Univerzum
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Világegyetem
- csillagászat
- galaxis
- Õsrobbanás
- Tejútrendszer
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Ismét javítani kell a Hubble-ûrteleszkópot
Újabb giroszkópja romlott el a Hubble ûrtávcsõnek, ezért amíg a tudósok megoldást találnak a hiba elhárítására, az ûreszköz tartalékos üzemmódban mûködik.
Azt hitték megoldották a sötét anyag rejtélyét, de tévedtek
Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tûnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.
Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag
Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkezõ anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthetõ egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelû objektum olyan bivalyerõs mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelõre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésrõl a Nature magazinban publikált tanulmány vezetõ szerzõjét kérdeztük.
A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?
Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítõ láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.
Egyre valószínûbb, hogy mégsem kizárt az idõutazás
Fizikusok egy kvantummodellel feloldották azt a paradoxont, ami kizárja az idõutazás lehetõségét. Egy amerikai és osztrák fizikusokból álló kutatócsoport módot talált az idõutazásra, legalábbis elméletileg. Az idõutazás szerintük elvileg lehetséges, de jelenleg még túllép a technikai képességeinken. Ennek ellenére sem minden tudós hisz abban, hogy ez megvalósítható lenne, néhányuk szerint egy ilyen kísérlet egyenesen végzetes lenne annak, aki keresztülmenne ezen.
- címkék:
- Albert Einstein
- idõgép
- általános relativitáselmélet
- sötét energia
- húrelmélet
- féreglyuk
- téridõ
- elméleti fizika
- speciális relativitáselmélet
- egyidejûség
- téridõ görbület
- ikerparadoxon
- Heisenberg-féle határozatlansági reláció
- kvantummodell
- idõdilatáció
- energia
- fénysebesség
- kvantumfizika
- Univerzum
- elemi részecske
- idõutazás
- Címkefelhõ »
Újabb mérföldkõ az "isteni részecske" kutatásában
Újabb mérföldkõhöz értek az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tudósai az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon vizsgálatában: elõször sikerült bizonyítaniuk a szétbomlását úgynevezett b-kvarkokra.
Egy miénknél õsibb univerzum nyomaira találhattak rá
Az égbolt örvénylõ mintái olyan fekete lyukak jelei lehetnek, amelyek egy, az Õsrobbanást megelõzõ világegyetembõl származnak – állapították meg kutatók egy új tanulmányban.
Óriási erejû jel érkezett az ûr mélyérõl, akár idegenek is küldhették
Világegyetemünket láthatatlan elektromágneses hullámok „színes" kavalkádja szövi át: rádióhullámok, mikrohullámok cikáznak a világûr sötétjében, a szignálok forrásai leggyakrabban napkitörések, távoli, összeomló csillagok haláltusája, mágneses mezõk által kibocsátott jelek vagy aktív fekete lyukak. Léteznek azonban olyan elektromágneses hullámok, amiket valóságos rejtély övez: olyan hatalmas energiájú kitörések szelik át az univerzumot, amelyek eredete mindmáig ismeretlen. A napokban egy újabb ilyen jel érte el a Földet.
Azonosították azokat a bolygókat, ahol élet lehet
A csillagászok már sok ezer, Naprendszeren túli bolygót találtak, nehéz ezek közül kimazsolázni, melyiken lehet élet, és melyiken nem. Éppen ezért egy friss kutatásban a tudósok új módszerrel próbálkoznak, ami akár sikerre is vezethet.
Többször felbukkan a vagina Ariana Grande új videoklipjében (18+)
A kritikusokat és a rajongókat is meglepte új videoklipjével Ariana Grande, amely a God is a Woman címû számhoz készült. Többször feltûnik benne ugyanis a vaginamotívum.
Most megtudhatja, mi történne önnel, ha elnyelné egy fekete lyuk!
Vajon mi történne, ha valaki beleesne egy fekete lyukba? Ezt a sci-fi szerû fantasztikus kérdést feszegette a BBC Earth magazinja egy nagy sikert aratott cikkében.
Megvan a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó része
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtõzködõ hagyományos anyagának eddig hiányzó utolsó részét.
Sötét jövõ vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint
A kihalás felé rohan az emberiség? Matematikai modellekkel tárták fel a bolygónk, illetve az emberi civilizáció három lehetséges sorsát. A kutatók ezek elkészítéséhez figyelembe vették a Föld népességének rohamos növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásainak további romlását.
Szellemrészecskéket mér a világ legpontosabb mérlege
Munkába állt a világ minden bizonnyal eddigi legpontosabb „mérlege” Németországban hétfõn. A Karlsruhei Technológiai Intézetben (KIT) mûködõ szerkezet a legkönnyebb elemi részecske, a neutrínó tömegének meghatározásában hivatott segíteni.
Az univerzum legrégebbi oxigénforrására bukkantak csillagászok
Egy 13,28 milliárd fényévre lévõ galaxisban az õsrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Megtalálták a világegyetem legfalánkabb bestiáját
Az univerzum leggyorsabban növekvõ óriási fekete lyukát fedezték fel, amely kétnaponta a Napénak megfelelõ tömeget nyel el - jelentették kedden ausztrál csillagászok.
Cáfolja Einstein elméletét utolsó munkájában Hawking
Az univerzum jóval egyszerûbb annál, mint azt eddig hitték - állítja Stephen Hawking utolsó tudományos értekezésében, amelyet a világhírû brit elméleti fizikus halála után mutatott be a Cambridge-i Egyetem a héten.
Egy második õsrobbanás hozza el a világegyetem pusztulását
Világegyetemünk úgy érhet véget, ahogy született: egy hatalmas, mindent elsöprõ, óriási robbanással – derítették ki a Harvard Egyetem fizikusai.
Köpködõ fekete lyuk az óriásteleszkóp látómezõjében
Anyagot köpködõ fekete lyukat sikerült korábban soha nem tapasztalt részletességgel megfigyelni a csillagászat történetének legnagyobb teleszkópja segítségével.
Felfedezték az univerzum legtávolabbi csillagát
Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte az eddig ismert legtávolabbi, a Földtõl kilenc milliárd fényévre található csillagot, amely a Nature Astronomy címû tudományos szakfolyóirat hétfõn megjelent számában ismerteti a csoport kutatási eredményeit.
Stephen Hawking szerint ez lehetett a világegyetem születése elõtt
A 76 éves korában meghalt Stephen Hawking nem csupán egy világhírû kutató volt, de egyúttal profi tudománykommunikátor is, aki igyekezett közelebb hozni az emberekhez az elméleti fizika sokszor kibogozhatatlanul bonyolult világát. Egyik utolsó tévés szereplése során azt vázolta Neil deGrasse Tyson asztrofizikusnak (aki szintén neves ismeretterjesztõ), hogy mi lehetett a világegyetem kezdetét jelentõ „Nagy Bumm" elõtt.
Hawking és Einstein örökbecsû gondolatai Istenrõl, világról és az emberiségrõl
Albert Einstein a téridõ és modern elméleti fizika atyja március 14-én, azon a napon született, amelyen az univerzumról alkotott képünket forradalmasító zseniális brit tudós és gondolkodó, Stephen Hawking örökre lehunyta szemét. A kifürkészhetetlen sors különös egybeesése, hogy mindkét zseni hetvenhat éves korában lépett át egy számunkra titokzatos és felfoghatatlan másik dimenzióba.
A korai univerzumból érkezett jelet fogott egy rádióantenna
Az univerzum legelsõ csillagainak korát sikerült meghatározniuk a kutatóknak abból a gyenge jelbõl, amelyet egy ausztrál rádióantenna fogott a napokban.
Tudja-e, hogy mi volt Einstein nagy tévedése?
Albert Einstein a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja nem csak kivételes képességû elme volt. Emberi nagyságát mutatja többek között, hogy felemelte szavát a diktatúrák és az atomfegyverek ellen, valamint, hogy képes volt beismerni saját tévedését.
Üzenet érkezett a korai univerzumból
Még csak 180 millió éves, szinte gyermek volt a világegyetem, amikor útnak indultak azok a rádiójelek, amelyeket most észlelt egy ausztrál csillagászati antenna. A hidrogéngáz eddigi legkorábbi üzenete szerint az univerzum még hidegebb hely volt akkoriban, mint gondoltuk.
Megpillantották az univerzum legelsõ csillagait
Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésû antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát, amelyek megvilágították a sötétségben lévõ világegyetemet az õsrobbanás után - közölték amerikai kutatók a Nature címû tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.
Az univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegû galaxisokat
Az univerzum legnagyobb fekete lyukai gyorsabban nõnek, mint a galaxisukban formálódó csillagok, így végül a falánk fekete lyukak felfalják a nagy tömegû galaxisokat - állapította meg két egymástól független kutatás. Az eredmények a NASA Chandra röntgencsillagászati mûholdja és más teleszkópok adatain alapulnak.
Nem e világi jelenséget figyelt meg a szovjetek után kémkedõ mûhold
Amikor 2017 októberében az Oumuamua belépett a Naprendszerbe, sokan idegen civilizáció produktumának gondolták a messzirõl jött aszteroidát: alakja egyetlen korábban észlelt kisbolygóéra sem hasonlított. Azóta persze bebizonyították, hogy szó sincs kis zöld emberkék által épített ûrhajóról, egyszerû természetes képzõdmény száguldozik az ûrben. A furcsa forma persze sokak fantáziáját megmozgatta, akárcsak több olyan korábbi felfedezés, amelyekrõl szintén kiderült, hogy sokkal racionálisabb magyarázat van létezésükre.
Bámulatos közelképek az univerzum legrégebbi galaxisáról
Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-ûrteleszkóp.
Masszív csillagokkal van tele a világegyetem
Jóval gyakoribbak az univerzumban a nagytömegû csillagok, mint azt eddig hitték - derült ki a Nagy Magellán-felhõ egyik régiójának elemzésekor.
- címkék:
- Univerzum
- csillag
- tömeg
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Tizenhárom milliárd fényévre tõlünk egy kozmikus szörny pusztít
A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegû fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Hatmilliárd fényévre lévõ kozmikus kígyót figyeltek meg
Egyfajta kozmikus nagyítóhatásnak köszönhetõen sikerült megismerni egy hatmilliárd fényévre lévõ gigantikus galaxis szerkezetét svájci kutatóknak.
Találtak egy bolygót, aminek nem volna szabad léteznie
Óriási planétát találtak az ûrben. Ez önmagában nem lenne túl érdekes hír, ám a szóban forgó bolygó egy törpecsillag körül kering. A felfedezés alaposan felforgathatja mindazt, amit a bolygókeletkezésrõl ismerünk.
Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés
A téridõ fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelsõ észlelése tudománytörténeti jelentõségû eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világûr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetõvé, amikrõl korábban nem is álmodozhattunk. Most az elsõ észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttmûködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhetõ jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...
Kvarkanyagcseppeket észlelt a PHENIX?
Az ELTE kutatói is közremûködtek az amerikai Relativisztikus Nehézion Ütköztetõben végzett kísérletekben, amelyek arra utalnak, hogy kisméretû ütközésekben is kvarkanyag (QGP) jön létre.
Gigantikus kozmikus robbanás nyomára akadtak
Mintegy hatszáz évvel a nagy erejû csillagrobbanás felvillanása után sikerült feltárni az égi jelenség hátterét amerikai csillagászoknak.
Az eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévõ sötét anyagról
Elkészült az eddigi legpontosabb térkép az univerzumban lévõ sötét anyagról. A kutatócsoport több mint 26 millió galaxist vizsgált meg a kutatáshoz.
Ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer
Felfedezték az eddig ismert egyik legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli csillagváros ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.
Új galaktikus szuperhalmazt fedeztek fel indiai csillagászok
A Földtõl mintegy négymilliárd fényévnyire lévõ galaktikus szuperhalmazt, úgynevezett szuperklasztert fedeztek fel indiai csillagászok.
Tízmilliárd évnél régebben került a galaxisok közötti térbe a vas
Egy nemzetközi kutatócsoport most bemutatott eredményei szerint a galaxishalmazokat alkotó galaxisok közötti térséget kitöltõ ritka anyagban azonos a vas elõfordulási gyakorisága, függetlenül a galaxishalmaz össztömegétõl. A kutatók ebbõl arra következtetnek, hogy a galaxisok közti térség anyaga már azelõtt feldúsult a nehezebb elemekben, mielõtt maguk a galaxishalmazok kialakultak nagyjából 10 milliárd éve. A hamarosan megjelenõ cikk szerzõi között egy magyar kutató is szerepel: Werner Norbert, az MTA-ELTE Lendület Forró Univerzum Kutatócsoport vezetetõje.
Egy lépéssel közelebb a második Föld megtalálásához
219 új bolygójelöltet tartalmaz a NASA Kepler ûrteleszkópjának most nyilvánosságra hozott friss katalógusa. A potenciális planéták közül 10 Föld-nagyságú, ráadásul csillaguk lakhatósági zónájában keringenek, ami azt jelenti, hogy a folyékony víz jelenléte sem kizárható rajtuk.
A németalföldi látcsõtõl az ûrteleszkópok birodalmáig
Már az ókori keleti birodalmakban is megbecsült tudománynak számított a csillagászat. Az óegyiptomi tudós papok például a Sirius állásából számították ki a Nílus várható áradásának idejét, Mezopotámiában pedig hatalmas csillagvizsgálókat építettek. Az égitestek vizsgálatánál azonban egészen a 16. század végéig, kizárólag a szögmérõ mûszerekre és órákra, valamint a puszta szemükre hagyatkozhattak az asztronómusok. A távcsõ feltalálása alapjaiban rengette meg a hagyományos világképet.
Tudományos tanácskozással ünneplik az õsrobbanást a Vatikánban
Tudományos tanácskozással ünneplik az õsrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az õsrobbanás-kozmológia területén.
Ezért a hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban
Az õsrobbanás vagy nagy bumm hozta létre a világegyetemet ma alkotó elemeket. De mi az oka annak, hogy ezek közül pont a hidrogén a leggyakoribb?
- címkék:
- hidrogén
- kémia
- Univerzum
- Nagy Bumm
- Címkefelhõ »
Mégis hologram lehetett az univerzum
A kutatók (és a laikusok is) már évtizedek óta játszadoznak a gondolattal, hogy az univerzumunk valójában egy óriási hologram – vagy legalábbis az volt valamikor. Ebben a fizika törvényeihez csupán csak két dimenzióra van szükség, de számunkra minden három dimenzióban jelenik meg.
Univerzális határokat feszegethetünk egy A4-es papírlap hajtogatásával
Hányszor tudunk összehajtani egy A4-es méretû papírlapot? Elsõ hallásra nem tûnik túl izgalmasnak ez a kérdés, pedig a papírlap hajtogatásával egészen a mikrokozmosz gondolkodásunk határait feszegetõ világáig juthatunk el.
Õsi csillagpor vall az elsõ csillagok keletkezésérõl és haláláról
A fiatal világegyetem állapotait tükrözõ távoli galaxisban csillagközi port azonosítottak, ami a csillagok egy elõzõ generációjának maradványa. Ez lehetett a csillagok elsõ nemzedékváltása a kozmosz történetében.
- címkék:
- galaxis
- csillagok
- Univerzum
- Csillagpor
- Címkefelhõ »
Kõzettörmeléket találtak egy kettõs csillagrendszerben
Egy fehér és egy barna törpecsillag körüli kettõs csillagrendszerben kõzettörmelékre utaló nyomokra bukkantak csillagászok a Földtõl mintegy ezer fényévnyi távolságra.
Sötét energia nélkül is megérthetõ a táguló univerzum
Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters címû rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket: vizsgálataik szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az univerzum gyorsulva tágulását.
Az összeolvadás állapotában lévõ törpegalaxisokat észleltek
Amerikai kutatók törpegalaxisok hét különbözõ csoportját fedezték fel, amelyek épp az összeolvadás és nagyobb galaxissá válás kezdeti állapotában vannak. Ilyen nagyobb galaxisok a spirálgalaxisok, mint amilyen a Tejútrendszer is.
- címkék:
- ûrkutatás
- galaxis
- Univerzum
- Címkefelhõ »
2 billió galaxisból áll az univerzum
Asztronómusok nemzetközi csoportja arra a megállapításra jutott, hogy az univerzumban legalább 2 billió galaxis található, tízszer annyi, mint korábban gondolták, olvasható a brit királyi asztronómiai társaság folyóiratában ma megjelent cikkben.
- címkék:
- galaxis
- Univerzum
- Hubble ûrtávcsõ
- Címkefelhõ »
Hatalmas teleszkóp fogja kutatni a gravitációs hullámokat
A világ legnagyobb, gravitációs hullámokat megfigyelõ teleszkópjainak felállításán dolgozik Kína a Tibeti Autonóm Területen, a távcsövek az univerzumból érkezõ leggyengébb visszhangokat is képesek lesznek észlelni.
Azonosították a titokzatos rádiókitörések forrását
Egy távoli törpegalaxis okozhatja a titokzatos rádiókitöréseket egy új kutatás szerint.
- címkék:
- galaxis
- Univerzum
- rádiójel
- Címkefelhõ »
Ritkább és simább a sötét anyag, mint gondoltuk
Az univerzum mintegy negyedét kitevõ sötét anyag makacsul ellenáll a kozmológia ostromainak. Most csillagászok egy csoportja a távoli galaxisok fényének elhajlásából arra következtet, hogy a sötét anyag ritkább és egyenletesebb eloszlású, mint ahogy a korábbi modellek jósolták.
Felfedezték a Tejútrendszer leghalványabb törpegalaxisát
A Tejútrendszer vélhetõen leghalványabb törpegalaxisát fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport a Hawaiion lévõ Gemini obszervatórium óriástávcsövének segítségével.
Bolygók születését fotózta az ESO
A bolygókeletkezés legkorábbi szakaszait sikerült lencsevégre kapnia az Európai Déli Obszervatóriumnak. A születéssel a saját Naprendszerünk keletkezésérõl is többet tudhatunk meg.
Most tesztelheti, mennyire ismeri a világegyetemet
Kevés olyan dolog van a világon, ami annyira megfogná az ember képzeletét, mint a végtelennek látszó világegyetem. Korábban szinte semmit nem tudtunk e misztikus hangulatot árasztó kozmikus birodalomról, ám hála a tudomány fejlõdésének, az egyre modernebb mûszereknek és az elkötelezett tudósembereknek, az univerzum titkai lassan, de biztosan feltárulnak elõttünk. Kvízsorozatunk elsõ részében a világûrrõl teszünk fel kérdéseket olvasóinknak.
Stephen Hawking továbbra is erõsen tart az idegenektõl
Stephen Hawking véleménye szerint a földön kívüli fejlett civilizációk potenciális fenyegetést jelenthetnek az emberiség számára. Korunk legismertebb elméleti fizikusa ismét az idegenekkel kapcsolatos aggodalmait hangoztatja új dokumentumfilmjében.
Nem találtak sötétanyagot a világ legérzékenyebb detektorával
Nem találtak sötétanyagot a világ legérzékenyebb detektorával, a nagy földalatti xenondetektorral közölték amerikai kutatók.
Bódi Sylvi különleges kapcsolatot ápol az univerzummal
Nem hétköznapi élményben volt része a minap Bódi Sylvinek. Mágikus energia kerítette hatalmába, amit közösségi oldalán osztott meg a rajongóival.
- címkék:
- Bódi Sylvi
- Hold
- telihold
- Univerzum
- Címkefelhõ »
OzoneUniverzum
Közelebb hozzuk a csillagok világát! Magyarország zöld televízió csatornája nem kevesebbet vállal, minthogy kéthetente lehozza a csillagokat.
OzoneUniverzum: feltárulnak a kozmosz titkai
Az OzoneNetwork TV elindította az OzoneUniverzum címû, ûrkutatással foglalkozó hírmûsorát. Az elsõ adás többek között a szupernóvákról és az univerzum gyorsuló tágulásáról, a SpaceX vállalat nagyratörõ Mars-küldetésérõl és az újabb hazai mûholdküldetésrõl szólt.
OzoneUniverzum: feltárulnak a kozmosz titkai
Az Ozone Network tévécsatorna szombaton délután indította el az elsõ adással az OzoneUniverzum címû, ûrkutatással foglalkozó hírmûsorát. Az elsõ adás többek között a szupernóvákról és az univerzum gyorsuló tágulásáról, a SpaceX vállalat nagyratörõ Mars-küldetésérõl és az újabb hazai mûholdküldetésrõl szólt.
A végén szétszakadhat az egész univerzum
Gyorsabban tágul az univerzum, mint korábban gondolták, állítja egy új kutatás.
A világ ismeretlen részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás
A világ nagyobbik, eddig feltáratlan, láthatatlan részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás felfedezése - mondta el az M1 aktuális csatornán péntek reggel Krasznahorkay Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) kutatási projektjét vezetõ atomfizikus.
Ha ezt megerõsítik, sanszos lehet a magyar Nobel-díj
A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetének kísérleti eredménye szenzációként robbant az elméleti fizika világában. A magyar magfizikusok a titokzatos sötét fotonnal kapcsolatos vizsgálataik közben egy eddig ismeretlen részecske nyomára bukkantak. Amerikai kutatók felvetették, hogy talán az ötödik fundamentális kölcsönhatást sikerült meglelniük a magyar fizikusoknak. Ha a feltevés igaznak bizonyul, akkor az alapjaiban írhatja át a fizikai világról alkotott ismereteinket.
Újabb megfigyelés boríthatja fel a kozmológia törvényeit
A legújabb mérések szerint az Univerzum gyorsabban tágul, mint korábban gondolták. Ha az eredményeket megerõsítik, elképzelhetõ, hogy át kell írni a kozmológiai törvényeket.
Hangolódj az univerzumra a zene segítségével
Számtalan spirituális zenét játszó együttes segít már abban, hogy ha egyedül a csendes meditáció nem megy, a dallamok segítségével eljuss az áhított harmonikus állapotba.
Elképesztõ gázóriások, „forró Jupiterek” különleges vándorlása
Az elmúlt évtizedben minden várakozást felülmúlt az exobolygó felfedezések száma, amelyek között jelentõs számban találunk a csillagukhoz extrém közeli pályán mozgó, hatalmas és nagyon forró gázóriásokat. Ezen „forró Jupiterek” keletkezése azonban nem teljesen egyértelmû a csillagászok számára, amelyet a legújabb megfigyelések fényében talán meg lehet magyarázni.
Erõs és titokzatos jelek érkeznek a Tejút szívébõl
Különösen erõs jelek érkeznek a Tejút szívébõl, a Harvard tudósai a sötét anyag megsemmisülésének tulajdonítják õket.
Történelmi közelségben halad el az üstököspár a Föld mellett
Március 21-22.-én két üstökös is kozmikus léptékben szokatlanul közel halad majd el bolygónkhoz, ritka lehetõséget biztosítva a kutatóknak a megfigyelésükre. Ráadásul a két üstökös pályája szinte megegyezik és gyorsan követik egymást, vagyis minden valószínûség szerint egykor egyetlen üstököst alkothattak.
A Galaxis lesz a gravitációs hullámok detektora
A gravitációs hullámok elsõ sikeres detektálása óta új lendületet kaptak azok a projektek, amelyek a gravitációs hullám spektrum különbözõ részeinek detektálását célozzák meg. Ezek között vannak ûrbéli detektálásra vonatkozó elképzelések különleges szondákkal, azonban az extrém alacsony frekvenciájú gravitációs hullámok detektálásához a tudósok még ennél is tovább mennek, és magát a Galaxisunkat kívánják detektorként felhasználni!
Kozmikus falat találhattak több milliárd fényévre
Legkevesebb 1 milliárd fényév átmérõjû és 830 galaxisnál is több csillagvárost foglalhat magába egy újonnan talált kozmikus képzõdmény. A felfedezéssel kapcsolatban viszont vannak kétkedõ hangok.
Van, aki szerint a modern tudomány Isten létét bizonyítja
A közvélekedés szerint a vallásos hit a legmélyebb személyes ügy, melyet ezért kivételes tiszteletnek kell öveznie. A hívõ kutatók közül azonban többen arcukat adják nézeteikhez, egyesek pedig misszionáriusként hirdetik a multimédián keresztül az igét. A személynek feltétlenül kijár a tisztelet, a nyilvános eszmék sorsa viszont a megmérettetés kell, hogy legyen.
A gravitációs hullámok hátán már a jövõbe tekint az Európai Ûrügynökség
A napokban különösen kiemelkedõ kutatási eredmények születtek a gravitációs hullámok elsõ, sikeres detektálásával a LIGO, földi mérõrendszer segítségével. a A tudományos közösség azonban már a jövõbe tekint; az Európai Ûrügynökség a gravitációs hullámok még részletesebb vizsgálatát megvalósító küldetést készít elõ. De vajon miért is jár elõnyökkel, ha a világûrbõl próbáljuk detektálni a gravitációs hullámokat?
Hoppá! Magyar kutatók megfejtették a Neptunusz titkát
A Magyar Tudományos Akadémia közölte a hírt: magyar kutatók fényt derítettek a közelmúltban a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának, a Nereidának néhány titkára.
- címkék:
- Neptunusz
- bolygó
- Univerzum
- Címkefelhõ »
Véges vagy végtelen, ez itt a kérdés
Hogyan keletkezett a világmindenség? A kérdés már önmagában sem egyértelmû, hiszen azt sem vehetjük biztosra, hogy volt-e egyáltalán kezdete, vagy öröktõl fogva létezik. Napjaink fejlett kozmológiai kutatásai többek között az ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ. Az elmúlt évszázad tudományos forradalma következtében pedig egyre jobban közeledünk a megoldáshoz.
Egy fényes kvazár viharos születése
A világegyetem legfényesebb kvazárja annyira viharos, hogy éppen kilövelli a csillagképzõdéshez szükséges teljes gáztartalékát, állapították meg a csillagászok az Atacama-sivatagban elhelyezkedõ ALMA rádiótávcsõ-rendszer észlelései alapján.
A Tejút közepén fedezték fel az eddigi legöregebb csillagokat
Csillagászok felfedezték az eddig ismert legidõsebb csillagokat. A matuzsálem égitestek akkor keletkeztek, amikor a most 13,7 milliárd esztendõs Világegyetem még csak 300 millió éves volt.
- címkék:
- Tejút
- Univerzum
- csillag
- Tejútrendszer
- Címkefelhõ »
Haldoklik az univerzum
Majdnem felére csökkent az univerzum energiakibocsátása kétmilliárd év alatt - derül ki egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányából, amely az eddigi legjobb becslést készítette arról, hogy milyen sebességgel "gyengül" a világegyetem.
- címkék:
- ûrkutatás
- Univerzum
- csillag
- teleszkóp
- Címkefelhõ »
Stephen Hawking földönkívüliek után kutat
Stephen Hawking bejelentette, hogy Jurij Milner orosz milliárdossal közösen újra felélesztik a földönkívüliek utáni intenzív kutatást – az üzletember 100 millió dollárt ajánlott fel a projekt támogatására.
Meghatározták, melyik a legtávolabbi égitest az univerzumban
A Kaliforniai Mûszaki Egyetem kutatói meghatározták az eddig ismert legmesszebb lévõ galaxis távolságát a világegyetemben. A fény az õsrobbanás után alig 570 millió évvel indult el errõl a nagyon korai kozmikus objektumról.
Kozmikus kannibalizmust figyeltek meg a csillagászok
Kozmikus kannibalizmus nyomait figyelték meg csillagászok: a Szûz csillagképben lévõ M87-es óriásgalaxis az elmúlt évmilliárdokban teljesen bekebelezett egy kisebb galaxist.
Kísértetgalaxisokat fedeztek fel a Coma-halmazban
Semmihez sem hasonlíthatók azok a csillagrendszerek, amelyeket a Bereniké Haja csillagképben található hatalmas Coma-galaxishalmazban fedeztek fel amerikai csillagászok.
Az Univerzum keletkezésének észlelését zavarja a mobiltelefon
Létezik az Egyesült Államokban egy nagy terület, ahol még a mobiltelefonok használata is tilos. Itt található az USA egyik legmodernebb, és a világ legnagyobb forgatható rádióteleszkópja, amellyel – többek közt – az univerzum keletkezése is vizsgálható.
Hevesi Tamás Ufót villantott
Pataky Attila után Hevesi Tamás is UFÓ storyval állt elõ. Az énekes állítja az egész gondolkodását megváltoztatta a nagy találkozás.
Megmérték az univerzum egyik legtávolabbi galaxisának pontos távolságát
Egy nemzetközi csillagászcsoportnak sikerült megmérnie a világegyetem legtávolabbi és legkorábbi galaxisai egyikének pontos távolságát: a vizsgált galaxis 13,1 milliárd fényévre van a Földtõl. Ez az eddigi legtávolibb csillagváros, amelynek távolságát meg tudták határozni.
- címkék:
- galaxis
- Univerzum
- távolság
- Címkefelhõ »
Elkészült az eddigi legjobb térkép az univerzumról
Az eddigi legjobb kozmikus atlasszal rukkoltak elõ kanadai csillagászok. Az eredmények segíthetik a titokzatos sötét anyag megismerését is.
- címkék:
- térkép
- világûr
- Univerzum
- Világegyetem
- Címkefelhõ »
Ismeretlen erõkkel is kapcsolatban állhat a sötét anyag
Egyre érdekesebb dolgok derülnek ki a sötét anyagról. Egy új tanulmány alapján nemcsak a gravitációs vonzás, hanem más, számunkra ismeretlen erõk révén is megnyilvánulhat, ami a kutatás vezetõje szerint új távlatokat nyithat meg a rejtélyes matéria tanulmányozásában.
- címkék:
- galaxis
- sötét anyag
- Univerzum
- Címkefelhõ »
Óriási fekete lyukat fedeztek fel az univerzum fiatal korából
Óriási, 12 milliárd naptömegû fekete lyukat fedeztek fel kutatók az univerzum fiatal korából.
- címkék:
- galaxis
- világûr
- Univerzum
- fekete lyuk
- Címkefelhõ »
Technikai bravúr - Fotókat készített az univerzumról Stephen Hawking
Egy 11 colos tükörrel szerelt teleszkóppal bõvült a világ alighanem legokosabb emberének eszköztára. Már fotózott vele néhány érdekességeket, és újabbakat is ígér.
2014 asztrotájképekben
Az óév égi jelenségeirõl nyújtunk áttekintést Ladányi Tamás asztrofotós látványos csillagászati felvételeibõl merítve.
- címkék:
- Ladányi Tamás
- fotózás
- Univerzum
- Címkefelhõ »
Ez az eddigi legszínesebb kép az Univerzumról
Minden eddiginél átfogóbb képet készített el a napokban a Hubble-ûrtávcsõ a viharos eseményekben bõvelkedõ fiatal univerzumról. A színes felvételen tízezer galaxis életének korai szakaszát figyelhetjük meg.
Mi történt itt az elmúlt 14 milliárd évben? Látványos videó az univerzum fejlõdésérõl
A világegyetem 13,7 milliárd éve született, a Big Bang (õsrobbanás) során. Mi történt azóta? Ezt modellezi az univerzum fejlõdésének eddigi legbonyolultabb szimulációja.
Meglepõen sok a városgyilkos kisbolygó
Egy most bemutatott videón a 2000 óta érkezett kozmikus testeket követhetjük, néhányuk egy várost is eltörölhetett volna.
Mégsem hasonlít a Föld az ikertestvérére
Alig nagyobb a Földnél a Kepler-186f exobolygó. Egy vörös törpecsillag lakható zónájában kering, igaz, annak fagyosabb részén, és ebben ki is merül a hasonlóság. Nem tudjuk, mibõl áll, van-e légköre, és van-e rajta víz. Ha viszont van, akkor az folyékony lehet.
Megtalálták az elõzõ univerzum nyomait
A korábbi világegyetem teljesen hasonló volt a miénkhez, de nem anyagból, hanem antianyagból állt.
- címkék:
- Univerzum
- Big Bang
- Címkefelhõ »
Egy porszemcsén élünk a napsugárban függve
Újraforgatták minden idõk legnépszerûbb ismeretterjesztõ sorozatát, a Kozmoszt, amelyben a legendás Carl Sagan helyre tette a galaxisokat, és helyre tett bennünket, embereket is. Most a tudományos ismeretterjesztés jelenlegi legnagyobb rocksztárja, Neil DeGrasse Tyson ad nekünk új esélyt arra, hogy a csillagokba és magunkba nézzünk.
Teljesen új elmélet az élet megjelenésérõl
A földi élet körülbelül 4 milliárd éves, de az elsõ élõlények már közvetlenül az õsrobbanás után megjelenhettek egy meghökkentõ ötlet szerint.
Milyen lenne a Világegyetem, ha kívülrõl láthatnánk?
A tudósokat régóta izgatja a kérdés, milyennek látnánk univerzumunkat, ha kiléphetnénk belõle és kívülrõl szemlélhetnénk. Némi képzelõerõ és matematikai modellek segítségével akár ezt is megtehetjük.