A lakásunkból csak úgy lesétálunk a Duna-partra

Akkora építkezés indul hamarosan Budán, amilyet nagyon rég nem látott már ez a város. A Kopaszi-gát mellett felépülő több mint félmillió négyzetméternyi BudaPart egy új dél-budai városnegyednek épül. Egy kisebbfajta felhőkarcolóval megbolondítva. Hogy ez miért jó, és kell-e egyáltalán? Erről beszélgettünk Árendás Gergellyel, a Property Market Kft. ügyvezetőjével.

Most dől el, van-e értelme átépíteni a Ligetet

Dübörög a Liget Projekt, nemrég újabb pályázatokat írtak ki, két épületterv viszont a kukába került. A projekt elvileg zöld lámpát kapott a kormánytól, rövidesen megkezdődhetnek az első bontások. Két japán sztárépítész látványos épületet tervezett a Ligetbe, a beruházás ellenzői viszont féltik a parkot és a fákat. De az, hogy mi lesz a Liget sorsa a következő jó pár évtizedben, valójában csak most fog eldőlni.

Hatvannégyezren az utcán

A legutóbbi felmérések szerint már 64 ezren élnek az utcán New Yorkban, tavalyhoz képest 13 százalékkal emelkedett a számuk. Ennél nagyobb ütemben csak Los Angelesben nőtt az otthontalanok száma. Bill de Blasio, New York polgármestere 41 milliárd dolláros ráfordítással emelné a városi hajléktalanszállók kapacitását kétszázezer férőhellyel, de bírálói szerint a legjobb esetben is csak hosszú távon megvalósítható terv nem segít a kiszolgáltatottak mindennapi problémáin és azonnali beavatkozást igénylő egészségi állapotán.

A Liget már ma sem park

Csütörtökön lezajlott az utolsó egyeztetés a Városliget átépítéséről. A civilek hiába érveltek a terv ellen, érdemi változtatást már senkinek nem sikerült elérni: a Városligetben, illetve a peremén megépül öt múzeum és egy rakás mélygarázs.

Megpecsételi az ősfák sorsát a városligeti átépítés

Több vitatott részletet megváltoztattak a Liget Budapest projekt megvalósítási tervein, de a ligetért aggódók nem nyugodtak meg. Aggasztja őket az épületek 40 méteres legmagasabb pontjára vonatkozó megjegyzés, a park történelmi képének eltűnése, és az, hogy miként viselik majd el az ősfák, hogy az építkezések megbolygatják a talajvízviszonyokat.

Elborítja az országot díszburkolat

Számos köztér újult meg az utóbbi időben Magyarországon, a beruházásokban egyetlen közös van: a díszburkolat. Mi ez a nagy rajongás a színes kövek iránt, mi bajuk van a felújítások kritikusainak, és tényleg mindent le kell burkolni?

Biztos, hogy a Városligettel kell eladni Budapestet?

Neves szakemberek zúgolódnak a kormány által a Városligetbe tervezett múzeumi negyed miatt. A 150 milliárdos állami beruházás kritikusai szerint nem lenne szabad beépíteni a főváros maradék zöld területeit, miközben ráadásul egy sor lepusztult városrészt fel lehetne virágoztatni, ha inkább oda vinnék a kulturális és turisztikai célpontokat. A Ligetet mindenekelőtt meghagynák a pestiek pihenőhelyének, és azt sem értik, mi értelme van egy helyre sűríteni a múzeumokat. A miniszteri biztos szerint azonban nincs tökéletesebb hely a városban a múzeumok számára.

Lesz-e okos város Budapestből?

Meghíznak a városok 2030-ra, de vajon az óriástelepülések mennyivel lesznek fenntarthatóbbak és okosabbak mostani állapotukhoz képest? Lesz-e elég áram az érzékelőkkel telezsúfolt rendszerek működtetéséhez? És milyen lesz az élet a gépek között?

Úszó park nyújt végső menedéket a városban élő állatoknak

Emberek számára tilos a belépés a vízen lebegő többemeletes építménybe, amely madarak, rovarok, denevérek és halak számára nyújthat biztonságos élőhelyet - akár egy Budapest méretű nagyváros kellős közepén is.

Felhőkarcoló termeli a primőrzöldséget

Zöldségek termelésére építenek függőleges farmot Svédországban. Az óriási épület a szükséges energiát szemétből és más megújuló forrásból nyeri a nagyváros közepén, a vizet pedig maguk a városlakók szolgáltatják a növények számára.

Ismét kinyitnák a százéves budapesti házakat

Olyan százéves házban élő lakók és lakóközösségek jelentkezését várják, akik csatlakozni szeretnének a Budapest100 programhoz. Április 21-22-én ismét100 éves budapesti épületek mutatkoznak be az érdeklődők előtt. Tavaly 17 ezer ember sétálta végig az öreg házakat. 

Csontváz a Duna fölött: a SZOT-szálló és más kísértetházak Budapesten

A szomszédok dühösek, mert bebetonozták a kilátásukat, a tulajdonosok viszont sikertelenül próbálkoznak vagy csak kivárnak az eladással mindaddig, amíg pang az ingatlanpiac. Van azonban olyan évek óta üres monstrum is, amelyik rövidesen újra kinyithat. A Postapalota, a MÁV kiürített székháza, a SZOT-szálló és egy bezárt uszoda: fővárosi kísértetházakat bemutató összeállítása folytatásában az [origo] fotósokkal eredt újabb négy üresen tátongó budapesti épület nyomába. Kettőben még működik a páternoszter. 

Kísértetházak Budapesten: milliárdokat érő elhagyott épületek titkai

Mi a közös az MTV-székházban, a Tüskecsarnokban, a Pesterzsébeti Gyógyfürdőben és a Várkert Bazárban? Mind olyan épület, amelyet hosszabb vagy rövidebb ideje nem használ senki. Van, ahol még a fűtés is működik, máshol minden alá van dúcolva, hogy össze ne dőljön. Az [origo] fotósai kívül-belül lefényképezték a felújítás előtt álló vagy bizonytalan jövőjű épületeket. A tulajdonosok pedig elmondták, meddig lesz még rajtuk lakat.

Szombattól délután háromkor kezdődik a kamionstop

A júliusi és augusztusi szombatokon a kamionstop este 22 óra helyett már délután 15 órakor elkezdődik. A tehergépkocsik változatlanul vasárnap este tízig nem közlekedhetnek a magyarországi utakon, a korlátozás betartását a rendőrség ellenőrzi.

Oázist Párizsból a klímaváltozás ellenére

Párizsban már most tervezik, milyen átalakításokat kell végrehajtani, ha a globális klímaváltozás miatt megemelkedik az átlaghőmérséklet. A ma még autóktól nyüzsgő főváros a gyalogosok és kerékpárosok oázisa lenne 2100-ra, aszfaltutak helyett füves sétányokkal, csónakázópatakokkal és tetőkertekkel.

Folyóparti strandot kapnak a 40 fokos hőségben a madridiak

A hőségtől fuldokló madridiaknak rövidesen saját tengerparti strandjuk lesz a spanyol fővároson átfolyó Manzanares partján. A nyolc kilométer hosszú, 120 hektáros Madrid Rio nevű zöldterületen sport- és kulturális létesítmények, árnyas sétányok, 30 kilométernyi kerékpárút, játszóterek, kávéházak és éttermek várják máris a madridiakat.

Irány 1911! Budapest százéves házaiban jártunk

Április 9-én, szombaton kinyitottak a fővárosban a százéves házak. Videóriporterünk bement, körülnézett, történeteket hallgatott, a pincében pedig versmondóval találkozott.

Félszáz százéves ház tárja ki kapuit a hétvégén

Ötven olyan budapesti ház nyitja meg kapuit a hétvégén, amely éppen idén ünnepli századik születésnapját. A programok között egyebek mellett padláslátogatás, kincskeresés és Gundel-palacsinta-evés.

Az okos LED sem segít a fényen spóroló településeken

Sok magyar településen nem intelligens közvilágítással takarítanak meg áramot, hanem úgy, hogy csak hetven-nyolcvan méterenként van egy-egy utcai lámpa. Az okos, forgalomhoz igazított LED-es közvilágítás bevezetése csak ott éri meg, ahol eleve betartják a kivilágítás szabványait.

Hogy kerültek Budapestre a színek?

Több szürke budapesti tér is megszínesedett az elmúlt fél évben: a Moszkván a metróépület zsiráfmintát kapott, a szellőzőkre vicces robotpofákat festettek, a Nyugati felüljárójának lábaira személyes névmások kerültek, a Flórián tér egyik aluljárójában megjelent Vasarely szelleme. Az ötleteket Latin-Amerikából hozták magukkal magyar alkotók, a megvalósítást két civil szervezet járta ki. A jelenség örvendetes jele annak, hogy Magyarországra is megérkezett a szürke felületeket legálisan átváltoztató public art.

"Mintha egy másik bolygón járnál" - jubilál a vonalzóval húzott főváros

Ötven évvel ezelőtt úgy metszették ki az új fővárost Brazília közepén, mintha nálunk valahol Kunszentmiklós közelében rajzolnának egy ikszet az új Budapestnek. A Brazíliát vezető politikai központ Juscelino Kubitschek elnök rendeletére négyéves rekordidő alatt nőtt ki a vörös földből, és a mai napig nem egyértelmű, hogy sikertörténet vagy szégyenletes bukás. Egy biztos, a kilátástalan háttérországot bevonta az ország vérkeringésébe, és itt a legmagasabb az életszínvonal. A Gagarin által földön kívülinek nevezett főváros egy brazíliai körút kihagyhatatlan állomása, a jubileumi évben pláne.

Kódfejtés, metrótúra és belvárosi babastrand az Urbitális majálison

Az Építészet Világnapja

Mi lesz húsz év múlva?

Budapest fotós szemmel

Vedd észre a Dunát! Egy hónapon át tart az urbanisztikai majális

Newcastle: Angyali szárnyak

Nyugat-Európa lepusztult nehézipari létesítményekkel, bezárt gyárakkal, bányákkal leginkább sújtott bugyraiban immár majdnem két évtizedes hagyománya van egyfajta sajátos urbanisztikai hóbortnak, aminek szép példáit Londontól durván ötszáz kilométerre, az acélkemény vidék hírében álló észak-keleti régióban, annak is a fővárosában, Newcastle-ben is megtalálhatjuk. Építészetről lesz szó.

Fejlesztés előtt az albán tengerpart

Az albániai elitturizmust kívánja megalapozni az az urbanisztikai tanulmány és építési terv, amelyet Durres régió hivatala fogadott el, és amely egy 390 hektáros területet jelöl ki idegenforgalmi célra a Palles-fok és az Erzen folyó torkolata között, az Adriai-tenger partján.

Osskó Judit

Föld alá terelnék az autósokat

Föld alatti alagutakba terelné a fővárosban az autósokat az Ökoszociális Mozgalom, amely egész héten tartó demonstrációt szervezett Budapest több pontjára. A mozgalom így akarja elérni, hogy a Deák térről, a Nyugati pályaudvarról és más zsúfoltabb helyekről eltűnjön a járműforgalom. A Műszaki Egyetem urbanisztikával foglalkozó oktatója szerint a hatalmas összeget felemésztő ötlet megvalósítása több kárt okozna, mint hasznot.