Tizenhárom almafát ültetett a Nemzeti Színház tizenhárom színésze - videó

A Nemzeti Színház „Trianon 100" rendezvénysorozatának részeként, a Tizenhárom almafa című Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódva a teátrum színművészei csütörtökön elültettek 13 őshonos, oltott almafát. Egyet a Nemzeti Színház kertjében, a többit pedig Somoskőújfalun, Balassagyarmaton, Tompán, Kelebián, Tarpán, Újszalontán, Dunaszigeten, Magyarszombatfán, Berzencén, Sátoraljaújhelyen, Gyálaréten és Nagylakon ültették el a színészek a helyi képviselőkkel.

Tizenhárom almafát ültettek el a Nemzeti Színház művészei

A Nemzeti Színház Trianon 100 rendezvénysorozatának részeként, a Tizenhárom almafa című Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódva a teátrum színművészei csütörtökön elültettek 13 őshonos, oltott almafát - tájékoztatta a színház az MTI-t.

Ennyit változott az elmúlt száz évben a magyar polgári légiközlekedés

Száz éve, 1920. február 11-én alakult meg a Magyar Aeroforgalmi Rt. (MAEFORG), az első önálló magyar légiforgalmi társaság.

Hosszú Katinkáról és Trianonról szóló filmeket támogat a Filmintézet

Hosszú Katinka portréfilm, a Nyócker!-rel berobbant Gauder Áron indián mesemotívumokból szőtt családi animációs filmje és a trianoni Magyar Békedelegációról szóló dokumentum-játékfilm gyártását támogatja a Nemzeti Filmintézet.

Ez a nép életre ítéltetett

Tizenhárom almafa címmel márciusban tart bemutatót a budapesti Nemzeti Színház. Wass Albert művét a trianoni békeszerződés 100. évfordulójára meghirdetett emlékévre állítják színpadra. A színház további programokkal is készül – az emlékévben tizenhárom almafát ültetnek el, egyet a Nemzeti Színháznál, a többit pedig a trianoni döntés következtében veszteséget szenvedett településen. Ezenkívül a Nemzeti Színház nagyszínpadára új függöny készül. A függöny motívumait a Kárpát-medence különböző területein élő hímző asszonyok készítik.

90 éve halt meg Trianon rosszemlékű „atyja”,Georges Clemenceau

Kilencven éve, 1929. november 24-én halt meg Georges Clemenceau egykori francia miniszterelnök, az első világháborút lezáró Párizs környéki békék - és így a trianoni békediktátum - egyik kimunkálója. Amíg Magyarországon Clemenceau neve egyet jelent az országot rendkívül súlyosan megcsonkító trianoni békediktátummal, addig Franciaországban nemzeti hősként, a 20. századi francia történelem egyik legnagyobb alakjaként tisztelik személyét.

Egy férfi ledöntötte az ecsédi Trianon-emlékművet

A 49 éves férfi részegen sétált haza az önkormányzati választások után, amikor ledöntötte a helyi Trianon emlékművet, ami összetört.

100 éve alakult meg a harmadik, kommunistaellenes szegedi ellenkormány

100 éve alakult meg a harmadik szegedi ellenkormány. A furcsa hangzású, esetlenséget sejtető politikai képződmény azonban meghatározó jelentőséggel bírt egykor Magyarország I. világháború utáni talpra állasában. A sokadik kormányalakítás, a nemzeti és polgári erők megegyezésének a nehézsége az egyik oka volt annak, hogy a kommunistáknak alkalmuk volt helyrehozhatatlan károkat okozni az országnak.

Két román szenátor ünnepnappá nyilvánítaná a trianoni békediktátum aláírásának napját

Romániában két PSD-s szenátor olyan törvénytervezetet nyújtott be a szenátusba, amely szerint június 4-ét, a trianoni békeszerződés napját ünnepnappá tenné – írja a Transindex.ro. Alig telt el néhány hét a gyalázatos úzvölgyi események óta, amikor is leitatott román huligánok rontottak rá a békésen imádkozó magyarokra a magyarság számára kiemelt történelmi jelentőségű úzvölgyi katonatemetőben. Most újabb román provokáció készül.

Nagy többséggel a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at a magyar Országgyűlés

Az Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját - olvasható az MTI tudósításában. A képviselők elsöprő többséggel támogatták a javaslatot, azonban a Gyurcsány-féle DK még ebben sem volt teljesen partner. 

Potápi Árpád János: Az elmúlt 100 év bizonyította, hogy a magyarság meg akar maradni

A trianoni békeszerződés óta eltelt mintegy 100 év bizonyította, hogy az ország és a magyarság is meg akart maradni – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden, a nemzeti összetartozás napján az M1 aktuális csatornán.

Kövér László: Nemzedékünk legfontosabb feladata a hazaszeretet újjáépítése

Nemzedékünk legfontosabb feladata, hogy újjáépítsük a hazaszeretet és összetartozás kultúráját – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Torockón, a hatodik alkalommal megrendezett Duna Napon.

Adatbázisban lehet rákeresni a trianoni menekültekre

Az MTA Lendület programjának Trianon 100 Kutatócsoportja egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikált. Ez nemcsak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek nevét, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé.

Megjelent a Trianon című zenés történelmi rockopera hang- és képi anyaga

Emlékkönyvvel kiegészítve, 3 DVD-n jelent meg a tavaly, a Hősök terén bemutatott Trianon című zenés történelmi játék. Az előadást az Esztrád Színház szervezte, amelyik most 180 magyar háznak, illetve magyar közösségnek térítésmentesen juttatja el a DVD-s kiadványt.

Trianonra emlékező karácsonyt tartanak Ópusztaszeren

Schmidt Mária: Trianon feldolgozására ezer év sem elegendő

A XX. századi diktatúráknak és a második világháborúnak megágyazó első nagy világégésre eddig méltatlanul kevés figyelmet fordítottak a magyarországi köznevelésben. Az első világháború centenáriuma lehetőséget ad a száz éve történt nagy háború felelevenítésére és átértékelésére. A Várkert Bazárban november 23-án megnyílt, Új világ született 1914–1922 című kiállítássorozat alkotói nemcsak emlékeztetnek, de egy új narratíva megalkotására is kísérletet tesznek. Itt az ideje leszámolni a háború „nyugati győztesei” által sulykolt szemlélettel, és azzal is, hogy a harcok Európa keleti felén 1918-ban véget értek. Az európai szinten egyedüllálló, ...

Nem akkor ért véget az első világháború, amikor megemlékeznek róla

A nemzetek közti konfliktusok történetében nem volt még egy olyan fejezet , amely akkora hatást gyakorolt volna a világtörténelem menetére, mint a pontosan száz éve befejeződött első világháború. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, aki már régóta szenvedélyesen kutatja a „nagy háború” nagy összefüggéseit, nemcsak hazai, de világviszonylatban is egyedülállónak mondható vállalkozásba kezdett: az elmúlt öt évben hat kontinens 59 országában járta be és dokumentálta az első világháború megemlékezéseit, emlékműveit, temetőit, helyszíneit, hadijátékait. Erről, és a jövő júniusban megjelenő A nagy háború százévves ...

Trianonra fog emlékezni az új Operettszínház, az ellenzéki álhírgyár jajveszékel

Igen. Az ellenzéki propagandamédia és a színikritikák írásából megélni óhajtó ellenzéki újságírók még ki sem heverték, hogy 2012 késő őszén, azaz nagyjából 6 évvel ezelőtt - mintha tegnap lett volna - a szakmai bizottság javaslatára Alföldi Róbert lejáró szerződését nem hosszabbították meg, és helyette mást választottak a Nemzeti Színház igazgatójának, történetesen a legnagyobb magyar színházrendezőt, Vidnyánszky Attilát. Még ki sem heverték, és itt az újabb csapás: a Budapesti Operettszínház. 

Mutatjuk a Trianon rockopera főpróbáját

A csütörtök esti főpróba után már minden készen áll a Trianon című rockopera bemutatójához. A darab rendezője, Koltay Gábor elmondta, hogy múlt héten felépítették a díszleteket, és a hét eleje óta folyamatosan próbálnak a Hősök terén. 

Ilyen volt a Trianon című rockopera főpróbája

Házi őrizetben tartották a magyar békedelegációt

Kilencvennyolc éve, 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trianon palota egyik aranystukkós folyosóján teljesedett be a történelmi Magyarország végzete. A győztes antanthatalmak - elsősorban Franciaország nyomására - minden racionális érvet félresöpörve az ország példátlan mértékű megcsonkításáról döntöttek. A diktátumot felsőbb utasításra két teljesen súlytalan kormánytisztviselő, Benárd Ágoston munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd államtitkár írták alá a La galérie des Cotelles díszes oszlopai között. Az ország súlyos megcsonkításához hosszú és ellentmondásoktól sem mentes folyamat vezetett.

Nemzetben, családban és keresztény kultúrában gondolkodik a kormány

Van okunk reménykedni, mert az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az egységes magyar nemzet összetartozása a jelenben is valóság – mondta Varga Mihály a nemzeti összetartozás napja alkalmából. A nemzetgazdasági miniszter a trianoni békediktátum aláírásának 98. évfordulóján közölte, erős Európában vagyunk érdekeltek, de továbbra is a nemzetek Európájában gondolkodunk. Potápi Árpád pedig arról beszélt, hogy a hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává ...

Az a magyar, akinek fáj Trianon

Az a magyar, akinek fáj Trianon – mondta Galambos István történész, a Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület elnöke szombaton az M1 aktuális csatornán.

Ilyen lesz a Trianon című rockopera

Koltay Gábor, a Trianon rendezője elmondta, hogy a rockopera nem csupán az 1920-as békeszerződésről fog szólni, hanem arról is, hogy miként próbálta feldolgozni a magyar társadalom a békekötés következményeit az elmúlt csaknem 100 évben.

Trianonról szóló rockoperát mutatnak be nyáron

Trianon címmel nagyszabású rockoperát mutatnak be június 22-én és 23-án a budapesti Hősök terén. A több száz szereplőt felvonultató darab rendezője, a szövegek összeállítója Koltay Gábor, a zeneszerző Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezetője.

Soha ne feledjük az elcsatolt településeket !

A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától történt visszacsatolás 94. évfordulójára emlékeztek vasárnap Somoskőújfalun. Kövér László (Fidesz), az Országgyűlés elnöke az ünnepségen arra kért minden magyarországi települést, hogy soha ne feledjék a határon kívül maradt magyar településeket, valamint arra hívott fel minden magyar polgárt, hogy soha többé ne bízzák hazánk sorsát olyan politikusokra, akik kiszolgáltatják, védtelenné teszik Magyarországot a külvilággal szemben.

Megjósolta-e Kossuth Lajos Trianont?

Százötven évvel ezelőtt, 1867 tavaszán szavazta meg az országgyűlés a magyar kiegyezési törvényt, amit I. Ferenc József is szentesített még abban az évben, és amely elvezetett ahhoz, hogy 1868-ban megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia. Deák Ferenc úgy látta, ez a lehető legjobb rendszer, ezzel szemben Kossuth Lajos sötét jövőt vizionált, amelyben Magyarország együtt ég majd el a birodalmi sassal. Ifj. Bertényi Iván történész azt vizsgálta, igaza van-e azoknak, akik szerint a Kasszandra-levelében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szellemi vezére Trianont látta.

Román történész: Nem kötelezhetik a magyarokat, hogy örüljenek Trianonnak

Lucian Boia szerint nem lehet arra kötelezni a magyarokat, hogy örvendjenek a trianoni döntésnek. A mítoszromboló könyveiről híres román történész annak kapcsán adott hosszú interjút a News.ro hírportálnak, hogy a múlt hét végén mutatták be Az 1918-as nagy egyesülés körül - Nemzetek, határok, kisebbségek (In jurul Marii Uniri de la 1918. Natiuni, frontiere, minoritati) című könyvét.

Egy magyar falu, amelynek vára Szlovákiában van

Áll Somoskő fölött egy vár, amely időkapszulaként magasodik a Medves egyik vulkanikus kúpján. A Salgótarjánhoz tartozó településrész érdekessége, hogy kettészeli a magyar-szlovák határ: Somoskő még Magyarországon, ám vára már Szlovákiában van. Szerencsére a schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár magyar oldalról is szabadon látogatható.

Román történész szerint nem kell bocsánatot kérni Trianonért

Ha Klaus Iohannis a román nép nevében bocsánatot kérne Magyarországtól a trianoni békeszerződésért, egy napig sem maradhatna román államfő - írta Marius Diaconescu román történész az Adevarul.ro portálon kedden közölt véleménycikkében.

Kósa Lajos: A magyarság képes a nemzeti megújulásra

Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a trianoni tragédia pusztítását túlélve a magyarság képes a nemzeti megújulásra - közölte a Fidesz frakcióvezetője vasárnap.

Lázár: Trianonnak áldozatai, nem pedig előidézői vagyunk

Lázár János Szarvason, a történelmi Magyarország közepét jelző szélmalom mellett mondott beszédet a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy Európa és a szomszédos országok vezetőinek ideje kimondaniuk, hogy Trianon legnagyobb kárvallottja Magyarország, amelyet megillet a jóvátétel, ha még csak erkölcsi is.

Nem lesz "Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napja" Romániában

Nem minden trianoni menekült lett vagonlakó

Már 1918 előtt is jelentős népességmozgások zajlottak Magyarországon, az első világháború utáni menekülteknek ugyanakkor csak kisebb része kényszerült vagonokban meghúzni magát - állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője.

Varga: Jövőre mindenki tehet egy lépést előre

Magyarországnak erősnek kell lennie ahhoz, hogy érdemi támogatást és segítséget tudjon nyújtani az anyaországon túl élőknek - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a térség országgyűlési képviselője a csillaghegyi országzászlónál a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott vasárnapi ünnepségen Óbudán.

Vér szerinti gyerek sosem kérdezne ilyet

Tompa Andrea író, színikritikus magyarként élt Romániában a rendszerváltásig, aztán erdélyiként volt egy gyakran bántott kisebbség tagja az anyaországban. Tavaly nagy port kavart, hogy a kisebbségi lét kérdéseinek újszerű bemutatásáért a kormánytól kapott Márai Sándor-díjat ugyan átvette, de a pénzjutalmat továbbadta a mélyszegénységben élő, főleg roma gyerekekkel foglalkozó Igazgyöngy Alapítványnak. 

Csodatévő érmékkel szórták meg a határt

Két lovas zarándok csodatevő érmékkel védené meg a déli határt: Chemez Farkas és Béres Sándor három hét alatt közel ötszáz kilométert tett meg lóháton a határszélen, s közben csodás erejűnek tartott Mária-érméket helyeztek el mindenütt.

Trianonra emlékezett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom

Fáklyás vonulást tartott Budapesten a trianoni békeszerződésre emlékezve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vasárnap este; a szervezet tagjai és a hozzájuk csatlakozók az útjukon érintették az 1920-ban elszakított területeket megszerző trianoni utódállamok több nagykövetségét.

Folyosón írták alá a Magyarországot felszabdaló békediktátumot

Kilencvenöt évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést, a történelmi Magyarország területének kétharmadát elcsatoló nagyhatalmi diktátumot. Az új határok kialakításánál sokszor végül Wilson amerikai elnök etnikai elveit is figyelmen kívül hagyták. Magyarország korábbi nemzetiségei közül néhány többé-kevésbé önálló államalakulatot kapott, ugyanakkor gyakorlatilag tiszta magyar tömbök kerültek idegen uralom alá.

Semjén: Trianon a mi hibánk is

Csizmák döngtek, zászlók lobogtak, táncosok táncoltak, Semjén Zsolt pedig a szokásosnál önkritikusabban beszélt nemzetről, politikáról és nagyhatalmi konspirációkról. Kiderült, hogy mitől érzi magát magyarnak egy külhoni magyar. Sosem találná ki, mitől.

Trianon előtt is lejárató kampány folyt az ország ellen

Fáklyás felvonulást tartottak a trianoni békediktátum évfordulójának előestéjén, szerdán Debrecenben.

Csütörtökön minden politikus Trianonról beszél

Országszerte megemlékezéseket tartanak csütörtökön, a trianoni békeszerződés aláírásához kötődő nemzeti összetartozás napján. A központi rendezvények a nemzeti lobogó felvonásával kezdődnek Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a fővárosi Magyarság Házában, Kövér László házelnök Hatvanban mond beszédet.

Trianon sebe még nem gyógyult be Balog miniszter szerint

A magyar nemzet határok feletti békés újraegyesítésének fontosságát hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállajon, egy emlékműavatáson.

9 mód arra, hogy bolondot csinálj magadból Budapesten

Ismét külföldön kerültek terítékre a jó öreg magyar, pontosabban budapesti szokások: ezúttal a Matador újságírója adott néhány jó tanácsot azoknak, akik szeretnék igazi budapestiként élvezni a főváros nyújtotta lehetőségeket – pironkodás és szégyenérzet nélkül.

Szimbólumok rabja az Orbán-kormány

Legújabban egy nemzeti zászlónappal igyekszik erősíteni a Fidesz az összefogást és az egységet, de számos más jele is van annak, hogy erősítenék a nemzeti összetartozást, gyártják ennek szimbólumait.

Rétvári Bence: a trianoni emlékművek figyelmeztetnek is

Rétvári Bence szerint a trianoni emlékművek nemcsak emlékeztetnek az 1920. június 4-ei igazságtalanságra, hanem figyelmeztetik is a ma emberét az ország szuverenitásának megőrzésére.

Nem sikerült Trianon-emlékművet avatni Szerbiában

Meghiúsult Szerbia első Trianon-emlékművének avatása Adán, a római katolikus temető kápolnája mellett emelt emlékmű talapzatát ugyanis ismeretlenek az ünnepség előtt elbontották.

Kétmilliárdból építene Trianon Múzeumot a Fidesz Budapesten

Nem tudják blattolni a Barackfát a fideszesek

Nem találtunk egyetlen kormánypárti képviselőt sem, aki el merte volna énekelni a Nemzeti összetartozás dalát, a legtöbb fideszes nem is ismerte a Barackfát. Az ellenzék szerint a kormány által félmillióért rendelt dal egy groteszk gagyiparádé, és Vadai Ágnes szerint a diktatúrákat idézi, hogy gyerekekkel is el akarják énekeltetni. A Fidesz szóvivője szerint viszont a dal kedves, és nemcsak szomorkodva kell emlékezni Trianonra.

Aki ugrál, büszke magyar

Hogyan válik egyik pillanatról a másikra normálissá az abnormális? Lengethet-e magyar ember román zászlót?

Trianon-emlékművet rongáltak Dunakeszin

Ismeretlen elkövetők a hétvégén megrongálták a trianoni emlékművet Dunakeszin - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatának sajtóügyeletese az MTI-t.

Nem harangoznak az egyházak Trianonért

A templomok harangjai az istentisztelekhez kötődnek, ezért nem fognak megszólalni a nemzeti összetartozás napján az államtitkár kérésére. Kovács Zoltán korábban azt kérte az egyházaktól, hogy egyperces harangzúgással csatlakozzanak a megemlékezéshez, de ezt az egyházak elutasították.

Száz éve égettek magyar zászlót Dubrovnikban

Hiába tett éppen száz éve szimbolikus gesztust a budapesti kormány a Magyarországon élő románoknak, az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháború előestéjén nem változtatott a kisebbségek háttérbe szorításán. Különösen a magyarok türelmetlenkedtek - ennek végzetes következményeivel nemcsak a trianoni békében szembesülhettünk, hanem már 1912-ben is, amikor a horvátok magyar zászlót égettek Dubrovnikban.

Nem temeti el az összes legendát az iskolai Trianon-emlékanyag

"A nemzet múltjának tudatosítása" a célja annak a pedagógiai segédanyagnak, amelyet iskoláknak állítottak össze a Trianon-emléknapokra. Lehetett volna tovább harcolni jobb feltételekért? Mindent a bolsevikok rontottak el? Mi köze volt az Osztrák-Magyar Monarchiának a magyar történelem egyik legtöbbet emlegetett eseményéhez? Mit gondol Trianonról az állam?

Trianon és a szekértáborok

Egyesek szinte más eseményről sem kívánnak megemlékezni, csak Trianonról, mások azonban hallani sem akarnak róla. Előbbiek felháborítóan hazafiatlannak tartják az utóbbiakat, utóbbiak pedig felelőtlen uszítóknak az előbbieket. Eltérő történelmi vélekedések a szekértáborokban. Hogyan lehetne egymáshoz közelíteni a két álláspontot?  

Iskolai emléknap lett a Trianon-évforduló

Iskolai emléknappá nyilvánította a parlament a trianoni békeszerződés évfordulóját, és az erről szóló határozati javaslat kimondta azt is, hogy állami támogatást kell adni az osztálykirándulásokra a határon túli magyarlakta területekre. A kirándulások szervezésére létrejönne a Magyarság Háza nevű intézmény.

Megrongálták a füzesabonyi Trianon-emlékművet

A Jobbik ajándékait írta be vagyonnyilatkozatába egy LMP-s

A Trianon-emlékülés alkalmából a Jobbik által ajándékozott verseskötet és Nagy-Magyarország-kitűző volt az a két ajándék, amelyet Vágó Gábor LMP-s képviselő feltüntetett a vagyonnyilatkozatában. Az emlékülés összes résztvevője kapott kitűzőt és könyvet, a képviselők többsége mégis üresen hagyta vagyonnyilatkozatában a megbízatásukkal összefüggésben kapott ajándékokra rákérdező részt. Vágó az [origo]-nak azt mondta: ő háklis az ilyesmire.

Megrongálták Slotáék Trianon-emlékművét Révkomáromban

Kalapáccsal rongálták meg szombatra virradóra a révkomáromi szlovák Trianon-emlékművet. A szobrot a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt emelte június 4-én a határmenti településen, hogy a trianoni békeszerződést életesse. A rendőrség szerint egy dunaszerdahelyi magyar férfi volt a támadó, Slota szerint a rongálás nem véletlenül történt a szlovák parlamenti választások napján.

Trianont méltatta Révkomáromban Slota

Révkomáromban is felavatták a Szlovák Nemzeti Párt Trianont méltató emléktábláját. Avató beszédében Ján Slota, a párt elnöke kijelentette, soha nem engedik elvenni maguktól a szlovák földet. Atrocitás nem történt, bár Slotáékat pártjuk korrupciós ügyeit firtató feliratok fogadták az egykori határátkelő épületének ablakaiban.

Zúgott a "szebb jövőt" a Trianon palotánál

Több száz magyar érdelődő vonult pénteken a Párizs déli elővárosában található Nagy Trianon palotához, ahol 1920-ban aláírták a magyar határokat jelentősen módosító békeszerződést. A pénteki megemlékezésen harangot kongattak, tudósítónk szerint többször felharsant a Jobbik jelszava, a "szebb jövőt" és beszélt az eseményen a párt parlamenti képviselője, Gaudi-Nagy Tamás is.

Az irredenta szódásszifon és az imperialista rögeszme

A csodaszép tündérkirálynőt szétszaggató csúf boszorkányokról szólt a két világháború közötti időszak népszerű meséje, amikor mindent elborított az irredenta kultusz. Aki a két háború között elfogadta Trianont, bajba kerülhetett, utána viszont negyven éven át imperialista rögeszmének számított még a gondolata is. A témával foglalkozó történész szerint nem ússzuk meg, hogy kibeszéljük ezt a problémát, ami egy kutatás szerint mélyen beleívódott a magyarokba.

A magyar fájdalom - Trianon-emlékművek országszerte

A parlament hétfőn a Nemzeti Összefogás Napjává nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját. Az utóbbi években újra egyre több magyarországi településen állítottak Trianon-emlékművet, sőt, ma már múzeum is működik, amely a békeszerződés kevésbé ismert körülményeit, következményeit mutatja be.

Trianonozás miatt vettek őrizetbe magyarokat Szlovákiában

Magyar fiatalok egy csoportját vette őrizetbe vasárnap Párkányban a szlovák rendőrség, mert a hajnali órákban önkényuralmi-, és Trianon ellenes jelszavakat kiabáltak a város utcáin. Alig két héttel ezelőtt történt hasonló eset, akkor Révkomáromnál kaptak el fasiszta jelképekkel pózoló fiatalokat.

Aggódnak a szlovákok a Trianon-tüntetések miatt

Nyugtalanságának adott hangot a trianoni békeszerződés 88. évfordulójára rendezett budapesti tüntetések miatt a szlovák külügyminisztérium. Egyben sajnálatosnak nevezte a tárca, hogy ezeken az akciókon a magyar ellenzék képviselői is részt vettek, és provokatív kijelentéseket tettek.

Závada Pál: A szépirodalom már nem tud kedélyeket borzolni

Hatáskör hiányában nem vállalta a konfliktust az OVB

Az Országos Választási Bizottság hitelesítette a Fidesz-KDNP és Kálmán László nyelvész három-három népszavazási kezdeményezését is. A különböző magánszemélyek által benyújtott öt kérdés közül csak egyet engedett át, amely szerint lehet szavazni az egészségbiztosítás privatizációjáról. Az OVB nem foglalkozott azzal, hogy mi történik akkor, ha a Fidesz és Kálmán kérdéseiben is az igenek kerülnek többségbe. A testület a kérdés megválaszolását az Alkotmánybíróságtól várja.

Slota a békét félti a trianoni emlékektől

Az Európai Unió és Közép-Európa békéjét fenyegeti a trianoni egyezmény megkérdőjelezése - mondta Ján Slota, a pozsonyi kormánykoalícióhoz tartozó radikális Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke. Slota szerint az EU-nak hivatalosan deklarálnia kellene a trianoni döntés betartásával kapcsolatos - Magyarországon számon kérhető - kötelezettségeket. Ezért tárgyalást kezd a Magyarországgal szomszédos államok nacionalista pártjaival. A szlovákiai magyar politikusok szerint viszont Szlovákiának is van kötelezettsége Trianon kapcsán: a magyar kisebbséggel való törődés.

Bújtatott légierő Trianon után

Habár a szövetségesek mindent megtettek azért, hogy Magyarországnak Trianon után ne lehessen katonai légiereje, hazánk különféle praktikákkal mégis rendelkezett légierővel.

Az EU-ra mutatnak az ellenzők, Trianonra az igenlők

A kettős állampolgárságra igennel szavazók az összetartozás és a magyarság érzésével, a nemmel szavazók pedig főként az Európai Unió viszonylag rövid időn belüli további bővülésével és az ország teherbíróképességének korlátaival indokolták döntésüket országszerte az MTI tudósítóinak.

Szabó János

MDF: Trianon is lehetne nemzeti ünnep

Az Ifjúsági Demokrata Fórum és a Jobbik szerint az iskolások keveset tudnak Trianonról. Az IDF ezért kezdeményezni fogja a parlamentben, hogy a jövő évtől június 4-én tartsanak minden iskolában megemlékezést és külön történelemórákat Trianonról. A Jobbik emellett azt is szeretné, hogy június 4-ét nyilvánítsák nemzeti emléknappá. Bár az IDF a javaslatot nem támogatja, az MDF nem zárkózott el az ötlettől.

Fáklyás felvonulás Trianon évfordulója alkalmából

Fáklyás felvonulást rendezett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kedden este a trianoni szerződés aláírásának 82. évfordulója alkalmából a fővárosban több nagykövetség előtt.

Fáklyás felvonulás lesz Trianon miatt

A trianoni békeszerződés 82. évfordulóján fáklyás felvonulást tartanak Budapesten, érintve a francia, román, jugoszláv és szlovák nagykövetségeket. A demonstráció főszervezője a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom nevű revizionista szervezet, de csatlakozott az Ifjúsági Demokrata Fórum, az MDF ifjúsági szervezete, illetve az Áprilisi Ifjak nevű mozgalom, mely a választások idején aktivizálódott a Fidesz-MDF szövetség támogatása érdekében. Budapest mellett több vidéki városban is tartanak kisebb megemlékezéseket.

Magyar-román: Trianontól a lábtenisz-diplomáciáig

A magyar-román válogatott labdarúgó-mérkőzéseknek különös hangulatuk van, elsősorban amiatt, mert mintegy kétmillió magyar él Erdélyben. Ez önmagában még nem lenne baj, az viszont igen, hogy a magyar és a román nép korábban sem ápolt jószomszédi viszonyt. Az alábbiakban azt követjük nyomon, a máig ható feszültség milyen torz helyzeteket szült a mindkét országot érintő labdarúgóügyekben.