most találták meg nagy felbontású fotók elemzésével.

Összedobnák a pénzt az első afrikai Hold-szondára

Közösségi finanszírozással indulna az első afrikai Hold-küldetés. Az Africa2Moon projekt szervezői a legszegényebb kontinens mérnökeinek és tudósainak következő generációját szeretnék megnyerni céljaikhoz.

Ébresztőt fújtak az űrszondának

"Felébresztették" szombaton az eddig alvó üzemmódban haladó New Horizons amerikai űrszondát, amely a Plútó felé tart. Az űreszköz mostanra 4,8 milliárd kilométerre távolodott el a Földtől. Kilencévesre tervezett útján - a tervek szerint - 2015. július 14-én találkozik a Plútóval.

A Földet fenyegető kisbolygóra indul a NASA szondája

Szabad jelzés kapott a NASA-tól az OSIRIS-REx űrszonda, amelyik két év múlva indulhat a Bennu kisbolygóra. Az apró égitest felszínéről – ha minden a tervek szerint alakul – akár 2 kg kozmikus anyagot is a Földre hozhat. A küldetés hét évig tart, az értékes minta 2023 őszén érkezik meg.

Ágyút visz magával a japán űrszonda

Négy évvel a Hayabusa (Sólyom) űrszonda sikeres visszatérése után a Japán Űrügynökség bemutatta az űreszköz utódját, mely idén kezdi meg négyéves utazását egy szénben gazdag aszteroida felé. Ágyút is visz magával.

Példátlan lépés az űrkutatásban: civilek aktiválták a NASA űrszondáját

„Veterán bolygóközi űrszonda két sikeres üstökösmegközelítés tapasztalatával munkát keres. Elektronikus rendszerei öregek, de működőképesek. Két működő rádiórendszer, bőséges üzemanyag-tartalék, egy tucat tudományos mérőműszer, jó állapotban. Áthelyezés is lehetséges. Az érdeklődők 2014. júniusig jelentkezzenek.”

Rövidesen becsapódik az amerikai Hold-szonda

A Hold fizikai környezetét tavaly ősz óta vizsgáló NASA-űrszonda, a LADEE április 21-én befejezi sikeres küldetését, és a 250 millió dolláros űrszonda a Hold túlsó oldalába csapódik. Szándékosan.

Hamarosan kiderül, mi van a Plútó felszínén

A NASA New Horizons űrszondája az egyik leggyorsabban száguldó űreszköz. Naponta másfél millió kilométert tesz meg, nyolc éve van úton, de már csak egy évet kell utaznia, hogy megérkezzék a Plútóhoz.

Jön a történelmi üstököstalálkozó

Közel tíz év utazás után rohamosan közeledik célpontja felé a Rosetta űrszonda. Ebben a hónapban kritikus részéhez érkezik a küldetése, mert két és fél évi hibernáció után kell feléleszteni.

Nagy volt a pezsgés az űrben, de az igazi dobások jövőre jöhetnek

Bővelkedett az óév az érdekes és fontos űreseményekben. A magánűripar oroszlánkörmeit mutogatja, az oroszok űrrepülőteret építenek, a kínaiak eljutottak a Holdra, Európa és Amerika inkább a tudományos programokban jeleskedik, miközben mindenki erőt gyűjt az évtized második felének még nagyobb ugrásaihoz.

Napokon belül landol Kína titokzatos holdjárója

Kína harmadik Hold-szondája, a Csang’e-3 már a Hold körül kering. A tervek szerint napokon belül sima leszállást hajt végre, és a Jáde Nyúl nevű holdjáróval vizsgálni kezdi égi kísérőnket. Mit lehet tudni a kínai holdprogramról?

Már a Holdon is van szupergyors internet

Lézer segítségével képes szupergyors sebességgel kommunikálni a NASA a Hold környezetét kutató szondájával. Megdőlt az űrbeli internetes adatátviteli rekord.

Az eddigi legjobb kamera megy az űrbe

Egymilliárd csillagot katalogizál öt év alatt a jövő hónapban induló Gaia űrszonda. Az eddiginél ezerszer gazdagabb és ezerszer pontosabb képet kapunk a Tejútrendszer felépítéséről.

Kiderül, mit láttak az Apollo-űrhajósok a Holdon

Az Apollo-űrhajósok évtizedekkel ezelőtt szokatlan fényjelenséget figyeltek meg a holdi napkelték előtt. Most a NASA űrszondát indított a jelenség pontos magyarázatának tisztázására.

Csodálatos jelenség - égi rózsa a Szaturnuszon

Mint egy hatalmas vörös rózsa, úgy fest a Szaturnusz északi sarkán lefényképezett vihar. A NASA egyik űrszondájának sikerült megörökíteni a lélegzetelállító természeti csodát.

Lehoznák a kisbolygókat az égről

A NASA egyik legújabb ötlete: Hold körüli pályára vontatna egy kisbolygót. Korábban szóba került, hogy a Földre is lehozható lenne egy ilyen égitest. Megéri az erőfeszítést a vállalkozás?

Kirúgta az űrprogram két vezetőjét az orosz elnök

Menesztette állásából szerdán az orosz űrprogram két vezető tisztségviselőjét Dmitrij Medvegyev. A hónap elején három orosz műhold is a Csendes-óceánba zuhant.

Magyar szíve van Európa egyik legizgalmasabb űreszközének

A világűr sötét némaságában egy üstökös száguld a Nap felé. Néhány éve egy űrszonda "üldözi", 2014-ben eléri és pályára áll körülötte, majd egy apró leszállóegység ereszkedik le róla az égitest fagyos felszínére. Ez lehet az első landolás egy üstökösmagon az űrkutatás történetében, amelynek előkészítésében több hazai űrkutató műhely is részt vállalt. A leszállóegység zord körülmények közötti hibátlan áramellátásáért a Műegyetem Űrkutató Csoportja  felel.

Hazatérhet a kisbolygón landolt japán űrszonda

A Japán Űrügynökség sajtóközleménye alapján az Itokawa kisbolygón 2005-ben landolt Hayabusa űrszonda a számos technikai probléma ellenére 2010-ben visszatérhet a Földre.  

Dönteni kell az új nagy űrkutatási célpontról: Titan vagy Europa?

Hamarosan döntés születhet egy az óriásbolygók térségébe induló új űrszondáról. A szakemberek a Titan részletes vizsgálata vagy az Europa felszín alatti óceánjának tanulmányozása között fognak választani.

Odakint az űrben 2008-ban

A 2008-as év is számos érdekes felfedezést hozott a csillagászat és űrkutatás területén. A Phoenix lett az első Mars-szonda, amely közvetlenül is bizonyította, hogy vízjég van a bolygó talajában. Beérkezett bolygónk légkörébe az első olyan kisbolygó, amelyet az emberiség történetében először sikerült előrejelezni. Végre közvetlenül is megpillanthattuk az első Naprendszeren kívüli bolygókat, és ha nem is láthatjuk, de most már bizonyos, hogy saját Galaxisunk centrumában is egy nagy fekete lyuk terpeszkedik.

Ritmikus kőzetrétegeket fotóztak a Marson - kép

A Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda sikeresen befejezte az első szakaszban kétévesre tervezett küldetését, amelynek során több adatot sugárzott a Földre, mint az összes korábbi Mars-szonda együttvéve. Az űreszköz jelenleg hibátlanul üzemel, és jó eséllyel éveken keresztül kering majd bolygószomszédunk körül.

Ballonok és repülőgépek is mennek majd a Marsra

Ballonokat és repülőgépeket is bevetnek a Mars kutatásában a következő évtizedekben. Bár a Mars Science Laboratory- és az ExoMars-roverek késéssel indulnak, a tervezőasztalon már körvonalazódnak a következő küldetések, amelyek 2020 körül első alkalommal hozhatnak majd anyagmintát a vörös bolygóról a Földre.  

A felhők tetején a Vénusz atmoszférájában

A Venus Express űrszonda ultraibolya és infravörös felvételei alapján megbecsülték, hol vannak emelkedő és süllyedő gáztömegek a légkörben. Az új mérések alapján a felhők tetejének magasságát is sikerült a korábban ismertnél pontosabban meghatározni.  

Egy szép nyár a Marson - befejeződött a Phoenix küldetése

Újabb szép történet zárult le a vörös bolygó kutatásában. Az amerikai Phoenix-űrszonda küldetése egyértelmű siker: közvetlenül igazolta a felszíni és felszín alatti vízjég jelenlétét, és felfedezte a sarkvidéki éghajlatváltozások nyomait. Az eredmények alapján a poláris térségben egykor folyékony víz is lehetett a felszín alatt, ahol akár extrém körülményeket kedvelő életformák is létezhettek. Ezzel a NASA gyakorlatilag lezárta a víz utáni kutatást, és a következő nagy szonda már az élet nyomait keresi.  

Hatalmas eltemetett gleccsereket találtak a Marson - kép

Régóta várt felfedezést jelentettek be a Mars Reconnaisance Orbiter űrszonda radarvizsgálatai alapján: a bolygó gleccserjellegű, kőzetanyaggal borított felszínformáinak belsejét valóban jég töltheti ki.