A mikrobiológia megteremtője, aki felfedezte a vörösvérsejteket

Háromszázkilencven éve, 1632. október 24-én született Antony van Leeuwenhoek holland kereskedő, természettudós, az első használható mikroszkóp készítője, a kísérleti örökléstan megalapozója.

Kutatók éjszakája - Több mint 250 programmal készül az ELTE

A mesterséges intelligenciáról, a klímaszorongásról és a magyar kriminalisztika érdekességeiről is lesz szó az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) által szervezett több mint 250 programon, amelyeket szeptember 30. és október 1-je között tartanak, a Kutatók Éjszakája sorozathoz kapcsolódva.

Tudja-e, hogy ki volt a 17. század egyik legragyogóbb elméje?

Háromszázhatvan éve, 1662. augusztus 19-én halt meg Párizsban a 17. század egyik legragyogóbb elméje, a francia Blaise Pascal, aki maradandót alkotott a matematika, a fizika és a filozófia területén is. Gondolatok című műve nem csak a francia próza remekműve, de a nyugati és keresztény gondolkodás egyik csúcspontja is. Hozzájárult a természettudományok fejlődéséhez, mechanikus számológépet szerkesztett, megalapozta a projektív geometriát, kidolgozta másokkal közösen a valószínűség matematikai elméletét.

Nem akarnak rettegni a rovaroktól Krakkóban - képek

Lányok napja újra személyesen

Idén tizedik alkalommal rendezik meg a Lányok Napját, amely a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika területeihez közel álló szakmákat hivatott népszerűsíteni, diáklányok részére. Ne maradj le, itt vannak a részletek!

Az állatvilág furcsa csodáit mutatja be a Viasat Nature

Chris Packham brit természettudós 30 éve forgat dokumentumfilmeket az állatvilág különleges történéseiről, őrült időjárási anomáliákról, orvostudományi csodákról. Az évek során hihetetlen természeti jelenségeket élt meg, így mára a tudományos világ meghökkentő felfedezései állnak érdeklődésének középpontjában. Legújabb sorozata, A világ legfurcsább csodái hazánkban a Viasat Nature csatornán rajtol 2021. augusztus 14-én, és szombatonként 15 órakor hozza a friss epizódokat – olyan jelenségeket, amelyekre első, sőt talán második ránézésre sincs magyarázat. Packham azonban nem éri be ennyivel és addig kutat, amíg meg nem találja a válaszokat!

Felvételi 2021: Itt vannak a természettudomány képzési terület ponthatárai

Az idei évben 101 881-an jelentkeztek valamilyen felsőoktatási intézménybe, ebből 4354-en célozták meg a természettudomány képzési területet. Mutatjuk, milyen pontszámokkal lehetett bekerülni az egyes szakokra!

Érettségizz a SuliLife-fal! Minden a biológiaérettségihez egy helyen!

A harmadik természettudományi tárgy, melyből érettségit tehettek, az időrendben a biológia.

Ez a legjobb magyar egyetem a U.S News rangsorában!

A magyar felsőoktatási intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem érte el a legjobb helyezést a U.S News & World Report legújabb rangsorában, az egyetem a 414. helyre került, az európai intézmények között pedig 182. lett! Itt vannak a részletek!

Biológusnak tanulnál? Ennyi lehet a fizetésed!

Már a gimiben is imádtad a biosz órát és mindig is lenyűgözött az élőlények világa? Akkor nem is kérdés, hogy kiváló biológus válna belőled!

Melyik egyetemen a legjobb a természettudomány képzés? Mutatjuk!

Mindig is lenyűgözött a számok világa és alig vártad, hogy kiszámolhasd a legbonyolultabb matekpéldákat az órán? Netán a fizika törvényei babonáztak meg gimnáziumban? Vagy inkább az élőlények felépítésének és tulajdonságainak rejtelmei vonzottak? Ha legalább az egyik kérdésre igen a válaszod, akkor te is reálos beállítottságú vagy és a természettudomány képzési terület a legmegfelelőbb számodra.

Mi lehet a foglalkozásod, ha természettudományi képzésen végzel?

Tudtad? Rosszul tudtad! Tudományos tévhitek, melyeknek te is bedőltél már

A természettudományos jelenségek egy részével már óvodában megismerkedünk, és a közoktatásban töltött időnket végig is kísérik a hozzájuk köthető ismeretek. Azt gondolnánk, hogy emiatt mindenki nagyjából megbízható tudással bír, és könnyedén eldönti, melyik állításoknak lehet hinni, s melyeknek nem. Nos, úgy tűnik, koránt sincs így: következzen néhány tudományos tévhit, melyeket hajlamosak vagyunk tényként kezelni.

A vidék legérdekesebb rovarait is bemutatja a Zempléni Természettár

Ismeri a tudományos híreket? Tesztelje magát! KVÍZ

Tesztet készítettünk, ami alapján lemérheti, mennyire jártas a természettudományok világában. Akkor se csüggedjen, ha nem tud minden kérdésre jó választ adni, mert a feladatokat könnyebb és nehezebb kérdésekből állítottuk össze, hogy lehetőleg mindenki jól szórakozzon rajta. KVÍZ!

Október első napja a lányoké

Távoktatásban tartanak szemináriumokat és előadásokat az ELTE Természettudományi Karán

Megtiltották az előadások és a szemináriumi gyakorlatok jelenléti formában történő megtartását az ELTE Természettudományi Karán. A dékán szerint így akarják megakadályozni, hogy helyi fertőzésgócok alakuljanak ki.

Csökkenő diákterhek, versenyképes tudás: ez az új alaptanterv

Az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésével a tanulói óraszámok csökkennek, az iskolai önrendelkezés növekszik. A legfontosabb változások egyike, hogy kevesebb lesz a maximális heti óraszám, ami csökkenti a tanulók terhelését és a lemorzsolódást. Emellett az idegen nyelvek tanulását is tovább erősíti az új alaptanterv.

Újra kísérletezhetnek a gyerekek a Csodák Palotájában

Egy dán építésziroda CO2 semleges természettudományos múzeumot tervez

Tudományos élményközpontot terveznek Székesfehérvárra

Ha kialszanak a parányi fények, veszély közeleg

Gyorsabban és hatékonyabban hathatnak a jövőben a gyógyszerek dr. Csapó Edit kémikus kutatási eredményeinek felhasználásával. A szakember olyan aranytartalmú anyagokat fejleszt, amelyek nemcsak a hatóanyagokat követik a véráramban, de szenzorként segíthetnek számos betegség korai felismerésében. Eredményét rangos díjjal ismerték el.

Rémálmainkból kúsztak elő a legveszélyesebb növények

Általánosságban véve nem szoktunk úgy gondolni a növényekre, mint vérengző, gyilkos organizmusokra, a Reddit közösségi oldal botanikusai azonban olyan összeállítást készítettek, amiktől garantáltan máshogy tekintünk ezentúl némely szépségesnek látszó, ám annál veszedelmesebb fotoszintetizáló élőlényre.

Maria Merian, egy bogaras nő, aki felforgatta a tudományos világot!

Mi az összefüggés a metamorfózis, az akvarellfestészet, egy német bankjegy és egy kutatóhajó között? Egy nő! Mégpedig egy vagány, céltudatos nő. Ő Maria Sibylla Merian, német természetkutató, tudományos illusztrátor, entomológus (rovartan).

Öt éven belül akár világszínvonalú hazai eredményekre számíthatunk

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kidolgozott és első ízben meghirdetett, 3 milliárd forint keretösszegű „Élvonal" kiválósági programban 12 kutatócsoport-vezető nyert el egyenként 150 és 300 millió forint közötti támogatást, amelyet a következő öt évben a kutatócsoportja létrehozására vagy bővítésére, és világszínvonalú eredményeket ígérő felfedező kutatási projektje magyarországi megvalósítására fordíthat.

Megnyílt a világ legnagyobb kortárs képzőművészeti fesztiválja

Megkezdődött a világ legnagyobb kortárs képzőművészeti fesztiválja, a száz napon át tartó Documenta, melyet csak ötévente rendeznek meg a németországi Kasselben.Magyar származású művész alkotása is szerepel a kiállításon. 

Nyilvános Alexander von Humboldt páratlan hagyatéka

Digitalizálták és mindenki számára hozzáférhetővé tették a híres német természettudós és felfedező, Alexander von Humboldt hagyatékát.

Itt az első szak, amit biztosan megszüntet a kormány

Bár a Magyar Közlönyben még nem hirdették ki az új felsőoktatási szakjegyzéket, információink szerint a tudománykommunikáció a természettudományban mesterképzés biztosan rajta van a megszüntetésre szánt szakok listáján. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma erről körülbelül egy hete értesítette az ELTE Természettudományi Karát. A most felvételizőknek egyelőre nem kell aggódniuk. 

A világ középmezőnyébe csúszott vissza a magyar reáloktatás

A világ középmezőnyében van Magyarország matematikai és természettudományos ismeretek terén, szinte teljes Nyugat-Európa és több régiós ország is előttünk végzett. A lista első öt helyén csak ázsiai országokat találunk.

Dan Snow szereti a magyarokat

A BBC eddig sem szűkölködött természettudományos műsorokban, az idén azonban az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektet a műfajra: David Attenborough új sorozattal jön, a Lost-ból és A Gyűrűk Urá-ból ismert Dominic Monaghan kígyókkal és pókokkal barátkozik, de újraélhetjük többek között a Grand Canyon első vízi bejárását is, valamint számos robbantásos kísérletnek lehetünk tanúi – a BBC Worldwide Showcase-en több műsorvezetővel és alkotóval beszélgettünk. 

Rejtélyes villanások Budapest felett

Kedden este háromnegyed hét körül két villanást is észleltek a főváros egén. A villámlást kizárta az Időkép.hu, lecsapó villámokat ugyanis legközelebb az Adriai-tenger környékén észleltek. Szerdára kiderült, hogy a Veiki Villamosenergiaipari Kutató Intézet kísérleti telepén folyó munkálatok okozták a jelenséget. Nézze meg a villanásokról készült videót, amit egy autós vett fel az M0-son!

Csak a nagyon buták nem jutottak be Hoffmann szakjaira

Előfordult, hogy a logaritmussal sem tudott számolni egy mérnöknek készülő elsőéves egyetemista, és nem ritka, hogy matematikai felzárkóztató képzésekkel kezdik tanulmányaikat a műszaki és természettudományos szakokon. A kedd este kihirdetett ponthatárhúzás után kiderült: a legtöbb egyetemen a minimális pontszám is elég volt, hogy bejussanak gépészmérnök, villamosmérnök vagy éppen fizika szakra. Egy diák úgy látja, hogy "már minden hülyét" felvesznek mérnöknek, az államtitkárság szerint viszont az egyetemek dolga fenntartani a színvonalat.

Pályaelhagyókat termelnek Hoffmann kedvenc szakjai

Az átlagnál alacsonyabb bér, magasabb munkanélküliség vár azokra, akik természettudományi képesítést szereznek a hazai felsőoktatásban, így a többi szak átlagánál nagyobb a pályaelhagyók aránya is. A kormány viszont a gazdaság motorjának szánja ezeket a szakokat, így megemelte az államilag támogatott férőhelyek számát. Az [origo] által megkérdezett egykori hallgatók a kevés álláslehetőségre és a túl sok diplomásra panaszkodnak, van közöttük, akiből ügyfélszolgálatos lett, más inkább kocsmanyitással próbálkozik.

Hoffmann Rózsa: Az egyetem nem a lustáknak és a középszernek való

Ésszerű korlátok közé kell terelni az államilag finanszírozott felsőoktatásban eltöltött időt, az államilag finanszírozott képzésben részt vevők arányát pedig csökkenteni kell - mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az MTI-nek adott interjújában. Az államtitkár szerint a 2012-es keretszámokról ősszel születhet döntés, annyi azonban már most tudható, hogy a kormány fokozatosan emelni kívánja az államilag finanszírozott férőhelyek számát a műszaki és természettudományos képzésben.

Újabb bizonyíték, hogy az autizmusnak vannak evolúciós előnyei

Az autizmus spektrumzavar gyakoribb az olyan régiókban, ahol sok informatikával foglalkozó vállalat, intézmény található - derült ki a nagy-britanniai Cambridge-i Egyetem vizsgálatából. A kutatás eredménye jelentősen megtámogatta az autizmus úgynevezett hiperrendszerezés-elméletét.

Online természettudományos vetélkedő középiskolásoknak

A Magyar Innovációs Szövetség ifjúsági programja, a THE (Tudományos Hasznos Emberi) második alkalommal hirdette meg a TeHEtséges vagy?! online természettudományos versenyét, amelynek keretében az ország ezer középiskolájának csapatai mérhetik össze a tudásukat.

Ezeregy kutató meséi: Kutatók Éjszakája szeptember 24-én

A kutatók nem elefántcsonttoronyban élő, zárkózott emberek, hanem a hétköznapokban tapasztalható csodák mögött álló színes egyéniségek. Ezt mutatja be immár ötödik alkalommal a Kutatók Éjszakája, ahol több mint nyolcszáz programon közel ezer kutató bizonyítja be a nagyközönség számára, hogy a tudomány érdekes, és tanulni sohasem késő.

Idegen lényekért is meghalt-e Jézus a kereszten?

Giordano Bruno több szekcióban is elnökölhetett volna azon a tudományos konferencián, amelyet a Földön kívüli élet kutatásáról rendeztek november első felében. Bruno jelenlétének igazi pikantériája az lett volna, hogy a konferencia a Vatikán falai között zajlott, többek között olyan kérdésekről, amelyeknek feszegetéséért az itáliai tudós-filozófust saját korában erősen támadták. A katolikus egyház "evolúciós útkereséséről" Nemesszeghy Ervin jezsuita atyával beszélgettünk.

Kisvakond kémcsövekkel: pénteken Kutatók éjszakája

Melyik tárgyakat utáltad a legjobban a középiskolában?

"A természettudományos oktatás és nevelés hatékonysága sokat romlott az elmúlt negyed században" - állapították meg tekintélyes tudományos szervezetek, s közzétették javaslataikat is a megoldásra. De vajon tényleg azért nem szeretik a diákok a fizikát és a kémiát, mert e tárgyakból nem kötelező érettségizniük?

Minden egy tőről fakad: a molekulák is az evolúció mellett érvelnek

Amennyiben igaza volt Darwinnak, hogy az élőlénycsoportok közös ősöktől származnak - sőt a legújabb elképzelések szerint valamennyi élőlény egy közös őstől ered -, akkor ennek a nyomait molekuláris szinten is meg kell találnunk. Az élőlények közös származásának egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a genetikai kód az egész élővilágban egységes, ami azt jelenti, hogy az élő szervezetekben ugyanaz a bázishármas ugyanazt az aminosavat jelöli. A génszekvenálási módszerek rohamos fejlődésével egyre több élőlény genomszekvenciáját sikerül meghatározni. Ennek alapján kiderült, hogy még a legősibb élőlényekkel, a baktériumokkal is 20-30 százalékbban ...

Nincs ismétlés az élet színpadán - az evolúcióelmélet őslénytani bizonyítékai

Darwin A fajok eredete című művének megjelenésekor, 1859-ben még viszonylag kevés olyan kézzelfogható bizonyítékkal rendelkezett, amelyek alátámasztották az élőlények evolúciójáról alkotott elképzeléseit. Az azóta eltelt idő alatt azonban az egyre gyarapodó paleontológiai fölfedezések, valamint a genetika és a molekuláris biológia tudományának létrejötte és eredményei mind az evolúcióelmélet alapvető helyességét igazolták.

Darwin 200 - az evolúcióelmélet megszületése

Noha már Darwin előtt is fölvetették néhányan, hogy az élővilág nem változatlan és "készre teremtett", ahogy a Biblia állítja, és a Darwin óta eltelt időben sokat csiszoltak az evolúcióelméleten, Darwin elképzelése az élőlények természetes kiválasztódás általi fejlődéséről kiállta az idő próbáját.

Új krokodilfajt fedeztek fel laboratóriumban

Azt hihetnénk, hogy egy új állatfaj fölfedezéséhez valami elhagyatott vidékre kell mennünk, nem pedig egy laboratóriumba. Az amerikai természettudományi múzeum kutatói azonban laboratóriumi vizsgálatokkal állapították meg, hogy az eddig egy fajnak tekintett afrikai törpekrokodil valójában három fajt foglal magába.

Először készült működő agyszövet őssejtekből - kép

Japán egyik legnagyobb természettudományos kutatóintézete, a RIKEN által november 6-án közreadott felvételen egy működő emberi agyszövet látható, amelyet - a világon először - őssejtekből hoztak létre az intézet kobei fejlődésbiológiai laboratóriumában. A Yoshiki Sasai és kutatócsoportja által kifejlesztett módszer új lehetőségeket nyithat a különböző agyi megbetegedések kezelésében.

Természettudományok

Európa egyik meghatározó kutatóintézménye működhet Pécsett

Európa meghatározó kutatóintézményeként szeretne működni a Pécsi Tudományegyetem (PTE) 2011-re elkészülő természettudományi és műszaki kutatóközpontja, melynek kialakítására a kormány mintegy 6,5 milliárd forintot hagyott jóvá múlt heti ülésén - közölte a PTE kutatásfejlesztési rektori megbízottja a napokban Pécsett.

Átlagos tudományos teljesítmény félpénzen - az MTA elnökjelöltjeit kérdeztük

"Aligha reális várakozás, hogy minden sms elküldése előtt mindenki mondja jó hangosan, hogy 'éljen a tudomány!', de azt fontos lenne a jelenleginél jobban tudatosítani, hogy a jólét, a jó élet egyik feltétele a tudomány és annak folyamatos művelése" ... "Volt egy szintén legendás, Puskás Öcsivel fémjelzett focicsapat is az ötvenes években. Időközben a magyar labdarúgás szinte megszűnt, és a szerkezete is széthullott. A magyar tudomány és felépítése szilárdan áll. Kiváló játékosokkal rendelkezik. Világbajnokok aligha leszünk - túl kicsi az ország ehhez -, de az élvonalba kerülhetünk." A Magyar Tudományos Akadémia elnökjelöltjeinek néégy ...

Férfias pályák - a nők helyzete a tudományban

Bár a nők felsőoktatáson belüli száma az 1950-es évek óta folyamatosan emelkedik, a tudományos intézetek munkájában jóval kisebb arányban vesznek részt, mint arra az értelmiségen belüli arányukból következtethetnénk. Az úgynevezett "ollódiagram" által leírt jelenség Magyarországra is érvényes: bár az ország sok fiatal női és férfi tehetséget képez, a nők az idő múlásával fokozatosan "elfogynak" a kutatói pályáról. Három sikeres, műszaki területen alkotó kutatónőt kérdezünk arról, befolyásolta-e pályájukat az, hogy egy hagyományosan férfiak uralta tudományterületen tevékenykednek.