természetes szelekció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- evolúció
- Charles Darwin
- népszerű tudomány
- genetika
- adaptáció
Darwin 200 - ünnepi evolúciós dossziénk
2009-ben két kiemelkedő, a mai természettudományt alapvetően meghatározó évfordulót is ünnepel a tudományos világ. 200 éve, 1809. február 12-én született a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete, amely alapvetően változtatta meg tudományos világképünket.
- legfrissebb
- legrégebbi
A nyelvem csak egy kukac - utánzás az élővilágban
A természetes szelekció azoknak az élőlényeknek kedvez, amelyek a leginkább összehangoltan képesek élni a környezetükkel. Ebbe beletartozik az is, hogy külső megjelenésükkel mennyire tudnak alkalmazkodni élőhelyükhöz, illetve életmódjukhoz. Az élőlények jelentős részénél - legyenek ragadozók vagy zsákmányállatok - nagyon fontos szerepet tölt be az álcázás. A ragadozók azért igyekeznek álcázni magukat, hogy könnyebben jussanak zsákmányhoz, a prédaállatok pedig azért, hogy ne váljon belőlük ennivaló. Az álcázás egyik legelterjedtebb formája a mimikri.
Darwin is fölfedezhette volna az öröklődés alaptörvényeit
Sokan csodálkoznak azon, hogy Darwin, aki megfigyelései alapján briliáns logikával kidolgozta az élővilág fejlődésének elméletét, nem jött rá az öröklődés alaptörvényeire, még a Mendeléihez nagyon hasonló kísérletei során sem. Az öröklődés és a változatosság pedig központi szerepet játszott Darwin elméletében, amelyet a természetes kiválasztódás által megvalósuló evolúcióról alkotott. A következőkben megvizsgálunk néhány lehetséges okot, ami magyarázhatja, miért nem vonta le Darwin a megfigyeléseiből azokat a következtetéseket, amelyeket kortársa, Mendel a saját kísérletei alapján 1866-ban közzétett.
Akcióban az evolúció: a végtagvesztés nyomában
Magukat a kutatókat is meglepte az új tudományos fölfedezés, hogy közeli rokon fajok azonos anatómiai megváltozását különböző gének is okozhatják. A tüskés pikó két faja is elvesztette medencéjét és testpáncélját az evolúció folyamán. A kutatók előzetes feltételezésével szemben a változásért más más gének felelősek a két fajban.
A rendszeres búvárkodás megváltoztatta az emlősök molekuláit
A vízi életmód nagy kihívások elé állítja az élőlényeket, és ez igaz még a testük legkisebb molekuláira is. Amikor a jelenlegi tengeri emlősök ősei visszatértek a vízbe, fiziológiájuknak jelentős mértékben meg kellett változnia, hogy alkalmazkodjanak az új közeghez. Brit kutatók a Kísérleti Biológiai Társaság éves közgyűlésén számoltak be arról, milyen evolúciós változásokat okozott az emlősökben a visszatérés a vízi életmódra.
Zsugorodnak a juhok a klímaváltozás hatására
Az enyhébb telek hatására fokozatosan csökken egy skót félvad juhféle testmérete, holott a nagyobb testméret evolúciós előnyökkel jár. Brit kutatóknak a Science-ben megjelent tanulmánya az első példa arra, hogy a környezeti változás felülírhatja a természetes szelekció hatásait.
Évszázados peték életre keltésével figyelik az evolúciót
Sok állatot ismerünk, ahol a peték hosszabb nyugalmi időszak után is életképesek maradnak. Egy amerikai kutató és társai olyan apró vízi állatok petéire "vadásznak", amelyek évtizedes vagy akár évszázados nyugalmi állapot után is életre kelthetők. A kikelt élőlényeket összehasonlítják a ma élő rokonaikkal, hogy megfigyelhessék az időközben bekövetkezett evolúciós változásokat.
Darwin árnyékában - Alfred Russel Wallace
Sok tudós akad, akit - jelentős munkássága ellenére - valamilyen oknál fogva méltatlanul elfeled az utókor. Ám kevesekkel bánt olyan igazságtalanul a sors, mint az evolúcióelmélet "társszerzőjével" Alfred Russel Wallace-szal. Ma 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg Darwin korszakalkotó műve, A fajok eredete. Wallace nagy lökést adott a mű kiadásának, mert noha Darwin már évtizedek óta csiszolgatta elméletét, végül csak akkor lépett vele a nyilvánosság elé, amikor megijedt, hogy Wallace-é lesz a közlés elsősége.
Kamerák leplezték le a félrelépő tücsköket
Miniatűr Big Brother házat hozott létre két kutató, akik tücskök élőhelyére telepített infravörös kamerák segítségével tanulmányozták a rovarok életét. A sok ezer órás anyagból kiderült, hogy a nőstényekért folyó vetélkedések során a nagyobb hímeknek még csak ciripelniük sem kell, így is ők lesznek a sikeresek. Ezt követően a hímek akár negyvenszer is párosodnak egy nősténnyel, míg azok nem túl hűségesek párjukhoz, mert gyakran félrelépnek a szomszéddal.
Levették a Galápagos-szigeteket a veszélyeztetett világörökségi listáról
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO levetette a Galápagos-szigeteket arról a listáról, amely a veszélyeztetett világörökségi helyeket tartalmazza. A döntést Brazília fővárosában hozták meg arra hivatkozva, hogy Ecuador - melyhez a szigetek tartoznak - sokat fejlődött az utóbbi években.