Azt hitték, egy távoli csillagot látnak, kiderült, egy óriásbolygót találtak a közelben

A Naprendszer harmadik legnagyobb tömegű bolygójára, a Neptunuszra 175 éve, 1846. szeptember 23-án bukkant rá Johann Galle német csillagász, barátja, Urbain Le Verrier francia matematikus számításai alapján. A Naptól számított nyolcadik óriásbolygó felfedezése, amit az égi mechanika diadalának tekint a tudománytörténet, új fejezetet nyitott a modern észlelőcsillagászatban.

Ma este jön a látványos szuperhold

Szuperhold jelenség idején az égi kísérőnk fényessége mintegy tizenhat százalékkal nagyobb, mint egy átlagos holdtöltekor. Mivel az időjárási prognózisok szerint ma estére derült idő várható az ország területén, szépen fog látszani az extrafényes telihold is.

Új európai távcső védi a Földet a veszélyes aszteroidáktól

A földközeli objektumok keresését és azonosítását célzó világméretű erőfeszítések részeként az ESO chilei La Silla Obszervatóriumában megkezdte működését az Európai Űrügynökség TBT2 (Test-Bed Telescope 2) jelzésű, technológiai demonstrációs célú távcsöve. Az északi féltekén üzemelő párjával együtt a jövő távcsőhálózataiban alkalmazandó hardver- és szoftverelemek tesztlaborjaként a TBT2 a Földre veszélyes aszteroidák után kutatva fürkészi majd az eget.

Az első csillagászati távcső, ami megváltoztatta a világot

Négyszáztizenegy éve, 1610. január 7-én éjjel a neves firenzei fizikus, Galileo Galilei frissen épített távcsövét az éjszakai égbolton tündöklő bolygófejedelem, a Jupiter felé fordította. Amit a teleszkóp látómezejében látott, mélyen megdöbbentette a tudóst; az apró korongként fénylő Jupiter szoros közelségében három parányi „csillag" ragyogott. Másnap este nagy izgalommal ismét a Jupiterre célozta távcsövét, de a „csillagok" ekkor már másként helyezkedtek el a bolygó mellett, mint ahogyan azt az előző nap éjjelén látta. Galilei ebből azonnal rájött, hogy az apró égitestek a Jupiter körül keringenek. Korszakalkotó felfedezése véglegg ...

Földön kívüli élet után is kutathatnak a világ legnagyobb teleszkópjával

A Vénusz közelében repült el a Solar Orbiter űrszonda

Nap-missziójának teljesítése közben egészen közel repült el a Vénusz mellett a Solar Orbiter űrszonda.

Kína megnyitja a külföldi kutatók előtt óriásteleszkópját.

A fél kilométer átmérőjű, FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) nevű rádiótávcső a valaha épített legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkóp.

Ezek a teleszkópok fejthetik meg az ősrobbanás utáni első időszak rejtélyeit

Az Ősrobbanás utáni időkből érkező fotonok mind a távoli infravörös tartományban vannak, viszont ezeket nem lehet a Föld felszínéről megfigyelni. A feladat mindössze annyi, hogy a légkör tetejére egy futballpálya méretű ballonnal fel kell bocsátani egy teleszkópot, és az abszolút nulla fok közelébe kell hűteni. Nem bonyolult, igaz?

Óriás gázbuborékot találtak a Tejútrendszertől délre

Óriás gázbuborékot fedezett fel a Tejútrendszertől délre az eRosita német űrteleszkóp.

Több millió galaxist térképezett fel az ASKAP teleszkóphálózat

Az univerzum hatalmas részét térképezte fel rekordidő alatt az ASKAP ausztrál teleszkóphálózat, több millió új galaxist tárva fel és új utat nyitva a jövőbeli felfedezéseknek - közölte kedden az ausztrál nemzeti tudományos intézet (CSIRO).

Rejtélyes baleset tette tönkre a földönkívülieket kereső teleszkópot

Bezárják a Puerto Rico-i híres Arecibo obszervatórium nagy rádióteleszkópját - jelentette be az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (National Science Foundation, NSF). A döntés nagy csapás a világ tudósai számára, akik a teleszkóp segítségével kutatnak bolygók, aszteroidák és a földönkívüli élet nyomai után.

Tűéles képek készültek a Napról

Tűéles képeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja, a spanyolországi Teide Obszervatóriumban lévő GREGOR.

Fénylő gyűrűket láttak az űrben, nem tudni, mik lehetnek

Négy különös, gyűrű alakú objektumot láttak rádiótartományban a csillagászok. Egyelőre a szakemberek sem tudják megmondani, mik lehetnek ezek.

Kozmikus rejtélyt fotóztak le egy teleszkóppal - videó

Az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövét (VLT) használva arra lettek figyelmesek a csillagászok, hogy az egyik törpegalaxisban egy instabil, nagy tömegű csillag eltűnt. A tudósok szerint ez arra utalhat, hogy a csillag halványabb lett, és részben por takarja el. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a csillag fekete lyukká zuhant össze anélkül, hogy szupernóvaként felrobbant volna. „Amennyiben ez a feltételezés igaz" – mondja a kutatást végző csoport vezetője, Andrew Allan, a Trinity College Dublin (Írország) PhD-hallgatója – „ez lenne az első közvetlen észlelés arra, hogy ily módon ér véget egy ilyen óriási csillag élete."

Meglepő dolgot láttak a Naprendszeren túli bolygó légkörében

Először sikerült közvetlenül megfigyelni vasat egy Naprendszeren túli bolygó (exobolygó) légkörében - írja az IFL Science tudományos portál.

Bővül az ALMA: komplex molekulák megfigyelésére is lehetőség lesz

A megfigyelhető hullámhossztartományt szélesítve komplex molekulák megfigyelésének lehetőségével bővül az ALMA.

Bezárt az ESO obszervatóriuma, a csillagászok otthonról dolgoznak

Míg az orvosok, ápolók és az egészségügyi személyzet tagjai a frontvonalon dolgoznak, hogy megmentsék a COVID-19 betegek életét, addig a többiek azzal segítenek a legtöbbet, ha megakadályozzák a járvány terjedését és otthonról dolgoznak. Ezért az Európai Déli Obszervatórium (ESO) munkatársait, a csillagászoktól a teleszkópkezelőkig szintén otthon maradásra kérték. A csillagászok persze otthon sem tétlenkednek, hiszen rengeteg korábbi adat vár feldolgozásra, az új megfigyelések azonban szünetelnek. Az alább látható videó bemutatja az obszervatórium bezárását és a munkatársak jelenlegi tevékenységét.

Érkezik az elmúlt tizenhárom év legfényesebb üstököse

Egy nemrégiben felfedezett üstökös tartja izgalomban a csillagászokat és az égbolt szerelmeseit, amely hamarosan jóval fényesebbé válik, mint ahogyan azt az előzetes számítások szerint várták.

Döbbenten figyelik a csillagászok, ahogy kialszik az égi világítótorony

A csillagászok az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek felvételt a jelenleg példátlanul halvány Betelgeuse vörös szuperóriás csillagról az Orion csillagképben. A csillag felszínét megmutató friss felvételen nemcsak a halványulás, de az égitest alakváltozása is megfigyelhető.

Lítiumban gazdag óriáscsillagok tízezreit fedezték fel

Kínai tudósok több mint tízezer lítiumban gazdag óriáscsillagra bukkantak, ami jóval több az eddig felfedezett ilyen csillagnál.

Egyre fényesebb a Naprendszeren keresztülszáguldó csillagközi üstökös

Egyre fényesebb és nagyobb a Naprendszeren át száguldó csillagközi kométa, a Borisov-üstökös. Az égi vándor vasárnap képrögzítőkkel felszerelt, nagyobb amatőr csillagászati távcsövekkel lesz megfigyelhető - hangzott el az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

Sötét energiát kutató forradalmi teleszkópot állítottak munkába

A sötét energiát kutató hatalmas teljesítményű teleszkópot állítottak munkába az Egyesült Államokban.

Naprendszeren kívüli üstököst fedezett fel egy amatőr csillagász

Nagyjából egy kilométeres sugarú, szilárd maggal rendelkezik és vöröses színű a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökös - állapították meg a kutatók, akik szerint a csillagközi tér mélyéből érkezett objektum fizikai tulajdonságai a Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszerek létezéséről árulkodnak.

Gázt észleltek a Naprendszeren kívülről érkezett üstökös felszínén

Gázkiáramlást figyeltek meg a kutatók a közelmúltban felfedezett 2I/Boriszov nevű üstökös felszínén, első ízben bepillantást nyerve egy csillagközi objektum összetételébe.

Először találtak vizet egy távoli csillag bolygójának légkörében

Először talált vizet egy csillagászcsoport egy távoli csillag potenciálisan lakható övezetében keringő bolygó légkörében - számolt be róla a BBC hírportálja.

Léggömbszerű képződményeket fedeztek fel a Tejútrendszer közepén

Rádióhullámokat kibocsátó két óriási "gömböt" azonosított a Tejútrendszer közepén egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature című tudományos folyóiratban számolt be felfedezéséről.

Repülő sirályt fotóztak az űrben

A repülő vízimadárra emlékeztető színpompás és leheletfinom égitestcsoport a Sirály-köd nevet viseli. A port, hidrogént, héliumot és egy kevés nehezebb elemet tartalmazó régió fiatal csillagok forró és mozgalmas bölcsője. Az ESO VLT Égboltfelmérő Távcsöve (VLT Survey Telescope – VST) figyelemre méltó részletgazdagsággal örökítette meg a kozmikus madarat felépítő egyes égitesteket és azok finomabb részleteit is. A VST az égboltot látható fényben pásztázó égboltfelmérő távcsövek egyik legnagyobbika a világon.

Máshol építhetik fel a hawaii vulkánra tervezett óriásteleszkópot

A hawaii Mauna Kea vulkán csúcsára tervezett óriásteleszkóp építtetői a spanyol Kanári-szigetektől kértek engedélyt az obszervatórium megépítésére, mivel az eredetileg tervezett helyszínen továbbra sem tudják megkezdeni a munkálatokat a tiltakozók miatt.

Hawaiin egy teleszkóp miatt hirdettek szükségállapotot

A tervezett Harmincméteres Teleszkóp (Thirty Meter Telescope) a csillagászok szerint forradalmasíthatja az univerzumról alkotott képünket, a helyi őslakosok azonban fellázadtak az ötlet ellen. A teleszkópot ugyanis egy alvó vulkán, a Mauna Kea tetejére tervezik, amely a helyiek egyik szent területe.

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében: a négyezer Celsius-fokos Kelt-9b a Hattyú csillagképben olyan elemeket vonultat fel, amelyeket még soha korábban nem mutattak ki exobolygó, vagy a Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében

Ritka elemek jelenlétét mutatták ki egy távoli bolygó légkörében: a négyezer Celsius-fokos Kelt-9b a Hattyú csillagképben olyan elemeket vonultat fel, amelyeket még soha korábban nem mutattak ki exobolygó, vagy a Naprendszeren kívüli bolygó légkörében.

Darwin egykori mikroszkópja is látható a felújított cambridge-i múzeumban

Tízhónapos felújítás után újra látható a cambridge-i tudománytörténeti múzeum több mint 10 ezer kincse, köztük asztronómiai, navigációs és matematikai ritkaságok.

Önkéntes kutató találta meg a legöregebb fehér törpét

Egy önkéntes német kutató találta meg az eddig ismert legöregebb és leghidegebb fehér törpét a NASA számára. A csillagot törmelék és por alkotta gyűrűk veszik körül.

Nagy kőzetbolygót fedeztek fel a Naprendszer közelében

Nagy méretű kőzetbolygót fedeztek fel a Naprendszeren kívül, de ahhoz viszonylag közel a Genfi Egyetem kutatói.

Az óriástávcsövet is próbára tette a hatalmas erejű kitörés

Másodszor is sikerült ismétlődő rádiókitörést észlelni, a felfedezés egy kanadai kutatócsoporthoz köthető.

Az ősrobbanásban kialakult gázfelhőt azonosítottak

Az ősrobbanásból visszamaradt emléket, egy ősi gázfelhőt fedeztek fel ausztrál csillagászok.

Ismeretlenek távoli galaxisokból bombázzák a Földet

Ausztrál csillagászok megütötték a kozmikus főnyereményt: rövid időn belül nagy számban találtak gyors rádiókitöréseket. E hatalmas erejű kozmikus jelenségeket még ma sem értik teljesen a kutatók, az új fejlemények ugyanakkor közelebb vihetik őket a források megtalálásához és azonosításához. A jelek detektálásáról, a távolságok meghatározásának technikájáról és a kutatómunka további lépéseiről a felfedezést tevő csillagászcsoport egyik tagját kérdeztük.

Senki sem érti, hogyan küldhetett jelet a halott csillag

Csillagászok egy csoportjának egy neutroncsillagból érkező anyagkilövellés (szaknyelven jet) rádiójelét sikerült észlelnie. Látszólag ez nem tekinthető egyedi hírnek, más neutroncsillagok esetében is tapasztaltak már hasonlót, a mostani felfedezés egyvalami miatt mégis rendkívüli és igencsak rejtélyes: a Swift J0243.6+6124 katalógusjelű objektum olyan bivalyerős mágneses térrel rendelkezik, hogy a jelenség egyelőre megmagyarázhatatlan a tudósok számára. A rendkívüli felfedezésről a Nature magazinban publikált tanulmány vezető szerzőjét kérdeztük.

Csillagok háborúja a por ellen

Az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb ködéről, a Carina-ködről az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában működő VISTA távcsővel készítettek gyönyörű felvételt. Az infravörös tartományban észlelő VISTA a ködöt kitöltő forró gázon és sötét poron áthatolva csillagok miriádjait mutatja meg nekünk, éppen most születetteket és a haláltusájukat vívókat is.

Az évszázad holdfogyatkozása: ilyet csak egyszer láthatunk az életben

Ma, közvetlenül a holdkelte után kezdődik a 21. század leghosszabb ideig, csaknem másfél órán át tartó holdfogyatkozása. A ritka természeti jelenség, a Föld árnyékába lépő, elsötétedő és halvány vérvörössé váló telihold látványát csak fokozni fogja a holdkorong alatt mindössze pár fok távolságra ragyogó, oppozícióban, azaz földközelben lévő, vöröses színben ragyogó bolygó, a Mars is.

Szenzációs bejelentést tettek a csillagászok

Csillagászok egy csoportjának először sikerült közvetlenül lencsevégre kapnia egy újszülött planétát. A fiatal égitest 370 fényévre található a Földtől és egy narancsszínű törpecsillag körül kering.

Bionikus fület kapott a legnagyobb ausztrál rádióteleszkóp

Bionikus fület kapott Ausztrália legnagyobb teleszkópja, ennek segítségével a kozmoszból érkező rádióhullámok szélesebb tartományban észlelhetők, a csillagászok így tisztább képet kaphatnak az univerzumról.

Megalkották a világ legnagyobb optikai teleszkópját

A világ legnagyobb optikai teleszkópját alkották meg Chilében - adta hírül a Genfi Egyetem.

Mégis megépülhet a vitatott hawaii óriásteleszkóp

Az illetékes hawaii hatóság jóváhagyta a Mauna Kea vulkán csúcsára tervezett óriásteleszkóp megépítését, a terv ellenzői azonnal jelezték, hogy folytatják harcukat azért, hogy a projektet ne az őslakosok körében szent helynek tartott hegyen valósítsák meg.

Földönkívülieket keresne egy új teleszkóp

Kifejezetten Földön kívüli életet kereső teleszkópot építene egy nemzetközi kutatócsoport. Az ExoLife Finder (ELF) névre keresztelt távcső megépítéséhez szükséges pénzt közösségi finanszírozás keretében gyűjtenék össze a szakemberek.

Gigantikus kozmikus robbanás nyomára akadtak

Mintegy hatszáz évvel a nagy erejű csillagrobbanás felvillanása után sikerült feltárni az égi jelenség hátterét amerikai csillagászoknak.

Először figyeltek meg hatalmas vihart a Neptunuszon

Hatalmas, csaknem Föld-méretű vihart fedezett fel a Neptunuszon egy elsőéves csillagászhallgató.

Először figyeltek meg hatalmas vihart a Neptunuszon

Forrás: NASA/JPL middle off 682 596 Ez a jelenség adhat magyarázatot a bolygó szokatlanul erős mágneses terére.A Neptunusz légköre 80%-ban hidrogénből, 19%-ban héliumból 1 %-ban pedig metánból áll. A Neptunusz magas légköri felhői fagyott metánból, az alsóbb 1-5 bar nyomású légrétegben hidrogén-szulfidból, ammóniából illetve ammónia-szulfidból, a még mélyebben találhatók pedig vízből állnak. Az óriásbolygó egy vasból, nikkelből és szilikátokból álló központi maggal is rendelkezik. Új galaktikus szuperhalmazt fedeztek fel indiai csillagászok http://www.origo.hu/tudomany/20170715-a-szuperhalmaz-az-univerzum-hataran-levvo-eddigi-legnagyobb-kepzodmeny.html ...

Zöld utat adnak a hawaii óriásteleszkóp megépítésének

Ki kell adni az engedélyt az őslakosok körében szent helynek tartott hawaii Mauna Kea vulkán csúcsára tervezett óriásteleszkóp megépítésére - javasolta az illetékes bíró az ügyben folytatott hosszas bírósági meghallgatás nyomán.

Ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer

Felfedezték az eddig ismert egyik  legfényesebb galaxist: az univerzum fiatal korszakából származó távoli csillagváros ezerszer fényesebb, mint a Tejútrendszer.

A németalföldi látcsőtől az űrteleszkópok birodalmáig

Már az ókori keleti birodalmakban is megbecsült tudománynak számított a csillagászat. Az óegyiptomi tudós papok például a Sirius állásából számították ki a Nílus várható áradásának idejét, Mezopotámiában pedig hatalmas csillagvizsgálókat építettek. Az égitestek vizsgálatánál azonban egészen a 16. század végéig, kizárólag a szögmérő műszerekre és órákra, valamint a puszta szemükre hagyatkozhattak az asztronómusok. A távcső feltalálása alapjaiban rengette meg a hagyományos világképet.

Tudja-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?

Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplője. Sok mindent köszönhetünk neki, így például ő alkotta meg  többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de ő konstruálta az első tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.

Különös jégbolygóra akadtak egy apró csillagnál

Újabb Föld-szerű bolygót találtak a tudósok, ám ezen valószínűleg nem élne senki szívesen, ugyanis elképesztően hideg van rajta.

Kollektív vadászat a szupermasszív fekete lyukra

Európától Chilén és Hawaiion át a Déli-sarkig nyolc távcső figyelte az elmúlt öt éjszaka csillagrendszerünk központját, hogy képet nyerjenek az ott rejtőző óriás fekete lyukról.

Áprilisban elkészülhet az első kép egy fekete lyukról

Áprilisban megkezdheti működését az a teleszkóp-hálózat, amely első ízben fog képet készíteni egy fekete lyukról.

Hatalmas teleszkóp fogja kutatni a gravitációs hullámokat

A világ legnagyobb, gravitációs hullámokat megfigyelő teleszkópjainak felállításán dolgozik Kína a Tibeti Autonóm Területen, a távcsövek az univerzumból érkező leggyengébb visszhangokat is képesek lesznek észlelni.

Kisbolygót neveztek el Vízi E. Szilveszterről

Vizi E. Szilveszter Széchenyi Nagydíjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke lett Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa című elismerés idei kitüntetettje. A díjat kedden adták át Budapesten, az Uránia Csillagvizsgálóban.

Szuperteleszkóppal térképezik fel az űrszemetet

Egy szuperteleszkóp segítségével vizsgálják, hogy merre, milyen és mekkora űrszemét köröz a Föld körül. 

A Kanári-szigeteken épülhet a világ egyik legnagyobb teleszkópja

A Kanári-szigeteken épülhet a világ egyik legnagyobb teleszkópja

Tudja-e, hogy ki mérte meg először a fény sebességét?

A Föld központi helyzetét feltételező, évezredes arisztotelészi tant Kopernikusz heliocentrikus világképe döntötte meg a 16. század derekán. A rá következő évszázadban a távcsöves megfigyelések forradalmat indítottak az asztronómiában, amelynek egyik legkiemelkedőbb eredménye a fény terjedési sebességének felismerése volt, a 17. század második felében.

1200 új galaxist fedezett fel a világ legerősebb teleszkópja

Ugyan még félgőzzel sem működik, a dél-afrikai MeerKAT rádióteleszkóp már most áttörő eredményt hozott: mintegy 1300 galaxisról készített felvételt, amelyekből eddig mindössze hetvenet ismertünk. A teleszkóp a Négyzetkilométeres Hálózat nevű rendszer első működő eleme, amelytől számtalan felfedezést várnak a szakemberek.

Pokoli planétává változott a Jupiter egy képen

Nem kell megijedni, nem a pokol jött el a Naprendszer legnagyobb bolygójára, csupán egy új infravörös felvételen fest úgy az égitest, mint egy hatalmas tűzvilág.

Hihetetlenül részletes képek a világegyetem legősibb galaxisairól

Brit csillagászok egy hawaii infravörös távcső segítségével elkészítették az égbolt négy teleholdnyi méretű részének eddigi legrészletesebb térképét. A képeken szerepel az univerzum legtávolabbi galaxisai közül is néhány.

Lefényképezhettek egy 1200 fényévre lévő bolygót

Lehetséges, hogy sikerült lefényképezni egy tőlünk 1200 fényévre található bolygót, írja a Space.com csillagászati portál.

Szabad szemmel is látható a Mars, olyan közel halad el a Föld mellett

Tizenegy éve nem tapasztalt közelségbe kerül a Földhöz a  Mars  május 30-án, így szabad szemmel is látható lesz a déli égbolton.

Lézersugárral lőttek mesterséges csillagot az égre

Meglehetősen menő kiegészítőket kapott az Európai Déli Obszervatórium chilei Paranal obszervatóriuma (ennek része a VLT, vagyis a Very Large Telescope): négy darab, 22 watt teljesítményű lézert, melyeket első ízben április 26-án próbáltak ki. Az újonnan felszerelt rendszer (4LGSF) célja egy „mesterséges csillag” fellövése volt az égboltra. De mi szükségük van a csillagászoknak erre?

Közeledik az év egyik legjobban várt csillagászati eseménye

A csillagászat szerelmesei jól teszik, ha bevésik naptárukba május 9-ét. Ekkor vonul át ugyanis a Merkúr aprócska korongja a Nap előtt. A ritka jelenség megfigyeléséhez távcsőre és védelmet nyújtó szűrőre mindenképpen szükség lesz. 

Leállították a legnagyobb teleszkóp építését

A Hawaii Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette a világ egyik legnagyobb teleszkópja, a hawaii Mauna Kea vulkán csúcsára tervezett harminc méteres tükörátmérőjű TMT építésére kiadott engedélyt.

Haldoklik az univerzum

Majdnem felére csökkent az univerzum energiakibocsátása kétmilliárd év alatt - derül ki egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányából, amely az eddigi legjobb becslést készítette arról, hogy milyen sebességgel "gyengül" a világegyetem.

Tizenegy éves kislány nevezte el a Plútót

A leghíresebb elnevezések olykor egészen váratlan helyről jönnek. A New Horizons űrszonda kozmikus expedíciójának köszönhetően az érdeklődés középpontjába került  Plútó sem a Disney-figuráról kapta a nevét. Ez a történet annál sokkal érdekesebb.

Ötmilliárd éves galaxis akadt horogra

Ötmilliárd éves galaxist fedeztek fel ausztrál asztronómusok, a csillagváros alig valamivel a Naprendszer előtt keletkezett.

Nehézsúlyú fekete lyuk uralja egy távoli galaxis centrumát

Igazi "nehézsúlyú" fekete lyuk uralja egy távoli küllős spirálgalaxis, az NGC 1097 katalógusjelű csillagváros centrumát - derítették ki japán kutatók.

Kísértetgalaxisokat fedeztek fel a Coma-halmazban

Semmihez sem hasonlíthatók azok a csillagrendszerek, amelyeket a Bereniké Haja csillagképben  található hatalmas Coma-galaxishalmazban fedeztek fel amerikai csillagászok.

Építeni kezdik a világ legnagyobb teleszkópját

Ötszázmillió dollárt szavazott meg a világ legnagyobb távcsövének, az Óriási Magellán teleszkópnak a megépítésére a projektben résztvevő 11 intézmény, a csillagászati obszervatórium a tervek szerint 2021-ben kezd üzemelni.

Ilyen hatalmas lesz az új európai teleszkóp

Az Európai Déli Obszervatórium látványos képeket szerkesztett annak érzékeltetésére, mennyire hatalmas is lesz az új teleszkóp, ha elkészül.

A Bakony felett is derengővé vált az ég

Veszprém városában eszményi körülmények között sikerült végigkövetni a jelenséget, amelyet több perspektívából is bemutatunk olvasóink számára. A képeken felfedezhetjük a királynék városának emblematikus helyeit a vártól a Szent László templomig.

Napfogyatkozás lesz március 20-án

Hazánkból nézve a napkorong közel 60 százaléka fog eltűnni, míg az Atlanti-óceán északi vidékein teljes napfogyatkozás lesz. Az alábbiakban tippeket adunk, hogy hol és milyen módszerekkel lehet az év egyik leglátványosabb égi eseményét megfigyelni.

Meglett a pénz a világ legnagyobb távcsövére

Végre elkezdődik a világ legnagyobb teleszkópjának építése. Az extrém nagy európai távcső a száraz sivatagban a halványabb égitesteket is azonosítani tudja. Fő célpontjai a Naprendszeren túli bolygók és fiatal Világegyetemek lesznek.

Legyalulnak egy hegyet a világ legnagyobb távcsövéhez

Ha elkészül, ez lesz a világ legnagyobb távcsöve – olvasható sok, még csak papíron létező óriásteleszkópról. Igen ám, de meddig? A több százmillió dolláros optikai csodák sorban taszítják le egymást a dobogó tetejéről, ebben az esetben ugyanis nyugodtan kimondhatjuk, igenis, a méret a lényeg!

A világ legnagyobb kamerája pásztázza majd az égboltot

Távcsőnek sem lesz akármilyen az épülő Large Synoptic Survey Telescope, de a műszer emellett még 3200 megapixeles kamera és adatfeldolgozó szuperszámítógép is lesz egyben.

Aszteroidákra vadászik a világ legnagyobb fényképezőgépe

Hívatlan égi jövevényeket keres a világ legnagyobb digitális fényképezőgépe, a Pan-STARRS rendszer, amely Hawaii második legnagyobb szigetén, Maui-n, a 3000 méteres Haleakala kihűlt vulkánon lévő obszervatóriumban működik.

Próbaüzemben a legnagyobb optikai teleszkóp

La Palma szigetén próbaüzembe állt a legnagyobb optikai teleszkóp. A Grantecan tükre 10,4 méter átmérőjű.

Új teleszkóp állt üzembe

Elkezdte működését a milliméternél rövidebb hullámhosszakon üzemelő APEX nevű új teleszkóp az Atacama-sivatagban, amellyel a hideg csillagközi felhők molekuláit és az első galaxisok kialakulását tanulmányozzák a csillagászok.

Virtuális teleszkóp az űrkutatásban

Nemzetközi kutatók  különböző kutatási hálózatok felhasználásával olyan gigantikus "virtuális teleszkópot" hoztak létre, amely néhány éve még elképzelhetetlen részletességű és valós idejű képalkotást tesz lehetővé a világegyetem felderítésében.