Szerdától nyitva áll a külföldi kutatók előtt a kínai óriásteleszkóp

Kína szerdától hivatalosan is megnyitja a külföldi kutatók előtt a fél kilométer átmérőjű óriásteleszkópját.

105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa

A modern elméleti fizika egyik legnagyobb hatású alakja, Albert Einstein 105 éve, 1916. március 19-én publikálta az általános relativitás elméletéről szóló dolgozatát, amely alapjaiban megváltoztatta az univerzumról alkotott felfogásunkat. Az általános relativitáselmélet előrejelzései eddig minden megfigyelésben illetve kísérletben bizonyítást nyertek: Einstein elmélete jósolta meg többek között a gravitációs lencsehatást, a fekete lyukak létezést, valamint a „téridő fodrozódásait", a gravitációs hullámokat, de az általános relativitáselmélet alapozta meg a táguló világegyetem, a véges és határtalan univerzum modern kozmológiai modelljét is.

Óceáni mélységekbe süllyesztettek egy obszervatóriumot

Orosz tudósok néhány más országbeli kollégájukkal együttműködésben hatalmas neutrínóobszervatóriumot telepítettek szombaton a Bajkál-tóba, állításuk szerint az északi félteke legnagyobbikát.

Stephen Hawking az univerzumot igen, de a nőket sosem értette

Korunk egyik legnagyobb és leghíresebb tudósa, Stephen Hawking épp három évvel ezelőtt hunyt el. Egész életében a kifürkészhetetlent kutatta, és gyógyíthatatlan betegsége ellenére mindig igyekezett megtalálni a szépet az életben.

Egyezségre jutottak a kutatók: 14 milliárd éves az univerzum

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Kísértetiesen emlékeztet egymásra az agy és az univerzum

Meglepő tanulmányt írt a Bolognai Egyetem asztrofizikusa, Franco Vazza, és a Veronai Egyetem idegsebésze, Alberto Feletti; a kutatók szerint a természet két legbonyolultabb struktúrája, az emberi agy idegsejtjeinek hálózata, és az univerzum galaxisainak kozmikus hálózata feltűnően hasonlít egymásra – tudósít az EurekAlert tudományos hírportál.

Egy év alatt 39 új gravitációs hullámot azonosítottak

A LIGO és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszakának (03) első felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az első két időszakban összesen. Ezzel összesen 50-re emelkedett az észlelt események száma.

Hat galaxis vergődött egy fekete lyuk fogságában

Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT).

Valamilyen rejtélyes folyamat zajlik a világegyetemben, és aranyat termel

A nehéz elemek, például a nemesfémek létét a neutroncsillagok ütközéseinek köszönhetjük – tartja a kurrens elmélet. Viszont valami hibádzik a matekban, mert az ütköző neutroncsillagok nem termelhettek annyi aranyat, amennyi van ma a világegyetemben.

Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége

Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de előtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.

Extrém ultraibolya sugárzást kibocsátó galaxist fedeztek fel

Felfedezték az első galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végződött az univerzum "sötét korszaka" több mint 13 milliárd évvel ezelőtt.

Rejtélyes fénygyűrűt láttak az égen, most kiderült, mit találtak

Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepően hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepő a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdőjelezi jelenlegi tudásunkkat ...

Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba

Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.

Elkészült a világegyetem minden eddiginél nagyobb 3D-s térképe

A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport - számolt be róla a Swissinfo.ch svájci hírportál.

Pelyhes spirálgalaxist kapott lencsevégre a Hubble űrtávcső

Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyűgöző felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble űrtávcsöve.

115 éve fejtette meg Einstein az időlassulás rejtélyét

Albert Einsteint a 20. század és az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Ő dolgozta ki a speciális és az általános relativitáselméletet, úttörő jellegű munkásságával pedig nagymértékben hozzájárult a kvantumfizika, a statisztikus mechanika valamint a modern kozomológia alapjainak lefektetéséhez. Száztizenöt éve, 1905.június 30-án jelent meg az az alapvető fontosságú és a hagyományos newtoni fizikát meghaladó dolgozata, amely megteremtette az idő, a távolság, a tömeg és az energia valamint az elektromágnesesség közötti összhangot. A speciális relativitáselmélet új fejezetet nyitott az elméleti fizikáában, ...

Rejtélyes szívdobbanások jönnek az univerzum mélyéről

Ismét észlelték egy nagytömegű fekete lyuk "szívverését", miután a gigantikus méretű objektum éveken át a Nap takarásában volt.

Rendkívüli fekete lyuk-ütközés teszi izgalmassá a gravitációs hullámokat

A gravitációs hullámokat kutató csillagászok először észleltek két lényegesen eltérő tömegű fekete lyuk közötti ütközést, új fejezetet nyitva ezzel az asztrofizikában és a gravitáció fizikájában. A téridő gyenge hullámai adják az első félreérthetetlen bizonyítékot arra, miszerint az ütközés előtt legalább az egyik fekete lyuk forgott, ami új és értékes információt szolgáltat a csillagászoknak azokról az alig ismert és nehezen tanulmányozható tulajdonságokról, amelyekkel ezek a különleges szupersűrű és sötét objektumok rendelkeznek.

Lélegzetelállító fotók a Jupiterről - Galéria

Varázslatosan szép fotók a Tejútról

Nyugdíjba vonul az űrtávcső

Több mint 16 év szolgálat után után befejezte küldetését a Spitzer csillagászati műhold, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) infravörös tartományban működő űrteleszkópja,

Hülyére vesznek a vonzás törvényével, ugye tudod?!

Coaching praxisomban azt tapasztalom, sokan áhítoznak arra, hogy végre rájuk találjon a várva várt szerencse. Kívánságlistája mindenkinek van, talán divatos bakancslistája is.

NASA: hatalmas robbanást észleltünk

Elképesztő erejű termonukleáris robbanást észlelt a NASA kutatóeszköze az űrben.

Mutassa meg, mennyire ismeri a techuniverzumot

Kvíz! Kiről van szó, miről van szó? Egy állítás, 4 válaszlehetőség, de melyik a helyes?

Magyar győztese lett az Év asztrofotósa 2019. versenynek

Már az univerzum csecsemőkorában léteztek óriás galaxishalmazok

Az eddig megfigyelt legöregebb, több mint 13 milliárd éves galaxis-protohalmazra bukkant tudósok egy nemzetközi csoportja. A felfedezés közelebb vihet a világegyetem keletkezésének megismeréséhez.

Kilenc óránként erőteljesen felragyog a titokzatos fekete lyuk

A közelmúltban egy távoli galaxisból érkező periodikus röntgensugár - felvillanást észlelt az ESA teleszkópja. A rejtélyes jelenség okát még nem sikerült pontosan megfejteni, csak azt, hogy a kilenc óránként észlelhető röntgensugár - felvillanás hátterében egy szupermasszív fekete lyuk áll. A kutatók felfedezésüket a Nature magazinban publikálták.

Léggömbszerű képződményeket fedeztek fel a Tejútrendszer közepén

Rádióhullámokat kibocsátó két óriási "gömböt" azonosított a Tejútrendszer közepén egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature című tudományos folyóiratban számolt be felfedezéséről.

Láthatatlan galaxisok tömegeit fedezték fel

Harminckilenc, korábban láthatatlan, hatalmas ősi galaxist fedeztek fel japán kutatók. Ez az első eset, hogy ennyi galaxist fedeznek fel egyszerre.

Titokzatos lemezt fedezett fel egy fekete lyuk körül a Hubble

A tudományos elméleteknek ellentmondó jelenséget észlelt egy fekete lyuk körül a Hubble űrteleszkóp: egy vékony gázlemez örvénylik egy 130 millió fényévnyire lévő, szupernagy tömegű fekete lyuk körül.

Megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot

A valaha készült legrészletesebb szimulációval megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot. Az amerikai, brit és holland szakemberekből álló kutatócsoport ezzel egy több évtizedes rejtélyt oldott meg.

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében: a négyezer Celsius-fokos Kelt-9b a Hattyú csillagképben olyan elemeket vonultat fel, amelyeket még soha korábban nem mutattak ki exobolygó, vagy a Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.

Valódi idegen a mélyűrből idetévedt utas

Egy néhai csillagrobbanás hátrahagyott maradványát fedezték fel egy antarktiszi meteoritba ágyazva: egyetlen mikroszkopikus szemcsét, amely árulkodik a Naprendszer keletkezése előtti időkről.

Újabb objektumok bizonyítják Einstein jóslatát

Valószínűleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte működését.

Megtalálták az univerzum legrégebbi molekuláját

Kimutatták az űrben az univerzum legrégebbi, az ősrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.

Több mint tízezer fémben szegény csillagjelöltet találtak

Több mint tízezer, fémben szegény csillagjelöltet találtak kínai csillagászok. Ez segíthet megismerni a korai univerzumot és az első csillagok és galaxisok kialakulását.

Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő

Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.

Tudja-e, hogy a hanghullámoknak negatív tömege lehet?

A fizikusok szerint a hanghullámok negatív tömeget hordoznak, azaz antigravitácós hatásúak. Tavalyelőtt már létrehoztak antigravitációs hatású szuperfolyadékot, most pedig egy kutatócsoport szerint úgy tűnik, hogy a hanghullámok, amelyek körülvesznek bennünket, szintén ilyen hatással rendelkeznek.

Az óriástávcsövet is próbára tette a hatalmas erejű kitörés

Másodszor is sikerült ismétlődő rádiókitörést észlelni, a felfedezés egy kanadai kutatócsoporthoz köthető.

Létezik a világunknak egy tükörképe, ahol az idő visszafelé halad

Az univerzumnak létezik egy tükörképe, ahol az idő nem előrefelé, hanem visszafelé halad – írja egy most megjelent új tanulmány. Ez az anti-univerzum az ősrobbanás előtt létezett.

Így tanulj meg segítséget kérni az univerzumtól, hogy elérd a céljaidat

Új állásra pályázol? Olyan helyekre utaznál, ahova álmaidban mindig is vágytál? A célja mindenkinek más lehet, viszont a szándéknak és az erőteljes vágynak egységes ereje van. Ha teljes figyelmedet arra a dologra helyezed, amit el akarsz érni, az az életed részévé válik. Kérd az univerzum segítségét, támogatását, és bátran vágj bele!

Az ősrobbanásban kialakult gázfelhőt azonosítottak

Az ősrobbanásból visszamaradt emléket, egy ősi gázfelhőt fedeztek fel ausztrál csillagászok.

Újraalkották az ősrobbanás első teremtményét

Kutatók egy csoportja olyan apró, ultraforró anyagcseppeket hozott létre, amik a korai univerzumot építették fel. Háromféle alakzatban és méretben sikerült előállítani őket: körökként, ellipszisekként és háromszögekként.

Döbbenetes jelenségekről üzennek a gravitációs hullámok

Futótűzként járta be a világot a hír, amikor 2016 februárjában bejelentették, hogy kereken száz évvel Albert Einstein jóslata után, először sikerült bebizonyítani a téridő fodrozódását, azaz a gravitációs hullámok létét. Az elmúlt két évben újabb öt alkalommal üzent ismét az univerzum a műszerek által elfogott gravitációs hullámok útján. Az új felfedezések soha nem látott új perspektívát nyitnak a világegyetem eddig még alig ismert jelenségeinek elmélyültebb megértéséhez, amiről Frei Zsolt, az ELTE Széchenyi-díjas fizikusprofesszora és a gravitációs hullámok kutatásának nemzetközi hírű művelője exkluzívan nyilatkozott az Origónak.

Héliumcsóvájú gázóriást fedeztek fel a csillagászok

Genfi csillagászok egy olyan exobolygót fedeztek fel, aminek felhevült légköre szinte ballonszerűen felfújódott héliummal. Ezt a gázt fújja el egy közeli csillag sugárzása óránkénti 10 ezer kilométeres sebességgel.

Az ősrobbanás idejéből származó csillagot fedeztek fel

Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az ősrobbanás által képződött anyagokból áll - közölték hétfőn.

Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet

Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus főnyereményt: rövid időn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejű kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik őket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseiről a felfedezést tevő csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.

Láthatatlan fénytől izzik a világegyetem

Az ESO VLT távcsőegyüttesének MUSE műszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetővé tette a halvány hidrogénfelhők Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.

Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélője

Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai időszakában született.

Az apró Merkúr vezette nyomra Albert Einsteint

Albert Einstein 1905-ben publikálta a speciális, 1916-ban pedig az általános relativitáselméletet, amelynek bizonyítására azonban csak három évvel később, 1919-ben került sor. Azóta már sokszorosan is beigazolódott Einstein elméleteinek létjogosultsága, amelyek eddig még minden próbát, illetve cáfolási kísérletet kiálltak.