történettudomány

címke rss
A tizedik múzsa valójában nem volt igazi leszbikus

A tizedik múzsa valójában nem volt igazi leszbikus

Ő volt a kultúrtörténet első női írója, aki hangját hallatta az ókorban, és máig tartó világhírnevet szerzett magának. Szapphó nevét a leszbikus vágy szinonimájaként is ismerhetjük, hiszen a görög Leszbosz-szigeten élt és alkotott, amelynek lakosai elsősorban a kurtizán művészetük miatt váltak híressé.

Kövér László: Az 1919-es év Magyarország 20. századi felszámolási kísérlete volt

Itthon2019.11.21, 16:52

Magyarországot száz évvel ezelőtt, 1918. őszétől 1920. nyaráig, egy felszámolási kísérlet megbénította, önvédelemre képtelen volt - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke csütörtökön az Országházban a korszakról rendezett történettudományi konferencián.

Ókori átverés a jusztiniánuszi nagy pestisjárvány

Tudomány2019.12.06, 21:27

Túlértékelhette a történelemtudomány az első nagy pestisjárvány jelentőségét – vélekedik a bizonyítékok áttekintése után egy nemzetközi kutatócsoport. Nem volt annyira pusztító, mint ahogy a tankönyvek lefestik, és aligha fordította meg a történelem menetét.

Kitelepítések, koncepciós perek, kényszermunkatábor: így lett teljes a kommunista terror

Tudomány2020.07.06, 18:52

A második világháború végén Magyarország a Vörös Hadsereg hadműveleti területeként szovjet megszállás alá került, ez a realitás pedig alapjaiban meghatározta az ország jövőjét is. A szovjet támogatással végrehajtott magyarországi belpolitikai „fordulat" után, 1949 végére teljes egészében kiépültek a sztálinista diktatúra közjogi és közhatalmi keretei, az elnyomás társadalmi szintűvé vált, minden a pártállam ellenőrzése alá került. A Rákosi-rendszer az „osztályharc kiéleződésének" sztálini tanát alkalmazva, az elnyomást újabb és újabb belső ellenségnek megtett csoportok üldözésével tette folyamatossá. A jogfosztások rendszerében az 11951-es ...

Valós személy volt-e Nándorfehérvár hőse, Dugovics Titusz?

Tudomány2020.07.21, 23:23

A nándorfehérvári diadal a 15. század egyik legfontosabb, európai jelentőségű hadi eseményének számít, hiszen Hunyadi János és Szilágyi Mihály várvédő katonasága, valamint Kapisztrán (Szent) János irreguláris keresztesei 1456. július 22-én megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed szultán ostromló seregére, közel hetven évre megakasztva ezzel az Oszmán Birodalom európai terjeszkedését. Hunyadi egyik állítólagos vitéze, Dugovics Titusz emléke mind a mai napig úgy él a magyar történelmi hagyományban, mint az önfeláldozó hazaszeretet hősies példája. De valós volt-e a nándorfehérvári várfokra török hadijelvényt kitűzni készülő oszmán harrcost ...

A 20. századi magyar történelem elfeledett hősei

Tudomány2021.01.13, 21:25

A 20. századi ordas totalitárius eszmék, a bolsevizmus, a nemzetiszocializmus és a fasizmus az egész világon, így szűkebb régiónkban, Kelet-Közép-Európában is szörnyű pusztítást okoztak, hatásuk közvetett módon még napjainkban is tetten érhető. Az elnyomó diktatúrák mindent elkövettek a társadalom teljes körű ellenőrzéséért, de az intézményesített terror korszakában is akadtak olyanok, akik – nem törődve egyéni sorsukkal – a megalkuvás helyett az ellenállást választották. Ezekről a kevéssé ismert, egymástól számos tekintetben különböző életutakról, a hétköznapok hőseiről közöl hiánypótló válogatást a „Magyar hősök. Elfeledett életuttak ...

Miért vesztettek a magyar seregek Mohácsnál?

Tudomány2021.09.01, 14:22

1526. augusztus 29-e, a mohácsi csatavesztés napja a magyar történelem egyik legfontosabb igazodási pontjának számít, ami mélyen beleivódott a kollektív nemzettudatba. Mohácsot egyaránt szokás a középkori Magyar Királyság végének, és a másfél évszázadig tartó török hódoltság kezdő taktusának tekinteni. A történelmi emlékezetben Mohács a gyászos, szégyenteljes kudarc szinonimájaként élt tovább, amelyért a Jagelló-kort, a széthúzást, a korabeli államvezetést és a csatára felsorakozott sereg vezéreinek alkalmatlanságát tette meg az utókor felelősnek. Ez a sommás ítélet azonban igaztalan, és nem felel meg a történelmi tényeknek sem. A mmohácsi ...

Európa legmodernebb városi levéltárát avatták fel Kölnben

Tudomány2021.09.04, 17:32

Európa legmodernebb városi levéltárát avatták fel Kölnben pénteken, 12 évvel azután, hogy a Rajna menti város levéltárának épülete összeomlott a szomszédos metróállomás építésekor.

Tóth Ilonka kivégzése: a Kádár-diktatúra egyik legaljasabb gyilkossága

Tudomány2022.08.07, 19:44

Hatvanöt éve, 1957. június 28-án hajtották végre a Kozma utcai gyűjtőfogházban Tóth Ilona huszonnégy éves szigorló orvosnőn a Fővárosi Bíróság B. Tóth Matild vezette büntetőtanácsa által első fokon kiszabott, és másodfokon megerősített halálos ítéletet. Tóth Ilona ügye több szempontból is egyedülállónak számít az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő kádári megtorlásban. Ez volt ugyanis lényegében az egyetlen olyan 56-os per, ami nagy nyilvánosságot kapott. A szovjet szuronyokkal hatalomra segített, és mindenfajta legitimációt nélkülöző kommunista hatalom Tóth Ilona perével egyrészt az „ellenforradalom" állatias, szaddista ...

Trianon traumája nemcsak a magyarság, hanem a szomszédos népek lelkébe is beleégett

Tudomány2024.01.29, 18:38

Trianon következményei több mint 100 év után is itt vannak velünk, traumája nemcsak a magyarság, hanem a szomszédos népek lelkébe is beleégett - hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet (MKI) főigazgatója az intézet által szervezett Trianon tudományos konferencia megnyitóján hétfőn Budapesten.

Előző
  • 1
Következő