Gigantikus tengeri szörny maradványait találták meg

Több mint tizenhét méter hosszú halgyík fosszilis maradványaira bukkantak Nevada triász időszaki tengeri üledékes kőzetrétegeiben. Az egykor élt óriás korának óceáni szuper ragadozója lehetett, amelynek teljes testhossza, illetve tömege a ma élő cetekével vetekedett.

Rejtélyes üregeket ásott ez az emlős a dinoszauruszok hajnalán

A kutatók arról számoltak be, hogy megtalálhatták a valaha felfedezett legrégebbi emlőst. Ahogy arra rámutattak, bárhová is sodorjon minket az élet, fontos emlékeznünk arra, honnan jöttünk. És ahonnan mi jöttünk, az új kutatások szerint onnan érkezhetett a cickányszerű Brasilodon quadrangularis is.

Ezek az állatok épültek fel elsőként a Nagy Tömeges Kihalás után

A körülbelül 252 millió évvel ezelőtt történt perm-triász kihalási eseményt a köznyelvben Nagy Tömeges Kihalásnak is hívják, mert a földi életet szinte teljesen eltüntette, majdnem véget vetve annak. Ez volt a történelem legsúlyosabb kihalási eseménye, ám néhány faj viszonylag könnyen és gyorsan volt képes regenerálódni.

Hatalmas szörny maradványait találták meg az Alpokban

Óriási tengeri őshüllők népesítették be 200 millió éve a mai Svájc területén a Graubündeni Alpok vidékét, ahol talán a földkerekség valaha élt legnagyobb halgyíkjának maradványait találták meg német kutatók. Az itt fellelt kitört fog egy ritka ichthyosaurus fajhoz tartozik. A húsevő tengeri hüllő a késő triász időszakban, körülbelül 205 millió évvel ezelőtt élt.

Egy amatőr kutató 200 millió éves dinóösvényt fedezett fel Walesben

A dinoszauruszok korai rokonának egy walesi strandon felfedezett 50 méteres ösvénye hozta izgalomba a brit paleontológusokat.

Hatalmas tengeri szörnyet találtak, a feje is nagyobb, mint egy ember

Minden eddiginél hatalmasabb ichtyosauria fosszilis koponyájára bukkantak Nevadában. A földtörténeti középidő, a mezozoikum elején hozzávetőleg 244 millió éve élt ragadozó monstrum a korai triász időszak legfélelmetesebb tengeri ragadozója lehetett. A két méter hosszú megkövesedett koponya azt sugallja, hogy egykori tulajdonosának mérete a mai nagy ámbráscetével vetekedhetett.

Az ősi óceán víz alatti világa került a falakra a Balatonnál

Dinóürülékben bukkantak 230 millió éves bogarakra

Egy korai bogárfaj szinte tökéletes állapotban megőrződött példányaira bukkantak becslések szerint 230 millió éve megkövesedett dinoszauruszürülékben.

Bizarr nyakcsontok segítették a repülő pteroszauruszokat

Nem hasonlít semmilyen, korábban már bármely állat csigolyájában látottakhoz az az egyedülálló „szerkezet", amit a kutatók most vizsgáltak. Egy most publikál tanulmány szerint a pteroszauruszok nyakcsigolyája egy soha nem látott belső csontszerkezetnek köszönhetően „támasztotta alá" repülés közben abszurdan hosszú nyakukat és nagy fejüket.

Digitálisan rekonstruálták egy dinoszaurusz agyát brit kutatók

Digitálisan rekonstruálták egy késő triász kori dinoszaurusz agyát a Bristoli Egyetem kutatói, meglepő felfedezésekre jutva az állat étrendjét és mozgását illetően.

Egy eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak

Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához.

Az Antarktiszon is éltek békák évmilliókkal ezelőtt

Először fedeztek fel a kutatók békafosszíliát az Antarktiszon - derült ki egy új tanulmányból.

Eddig ismeretlen, ősi hüllőfajt azonosítottak egy brazil kövületben

Eddig ismeretlen, ősi hüllőfajt azonosítottak egy brazíliai kövület alapján, a faj a rejtélyes, kihalt tengeri hüllőcsalád, a tanystropheidae közeli rokona lehet.

Kétszáznegyvenmillió éves törpeszauruszt fedeztek fel Németországban

Kétszáznegyvenmillió éves, 10 centiméteres törpeszauruszt fedeztek fel Németországban. A mai Baden-Württemberg területén élő gyíkszerű állat maradványaira a Stuttgarti Természettudományi Múzeum kutatói bukkantak egy Vellberg város közelében lévő kőfejtőben.

Tudja-e, hogy melyik Magyarország legmélyebb barlangja?

Magyarország egyik legkülönlegesebb, és a legszebb természeti értékeink közé tartozó tájegysége, a Bükk-hegység számos hazai földrajzi rekorddal büszkélkedhet. A bükki rekordok könyvében előkelő helyen szerepel az eddig megismert legnagyobb mélységgel rendelkező magyar barlang is.

Olyan volt, mint egy ragadozó zsiráf a legnagyobb repülő élőlény

Az emberi fantázia szülte kreatúráknál csak a természet, a kifürkészhetetlen evolúció által produkált különleges élőlények színesebbek. A csaknem 185 millió évet felölelő mezozoikum, a földtörténet középkora, amit a dinoszauruszok időszakaként is szokás emlegetni, az evolúció különleges állomásának számít. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a földi élővilág történetében talán ekkor éltek a legkülönlegesebb létformák, emeletes ház nagyságú növényevő behemótok, és a horrorregények szerzőinek képzeletét is felülmúló félelmetes ragadozók, mind a szárazföldeken, mind az ősi tengerekben, valamint a levegőben.

Megtalálták a gigászi dinoszauruszok korai ősét

A későbbi gigászi dinoszauruszok egy eddig ismeretlen, 225 millió évvel ezelőtt élt korai ősének maradványait tárták fel a régészek Brazília déli részén.

Nem a dinoszauruszok voltak hajdan az egyetlen óriások

Egy elefántméretű, emlősszerű növényevő állattal éltek együtt a mai Európa területén az első dinoszauruszok nagyjából 205-210 millió évvel ezelőtt a triász időszak végén - számoltak be a kutatók a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban, amelynek eredményeit Lengyelországban feltárt fosszíliákra alapozták.

Tudja-e, hol lehet száz méteren megtenni több mint százmillió évet?

A mezozoikum, vagyis a geológiai középkor, amit szokás a dinoszauruszok koraként is emlegetni emberi ésszel szinte felfoghatatlanul hosszú, mintegy 180 millió éves időszakaszt jelent a Föld történetében. Csak nagyon kevés helyen lehet egyszerre fellelni a mezozoikumot alkotó három kor, a triász, a jura és a kréta rétegsorait. Mi ezt megtehetjük, méghozzá Budapesttől alig hetven kilométer távolságra.

Szenzációs dinoszauruszfelfedezés a Bakonyban

Egyedülálló késő kréta kori leletet találtak az őslénykutatók a Bakonyban. Bár csak egyetlen fogról van szó, ez egy olyan dinoszauruszcsoport maradványát képviseli, amelyet eddig egyáltalán nem ismertünk a kontinensünkről ebből az időszakból. A lelet arra utal, hogy a Sauropodák csoportja végig jelen volt a kréta időszaki Európában, pusztán a maradványaik őrződtek meg rendkívül ritkán.

Krokodilokhoz hasonlóan másztak az első dinoszaurusz-ősök

A mai krokodilokéhoz és aligátorokéhoz hasonló fizikai tulajdonságai és járása volt a dinoszauruszok egyik legkorábbi ismert rokonának - derül ki egy új tanulmányból.

Kétszázötven millió éves tengeri hüllő embriót találtak

Embriót találtak egy 250 millió éve élt, rendkívül hosszú nyakú fosszilis tengeri hüllő hasában, amelyről eddig úgy vélték, utódait kizárólag tojásokban hozta világra.

Tudja-e, miért olyan gazdag Magyarország termál- és gyógyvizekben?

Magyarország szegény nyersanyagokban, ám van egy olyan értékünk, ami világviszonylatban is jelentősnek számít, ez pedig a vízkészletünk. A közeljövőben a vízkészletek világszerte tapasztalható rohamos elapadása miatt egyre nagyobb értékké válik a víz. A hazai felszín alatti vizeink közül a rendkívül jó minőségű és bőségesen rendelkezésre álló gyógyhatású termálvizeink valódi nemzeti kincsnek számítanak.

Mégsem volt annyira pusztító a nagy kihalás

Mégsem volt annyira pusztító a mintegy 252 millió évvel ezelőtt, a perm és a triász kor határán bekövetkezett nagy kihalásnak nevezett esemény, amelyről úgy tartják, hogy a tengeri fajok 96 százalékának a kipusztulásához vezetett - állítja Steven Stanley, a Hawaii Egyetem paleontológusa és evolúciós biológusa.

Két lábra állva gyilkolhatott a karolinai mészáros

Nagyjából két és fél méter magas, két lábon mozgó krokodilős maradványaira bukkantak amerikai kutatók.

Vérszomjas, de buta állatok vadásztak az első dinókra

Sorozatunk negyedik részében a dinoszauruszok történetét tekintjük át a triász időszaki kezdetektől a kréta időszaki virágkorig, majd a kréta/harmadidőszak határon bekövetkezett kihalásukig.

Ilyen volt a dinoszauruszok kora

Jelenlegi ismereteink szerint az élet 3,5-4 milliárd évvel ezelőtt jelent meg az óceánokban. Hosszú evolúció után, körülbelül 500 millió évvel ezelőtt alakultak ki az első gerincesek a tengerekben. Geológiai értelemben nem sokkal ezután, mintegy 370 millió évvel ezelőtt a szárazföldekre is kiléptek az első gerinces állatok, a kétéltűek. Hamarosan megjelentek az első hüllők is, melyeknek egy kiemelt és mindenki által ismert csoportját alkotják a dinoszauruszok. 

Cipzárorrú tengeri őshüllőt találtak Kínában

Az eddig ismert egyik legbizarrabb kinézetű tengeri őshüllő került elő a kínai középső triász korú kőzetekből. A szomorú fejű állat a lefelé hajló állkapcsával tudta fellazítani a tengeraljzaton lévő üledéket, amelyből aztán sok apró fogával kiszűrte a táplálékrészecskéket.

Váratlan helyen találták meg a legkorábbi dinoszauruszt

Porosodó múzeumi gyűjteményekben lapult az eddig ismert legősibb dinoszaurusz. A 2-3 méter hosszú állat körülbelül 10-15 millió évvel előzte meg az eddig ismert korai fajokat. A maradványok arra utalnak, hogy a dinoszauruszok korábban kialakultak, mint ahogyan azt eddig feltételezték.

Felosztották egymás közt az ősi szuperkontinenst az emlősök és a hüllők

Egymástól elkülönülten éltek kétszáz millió évvel ezelőtt az emlősök és a hüllők az ősi szuperkontinensen, a Pangeán, derítették ki amerikai kutatók.

Megfulladt a legtöbb élőlény 250 millió évvel ezelőtt

Az erőteljes vulkáni tevékenység, az elégő kőszén és a gyors ütemben felszabaduló üvegházgázok fojtották meg a földi élővilág jelentős részét 250 millió évvel ezelőtt.

Mázlisták voltak a korai dínók

Kétszázmillió évvel ezelőtt is nagy fajkihalás sújtotta az élővilágot. A katasztrófa okozója az Atlanti-óceán megszületése volt, amelynek során rengeteg láva ömlött a felszínre. Az emiatt bekövetkező klímaváltozás vesztesei az állatvilágot uraló, ősi krokodilszerű élőlények voltak, amelyek pusztulásával megkezdődhetett a dinoszauruszok felemelkedése.

Teljesen átírja a dinoszauruszok eredetét egy új lelet

A Nature legújabb számában bemutatott 243 millió éves állat teljesen felborítja a dinoszauruszok eredetével kapcsolatos elképzeléseket. Eddig a paleontológusok többsége azt gondolta, hogy a dinoszauruszok legközelebbi rokonai kisebb termetű, két lábon járó húsevők voltak. Amerikai, dél-afrikai és német kutatók most közölt eredményei alapján ebből szinte semmi sem igaz. A kutatócsoport ugyanis bejelentette egy proto-dinoszaurusz, vagyis egy dinoszaurusz-szerű állat felfedezését.

Robbanásszerű volt a dínók fejlődése

Amatőr önkéntesek segítségével dolgozó paleontológusok egy eddig ismeretlen húsevő dinoszauruszra bukkantak az Új-Mexikó északi részén található lelőhelyen. A lelet megoldhatja a korai dinoszauruszok fejlődéséről régóta folyó heves vitákat, és azt igazolja, hogy robbanásszerű evolúciós változások zajlottak a dínók kialakulása idején. A maradványok arról is árulkodnak, hogyan terjedtek el a dinoszauruszok Pangea szuperkontinensén.