téridő

címke rss
A gravitációs hullámok hátán már a jövőbe tekint az Európai Űrügynökség

A gravitációs hullámok hátán már a jövőbe tekint az Európai Űrügynökség

A napokban különösen kiemelkedő kutatási eredmények születtek a gravitációs hullámok első, sikeres detektálásával a LIGO, földi mérőrendszer segítségével. a A tudományos közösség azonban már a jövőbe tekint; az Európai Űrügynökség a gravitációs hullámok még részletesebb vizsgálatát megvalósító küldetést készít elő. De vajon miért is jár előnyökkel, ha a világűrből próbáljuk detektálni a gravitációs hullámokat?

Túl a határokon: az Ősrobbanás-elmélet titokzatos kérdései

Tudomány2016.02.28, 18:44

Az Ősrobbanás-elmélet korántsem teljes, számos kényes kérdésre nem képes választ adni eredeti formájában, mint például az Univerzumban megfigyelhető anyageloszlásra vagy éppen a kezdeti szingularitás leírására. Vajon képesek vagyunk-e megmagyarázni a jelenlegi kozmológiai tudásunkkal felvértezve az Ősrobbanás-elmélet hiányosságait?

A Galaxis lesz a gravitációs hullámok detektora

Tudomány2016.03.13, 10:30

A gravitációs hullámok első sikeres detektálása óta új lendületet kaptak azok a projektek, amelyek a gravitációs hullám spektrum különböző részeinek detektálását célozzák meg. Ezek között vannak űrbéli detektálásra vonatkozó elképzelések különleges szondákkal, azonban az extrém alacsony frekvenciájú gravitációs hullámok detektálásához a tudósok még ennél is tovább mennek, és magát a Galaxisunkat kívánják detektorként felhasználni!

Stephen Hawking továbbra is erősen tart az idegenektől

Tudomány2016.09.27, 20:16

Stephen Hawking véleménye szerint a földön kívüli fejlett civilizációk potenciális fenyegetést jelenthetnek az emberiség számára. Korunk legismertebb elméleti fizikusa ismét az idegenekkel kapcsolatos aggodalmait hangoztatja új dokumentumfilmjében.

Bölcs humorral fűszerezett einsteini aranyköpések

Tudomány2017.03.14, 20:53

Már életében fogalommá vált a neve, összetéveszthetetlenül jellegzetes alakja pedig a zseni szimbólumává nőtte ki magát. Az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb teoretikusát, Albert Einsteint 1999-ben a Time magazin az évszázad emberének nevezte. Az elméleti fizika legismertebb alakja nemcsak kiváló tudós és gondolkodó, hanem olyan szarkasztikus humorral megáldott, különcségekre is fogékony személyiség volt, akinek szállóigévé lett megjegyzései ugyancsak nem nélkülözték a bölcsességet. 

Univerzális határokat feszegethetünk egy A4-es papírlap hajtogatásával

Tudomány2017.03.20, 22:23

Hányszor tudunk összehajtani egy A4-es méretű papírlapot? Első hallásra nem tűnik túl izgalmasnak ez a kérdés, pedig a papírlap hajtogatásával egészen a mikrokozmosz gondolkodásunk határait feszegető világáig juthatunk el.

Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanást a Vatikánban

Tudomány2017.05.09, 17:34

Tudományos tanácskozással ünneplik az ősrobbanás elméletét a Vatikánban, ezzel is bizonyítandó, hogy az istenhit és a tudomány nem összeegyeztethetetlen. Az elmúlt években új forradalom bontakozott ki az elméleti fizika és napjaink egyik legizgalmasabb kérdése, az ősrobbanás-kozmológia területén. 

Tudja-e, hogy mi volt Einstein nagy tévedése?

Tudomány2018.03.04, 11:57

Albert Einstein a tudománytörténet egyik legnagyobb alakja nem csak kivételes képességű elme volt. Emberi nagyságát mutatja többek között, hogy felemelte szavát a diktatúrák és az atomfegyverek ellen, valamint, hogy képes volt beismerni saját tévedését.

Hawking és Einstein örökbecsű gondolatai Istenről, világról és az emberiségről

Tudomány2018.03.14, 17:52

Albert Einstein a téridő és modern elméleti fizika atyja március 14-én, azon a napon született, amelyen az univerzumról alkotott képünket forradalmasító zseniális brit tudós és gondolkodó, Stephen Hawking örökre lehunyta szemét. A kifürkészhetetlen sors különös egybeesése, hogy mindkét zseni hetvenhat éves korában lépett át egy számunkra titokzatos és felfoghatatlan másik dimenzióba.

Felfedezték az univerzum legtávolabbi csillagát

Tudomány2018.04.02, 22:13

Egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte az eddig ismert legtávolabbi, a Földtől kilenc milliárd fényévre található csillagot, amely a Nature Astronomy című tudományos szakfolyóirat hétfőn megjelent számában ismerteti a csoport kutatási eredményeit.

Előző
Következő