Természet Világa
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Staar Gyula
- űr
- Simonyi Károly
- Magyar Természettudományi Múzeum
- Charles Simonyi
Az év legjobb magyar természetfotói
Az idén tizenhatodik alkalommal rendezte meg Az Év Természetfotósa pályázatot a naturArt Magyar Természetfotósok Szövetsége. A Béres Csepp - Az Év Természetfotósa 2008 versenyre163 pályázótól összesen 3518 pályamű érkezett, ezek közül választotta ki a zsűri azt a 123 fotográfiát, amelyet a Magyar Természettudományi Múzeum kiállításán is láthat a természetet és fotográfiát szerető nagyközönség. Nézze meg az egyes kategóriák díjnyertes képeit nálunk, aztán irány a Ludovika tér!
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Miért ugatnak a kutyák?
A kutyaugatás mindennapjaink része. Szinte már annyira természetes, hogy el sem gondolkodunk azon, mennyi mindent árulhat el nekünk a kutya hangulatáról, a környezet történéseiről. A kutyatulajdonosok persze pontosan meg tudják mondani kedvenceik ugatásáról, hogy azok éppen ismerőst vagy ismeretlent látnak-e, vagy éppen másik kutyát, macskát, esetleg a postást. Molnár Csaba etológus a Természet Világa magazinban közölt írásában annak járt utána, miért is ugatnak a kutyák, és milyen szerepet játszhat az ugatás az ember és a kutya, illetve a kutyák közötti kommunikációban.
Miért görbül a haja szála?
Egy ciszteinben gazdag fehérje, a keratin teszi erőssé, mégis alakíthatóvá hajszálainkat. A keratinban, akárcsak a legtöbb fehérjében, kialakulnak a szerkezet fenntartását szolgáló hidrogénhidak, de ezek a másodlagos kötőerők víz vagy pára hatására könnyedén felbomlanak. Ha a haj megszárad, a hidrogénkötések újra létrejönnek. A hajszárító tovább erősítheti ezeket a kötéseket, de a hatás így is csak a legközelebbi felhőszakadásig tart.
- címkék:
- haj
- fehérje
- Természet Világa
- Címkefelhő »
A szilikon gyakorlati alkalmazása
Az alábbiakban dr. Wagner Ödön a Természet Világa magazin Napjaink kémiája című különszámában megjelent A mindenre jó szilikon című cikkéből közlünk részleteket.
- címkék:
- Nap
- Ödön
- Természet Világa
- Címkefelhő »
Krízis vagy hisztéria? - Emberiség és energia
Ha a tisztelt olvasó a címben feltett kérdésre írásomban sommás választ keres, valószínűleg csalódni fog. Annak ellenére, hogy felhalmozott tudásunk minden másodpercben elképesztő mértékben bővül, csekély kockázattal jár az a kijelentés, hogy az emberi faj előtt álló hasonlóan átfogó kérdésekre talán soha nem adható kielégítő válasz. Ez persze nem jelenti azt, hogy válaszkísérletek elképesztő garmadája ne jutna el az egész, fél- és áltudományos írott és elektronikus sajtó segítségével a mindennapi katasztrófajelentésekre éhes bulvármédia-fogyasztótól a legmagasabb szintű döntéshozók asztaláig. Kísérletet legfeljebb arra tehetünk, hoogy ...
Simonyi Károly, a legendás műegyetemi professzor
Az űrbe készülő Simonyi Károly (Charles Simonyi) édesapja, a 2001-ben elhunyt Simonyi Károly legendás hírű műegyetemi professzor, "tudását, műveltségét két kézzel osztogató ember" volt. Staar Gyula, a Természet Világa főszerkesztőjének írása.
Az ember és a könyve - Simonyi Károly és A fizika kultúrtörténete
Az űrbe készülő Simonyi Károly (Charles Simonyi) édesapja, a 2001-ben elhunyt Simonyi Károly legendás hírű műegyetemi professzor, "tudását, műveltségét két kézzel osztogató ember" volt. Staar Gyula, a Természet Világa főszerkesztője készítette vele 1995-ben az alábbiakban olvasható interjút, amely Magyar Tudomány c. folyóirat 1996. évi 6. számában jelent meg. Az interjú szövegét változtatás nélkül, a szerző és Magyar Tudomány szerkesztőségének szíves hozzájárulásával adjuk most közre.
Patagónia óriásai - argentínai dinoszauruszok Magyarországon
A mongóliai csontvázak, az amerikai őshüllők robotmodelljei és a kínai tollas dinoszauruszok után a dél-amerikai dinoszauruszokat "látja vendégül" a Magyar Természettudományi Múzeum. A március 10-étől nyitva tartó, Ludovika téri kiállító teremben 14 különböző - a nagyközönség előtt mindeddig szinte ismeretlen, és a szakemberek által is csak kevéssé ismert - őslény csontváza és rekonstrukciója látható. A kiállítás egyik fő látványossága a Giganotosaurus, amelynek méretei felülmúlják a még a Tyrannosauruséit is.
A HIV-vírus evolúciója - komor jóslatok
A HIV jövője nem csak az orvosi kutatásoktól függ: a vírus maga is változik. Az eseményeket nehéz pontosan rekonstruálni, a jövőre nézve azonban az evolúciós logika komor jóslatokkal szolgál. A betegség lefolyása tovább rövidülhet, még súlyosabbá válhat, ha fennmaradnak az eddigi gyors terjedésért felelős körülmények. Különösen ijesztő a közös tűhasználattal történő átadás az intravénás kábítószer-élvezők körében.
Mire tanít a csillagos ég? - a hét asztrofotója
A Magyar Csillagászati Egyesület a Természet Világával közösen "Mire tanít a csillagos ég?" címmel pályázatot írt ki diákoknak csillagászati témakörben.
Szkeptikus Konferencia 2005
2005. március 5-én a Szkeptikus Konferenciát rendeztek a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Fizikai Intézetében. A kezdeményezést, melynek célja az áltudományok elleni fellépés, a Székesfehérváron évente megtartott Szkeptikus Találkozók ihlették. Az összejövetel közreműkodő partnerei az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Szabadalmi Hivatal, a Természet Világa, az Élet és Tudomány, és a Magyar Fizikus Hallgatók Egyesülete voltak.
A szakértő véleménye
Napjaink egyik legvitatottabb kérdése, hogy a gyarapodó üvegházhatású gázok milyen módon befolyásolják a globális éghajlatot bolygónkon. A következőkben Czelnai Rudolf akadémikus írását olvashatják, amely a Természet Világa c. folyóiratban jelent meg.
A Természet Világa a magyar örökség része
A Magyar Örökség és Európa Egyesület 2004. március 20-án a Magyar Örökség-díj kitüntető címet adományozta a Természet Világa című tudományos ismeretterjesztő folyóiratnak. A tekintélyes szakemberekből álló bizottságtól természettudományos lap eddig még nem kapott ilyen elismerést.
Akciófilm az Univerzum egyik motorjáról
Soha nem látott mozgóképek készültek az Univerzum egyik legvadabb és legtöbbet tanulmányozott objektumáról, egy Manhattan nagyságú neutroncsillagról.
Testépítés - a mesterséges ember
A vasból készült, hajlítható ujjpercekkel rendelkező kézprotézistől (1504) az első, teljesen önműködő komplett műszív beültetéséig (2001) - a Természet Világának felsorolása a bionika "testépítő" vonatkozásainak mérföldköveiről.
- címkék:
- testépítés
- Természet Világa
- Címkefelhő »
Természet Világa különszám a világűrről
A világűr hasznát bemutató különszámot jelentetett meg a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Természet Világa című folyóirat.
Az AIDS múltja és jövője
A HIV-fertőzöttek száma 2000-ben a becslések szerint már több mint harminchatmillió volt - tíz év múlva a legtöbbjük már nem él. A járvány eddig huszonkétmillió életet követelt világszerte, és az áldozatok száma évről évre növekszik, tavaly elérte a hárommilliót. Honnan támadt ez a veszedelem, és meddig pusztíthat még? Kié lesz a győzelem az orvostudomány és a vírus halálos játszmájában? Milyen irányba halad a kór evolúciója? Az ENSZ AIDS elleni programjának legutóbbi jelentése így fogalmaz: a kép sötét, apró reménysugarakkal. Müller Viktor cikke a Természet Világa c. folyóiratban.
- 1