Cukrászdák, amelyek körasztalai mellé már nagyon beülnénk

Cukrászdába járni gyerekkorunkban szinte felért egy szertartással. A család kétszer-háromszor is meggondolta, hogy szombaton vagy vasárnap induljanak-e neki az útnak. Általában 15 vagy 16 órára időzítettük a látogatást, szépen felöltöztünk, útközben felvettük a nagyszülőket, és már menet közben csorgott a nyálunk, ahogy rágondoltunk a finom sütikre és fagylaltkelyhekre. Békeidőben még hétköznap is beültünk egy cukrászdába a barátokkal, mert egészen egyedi hangulata van a sütemény elmajszolásának a cukrászda teraszán a délutáni napsütésben. És bár most még csak álmodozhatunk erről, tippjeink azért vannak a következő ilyen alkalomra.

5 étkezési szokás, ami nagyon furcsa a magyarok számára

Sokszor nem is gondolunk bele, hogy ami nekünk „normális", az mások számára meglepő lehet, és fordítva. Így van ez az étkezés terén is. Most mutatunk néhány tényleg – számunkra – meglepő dolgot a gasztronómia világából.

Kelet varázsa: ilyen egy tradicionális indiai esküvő

Hennafestéssel tarkított lánybúcsú, lóháton érkező vőlegény, a szűz lány felajánlása – csak néhány érdekesség egy indiai házasságkötésről. Keleten ugyanis egy esküvő nem egészen úgy zajlik, ahogy nálunk. Egészen meglepő és gyönyörű hagyományaik vannak az indiaiaknak két élet összekötésének megünneplésére.

Gyönyörű, tradicionális ruhákban versenyeznek a 2020-as Miss Mexikó versenyzői - Galéria

Szokások a világból, amelyeket pár kivétellel mi is átvehetnénk járvány idején

Jelenleg, a koronavírus-járvány idején a fertőzés esélyének redukálása érdekében az emberek a világ legtöbb országában kénytelenek a megszokottól eltérő módon viselkedni. Másképpen viszonyulunk egymáshoz a találkozáskor, távolságot tartva üdvözöljük egymást, és a társasági eseményeken is az új etikettek szerint érintkezünk, illetve nem érintkezünk egymással. Most igyekszünk sorra venni azokat a tradíciókat és szokásokat, amelyek átvétele egy világjárvány idején nekünk, magyaroknak is hasznos lehet; illetve azokat is megemlítjük, amelyeket jobb, ha a higiénia és távolságtartás miatt továbbra is csak messzi földön követünk, ha muszáj.. ...

Koreai hanok falvakban jártunk

Kecskékkel, sajtkészítéssel és honfoglaláskori ételekkel készül ez a kis gasztrofeszt

Megújul a tradicionális magyar márka

A Zwack-család számára mindig nagyon fontosak voltak a hagyományok, és ezek a családi értékek generációról generációra öröklődtek. Tiszteletben tartva az ikonikus palackformát és méltó emléket állítva az család felmenőinek, az Unicum és Unicum Szilva csomagolása a múltból építkezve most megújult, de 21. századi formában.

Budapesten jártak a Fukagawa negyed gésái: az életük nem olyan, mint a filmvásznon

Elrabolt gyerekek, kényszerből űzött hivatás, női idomokra éhes férfiszemek – nagyjából ezeket jegyezhetjük meg a japán gésákról szóló filmekből. A mai modern világban is élnek gésák, akik azon igyekeznek, hogy megőrizzenek művészetükkel valamit egy letűnt korból. De hogyan élnek valójában? Erre adtak választ a Life.hu-nak azok a gésák, akik Tokió Fukagawa negyedéből érkeztek Budapestre. Egyikük, Sayuki a világ első olyan gésája, aki nyugati nőként űzi ezt a hivatást.

A mongolok utálták, a kínaiak kémkedéshez használták a szerencsesütit

A kínai tradíciók szerint, ha feltörjük az apró, hold alakú, ropogós sütit, elolvashatjuk a benne található üzenetet, ami lehet rövid jókívánság, bölcsesség, hasznos tanács, vagy szerencsét hozó gondolatsor. De hogy került az üzenet először a sütibe? Néhány elmélet szerint az ötlet a kínai lázadóktól, mások szerint egy Makoto Hagiwara nevű japán férfitól, megint más megközelítésben viszont a kínai-amerikai származású David Jungtól származik. Egy biztos: aki kedveli a kínai fogásokat, az étkezés végén kíváncsian töri fel a szerencsesütijét.