Nem látogathatjuk most a Gemenci erdőket

Egy cápa visszanövesztette uszonyát, miután az emberek megcsonkították

Chelsea Black a Miamii Egyetem kutatója a The Conversation magazinban számol be megdöbbentő felfedezéséről, egy cápa csodálatos gyógyulásáról, aki visszanövesztette hátúszóját, miután valaki megcsonkította.  A cápák 400 millió éve itt vannak a Földön, az ember még sehol sem volt, mikor ők már rótták az óceánokat. Túléltek több tömeges kihalást, de az emberi gonoszságot,, kapzsiságot és ostobaságot nem biztos hogy túlélik. A hatodik tömeges kihalási esemény zajlik, amit az ember okoz. Ezúttal ez a kis selyemcápa - az egyik veszélyeztetett faj - győzedelmeskedett az emberi kegyetlenségen és felépült. Itt a története. 

Fél évszázad a természet szolgálatában – 50 éves a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án 200 lelkes madárvédő gyűlt össze a Fővárosi Állat és Növénykert Barlang mozijában, hogy új szervezetet hozzon létre - a Magyar Madártani Egyesületet (MME). Az alapító tagok nagy ambíciókkal indították útjára a szervezetet, talán nem is sejtve, hogy mi mindent fognak elérni fél évszázad alatt. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Kivifióka született a vadonban, több, mint 150 éve először

Kedden Új-Zélandon ünnepeltek a természetvédők, mikor felfedezték, hogy kivifióka született a vadonban Wellington környékén, több, mint egy évszázada először. - írja a phys.org.

Kezdődik az országos énekesmadár-etetési szezon

Kezdődik a 134. országos énekesmadár-etetési szezon, amely az első fagyok beköszöntétől ezek megszűnéséig, márciusig tart - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Mura–Dráva–Duna: hatalmas természetvédelmi projekt indul „Európa Amazonasának” újjáélesztésére

2023 októberében elindult az új, EU által társfinanszírozott LIFE RESTORE for MDD projekt a Mura, Dráva és Duna mentén – azon az összefüggő védett területen Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon és Szerbiában, ahol a világ első, öt országra kiterjedő UNESCO bioszféra-rezervátuma található. - írja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Ismét helikopterről lövik ki a vadlovakat Ausztráliában

Jóváhagyták a helyi hatóságok a vadlovak helikopteres kilövését az egyik legnagyobb ausztráliai nemzeti parkban. Az állatvilág megóvását célzó döntés - amelyet szükséges intézkedésként ítéltek meg -, nagy vitát váltott ki.

Soha nem látott volumenű természetvédelmi beruházások valósultak meg Magyarországon

Magyarországon 2010 óta eddig soha nem látott volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások, hiszen a 10 nemzeti park 465 fejlesztést hajtott végre 90 milliárd forint összértékben, amellyel több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára a "Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése és bemutatása Fejér vármegyében" című Kehop-projekt csütörtöki zárórendezvényén Dinnyésen.

Hazánk területének egyharmada maradt fent természetközeli állapotban

Magyarország területének csaknem egyharmada természetközeli állapotban maradt fent, amely Európa többi országához viszonyítva kiemelkedő arány - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára "A Tihanyi-félsziget és térségének komplex élőhely-fejlesztése" című projekt zárórendezvényén kedden Tihanyban a szaktárca közleménye szerint.

Újabb értékek kerültek a Bács-Kiskun vármegyei értéktárba

Harminckét értékkel bővült Bács-Kiskun vármegye értéktára. Köztük megtalálható a bugaci nőszőfű, a Kiskunhalasi Fejetéki-mocsár Természetvédelmi Terület és a Móricgáti-lápok. Az elismerő okleveleket az „Értékzsongás Bács-Kiskunban" címmel szervezett konferencián adták át a közelmúltban. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Új költőfaj a Duna-Dráva Nemzeti Park illetékességi területén

Az Igazgatóság Dunai Tájegységében található Riha-tó nádasában több mint négy évtizede igen jelentős vegyes gémtelep ismert. Az elmúlt 15 évben pontos felmérések voltak arra vonatkozóan, hogy milyen fajból, mennyi madár kezdi meg a költést és azoknak milyen eredményei lettek. Nem volt ez másként az idei évben sem, a természetvédelmi őrszolgálat szakemberei több alkalommal is végeztek megfigyeléseket, számolásokat a területen, lehetőség szerint a madarak minél kisebb zavarását előidézve. - írja Mórocz Attila a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Ritka látogató, ugartyúk bukkant fel Orosházán

Augusztus 27-én, a hajnali órákban, Orosháza határában egy ugartyúkot figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A madár egy ruderális, (felhagyott, elhanyagolt) területen állt meg táplálkozni. - írja a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Ritkuló gyomnövényeink: nyári hérics és orvosi füstike

A Körös-Maros Nemzeti Park területein nagyon sokféle gyomfajjal találkozhatunk. Egy részük azonban a folyamatos irtás miatt ritkulóban van, ilyen például a nyári hérics és az orvosi füstike is. - írja a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Biztató idei fiókaszámok fehér gólyáinknál

Bár a gólyák még éppen csak indulóban vannak telelőterületeik felé, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) összesítette új, közösségi adatgyűjtésen (citizen science) alapuló TermészetLesen programjának előzetes költési eredményeit. A Gólyales adatbázisába – jórészt a Turdus elnevezésű telefonos alkalmazással feltöltött – 2035 fészkelőhelyről származó adat alapján az elmúlt 25 év átlagánál jóval jobb költési eredményt ért el a hazai fehérgólya-állomány 2023-ban. - írja Lovászi Péter a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján

Újabb lepkeritkaság!

Az Érdi Fundoklia-völgy M7-es autópályán túli folytatása a hajdani ősembertelep környéke és a Vihorlát utcai „ősgyepfolt". Környezetüktől eltérően ezek a területek azért nem kerültek beépítésre, mert az egyiken régészeti lelőhely, a másikon hajdani temető maradványai találhatók. Az önkormányzat egy része és a helyi lakosok – látván a természeti értékeket - a további beépítések ellen, a helyi védetté nyilvánítás mellett érvelnek. A terület feltárásában Igazgatóságunk munkatársai is részt vesznek, így több izgalmas fajt mutattak már ki a térségből. - írja a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Túlfogyasztás napja: ennyire környezettudatosak a magyarok

A fiatal felnőtt generáció a klímaváltozás és természetpusztítás elleni küzdelem élharcosai közé tartozik, ám a WWF Magyarország reprezentatív felmérése szerint az előző évekhez képest ez a tendencia jelentősen romlott. Pedig globálisan és hazánkban is van mit tenni a fenntarthatóság terén: idén augusztus 2-ára esik a túlfogyasztás napja. - írja a WWF Magyarország honlapján.

Védettséget kapott az orchideás rét Vecsésen

Vecsés szélén egy igen értékes, és az agglomerációban egyedülálló élőhely terül el: az úgynevezett Kosboros-rét. Május közepétől közel 10.000 tő vad orchidea nyílik itt egy alig 10 hektáros területen: többségében mocsári kosborok, de megtalálhatók a hússzínű ujjaskosbor színváltozatai és pompás kosborok is. - írja Kiricsi Ágnes és Lengyel Hajnalka Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Szépség és szörnyeteg: A kivadult kaktuszok

Különlegesek, szépek – és szúrnak. A kaktuszokat sokan szeretjük, csodáljuk és tartjuk őket otthon vagy a kertben. Ezzel nincs is semmi gond, hiszen érdekesek, változatosak, és van aki jobban kedveli őket, mint a kényesebb szobanövényeket. Azonban a természetbe a kaktuszok nem valók. - hívja fel a figyelmet Hák Flóra, természetvédelmi referens a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Fénysorompó rendszer védi a fehér kérészeket az Árpád-hídon

A Budapest Közút Zrt. fogta össze azt a munkát, amelynek eredményeképpen augusztus másodikától az Árpád-hídon üzemkész állapotban várja a dunavirágok rajzását a kérészvédő fénysorompó rendszer. A kékfényű lámpák fogják segíteni a fehér kérészek, azaz a dunavirágok következő hetekben várható rajzását a Duna budapesti szakaszán. - írja a Budapest Közút Zrt. honlapján.

Dokumentumfilm érkezik Dr. Goodall csimpánzmenedékéről

Több mint egy éven át forgott a kamera Jane Goodall, a csimpánzok megmentője intézetében, mélyen Kongó szívében. Az árva csimpánzok legnagyobb afrikai menedékhelyén lépésről lépésre végigkövették, hogyan készítik fel ezeket az állatokat arra, hogy visszatérjenek természetes közegükbe. A hatrészes dokumentumsorozat során a világ egyik legelismertebb természetvédőjének (aki nemrégiben hazánkban is járt) mindennapjaiba is betekinthetünk augusztus 5-étől szombatonként és vasárnaponként 19 órától a Viasat Nature csatornán.

Világrekord tízfiókás szalakóta-fészekalj Magyarországon

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Budapesti Helyi Csoportja minden évben ellenőrzi a fokozottan védett szalakóták számára a Felső-Kiskunságba is kihelyezett mesterséges odúkat. A faj jellemzően 3-5, ritkán 6 tojásos fészekaljakat rak, de időnként ennél nagyobb fészekaljaméretek is előfordulnak. A korábbi években volt már rekordot jelentő 9 fiókás fészek itt, és az ország más területén is, de az példa nélküli, hogy egy odúban 10 fióka nevelkedjen, amit Lajosmizse határában találtak az MME munkatársai július 7-én. - írja  a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

„Radírpók” és a többiek – gém-, kanalasgém- és batlafiókákat is gyűrűztek a szegedi Fehér-tavon

Idén is elvégezték kollégáink a gémtelep fiókáinak gyűrűzését a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben elhelyezkedő szegedi Fehér-tavon. A még röpképtelen fiókák befogásában ezúttal a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ifjúsági Tagozatának tagjai voltak a segítségünkre. - írja Dr. Pigniczki Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Dzsungelharc az Upponyi-szorosban - Önkéntesek a természetvédelemért

Igazgatóságunk felhívása nyomán öt mindenre elszánt önkéntes vette be magát szombaton az Upponyi-szoros vadregényes sziklái közt megbúvó Csernely-patak árterébe, hogy emberpróbáló körülmények között megküzdjön az inváziós bíbor nebáncsvirággal (Impatiens glandulifera). - írják Illyés Evelin és Baráth Zoltán Zsolt természetvédelmi őrök a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

A természet helyreállításáról szóló törvényt fogadott el az Európai Parlament

Az Európai Parlament július 12-én megszavazta a természet helyreállításáról szóló törvényt (Természethelyreállítási Törvény, Nature Restoration Law). A jogszabály túlzás nélkül történelmi jelentőségű: évtizedek óta nincs napirenden az Európai Unióban ennyire határozott, előre gondolkozó és hosszú távú jogi eszköz, amely próbálna érdemi megoldást találni a természeti rendszereket érintő problémákra - az ökológiai válságra, amely nem egyfajta fenyegető veszély a horizonton, hanem egy olyan probléma, amiben derékig gázolunk. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

A selyemkóró: az egész országban elterjedt, problémákat okozó inváziós faj. Mit tehetünk ellene?

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén is nagy gondokat okoznak az inváziós növényfajok, ezért ezen fajok bemutatására "Szépség és szörnyeteg" címmel új cikksorozatot indítottunk, amelynek második része most a selyemkórót helyezi górcső alá. - írja Illyés Evelin természetvédelmi őr a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Villámárvíz és aszály : a klímaváltozás két pusztító arca

Míg a tavalyi év az aszályról szólt, idén az év első felében inkább a túl sok víz volt a jellemző, számos magyar települést sújtott villámárvíz. A két jelenség összefügg, és a fenntartható jövőnk egyik záloga lehet, ha a túl sok és túl kevés víz problémáját nem egymástól elválasztott módszerekkel orvosoljuk, hanem összefüggéseiben kezeljük. A jó hír, hogy ez nem elsősorban pénzkérdés, a rossz az, hogy az ágazati korlátok közé szorított rendszer tehetetlensége miatt nehéz elszakadni a megszokott megoldásoktól. - írja a WWF Magyarország honlapján.

Európában a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények többsége felderítetlen és szankcionálatlan marad

Európában a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények eddigi legátfogóbb összefoglalója a mai napon publikált jelentés, amely a LIFE SWiPE projekt keretében készült el. 

Az ÖK kutatócsoportja a közutakon bekövetkező állat-gépjármű ütközések emberi tényezőire fókuszálva vizsgálta a gázolások kivédésének lehetőségeit

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tagjai a közúti állat-gépjármű ütközések hátterében álló emberi tényezőket vizsgálták egy kérdőíves felmérés segítségével. A gépjárművezetők válaszai alapján jelentős összefüggéseket mutattak ki az ütközések előfordulása, valamint a sofőrök attitűdje és vezetési szokásai között. Az eredményeket bemutató tanulmány a Journal of Environmental Management című tudományos folyóiratban jelent meg.

Országos molnárgörény-felmérés 2023

Egy ELTE-s doktori (PhD) kutatás keretében szeretnék jobban megismerni a lakosság molnárgörénnyel kapcsolatos ismereteit és a fajhoz való társadalmi hozzáállást. Ebben egy kérdőív kitöltésére kérünk mindenkit, aki szeretne tenni a faj védelméért. Rossz válaszok nincsenek, számunkra minden információ értékes és hozzájárul a molnárgörény hosszú távú megőrzéséhez. - hívja fel a figyelmet a Greenfo.

Városi erdők Budapesten – konferencia

Június 8-án került sor a Városi erdők Budapesten című konferenciára. Az eseményen a fővárosi erdők túlnyomó részét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. meghívására különböző szakterületek elismert képviselői mutatták be és vitatták meg a városi erdők összetett kérdéseit. A klímaváltozás, a turizmus, a közösségek igényei, az átalakuló városi funkciók komoly kihívások elé állítják az idén 150 éves Budapest erdőit és az azokat gondozó szakembereket. - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.

Mit rejt a költőláda?

Az aktív természetvédelem egyik legrégebben alkalmazott módja a mesterséges madárodúk kihelyezése. A jelenlegi tájhasználat és erdőgazdálkodás mellett sajnos általános probléma az idős, és odvasodó fák hiánya Magyarországon. - hívja fel a figyelmet Molnár Márton természetvédelmi őr a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Terített asztal a kaszálókon

Valószínűleg sokan nem is gondolnák, hogy egy-egy lekaszált területen a madarak micsoda lakomákat tudnak rendezni, az pedig biztosan nem jutna eszébe senkinek sem, hogy ezt a táplálékot sokszor az ember „tálalja fel" a számukra. - írja Gál Renáta projekt referens a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Egyre nagyobb gondot okoznak a macskák Ausztráliában

Ausztráliában a házi macskák százmilliószámra pusztítják az őshonos állatokat egy helyi kutatás szerint.

Augusztusig nem lehet bolygatni a partifecske és gyurgyalag telepeket

Már tojásokon ülnek a partifecskék és a gyurgyalagok, ezért fokozottan kell óvni a homokfalakban zajló költéseket a bolygatástól. A kiskunmajsai Bács-Bau System Kft. példásan járt el, miután a telephelyén lévő termőföld-depónia megbontott partfalában partifecskék telepedtek meg. - hívja fel a figyelmet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Pannonicumok - Elkészült bennszülött növényeink leltára!

Egy terület vagy ország legkülönlegesebb élőlényei az egész világon csak ott előforduló bennszülött, vagy más néven endemikus fajok.. Ezek az állatok vagy növények kiemelt jelentőségűek a biodiverzitás, a természetvédelem, a tudományos kutatás, sőt, mivel másutt nem fordulnak elő a nemzeti identitás szempontjából is. Kiemelt fontosságuk miatt számos olyan összeállítás készült, mely egy-egy ország vagy régió bennszülött élőlényeit veszi sorra. Európa országai különösen élen járnak ebben. Ennek ellenére hazánkban növénytani oldalról nézve több mint 80 éve jelent meg az utolsó ilyen tudományos munka. - írja dr. Riezing Norbert a a Dunaa-Ipoly ...

Az ÖK kutatói azt vizsgálják, hogyan alakul át a zárt gazdasági erdők mikroklímája, ha különböző alakú és méretű lékeket vágnak benne

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és a Pilisi Parkerdő Zrt. által 2018-ban elindított Pilis Lék Kísérlet célja a hazánkban egyre inkább teret nyerő erdőgazdálkodási mód, az örökerdő üzemmód, környezeti és biológiai hatásainak felmérése. A Pilisszántó melletti kísérleti területen a kutatók összesen harminc lékben vizsgálják, hogy azok mérete, alakja és kialakításuk időbelisége hogyan hat az erdei mikroklímára, a talajra és a különböző élőlénycsoportokra. Azt találták, hogy a legfeljebb egy fahossznyi átmérőjű lékek az aljnövényzet szintjében fenn tudják tartani az erdőkre jellemző hűvös, párás, kiegyenlített környezeti viszonyokatt. ...

A tájtervezés fontossága a fenntartható vízgazdálkodásban

Erős Tibor, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) igazgatója, a Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport vezetője a világ egyik legrangosabb víztudományi szaklapjában, a WIREs Waterben jelentetett meg nemzetközi társszerzőségben írt tanulmányt a tájtervezés fontosságáról.

A fakitermelés és a mezőgazdaság terjedése világszerte szétdarabolja az erdőket

Egy új tanulmány megmutatja, hogy miért valószínűbb, hogy a trópusi madarak sérülékenyebbek az erdő szétesésére és azt sugallja, hogy a természetvédelmi szabályoknak számításba kell venniük a klímaváltozás szerepét az állatok azon képességének meghatározásában, hoggy át tudnak-e kelni a szétesett tájakon. - írja a phys.org.

Újranyitják a hawaii strandot, amit egy borját szoptató fóka miatt zártak le

Újra megnyitották a fürdőzők előtt a népszerű hawaii strand, a Waikiki egy szakaszát, miután befejezte a szoptatást egy borját ott nevelő barátfóka.

Polgári tudósok farkas-kutya hibridizációra találtak bizonyítékot Indiában

A kutatók szerint az ilyen forgatókönyvek a vad populációkat hibridizációs örvénybe hajthatják, aminek végül a hibridizáció általi kihaláshoz vezet. - írja a a Down To Earth indiai környezetvédelmi egyesület magzinja.

A parti ökoszisztémák létfontosságú üvegházgáz tartályok

A parti ökoszisztémék elnyelik vagy kibocsátják a 3 fő üvegházgázt: a szén-dioxidot, a metánt és nitrogén-oxidot. De globálisan létfontosságú üvegházgáz tartályok. A kutatók megvizsgálták, hogy a világ 10 régiójának tengerpartjai hogy térnek el az üvegházgázok felvételében és kibocsátásában. Kutatásukat a Nature Climate Change magazinban publikálták. - írja a phys.org.

A szén-dioxid elnyelhető a levegőből és szódabikarbónaként raktározható az óceánban

Egy vörösréz alapú anyag fokozza a közvetlen levegőbefogási folyamatot szódabikarbónává alakítva a szén-dioxodot egy a tengervízzel való során. - írja New Scientist.

A mélytengeri bányászat forrópontjai rejtélyes állatoktól hemzsegnek

Mélytengeri bányászathoz megjelölt óriási óceánfenéki szakasz csodabogár tengeri állatok ezreinek otthona, legtöbbje ismeretlen a tudomány számára. A kutatást a Current Biology magazinban publikálták. - írja a BBC tudomány magazinja.

Elpusztult három gepárdkölyök, amit Afrikából importáltak Indiába

Elpusztult három gepárdkölyök a dél-ázsiai országot sújtó hőhullám közepette. Az állatok a hét évtized óta első indiai alomból származtak, miután Indiában 1952-ben kihalt gepárdok.

Egy amerikai egyetem kutatói elemezték a bioüzemanyagok fenntarthatóságát - Valóban fenntarthatók?

Amikor az ember az Amerikai Egyesült Államokban tankol, az üzemanyag egy része, rendszerint körülbelül 10%-a kukorica etanolból származik - a legbőségesebb bioüzemanyag, amit az Amerikai Egyesült Államok gyárt. A kukorica etanol és más üzemanyagok ipara 2006 óta lendült be amikor elrendelték, hogy a hagyományos benzint keverni kell megújuló üzemanyagokkal. De tényleg fenntarthatók ezek az üzemanyagok? Egy új dolgozatban a Colorado Állami Egyetem mérnök kutatói nyújtják a legvilágosabb képet arról, hogy a bioüzemanyagoknak mennyi a ténylegesára.- írja a Tech Explore.

Majdnem az állatok fele fogyóban van

Egy a Queen's University Belfast által vezetett kutatás szerint a Föld állatfajainak majdnem fele jelenleg fogyóban van. - írja a BBC tudomány magazinja.

Megjelent a Kaleidoszkóp Könyvek című tudományos ismeretterjesztő zsebkönyvsorozat két új kötete

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), a Libri Kiadó és a Magyar Kultúráért Alapítvány együttműködésében 2022-ben elindított Kaleidoszkóp Könyvek című tudományos ismeretterjesztő zsebkönyvsorozat két új kötete már kapható a Libri Könyvesboltokban és a libri.hu webáruházban. Az ELKH kutatói által írt művek a hazai kutatás legfrissebb és legizgalmasabb eredményeit közérthető formában mutatják be a tudomány iránt érdeklődő közönség számára.

Óriási darazsak tűnhetnek fel mindenütt a közeli napokban

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében figyelmezteti a lakosságot, hogy májustól lehet számítani a nagyméretű, de ártalmatlan tőrösdarazsak magjelenésére a kertekben, komposztálók környékén.

Mesterséges intelligenciával távmonitorozzák a globális zátony egészséget

A Hawaii Egyetem kutatói új természetvédelmi eszközt fejlesztettek a korallzátony ökológiájának területén. Az új mélytanulási algoritmussal a kutatók most már képesek azonosítani és mérni a zátony udvarokat az űrből. A kutatók a tanulmányt a Remote Sensing of Environment magazinban publikálták. - írja a phys.org.