Univerzum
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Világegyetem
- csillagászat
- galaxis
- Õsrobbanás
- Tejútrendszer
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Így tanulj meg segítséget kérni az univerzumtól, hogy elérd a céljaidat
Új állásra pályázol? Olyan helyekre utaznál, ahova álmaidban mindig is vágytál? A célja mindenkinek más lehet, viszont a szándéknak és az erõteljes vágynak egységes ereje van. Ha teljes figyelmedet arra a dologra helyezed, amit el akarsz érni, az az életed részévé válik. Kérd az univerzum segítségét, támogatását, és bátran vágj bele!
Az õsrobbanásban kialakult gázfelhõt azonosítottak
Az õsrobbanásból visszamaradt emléket, egy õsi gázfelhõt fedeztek fel ausztrál csillagászok.
Újraalkották az õsrobbanás elsõ teremtményét
Kutatók egy csoportja olyan apró, ultraforró anyagcseppeket hozott létre, amik a korai univerzumot építették fel. Háromféle alakzatban és méretben sikerült elõállítani õket: körökként, ellipszisekként és háromszögekként.
Döbbenetes jelenségekrõl üzennek a gravitációs hullámok
Futótûzként járta be a világot a hír, amikor 2016 februárjában bejelentették, hogy kereken száz évvel Albert Einstein jóslata után, elõször sikerült bebizonyítani a téridõ fodrozódását, azaz a gravitációs hullámok létét. Az elmúlt két évben újabb öt alkalommal üzent ismét az univerzum a mûszerek által elfogott gravitációs hullámok útján. Az új felfedezések soha nem látott új perspektívát nyitnak a világegyetem eddig még alig ismert jelenségeinek elmélyültebb megértéséhez, amirõl Frei Zsolt, az ELTE Széchenyi-díjas fizikusprofesszora és a gravitációs hullámok kutatásának nemzetközi hírû mûvelõje exkluzívan nyilatkozott az Origónak.
- címkék:
- Frei Zsolt
- Albert Einstein
- megfigyelés
- energia
- LIGO
- gravitációs hullámok
- Univerzum
- fekete lyuk
- neutroncsillag
- objektum
- szupernóva-robbanás
- obszervatórium
- nehézelemek
- téridõ görbület
- mikroszatellit
- háromszögelés
- galaxis-katalógus
- LIGO Scientific Collaboration
- ELTE Eötvös Gravitációs Kutatócsoport
- Címkefelhõ »
Héliumcsóvájú gázóriást fedeztek fel a csillagászok
Genfi csillagászok egy olyan exobolygót fedeztek fel, aminek felhevült légköre szinte ballonszerûen felfújódott héliummal. Ezt a gázt fújja el egy közeli csillag sugárzása óránkénti 10 ezer kilométeres sebességgel.
- címkék:
- csillagászat
- tudomány
- Univerzum
- hélium
- Címkefelhõ »
Az õsrobbanás idejébõl származó csillagot fedeztek fel
Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az õsrobbanás által képzõdött anyagokból áll - közölték hétfõn.
Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet
Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus fõnyereményt: rövid idõn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejû kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik õket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseirõl a felfedezést tevõ csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.
Láthatatlan fénytõl izzik a világegyetem
Az ESO VLT távcsõegyüttesének MUSE mûszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetõvé tette a halvány hidrogénfelhõk Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.
Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélõje
Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai idõszakában született.
Az apró Merkúr vezette nyomra Albert Einsteint
Albert Einstein 1905-ben publikálta a speciális, 1916-ban pedig az általános relativitáselméletet, amelynek bizonyítására azonban csak három évvel késõbb, 1919-ben került sor. Azóta már sokszorosan is beigazolódott Einstein elméleteinek létjogosultsága, amelyek eddig még minden próbát, illetve cáfolási kísérletet kiálltak.
Ismét javítani kell a Hubble-ûrteleszkópot
Újabb giroszkópja romlott el a Hubble ûrtávcsõnek, ezért amíg a tudósok megoldást találnak a hiba elhárítására, az ûreszköz tartalékos üzemmódban mûködik.
Azt hitték megoldották a sötét anyag rejtélyét, de tévedtek
Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tûnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.
Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag
Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkezõ anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthetõ egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelû objektum olyan bivalyerõs mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelõre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésrõl a Nature magazinban publikált tanulmány vezetõ szerzõjét kérdeztük.
A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?
Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítõ láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.
Egyre valószínûbb, hogy mégsem kizárt az idõutazás
Fizikusok egy kvantummodellel feloldották azt a paradoxont, ami kizárja az idõutazás lehetõségét. Egy amerikai és osztrák fizikusokból álló kutatócsoport módot talált az idõutazásra, legalábbis elméletileg. Az idõutazás szerintük elvileg lehetséges, de jelenleg még túllép a technikai képességeinken. Ennek ellenére sem minden tudós hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne, néhányuk szerint egy ilyen kísérlet egyenesen végzetes lenne annak, aki keresztülmenne ezen.
- címkék:
- Albert Einstein
- energia
- fénysebesség
- kvantumfizika
- Univerzum
- elemi részecske
- idõutazás
- idõgép
- általános relativitáselmélet
- sötét energia
- húrelmélet
- féreglyuk
- téridõ
- elméleti fizika
- speciális relativitáselmélet
- egyidejûség
- téridõ görbület
- ikerparadoxon
- Heisenberg-féle határozatlansági reláció
- kvantummodell
- idõdilatáció
- Címkefelhõ »
Újabb mérföldkõ az "isteni részecske" kutatásában
Újabb mérföldkõhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: elõször sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
Egy miénknél õsibb univerzum nyomaira találhattak rá
Az égbolt örvénylõ mintái olyan fekete lyukak jelei lehetnek, amelyek egy, az Õsrobbanást megelõzõ világegyetembõl származnak – állapították meg kutatók egy új tanulmányban.
Óriási erejû jel érkezett az ûr mélyérõl, akár idegenek is küldhették
Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világûr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezõk által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.
Azonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehet
A csillagászok már sok ezer, Naprendszeren túli bolygót találtak, nehéz ezek közül kimazsolázni, melyiken lehet élet, és melyiken nem. Éppen ezért egy friss kutatásban a tudósok új módszerrel próbálkoznak, ami akár sikerre is vezethet.
Többször felbukkan a vagina Ariana Grande új videoklipjében (18+)
A kritikusokat és a rajongókat is meglepte új videoklipjével Ariana Grande, amely a God is a Woman címû számhoz készült. Többször feltûnik benne ugyanis a vaginamotívum.
Most megtudhatja, mi történne önnel, ha elnyelné egy fekete lyuk!
Vajon mi történne, ha valaki beleesne egy fekete lyukba? Ezt a sci-fi szerû fantasztikus kérdést feszegette a BBC Earth magazinja egy nagy sikert aratott cikkében.
Megvan a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó része
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtõzködõ hagyományos anyagának eddig hiányzó utolsó részét.
Sötét jövõ vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint
A kihalás felé rohan az emberiség? Matematikai modellekkel tárták fel a bolygónk, illetve az emberi civilizáció három lehetséges sorsát. A kutatók ezek elkészítéséhez figyelembe vették a Föld népességének rohamos növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásainak további romlását.
Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege
Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfõn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) mûködõ szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.
Az univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászok
Egy 13,28 milliárd fényévre lévõ galaxisban az õsrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Megtalálták a világegyetem legfalánkabb bestiáját
Az univerzum leggyorsabban növekvõ óriási fekete lyukát fedezték fel, amely kétnaponta a Napénak megfelelõ tömeget nyel el - jelentették kedden ausztrál csillagászok.
Cáfolja Einstein elméletét utolsó munkájában Hawking
Az univerzum jóval egyszerûbb annál, mint azt eddig hitték - állítja Stephen Hawking utolsó tudományos értekezésében, amelyet a világhírû brit elméleti fizikus halála után mutatott be a Cambridge-i Egyetem a héten.
Egy második õsrobbanás hozza el a világegyetem pusztulását
Világegyetemünk úgy érhet véget, ahogy született: egy hatalmas, mindent elsöprõ, óriási robbanással – derítették ki a Harvard Egyetem fizikusai.
Köpködõ fekete lyuk az óriásteleszkóp látómezõjében
Anyagot köpködõ fekete lyukat sikerült korábban soha nem tapasztalt részletességgel megfigyelni a csillagászat történetének legnagyobb teleszkópja segítségével.
Felfedezték az univerzum legtávolabbi csillagát
Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte az eddig ismert legtávolabbi, a Földtõl kilenc milliárd fényévre található csillagot, amely a Nature Astronomy címû tudományos szakfolyóirat hétfõn megjelent számában ismerteti a csoport kutatási eredményeit.
Stephen Hawking szerint ez lehetett a világegyetem születése elõtt
A 76 éves korában meghalt Stephen Hawking nem csupán egy világhírû kutató volt, de egyúttal profi tudománykommunikátor is, aki igyekezett közelebb hozni az emberekhez az elméleti fizika sokszor kibogozhatatlanul bonyolult világát. Egyik utolsó tévés szereplése során azt vázolta Neil deGrasse Tyson asztrofizikusnak (aki szintén neves ismeretterjesztõ), hogy mi lehetett a világegyetem kezdetét jelentõ „Nagy Bumm" elõtt.
Hawking és Einstein örökbecsû gondolatai Istenrõl, világról és az emberiségrõl
Albert Einstein a téridõ és modern elméleti fizika atyja március 14-én, azon a napon született, amelyen az univerzumról alkotott képünket forradalmasító zseniális brit tudós és gondolkodó, Stephen Hawking örökre lehunyta szemét. A kifürkészhetetlen sors különös egybeesése, hogy mindkét zseni hetvenhat éves korában lépett át egy számunkra titokzatos és felfoghatatlan másik dimenzióba.
A korai univerzumból érkezett jelet fogott egy rádióantenna
Az univerzum legelsõ csillagainak korát sikerült meghatározniuk a kutatóknak abból a gyenge jelbõl, amelyet egy ausztrál rádióantenna fogott a napokban.
Tudja-e, hogy mi volt Einstein nagy tévedése?
Albert Einstein a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja nem csak kivételes képességû elme volt. Emberi nagyságát mutatja többek között, hogy felemelte szavát a diktatúrák és az atomfegyverek ellen, valamint, hogy képes volt beismerni saját tévedését.
Üzenet érkezett a korai univerzumból
Még csak 180 millió éves, szinte gyermek volt a világegyetem, amikor útnak indultak azok a rádiójelek, amelyeket most észlelt egy ausztrál csillagászati antenna. A hidrogéngáz eddigi legkorábbi üzenete szerint az univerzum még hidegebb hely volt akkoriban, mint gondoltuk.
Megpillantották az univerzum legelsõ csillagait
Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésû antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát, amelyek megvilágították a sötétségben lévõ világegyetemet az õsrobbanás után - közölték amerikai kutatók a Nature címû tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.
Az univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegû galaxisokat
Az univerzum legnagyobb fekete lyukai gyorsabban nõnek, mint a galaxisukban formálódó csillagok, így végül a falánk fekete lyukak felfalják a nagy tömegû galaxisokat - állapította meg két egymástól független kutatás. Az eredmények a NASA Chandra röntgencsillagászati mûholdja és más teleszkópok adatain alapulnak.
Nem e világi jelenséget figyelt meg a szovjetek után kémkedõ mûhold
Amikor 2017 októberében az Oumuamua belépett a Naprendszerbe, sokan idegen civilizáció produktumának gondolták a messzirõl jött aszteroidát: alakja egyetlen korábban észlelt kisbolygóéra sem hasonlított. Azóta persze bebizonyították, hogy szó sincs kis zöld emberkék által épített ûrhajóról, egyszerû természetes képzõdmény száguldozik az ûrben. A furcsa forma persze sokak fantáziáját megmozgatta, akárcsak több olyan korábbi felfedezés, amelyekrõl szintén kiderült, hogy sokkal racionálisabb magyarázat van létezésükre.
Bámulatos közelképek az univerzum legrégebbi galaxisáról
Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-ûrteleszkóp.
Masszív csillagokkal van tele a világegyetem
Jóval gyakoribbak az univerzumban a nagytömegû csillagok, mint azt eddig hitték - derült ki a Nagy Magellán-felhõ egyik régiójának elemzésekor.
- címkék:
- Univerzum
- csillag
- tömeg
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Tizenhárom milliárd fényévre tõlünk egy kozmikus szörny pusztít
A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegû fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Hatmilliárd fényévre lévõ kozmikus kígyót figyeltek meg
Egyfajta kozmikus nagyítóhatásnak köszönhetõen sikerült megismerni egy hatmilliárd fényévre lévõ gigantikus galaxis szerkezetét svájci kutatóknak.
Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie
Óriási planétát találtak az ûrben. Ez önmagában nem lenne túl érdekes hír, ám a szóban forgó bolygó egy törpecsillag körül kering. A felfedezés alaposan felforgathatja mindazt, amit a bolygókeletkezésrõl ismerünk.
Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés
A téridõ fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelsõ észlelése tudománytörténeti jelentõségû eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világûr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetõvé, amikrõl korábban nem is álmodozhattunk. Most az elsõ észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttmûködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhetõ jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...
Kvarkanyagcseppeket észlelt a PHENIX?
Az ELTE kutatói is közremûködtek az amerikai Relativisztikus Nehézion Ütköztetõben végzett kísérletekben, amelyek arra utalnak, hogy kisméretû ütközésekben is kvarkanyag (QGP) jön létre.
Gigantikus kozmikus robbanás nyomára akadtak
Mintegy hatszáz évvel a nagy erejû csillagrobbanás felvillanása után sikerült feltárni az égi jelenség hátterét amerikai csillagászoknak.
Az eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévõ sötét anyagról
Elkészült az eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévõ sötét anyagról. A kutatócsoport több mint 26 millió galaxist vizsgált meg a kutatáshoz.
Ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer
Felfedezték az eddig ismert egyik legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli csillagváros ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.
Új galaktikus szuperhalmazt fedeztek fel indiai csillagászok
A Földtõl mintegy négymilliárd fényévnyire lévõ galaktikus szuperhalmazt, úgynevezett szuperklasztert fedeztek fel indiai csillagászok.
Tízmilliárd évnél régebben került a galaxisok közötti térbe a vas
Egy nemzetközi kutatócsoport most bemutatott eredményei szerint a galaxishalmazokat alkotó galaxisok közötti térséget kitöltõ ritka anyagban azonos a vas elõfordulási gyakorisága, függetlenül a galaxishalmaz össztömegétõl. A kutatók ebbõl arra következtetnek, hogy a galaxisok közti térség anyaga már azelõtt feldúsult a nehezebb elemekben, mielõtt maguk a galaxishalmazok kialakultak nagyjából 10 milliárd éve. A hamarosan megjelenõ cikk szerzõi között egy magyar kutató is szerepel: Werner Norbert, az MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoport vezetetõje.