Magyar tudósok és az atombomba

A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat egyik kiemelt eseménye a november 8-i szimpózium a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, melynek címe: A fasizmus felett aratott győzelem, valamint az atombomba megalkotásának 60. évfordulója és a magyar tudósok ebben játszott szerepe.

Intelligens söralátét a tökéletes kocsmai élményért

Német tudósok kifejleszetettek egy olyan söralátétet, amely újratöltésre hívja fel a figyelmet, amikor a korsó kiürülni készül.

Te döntesz: fiút vagy lányt?

Egy amerikai mesterséges megtermékenyítő állomáson különleges technika segítségével olyan nemű utódot tudnak létrehozni, amilyet a szülők szeretnének. Az intézet szakemberei állítják, hogy a jövőben bármelyik házaspárnak garantálni tudják a születendő gyermekük nemét. Sokak szerint viszont ezzel a módszerrel a tudósok beavatkoznak a természet törvényébe, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.

Vallásos tudósok, szkeptikus hívők

Hogyan lehet valaki manapság kiváló természettudós és vallásos ember egyszerre? Mi az oka annak, hogy bár egyre többet tudunk a körülöttünk lévő világról, mégis mintha mind többen vallanák magukat hívőnek? Milyen kapcsolódási pontok létezhetnek vallás és tudomány között? Ilyen kérdések megvitatására került sor június 15-én a Mindentudás Egyeteme klubestjén a KOGART Házban, ahol Fábri György vezetésével Hámori József agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, Kampis György filozófus, az ELTE-TTK professzora, és Béres Tamás evangélikus lelkész, a Jesenius Központ munkatársa beszélgettek.

Fotoszintetizálás a Naptól távol

Magyar tudósok cikke a Nature magazinban

Június 9-i számában magyar tudósok tanulmányát közölte az egyik legnevesebb természettudományos szakfolyóirat, a Nature. A Mindentudás Egyeteme korábbi előadója, Vicsek Tamás professzor által vezetett kutatócsoport cikke áttörést hozhat a komplex hálózatok szerkezetének megértésében.

Magyar tudósok cikke a Nature új számában

A Nature június 9-i száma ismét magyar tudósok tanulmányát közli Palla Gergely, Derényi Imre, Farkas Illés és Vicsek Tamás írását A természet és társadalom komplex hálózataiban található átfedő csoportosulások feltárása címmel. E cikk esetében fontos tény, hogy egy kizárólag hazai kutatókból álló, magyarországi tevékenység eredményét publikáló csoportról van szó.

Különböző generációk közös üzenete a jövő számára

"Üzenet a jövőbe" címmel, külföldi és magyar professzorok és fiatal tudósok részvételével tartottak kerekasztal-beszélgetést május 31-én a budapesti Andrássy Gyula Egyetemen. A generációk közötti diskurzus közben felmerült gondolatokat a résztvevők egy üzenetbe sűrítették, melyet még aznap átnyújtották Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. 

Magyar tudósjelölt a világ legjobbja

Abszolút győztes lett a magyar Rátai Dániel az egyesült államokbeli Phoenixben megrendezett 21 éven aluli tudósok "olimpiáján", az Intel ISEF (Intel International Science and Engineering Fair) világversenyen, amelyen több mint 50 ország másfél ezer képviselője vett részt.

Az arab közvetítés évszázadai

A tudósok is tanulják az ismeretterjesztést

Kepes András ajánlója

Sűrűsödő porviharok fenyegetnek

A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a globális szinten növekvő porviharoknak messzemenő következményei lehetnek a jövőben, a környezetre és az emberi egészségre egyaránt.

Száz kilométeres hangyakolóniát találtak

Jóval hangyásabbak lettek a melbourne-iek, mint korábban voltak: tudósok 100 kilométer hosszú hangyakolóniára bukkantak az ausztrál nagyváros közelében.

Magyar genetikus is elnyerte az EURYI-díjat

Dr. Izsvák Zsuzsanna magyar genetikus az egyik nyertese a fiatal tudósok támogatására létrehozott európai tudományos ösztöndíjnak, az EURYI-nak.

A legolcsóbb rákmegelőzés

Brit tudósok szerint a káposztafélékben lévő anyagok hatékonyan csökkentik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

Fiatal tudósokat díjazott az Akadémia

Huszonöt pályamunkát tüntetett ki, és - egy megosztott díjjal - 26  fiatal tudósnak adta át március 16-án, kedden délelőtt az Akadémiai Ifjúsági Díjat Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára kiváló alapkutatási eredményeik elismeréseként.

Tudósok üzleteltek a pakisztáni atomtitokkal

A pakisztáni atomkísérletekben résztvevő tudósok közül többen is üzletelhettek atomtitkokkal. Abdul Kádír Hán, a pakisztáni atombomba "atyja" elsimerte, hogy részt vett olyan ügyletekben, melyek során Líbiának, Iránnak és Észak-Koreának szivárogtatták ki a pakisztáni atomtitkokat.

Magyar tudósok újabb nemzetközi sikere

A Magyar Tudományos Akadémián mutatták be a Kluwer kiadónál most megjelent, ötkötetes Handbook of Nuclear Chemistry (A nukleáris kémia kézikönyve) című művet. A kézikönyv megírásában magyar kutatók is részt vettek.

Magyar nyertesek a fiatal tudósok versenyén

Az Európai Unió Budapesten megrendezett fiatal tudósok versenyén egy magyar versenyző első, egy pedig második helyezést ért el, ketten különdíjban részesültek.

Sikeresen szaporították a világ legöregebb fáját

Amerikai tudósoknak sikerült szaporítaniuk a világ feltehetően legöregebb fáját. A kaliforniai White Mountains-ben található 4768 éves toklászos erdei fenyőnek  (Bristlecone Pine) immár nyolc magról nevelt csemetéje létezik, amelyeket táptalajon tartanak.

Jurassic Park Kamcsatkán

Orosz tudósok életképes sejteket fedeztek fel egy jégkorszaki mamut jégbe fagyott maradványaiban. A sejtek DNS-állománya segítségével feléleszthetik a rég kihalt agyaras jószágokat - állítják kutatók.

Intelligens anyag a természet sugallatára

Japán tudósok olyan anyaggal rukkoltak elő, amely környezete változásaira reagálva hol élénk színekben pompázik, hol pedig teljesen áttetszővé válik.

Lejár a pacemakerek kora

Amerikai tudósok szerint egy évtizeden belül lehetséges lesz, hogy a beteg saját sejtjei segítségével állítsa helyre szívének károsodott szöveteit.

Hivatalos vicc-világranglista készült

Brit tudósok egyévnyi gyűjtés és kutatás után elkészítették a hivatalos vicc-világranglistát. Közel 40 ezer vicc került fel a ranglistára, több mint kétmillióan szavaztak a poénokra. A legtöbb voksot egy akasztófahumorú vadászos vicc kapta.

"Űrgyógyászat": érintés nélkül gyógyítani

Angol tudósok olyan orvosi eszközt fejlesztettek ki, amely közvetlen fizikai kontaktus nélkül képes diagnózist készíteni a páciens egészségi állapotáról. Mintha csak a Star Trek sorozat egyik csodálatos készüléke lépett volna ki a képernyőről.

Meleg legyek

A legyek szexuális beállítottsága egyik pillanatról a másikra megváltoztatható, állítják a tudósok. Ehhez csak a nemi vágyat gátló idegsejtek működését kell kiküszöbölni.

Féltonnás őslúd

Féltonnás őslúd megkövesedett maradványait rakták össze ausztrál tudósok.

Beszkennelt bűntények - nyomozás a gépben

Tübingeni tudósok olyan számítógépes rendszert fejlesztettek ki, amellyel pontosabban elemezhetők a bűntények helyszínén talált nyomok.

Lencsevégre kapták a szervál petymegét

Hetven év után első alkalommal sikerült lencsevégre kapni a szervál petymegét, amelynek eddig csak a bőrét ismerték a tudósok.

Áttörés a teleportációs kísérletekben

Ausztrál kutatók sikeresen teleportáltak egy lézernyalábot laboratóriumukon belül. Az eredmény valóban áttörésnek számít, ám a tudósok figyelmeztetnek: még korai lenne eladni autónkat.

Azonosítottak egy epilepszia-gént

Kanadai tudósok azonosítottak egy gént, amely nagy szerepet játszhat a fiatalkori epilepszia kialakulásában.

Szénből készült nanohőmérő

A tudósok egyre több alkalmazását fedezik fel a szénből készült nanocsöveknek, a szénmolekulából álló apró hengereknek.

Itt a gondolatébresztő sapka

Ausztrál tudósok olyan fejfedőt készítettek, amely serkenti az agyműködést.

Húsvéti nyulat klónoztak Franciaországban

Francia tudósok húsvéti jókívánságok közepette bejelentették, hogy sikerült - első alkalommal - nyulakat klónozniuk felnőtt állatok sejtjeiből.

Szalmonella gyors kimutatása

Kaliforniai tudósok olyan új módszert fejlesztettek ki a szalmonella azonosítására, amely az eddigi 12 hétig tartó vizsgálat helyett csak néhány órát vesz igénybe.

Ötszáz éves magokból virágzó lótuszok

Különleges lótuszvirágok díszelegnek az egyik kaliforniai laboratórium polcain: amerikai tudósoknak a világon első alkalommal sikerült ötszáz éves magokból virágzó növényt hajtatni.

Szalmonella gyors kimutatása

Kaliforniai tudósok olyan új módszert fejlesztettek ki a szalmonella azonosítására, amely az eddigi 1-2 hétig tartó vizsgálat helyett csak néhány órát vesz igénybe.

Sárarany

Amerikai tudósok egy új, környezetbarát és gyakorlatilag korlátlan energiaforrást fedeztek fel - az iszapot.

Újra támad a Gyermek

Az El Nino (a Gyermek) visszatérését jósolják a tudósok.

Zsigeri túlsúly

Amerikai tudósok azonosítottak egy enzimet, melynek magas szintje lehet felelős a "zsigeri" vagy "alma típusú" túlsúlyért - a kövérségnek ez a fajtája a test középrészén felhalmozódott zsírnak köszönhető.

Csavaros megoldás

Holland tudósok megtalálták a választ a lekváros üvegek kinyitásának problémájára.

Ukrán tudósok is segítették a közel-keleti biológiai fegyverkezést

Michael Moody, az amerikai Vegyi és Biológiai Fegyverellenőrzési Intézet elnöke nem zárja ki, hogy ukrán szakértők is részt vehetnek vegyi és biológiai fegyverek létrehozására irányuló közel-keleti programokban.

Fizikai Nobel-díj az anyag új állapotának előállításáért

Az idei fizikai Nobel-díjat Eric A. Cornell, Wolfgang Ketterle és Carl E. Wieman amerikai tudósok kapták, a Bose-Einstein kondenzátum előállításáért.

Szaharai fertőzött porfelhő terjesztette a száj-és körömfájást

Amerikai tudósok nem tartják kizártnak, hogy a szelek szárnyán Szaharából érkezett fertőzött porfelhő váltotta ki a nagy-britanniai száj- és körömfájás járványt.

Francia tudósok felhívása Izraelhez

A francia tudományos élet 83 neves képviselője és Théo Klein, a franciaországi zsidó intézmények tiszteletbeli elnöke Izraelhez intézett felhívásában a független palesztin állam megteremtését célzó kezdeményezésre hívta fel Izraelt.

A nanotechnológia legkisebb bikája

Nanotechnológiával foglalkozó japán tudósok megalkották a világ legkisebb bikáját: a teljesen élethű állatszobor szarvától a farkáig 10 mikrométer hosszú - nagyjából akkora, mint egy vörösvérsejt.

Az ausztrál óriásállatok kipusztulása

A tudósok legújabb megállapításai szerint Ausztráliában az óriás szárazföldi emlősállatok, a hüllők és a madarak 46 ezer évvel ezelőtt azért tűntek el, mert az őslakosok vadászattal kipusztították őket.

Megölték a "jégembert"

A tudósok szerint nyílvessző terítette le a "jégembert" 5300 évvel ezelőtt.