Univerzum

címke rss

Váratlan felfedezés: egyetlen másodperc alatt pusztíthatja el a világot két fekete lyuk

Tudomány2021.11.30, 23:59

Az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA 2021. november 26-i közleménye szerint elsõ alkalommal sikerült két fekete lyuk összeolvadására utaló jeleket detektálni. A jelenség olyan irtózatos erejû gravitációs kölcsönhatással jár, ami a téridõ intenzív „fodrozódása", azaz erõs gravitációs hullámok keltésén kívül kozmikus vákuumkatasztrófát okozó valódi vákuumbuborékokat is létrehozhat. Sean Caroll, a Kaliforniai Technológiai Intézet ( California Institute of Technology, Caltech, Pasadena ) elméleti fizikusa úgy véli, hogy ha egy valódi vákuumbuborék jelenne meg a kozmikus környezetünkben, annak beláthatatlanok lennének a következményei,, ...

Brit tudósok szerint nem csak a Földön élnek emberek

Life.hu2021.11.24, 11:00

Az ûrkutatás egyik visszatérõ kérdése, hogy vajon a Földön kívül máshol is van-e élet? A tudósok egy csoportja most azt állítja, hogy nem csak kezdetleges formájú, hanem a mienkhez hasonló, nagyon is fejlett élõlények lakják az univerzumot.

Kiderült, hogyan keletkezhet elképesztõ mennyiségû arany

Tudomány2021.11.16, 22:50

A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetõsen rejtélyesek. A világegyetemben elõforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak.

Az emberiség valódi határa: Amit sosem fogunk elérni

Unilife.hu2021.11.14, 19:53

Létezik olyan határ, amit sosem tudunk átlépni? Helyek, amelyeket sosem fogunk elérni, még úgy sem, ha mindent megpróbálunk? Mint kiderült, léteznek. Még a sci-fi filmekbõl ismert technológiával is limitálva lennének a lehetõségeink, ez ellen nem tudunk mit tenni. Felvetõdik tehát a kérdés: mekkora a körülöttünk lévõ univerzum, és milyen messzire tudunk eljutni benne?

Kiderítették, hogy keletkezik a csontjainkban fontos fluor az Univerzumban

Tudomány2021.11.07, 09:28

Új felfedezés világít rá arra, hogy a csontjainkban és fogazatunkban fluoridok formájában elõforduló kémiai elem, a fluor hogyan keletkezik az Univerzumban. Az Európai Déli Obszervatórium együttmûködésével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy csoportja olyan távoli galaxisban is kimutatta ezt az elemet, amelynek fénye több mint 12 milliárd év alatt ér hozzánk. Ez az elsõ alkalom, hogy ilyen távoli csillagképzõ galaxisban fluort detektáltak.

Szörnyû kínok, szupernóva-robbanás és halálos sugárzás után a végsõ pusztulás vár rá

Tudomány2021.11.06, 14:49

Az asztrofizikusok elõször találtak bizonyítékot egy Tejútrendszeren kívüli exobolygó létezésére, a NASA Chandra X-ray Obszervatórium segítségével. A bolygót a tõlünk mintegy 28 millió fényévre fekvõ M 51-es jelû Örvénygalaxis egyik spirálkarjában fedezték fel, egy úgynevezett röntgenbináris rendszerben. A Szaturnuszhoz hasonló méretû bolygó a létezését fenyegetõ rendkívül veszélyes környezetben kering az anyacsillaga körül.

Tudta-e, hogy egy távoli csillagkatasztrófa emlékét viseli a nyakán?

Tudomány2021.10.30, 22:48

A 20. század tudományos forradalma elõtt nem volt világos, hogy mi táplálja a Nap és a csillagok tüzét, illetve az sem, hogyan keletkezhettek a rendkívül stabil nehéz elemek, mint amilyen például az arany vagy az ezüst. Csak a kvantumfizika hajnalán jöttek rá, hogy a csillagok tüzét nem kémiai folyamatok, illetve nem a gravitáció, hanem valami egészen más, a magfúzió élteti. De önmagában még ez sem adott magyarázatot arra, hogy a vasnál nehezebb elemek, amelyek a világegyetem õsanyagához, a hidrogénhez képest extrém ritkának számítanak az univerzumban, miként jöhettek létre. A csillagfejlõdés törvényszerûségeinek feltárása vezetett ...

Mi van ott, ahol vége a világegyetemnek?

Tudomány2021.09.27, 13:01

A 20. század nagy csillagászati felfedezései, valamint Albert Einstein 1905-ben publikált speciális, továbbá az ebbõl továbbfejlesztett általános relativitáselmélete teremtették meg az univerzum jelenleg elfogadott modelljét. Mai ismereteink szerint 13,8 milliárd éve az õsrobbanással jött létre a táguló univerzum egy gravitációs szingularitásból, ami elõtt nem létezett sem a tér, sem pedig az idõ. Az õsrobbanás-elméletbõl vezethetõ le, hogy a jelenleg ismert univerzum miért térhet el mind a múltbeli, mind pedig a jövõbeli állapotától. A véges, de határtalan és táguló univerzumot leegyszerûsítve úgy kell elképzelni, mint egy felfújóddó ...

Rejtélyes rádiójelek jönnek a Tejútrendszer mélyérõl

Tudomány2021.09.10, 21:18

Ahogy egyre érzékenyebb mûszerekkel fürkésszük az univerzumot, úgy gyarapodik az új, nem egyszer megdöbbentõ felfedezések száma is. Az Ausztráliában mûködõ ASKAP rádióteleszkóp-rendszer a közelmúltban olyan furcsa, rendkívül szokatlan rádiójeleket fogott, amelyek nem hasonlítanak semmilyen más eddig detektált jelre. A Tejútrendszer centrumának közelében fekvõ, ASKAP J173608.2-321635- jelzést kapott rádióforrás eredetére egyelõre nincsen elfogadható magyarázat, csak annyi bizonyos, hogy egyetlen ismert kozmikus objektum rádiósugárzásának sem felelnek meg az észlelt jelek.

Lehetséges-e a Földrõl észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?

Tudomány2021.08.25, 02:33

Az 1960-as évek elejétõl Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait keresõ SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy idõben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földrõl. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsõsorban a fekkete ...

KVÍZ: Mennyit tudsz az univerzumról?

Unilife.hu2021.08.23, 16:19

Az egyik legizgalmasabb téma az ûr és az ûrkutatás, a körülöttünk lévõ világ felfedezése. Annak ellenére, hogy az emberek már régóta igyekeznek adatokat gyûjteni róla, nagyon keveset tudunk. Teszteld tudásod, te mennyire ismered az univerzumot!

Hol vannak a földönkívüliek?

Tudomány2021.08.05, 22:47

Enrico Fermi, a világhírû Nobel-díjas elméleti fizikus 1950-ben egy tudományos konferencia ebédszünetében vetette fel elõször azt a problémát, hogy noha a matematikai logika alapján az univerzumban rengeteg fejlett civilizációnak kell léteznie, de az empirikus tapasztalatok nem igazolják ezt, mivel még a legfejlettebb csillagászati mûszerekkel sem sikerült az idegenek létezésére utaló jeleket azonosítani. Ha a matematikai valószínûség szabályai szerint létezniük kell, akkor viszont hol vannak, és miért nem találjuk õket? A világhírû tudósról elnevezett Fermi-paradoxon ezekre a kérdésekre próbál választ adni.

Több ezer bolygóról figyelhetik most is a Földet

Tudomány2021.07.01, 17:46

Összesen 2034 olyan csillagrendszert azonosítottak az Amerikai Természettudományi Múzeum és a Cornell Egyetem kutatói, ahonnan kiválóan rá lehet látni a Földre. Ezek ráadásul nagyon közel vannak hozzánk.

Egyszerre két neutroncsillagot nyeltek el a fekete lyukak

Tudomány2021.06.29, 19:18

2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek. Mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja.

A sötét anyag hiányát azonosították egy galaxisban

Tudomány2021.06.18, 15:33

A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA Hubble ûrteleszkópja egy ultradiffúz galaxisban (UDG) - adta hírül a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztõ portál.

Furcsa robbanást észleltek az ûrben, a kutatók sem értik, mi történt

Tudomány2021.06.07, 21:24

Minden eddiginél részletesebben figyeltek meg gamma-kitörést a csillagászok. Az eredmények elemzése során egy egészen váratlan dologra bukkantak.

Mi történne, ha egy idegen civilizáció kozmikus jeleit észlelnénk?

Tudomány2021.05.19, 21:40

A földönkívüli intelligens élet nyomait keresõ SETI-program kutatói biztosak benne, hogy csak idõ kérdése, míg felfedezünk egy olyan, a kozmoszból érkezõ jelet, ami azt bizonyítja, hogy létezik máshol is a magasan fejlett intelligencia. De mi történne, ha valóban észlelnénk egy távoli civilizáció jeleit? Létezik-e, és ha igen, mi a protokoll erre az egyelõre még hipotetikus esetre?

Az univerzum tágulását kezdte mérni az amerikai DESI spektroszkóp

Tudomány2021.05.18, 12:51

Megkezdte az univerzum tágulására vonatkozó megfigyeléseit az amerikai Arizona államban lévõ DESI spektroszkóp - jelentették be a projekt vezetõi.

Titokzatos jeleket fogott az univerzumból egy ûrteleszkóp

Tudomány2021.05.07, 20:05

Egy nemzetközi kutatócsoport távoli kozmikus gázfelhõbõl érkezõ rejtélyes „szívverést" észlelt, amely úgy tûnik, hogy szoros kapcsolatban áll egy szomszédos fekete lyukkal. A kutatási eredményeket Jian Li és Diego F. Torres professzor publikálta a Nature Astronomy magazinban.

Rengeteg ellenséges civilizáció lehet a világûrben

Tudomány2021.04.21, 23:02

Az ûrkutatás talán legnagyobb és mindmáig megválaszolatlan kérdése, hogy a földi civilizáción kívül létezhetnek-e más, magasan fejlett létformák az univerzumban. A világhírû elméleti fizikus, Stephen Hawking szerint a matematikai logika alapján bizonyosra vehetõ, hogy a világegyetem legalább százmilliárd galaxisában máshol is létrejöhettek az élet magasrendû formái. Hawking szerint nem is ez a fõ kérdés, hanem az, hogy vajon milyenek lehetnek ezek a feltételezett távoli idegen civilizációk. Stephen Hawking úgy vélte, hogy egy hipotetikus kapcsolatfelvétel több mint kockázatos lenne a földi civilizáció szempontjából. Ugyanerre a köveetkeztetésre ...

105 éve tudjuk, hogy a világ véges, de nincs határa

Tudomány2021.03.20, 00:17

A modern elméleti fizika egyik legnagyobb hatású alakja, Albert Einstein 105 éve, 1916. március 19-én publikálta az általános relativitás elméletérõl szóló dolgozatát, amely alapjaiban megváltoztatta az univerzumról alkotott felfogásunkat. Az általános relativitáselmélet elõrejelzései eddig minden megfigyelésben illetve kísérletben bizonyítást nyertek: Einstein elmélete jósolta meg többek között a gravitációs lencsehatást, a fekete lyukak létezést, valamint a „téridõ fodrozódásait", a gravitációs hullámokat, de az általános relativitáselmélet alapozta meg a táguló világegyetem, a véges és határtalan univerzum modern kozmológiai modelljét is.

Óceáni mélységekbe süllyesztettek egy obszervatóriumot

Tudomány2021.03.15, 14:42

Orosz tudósok néhány más országbeli kollégájukkal együttmûködésben hatalmas neutrínóobszervatóriumot telepítettek szombaton a Bajkál-tóba, állításuk szerint az északi félteke legnagyobbikát.

Stephen Hawking az univerzumot igen, de a nõket sosem értette

She2021.03.13, 20:51

Korunk egyik legnagyobb és leghíresebb tudósa, Stephen Hawking épp három évvel ezelõtt hunyt el. Egész életében a kifürkészhetetlent kutatta, és gyógyíthatatlan betegsége ellenére mindig igyekezett megtalálni a szépet az életben.

Egyezségre jutottak a kutatók: 14 milliárd éves az univerzum

Tudomány2021.01.05, 12:53

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztõ hírportálon.

Kísértetiesen emlékeztet egymásra az agy és az univerzum

Tudomány2020.11.29, 14:28

Meglepõ tanulmányt írt a Bolognai Egyetem asztrofizikusa, Franco Vazza, és a Veronai Egyetem idegsebésze, Alberto Feletti; a kutatók szerint a természet két legbonyolultabb struktúrája, az emberi agy idegsejtjeinek hálózata, és az univerzum galaxisainak kozmikus hálózata feltûnõen hasonlít egymásra – tudósít az EurekAlert tudományos hírportál.

Egy év alatt 39 új gravitációs hullámot azonosítottak

Tudomány2020.10.30, 17:40

A LIGO és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési idõszakának (03) elsõ felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az elsõ két idõszakban összesen. Ezzel összesen 50-re emelkedett az észlelt események száma.

Hat galaxis vergõdött egy fekete lyuk fogságában

Tudomány2020.10.01, 19:08

Szupernagytömegû fekete lyuk hálójában lévõ galaxisokat észlelt az Európai Ûrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT).

Valamilyen rejtélyes folyamat zajlik a világegyetemben, és aranyat termel

Tudomány2020.09.25, 07:20

A nehéz elemek, például a nemesfémek létét a neutroncsillagok ütközéseinek köszönhetjük – tartja a kurrens elmélet. Viszont valami hibádzik a matekban, mert az ütközõ neutroncsillagok nem termelhettek annyi aranyat, amennyi van ma a világegyetemben.

Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége

Tudomány2020.08.25, 11:02

Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de elõtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.

Extrém ultraibolya sugárzást kibocsátó galaxist fedeztek fel

Tudomány2020.08.24, 19:25

Felfedezték az elsõ galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végzõdött az univerzum "sötét korszaka" több mint 13 milliárd évvel ezelõtt.

Rejtélyes fénygyûrût láttak az égen, most kiderült, mit találtak

Tudomány2020.08.12, 15:18

Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepõen hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepõ a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdõjelezi jelenlegi tudásunkkat ...

Kiderülhet, létezik-e átjáró egy másik univerzumba

Tudomány2020.08.08, 18:01

Egy féreglyukba spirálisan belezuhanó fekete lyuk összetéveszthetetlen gravitációshullám-mintázatot produkálna – jósolják amerikai asztrofizikusok. Ha ilyen hullámokat látnánk, az bizonyítaná az eddig csak feltételezett féreglyukak létezését, amelyek akár egy másik univerzumba is vezethetnek.

Elkészült a világegyetem minden eddiginél nagyobb 3D-s térképe

Tudomány2020.07.20, 22:02

A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport - számolt be róla a Swissinfo.ch svájci hírportál.

Pelyhes spirálgalaxist kapott lencsevégre a Hubble ûrtávcsõ

Tudomány2020.07.02, 18:20

Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyûgözõ felvételt az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Ûrügynökség (ESA) Hubble ûrtávcsöve.

115 éve fejtette meg Einstein az idõlassulás rejtélyét

Tudomány2020.07.01, 14:51

Albert Einsteint a 20. század és az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakjaként tartják számon. Õ dolgozta ki a speciális és az általános relativitáselméletet, úttörõ jellegû munkásságával pedig nagymértékben hozzájárult a kvantumfizika, a statisztikus mechanika valamint a modern kozomológia alapjainak lefektetéséhez. Száztizenöt éve, 1905.június 30-án jelent meg az az alapvetõ fontosságú és a hagyományos newtoni fizikát meghaladó dolgozata, amely megteremtette az idõ, a távolság, a tömeg és az energia valamint az elektromágnesesség közötti összhangot. A speciális relativitáselmélet új fejezetet nyitott az elméleti fizikáában, ...

Rejtélyes szívdobbanások jönnek az univerzum mélyérõl

Tudomány2020.06.10, 18:00

Ismét észlelték egy nagytömegû fekete lyuk "szívverését", miután a gigantikus méretû objektum éveken át a Nap takarásában volt.

Rendkívüli fekete lyuk-ütközés teszi izgalmassá a gravitációs hullámokat

Tudomány2020.04.21, 21:45

A gravitációs hullámokat kutató csillagászok elõször észleltek két lényegesen eltérõ tömegû fekete lyuk közötti ütközést, új fejezetet nyitva ezzel az asztrofizikában és a gravitáció fizikájában. A téridõ gyenge hullámai adják az elsõ félreérthetetlen bizonyítékot arra, miszerint az ütközés elõtt legalább az egyik fekete lyuk forgott, ami új és értékes információt szolgáltat a csillagászoknak azokról az alig ismert és nehezen tanulmányozható tulajdonságokról, amelyekkel ezek a különleges szupersûrû és sötét objektumok rendelkeznek.

Nyugdíjba vonul az ûrtávcsõ

Tudomány2020.01.31, 15:18

Több mint 16 év szolgálat után után befejezte küldetését a Spitzer csillagászati mûhold, az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) infravörös tartományban mûködõ ûrteleszkópja,

Hülyére vesznek a vonzás törvényével, ugye tudod?!

She2020.01.30, 14:44

Coaching praxisomban azt tapasztalom, sokan áhítoznak arra, hogy végre rájuk találjon a várva várt szerencse. Kívánságlistája mindenkinek van, talán divatos bakancslistája is.

NASA: hatalmas robbanást észleltünk

Tudomány2019.11.11, 11:05

Elképesztõ erejû termonukleáris robbanást észlelt a NASA kutatóeszköze az ûrben.

Mutassa meg, mennyire ismeri a techuniverzumot

Techbázis2019.10.24, 11:50

Kvíz! Kirõl van szó, mirõl van szó? Egy állítás, 4 válaszlehetõség, de melyik a helyes?

Már az univerzum csecsemõkorában léteztek óriás galaxishalmazok

Tudomány2019.09.30, 15:04

Az eddig megfigyelt legöregebb, több mint 13 milliárd éves galaxis-protohalmazra bukkant tudósok egy nemzetközi csoportja. A felfedezés közelebb vihet a világegyetem keletkezésének megismeréséhez.

Kilenc óránként erõteljesen felragyog a titokzatos fekete lyuk

Tudomány2019.09.25, 20:24

A közelmúltban egy távoli galaxisból érkezõ periodikus röntgensugár - felvillanást észlelt az ESA teleszkópja. A rejtélyes jelenség okát még nem sikerült pontosan megfejteni, csak azt, hogy a kilenc óránként észlelhetõ röntgensugár - felvillanás hátterében egy szupermasszív fekete lyuk áll. A kutatók felfedezésüket a Nature magazinban publikálták.

Léggömbszerû képzõdményeket fedeztek fel a Tejútrendszer közepén

Tudomány2019.09.12, 18:57

Rádióhullámokat kibocsátó két óriási "gömböt" azonosított a Tejútrendszer közepén egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature címû tudományos folyóiratban számolt be felfedezésérõl.

Láthatatlan galaxisok tömegeit fedezték fel

Tudomány2019.08.08, 10:59

Harminckilenc, korábban láthatatlan, hatalmas õsi galaxist fedeztek fel japán kutatók. Ez az elsõ eset, hogy ennyi galaxist fedeznek fel egyszerre.

Titokzatos lemezt fedezett fel egy fekete lyuk körül a Hubble

Tudomány2019.07.14, 17:03

A tudományos elméleteknek ellentmondó jelenséget észlelt egy fekete lyuk körül a Hubble ûrteleszkóp: egy vékony gázlemez örvénylik egy 130 millió fényévnyire lévõ, szupernagy tömegû fekete lyuk körül.

Megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot

Tudomány2019.06.08, 09:55

A valaha készült legrészletesebb szimulációval megfejtették, hogyan nyelik el a fekete lyukak az anyagot. Az amerikai, brit és holland szakemberekbõl álló kutatócsoport ezzel egy több évtizedes rejtélyt oldott meg.

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében

Tudomány2019.05.09, 20:50

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében: a négyezer Celsius-fokos Kelt-9b a Hattyú csillagképben olyan elemeket vonultat fel, amelyeket még soha korábban nem mutattak ki exobolygó, vagy a Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.

Valódi idegen a mélyûrbõl idetévedt utas

Tudomány2019.05.06, 18:59

Egy néhai csillagrobbanás hátrahagyott maradványát fedezték fel egy antarktiszi meteoritba ágyazva: egyetlen mikroszkopikus szemcsét, amely árulkodik a Naprendszer keletkezése elõtti idõkrõl.

Újabb objektumok bizonyítják Einstein jóslatát

Tudomány2019.04.23, 19:25

Valószínûleg két újabb gravitációs hullámot talált a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és az olaszországi Virgo detektor egy héttel az után, hogy a két továbbfejlesztett és megújított detektor április elsején megkezdte mûködését.

Megtalálták az univerzum legrégebbi molekuláját

Tudomány2019.04.18, 14:16

Kimutatták az ûrben az univerzum legrégebbi, az õsrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.

Több mint tízezer fémben szegény csillagjelöltet találtak

Tudomány2019.02.04, 15:24

Több mint tízezer, fémben szegény csillagjelöltet találtak kínai csillagászok. Ez segíthet megismerni a korai univerzumot és az elsõ csillagok és galaxisok kialakulását.

Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idõ

Tudomány2019.01.21, 20:48

Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersûrû elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.

Tudja-e, hogy a hanghullámoknak negatív tömege lehet?

Tudomány2019.01.19, 20:43

A fizikusok szerint a hanghullámok negatív tömeget hordoznak, azaz antigravitácós hatásúak. Tavalyelõtt már létrehoztak antigravitációs hatású szuperfolyadékot, most pedig egy kutatócsoport szerint úgy tûnik, hogy a hanghullámok, amelyek körülvesznek bennünket, szintén ilyen hatással rendelkeznek.

Az óriástávcsövet is próbára tette a hatalmas erejû kitörés

Tudomány2019.01.09, 22:08

Másodszor is sikerült ismétlõdõ rádiókitörést észlelni, a felfedezés egy kanadai kutatócsoporthoz köthetõ.

Létezik a világunknak egy tükörképe, ahol az idõ visszafelé halad

Tudomány2019.01.08, 13:21

Az univerzumnak létezik egy tükörképe, ahol az idõ nem elõrefelé, hanem visszafelé halad – írja egy most megjelent új tanulmány. Ez az anti-univerzum az õsrobbanás elõtt létezett.

Így tanulj meg segítséget kérni az univerzumtól, hogy elérd a céljaidat

Life.hu2019.01.05, 18:52

Új állásra pályázol? Olyan helyekre utaznál, ahova álmaidban mindig is vágytál? A célja mindenkinek más lehet, viszont a szándéknak és az erõteljes vágynak egységes ereje van. Ha teljes figyelmedet arra a dologra helyezed, amit el akarsz érni, az az életed részévé válik. Kérd az univerzum segítségét, támogatását, és bátran vágj bele!

Az õsrobbanásban kialakult gázfelhõt azonosítottak

Tudomány2018.12.18, 16:10

Az õsrobbanásból visszamaradt emléket, egy õsi gázfelhõt fedeztek fel ausztrál csillagászok.

Újraalkották az õsrobbanás elsõ teremtményét

Tudomány2018.12.10, 15:33

Kutatók egy csoportja olyan apró, ultraforró anyagcseppeket hozott létre, amik a korai univerzumot építették fel. Háromféle alakzatban és méretben sikerült elõállítani õket: körökként, ellipszisekként és háromszögekként.

Döbbenetes jelenségekrõl üzennek a gravitációs hullámok

Tudomány2018.12.07, 07:55

Futótûzként járta be a világot a hír, amikor 2016 februárjában bejelentették, hogy kereken száz évvel Albert Einstein jóslata után, elõször sikerült bebizonyítani a téridõ fodrozódását, azaz a gravitációs hullámok létét. Az elmúlt két évben újabb öt alkalommal üzent ismét az univerzum a mûszerek által elfogott gravitációs hullámok útján. Az új felfedezések soha nem látott új perspektívát nyitnak a világegyetem eddig még alig ismert jelenségeinek elmélyültebb megértéséhez, amirõl Frei Zsolt, az ELTE Széchenyi-díjas fizikusprofesszora és a gravitációs hullámok kutatásának nemzetközi hírû mûvelõje exkluzívan nyilatkozott az Origónak.

Héliumcsóvájú gázóriást fedeztek fel a csillagászok

Tudomány2018.12.06, 20:52

Genfi csillagászok egy olyan exobolygót fedeztek fel, aminek felhevült légköre szinte ballonszerûen felfújódott héliummal. Ezt a gázt fújja el egy közeli csillag sugárzása óránkénti 10 ezer kilométeres sebességgel.

Az õsrobbanás idejébõl származó csillagot fedeztek fel

Tudomány2018.11.05, 17:30

Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az õsrobbanás által képzõdött anyagokból áll - közölték hétfõn.

Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet

Tudomány2018.10.15, 18:10

Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus fõnyereményt: rövid idõn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejû kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik õket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseirõl a felfedezést tevõ csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.

Láthatatlan fénytõl izzik a világegyetem

Tudomány2018.10.15, 14:07

Az ESO VLT távcsõegyüttesének MUSE mûszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetõvé tette a halvány hidrogénfelhõk Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.

Galaxisunkban bujkál az univerzum fiatalkorának egyik utolsó túlélõje

Tudomány2018.10.12, 13:44

Csillagászok egy csoportjának sikerült ráakadnia a Tejútrendszer egyik legöregebb csillagára. A matuzsálem a jelenleg 13,8 milliárd éves világegyetem életének egy korai idõszakában született.

Az apró Merkúr vezette nyomra Albert Einsteint

Tudomány2018.10.10, 08:24

Albert Einstein 1905-ben publikálta a speciális, 1916-ban pedig az általános relativitáselméletet, amelynek bizonyítására azonban csak három évvel késõbb, 1919-ben került sor. Azóta már sokszorosan is beigazolódott Einstein elméleteinek létjogosultsága, amelyek eddig még minden próbát, illetve cáfolási kísérletet kiálltak.

Ismét javítani kell a Hubble-ûrteleszkópot

Tudomány2018.10.08, 19:52

Újabb giroszkópja romlott el a Hubble ûrtávcsõnek, ezért amíg a tudósok megoldást találnak a hiba elhárítására, az ûreszköz tartalékos üzemmódban mûködik.

Azt hitték megoldották a sötét anyag rejtélyét, de tévedtek

Tudomány2018.10.03, 14:59

Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tûnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.

Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag

Tudomány2018.09.27, 13:25

Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkezõ anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthetõ egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelû objektum olyan bivalyerõs mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelõre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésrõl a Nature magazinban publikált tanulmány vezetõ szerzõjét kérdeztük.

A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?

Tudomány2018.09.06, 22:47

Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítõ láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.

Egyre valószínûbb, hogy mégsem kizárt az idõutazás

Tudomány2018.08.28, 19:35

Fizikusok egy kvantummodellel feloldották azt a paradoxont, ami kizárja az idõutazás lehetõségét. Egy amerikai és osztrák fizikusokból álló kutatócsoport módot talált az idõutazásra, legalábbis elméletileg. Az idõutazás szerintük elvileg lehetséges, de jelenleg még túllép a technikai képességeinken. Ennek ellenére sem minden tudós hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne, néhányuk szerint egy ilyen kísérlet egyenesen végzetes lenne annak, aki keresztülmenne ezen.

Újabb mérföldkõ az "isteni részecske" kutatásában

Tudomány2018.08.28, 18:41

Újabb mérföldkõhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: elõször sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.

Egy miénknél õsibb univerzum nyomaira találhattak rá

Tudomány2018.08.16, 14:29

Az égbolt örvénylõ mintái olyan fekete lyukak jelei lehetnek, amelyek egy, az Õsrobbanást megelõzõ világegyetembõl származnak – állapították meg kutatók egy új tanulmányban.

Óriási erejû jel érkezett az ûr mélyérõl, akár idegenek is küldhették

Tudomány2018.08.07, 16:56

Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világûr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezõk által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.

Azonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehet

Tudomány2018.08.03, 19:22

A csillagászok már sok ezer, Naprendszeren túli bolygót találtak, nehéz ezek közül kimazsolázni, melyiken lehet élet, és melyiken nem. Éppen ezért egy friss kutatásban a tudósok új módszerrel próbálkoznak, ami akár sikerre is vezethet.

Többször felbukkan a vagina Ariana Grande új videoklipjében (18+)

Archívum2018.07.24, 10:08

A kritikusokat és a rajongókat is meglepte új videoklipjével Ariana Grande, amely a God is a Woman címû számhoz készült. Többször feltûnik benne ugyanis a vaginamotívum. 

Megvan a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó része

Tudomány2018.06.22, 17:30

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtõzködõ hagyományos anyagának eddig hiányzó utolsó részét.

Sötét jövõ vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint

Tudomány2018.06.13, 22:06

A kihalás felé rohan az emberiség? Matematikai modellekkel tárták fel a bolygónk, illetve az emberi civilizáció három lehetséges sorsát. A kutatók ezek elkészítéséhez figyelembe vették a Föld népességének rohamos növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásainak további romlását.

Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege

Tudomány2018.06.12, 14:47

Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfõn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) mûködõ szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.

Az univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászok

Tudomány2018.05.17, 11:41

Egy 13,28 milliárd fényévre lévõ galaxisban az õsrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

Megtalálták a világegyetem legfalánkabb bestiáját

Tudomány2018.05.15, 12:32

Az univerzum leggyorsabban növekvõ óriási fekete lyukát fedezték fel, amely kétnaponta a Napénak megfelelõ tömeget nyel el - jelentették kedden ausztrál csillagászok.

Cáfolja Einstein elméletét utolsó munkájában Hawking

Tudomány2018.05.03, 14:10

Az univerzum jóval egyszerûbb annál, mint azt eddig hitték - állítja Stephen Hawking utolsó tudományos értekezésében, amelyet a világhírû brit elméleti fizikus halála után mutatott be a Cambridge-i Egyetem a héten.

Egy második õsrobbanás hozza el a világegyetem pusztulását

Tudomány2018.04.05, 13:56

Világegyetemünk úgy érhet véget, ahogy született: egy hatalmas, mindent elsöprõ, óriási robbanással – derítették ki a Harvard Egyetem fizikusai.

Köpködõ fekete lyuk az óriásteleszkóp látómezõjében

Tudomány2018.04.04, 18:43

Anyagot köpködõ fekete lyukat sikerült korábban soha nem tapasztalt részletességgel megfigyelni a csillagászat történetének legnagyobb teleszkópja segítségével.

Felfedezték az univerzum legtávolabbi csillagát

Tudomány2018.04.02, 22:13

Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte az eddig ismert legtávolabbi, a Földtõl kilenc milliárd fényévre található csillagot, amely a Nature Astronomy címû tudományos szakfolyóirat hétfõn megjelent számában ismerteti a csoport kutatási eredményeit.

Stephen Hawking szerint ez lehetett a világegyetem születése elõtt

Tudomány2018.03.14, 17:53

A 76 éves korában meghalt Stephen Hawking nem csupán egy világhírû kutató volt, de egyúttal profi tudománykommunikátor is, aki igyekezett közelebb hozni az emberekhez az elméleti fizika sokszor kibogozhatatlanul bonyolult világát. Egyik utolsó tévés szereplése során azt vázolta Neil deGrasse Tyson asztrofizikusnak (aki szintén neves ismeretterjesztõ), hogy mi lehetett a világegyetem kezdetét jelentõ „Nagy Bumm" elõtt.

Hawking és Einstein örökbecsû gondolatai Istenrõl, világról és az emberiségrõl

Tudomány2018.03.14, 17:52

Albert Einstein a téridõ és modern elméleti fizika atyja március 14-én, azon a napon született, amelyen az univerzumról alkotott képünket forradalmasító zseniális brit tudós és gondolkodó, Stephen Hawking örökre lehunyta szemét. A kifürkészhetetlen sors különös egybeesése, hogy mindkét zseni hetvenhat éves korában lépett át egy számunkra titokzatos és felfoghatatlan másik dimenzióba.

A korai univerzumból érkezett jelet fogott egy rádióantenna

Archívum2018.03.05, 17:10

Az univerzum legelsõ csillagainak korát sikerült meghatározniuk a kutatóknak abból a gyenge jelbõl, amelyet egy ausztrál rádióantenna fogott a napokban.

Tudja-e, hogy mi volt Einstein nagy tévedése?

Tudomány2018.03.04, 11:57

Albert Einstein a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja nem csak kivételes képességû elme volt. Emberi nagyságát mutatja többek között, hogy felemelte szavát a diktatúrák és az atomfegyverek ellen, valamint, hogy képes volt beismerni saját tévedését.

Üzenet érkezett a korai univerzumból

Tudomány2018.03.03, 16:32

Még csak 180 millió éves, szinte gyermek volt a világegyetem, amikor útnak indultak azok a rádiójelek, amelyeket most észlelt egy ausztrál csillagászati antenna. A hidrogéngáz eddigi legkorábbi üzenete szerint az univerzum még hidegebb hely volt akkoriban, mint gondoltuk.

Megpillantották az univerzum legelsõ csillagait

Tudomány2018.03.01, 10:50

Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésû antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát, amelyek megvilágították a sötétségben lévõ világegyetemet az õsrobbanás után - közölték amerikai kutatók a Nature címû tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

Az univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegû galaxisokat

Tudomány2018.02.17, 12:48

Az univerzum legnagyobb fekete lyukai gyorsabban nõnek, mint a galaxisukban formálódó csillagok, így végül a falánk fekete lyukak felfalják a nagy tömegû galaxisokat - állapította meg két egymástól független kutatás. Az eredmények a NASA Chandra röntgencsillagászati mûholdja és más teleszkópok adatain alapulnak.

Nem e világi jelenséget figyelt meg a szovjetek után kémkedõ mûhold

Tudomány2018.02.09, 21:16

Amikor 2017 októberében az Oumuamua belépett a Naprendszerbe, sokan idegen civilizáció produktumának gondolták a messzirõl jött aszteroidát: alakja egyetlen korábban észlelt kisbolygóéra sem hasonlított. Azóta persze bebizonyították, hogy szó sincs kis zöld emberkék által épített ûrhajóról, egyszerû természetes képzõdmény száguldozik az ûrben. A furcsa forma persze sokak fantáziáját megmozgatta, akárcsak több olyan korábbi felfedezés, amelyekrõl szintén kiderült, hogy sokkal racionálisabb magyarázat van létezésükre.

Bámulatos közelképek az univerzum legrégebbi galaxisáról

Tudomány2018.01.17, 14:53

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-ûrteleszkóp.

Masszív csillagokkal van tele a világegyetem

Tudomány2018.01.06, 13:24

Jóval gyakoribbak az univerzumban a nagytömegû csillagok, mint azt eddig hitték - derült ki a Nagy Magellán-felhõ egyik régiójának elemzésekor.

Elõzõ
Következõ